Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-04 / 14. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY állatban gazdag vármegyéből is 2724 embei vesz ki Amerikába szóló útlevelet! Minő pusztulás siralomvölgye lehet a fölvidéken, a végeken! Az ország lakosságának már is több mint egyhuszad része a tengereken túl és e horribilis szám nem fogy, de emelkedik. Ezt a rohamos belsőelvérzést meggátolni kell, mert ha igy tart továbbra is, a., «'pusztulunk és- Veszünk,, mint oldott kéve széthull nemzetünk» — nem vers lesz, hanem szomorú valóság. Ámde nem elég konstatálni, hogy baj van, hanem tenni, cselekedni is kell, hogy elmúljon a betegség. A kivándorlásnak nem szabályozása, de korlátozás cimen megakadályozása olyan dolog, amiről jogállamban nem lehet szó. De az általános szólamok sem elegendők, hogy szaporítani kell a keresetforrásokat, jobban elérhetővé tenni a tisztességes megélhetést. Meg kell nevezni nevén a gyermeket, ha az nem tetszetős is. És alapul kell venni, hogy nagy állam- és nemzetérdekek fölötte állanák az egyesek és osztályok érzékenységének és érdekeinek, bármily magasan álljanak is azok. Nem segít más. nincsen e téren egyéb hathatós, nem csillapító, hanem a betegséget csirájában megölő orvosság, mint a nagybirtokok részleges mobilizációja és a földmivelő országnak iparos állammá való átalakítása. Budapesten a nagykörúton, az Andrássy. uton százával lettek kisajátítva a házak; és Szekszárdnak is joga van a törvény engedte esetekben kisajátítani akár a vármegyeházát. Ha házat, palotát lehet a városoknak, miért ne lehessen pusztát, majort, szántót, legelőt az államnak?? Városrendezésnél nagyobb érdek a magyarságnak a haza földjéhez való lekötésének érdeke. Nem kényszerrel, szóigabiróval, csendőrrel, — hanem az otthonnal, a jóléttel. A mely mellett senki sem vészit, hanem mindenki nyer. A nagybirtokos is, a telepes is, az állam is. Száz-kétszáz millió az államtól és száz és száz uj község virágoznék a most csak néhány béres-lakta pusztákon. És a nemzetiségi vidékekről a fajmagyarok közé való áttelepítéssel hány derék Kötesd keletkezhetnék egy emberöltő alatt. Mondd egy kölesdinek, hogy német, — nevezzék bár Lauksznak, Küfabernek, nem-e azt fogja mondani : Talán gombát evett az ur ? Az árvamegyei tót Janóból is magyar János lenne huszonöt év alatt az Eszterházy- pusztákon, a melyekben most bőven megférő tízezer kisgazda helyett nehány nagybérlő tolla- sodik, gyarapodik. És a törekvő, intelligens, de elzárt Simontornya a vasutig terjedne ugyanennyi idő alatt; ötven év múlva pedig a magyar Kisszékely ötven százalékkal nagyobbodnék és vagyonosodnék, — ha megmozdítaná csak kis- ujját a magyar állam : Már siess hazádba vissza — előkelő idegen. Egyedül azonban a telepítés, a parcellázás nem elég. Csak földműves állam a munkás- -ztályt egész évben foglalkoztatni nem tudja. ermelő társadalomban az év egy harmadá- B abból él a nép, amit a másik két harmadban keresett. Ipar kell, nagy vállalatok, nagy gyárak, amelyek állandóan munkát adnak s a melyekben az értelem, az ügyesség is megfizetve van, nemcsak a nyers erő. Amig Németország nem küzdötte fel magát nagy iparállammá, ott is nagy volt a kivándorlás, de, hogy azzá lett, azóta inkább csak a salak .keres újabb hazát, nem mint nálunk : a legjobb munkáskezek. Ezért kellene minden pártnak, minden osztálynak szorosan összefogni és Kossuth Perencet nagy alapvető munkájában vállvetve támogatni. Ha lesz Magyarországon a népnek kedvező birtokpolitika és ha a földmives országból iparállammá alakul át, megszűnnek majd a| amerikai szomorú milliók. Nem kell elhagyni a hazát érettük, itthon is meg fogja találni őket a kereső dolgos magyar. Mányoky Gyula dr. A városi tisztviselők fizetésrendezése. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete pár hónappal ezelőtt egy bizottságot küldött ki a tisztviselők fizetésrendezése tárgyában, mely bizottság folyó hó 1-én d. u. 4 órakor dr. Hir- ling Ádám polgármester elnöklétével tartott tanácskozást. Megjelentek : Boda Vilmos, d<. Leopold Kornél, Kovács Dávid, Székelyi József, j Uj János,. Vesztergombi Antal, Békés Mihály | és Főglein Ferenc. Dr. Hirling Ádám polgármester üdvözölve a megjelenteket, kijelentette, hogy 0 fizetés- emelést nem kér, mivel Szekszárd nagyközségnek rendezett tanácsú várossá történt átalakulásakor maga is azt hangoztatta, hogy takarékoskodni kelf. Ezek után a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy csupán azon tisztviselők fizetését kívánja rendezni, akik a várossá alakuláskor meghagyattak régi fizetésökben. E szerint fizetésemelésben nem részesülnek : Hirling Ádám polgármester, Molnár Lajos rendőrkapitány, Rácz József rendőralkapitány, dr. Hilbert István jogügyi tanácsnok, Nagy György Hangonyi gazdasági tanácsnok, dr. Komáromy Gyula városi orvos, Kunczer János közgyám, Eisler Manó állatorvos, dr. Török Ottó ügyész* és a szolgaszemélyzet, mivel ezek fizetését időközben már rendezték. Beható vita fejlődött ezután azon kérdés fölött, hogy a kárpótlék- vagy pedig az osztályrendszert fogadják-e el ? Boda Vilmos az osztályokba sorozás mellett érvelt, Kovács Dávid ellenben a korpótlék-rendszer elfogadását ajánlotta. Végül a bizottság többsége az osztályokba való sorozást fogadta el. A lakbért a bizottság elejtette. Boda Vilmos javaslata szerint minden egyes állásban három fizetési fokozat lesz. Főjegyző űzetéai fokozata : A mostani fizetése képezi a III-ik fizetési osztályt; a Il-ik fizetési osztály 400, az I-ső szintén 400 koronával több. A jegyzők fízetési fokozata : A mostani fizetésük, képezi a III-ik fizetési osztátyt; a Il-ik fizetési osztály 200, az I ső szintén 200 koronával több. A pénztárnok, nyilvántartó és Írnokok szintén ilyen fizetési osztályba soroztatnak. A dijnokoknál a fizetési emelkedés 100 korona. A végrehajtóknál szintén 100 korona az emelkedés, de csak kettőnél, akiknek 600 korona a fizetésük, a harmadik végrehajtónak a fizétése érintetlenül marad. A bizottság végre megállapította, hogy ki melyik fizetési, osztályba soroztassék, melyhez képest Janosits KárOiy főjegyző, Matzon Béla, Nikitits Imre jegyzők, Konstánczer László pénztárnok, Szűcs Ferenc nyilvántartó, Virág János, Schwartz Keresztély és Hradek Ferenc Írnokok a 11-ik fizetési osztályba lépnek. A dij- nokok közül Tóth Pál az I-ső fizetési osztályba jut, a többi pedig marad a régi fizetésében. A végrehajtók szintén megmaradnak mostani fizetésökben. A fizetésemelkedés 1907. évi jánuár 1-től visszamenőleg számittatik. A bizottságnak ezen javaslatát a képviselő- testület folyó hó 6-án tartandó közgyűlésében fogja tárgyalni. Magyarosítás. Tán csak néhány hónap választ el azon időponttól, Hogy az uj népoktatási törvényjavaslat törvényerőre emelkedjék. Ezzel le lesz rakv'á nemzeti államunk alapja! Hogy azonban felépüljön az a hatalmas alkotmány és hogy ez aaépítés babyloni toronyépítés ne legyen, a tanítóság lelkes-hazafias munkálkodása szükséges. Igazán lelkes és eredményes’is csak úgy lehet a tanító munkálkodása, ha ment minden anyagi gondtól. Mert az, mit a gyermek az iskolában tanul, magában még nem elég; hamar félejti az életben. Hisz sokszor még csak nincs is, kivel magyarul beszélhetne. Többet tenni, nincsen időnk! Mig gazdálkodni, magánórákat kell adnunk, hógy mindennapi kenyerünk meglegyen, vajmi keveset fordíthatunk az iskolán kivül állók magyarosítására. A nép javítson helyzetünkön ? őh az a nép ! Mig fiatalok vagyunk, mig kedvére járunk . . . dicsér, Csak öregedjünk meg: Mint kifacsart citromot félre dobna, ha tehetné. Jutalmazzon, mivel magyarosítunk? Jutalmaz, de a jutalomban nincsén köszönet! Teszem pl. magyarosítása miatt kibuktatja tanítóját a jobban jövedelmezett állásból és még a .szomszédokat is figyelmessé teszi arra a nagy magyarra, nehogy esetleg ők válasszák meg. A néptől nem várhatunk semmit; az államnak kell helyzetünkön segítenie! Csak úgy s zentelhetjük minden időnket, minden tevékenységünket a magyarosításnak, ha megélhetésünk biztosítva lesz 1 Ha igy rendezve lesznek a tanítói fizetések, akkor már nem is kell majd vándorolni egyik helyről a másikra. Mi haszna ennek ? Egy nemzedék nő fel kezünk alatt, kinek gondolkodását, minden érzelmét, tehetségét ismerjük. Mily könnyű volna nekünk már most ezeket az iskolán kivül is összetartva a magyarosítás terén továbbvinni, a magyar nyelvnek egészen megnyerni. Két ember öltő s az illető falu megma- gyarosodott! S iey volna ez széles e hazában. Hogy állításaim nem merészek, utalok Tolnamegye magyarosítására, melynek 42 ü/o-a nemző tiségü. És ime, derék Tanfelügyelőnk a múlt iskolaév végén büszkén mutathatta ki, hogy ezentu minden iskolája magyar tannyelvű. Hogy óriási volt a munka, fáradozás, képzelhető. Mi lett a tanítóság jutalma ? Elmondtam egyeseket, tán lesz még több is! Nemzeti kormányunktól, az uj törvénytől vártuk helyzetünk javítását, vártuk önfeláldozó munkánk jutalmát. Vérmes reményeket tápláltunk csalódnunk kellett! Ez a kis fizetésemelés tulajdonképen nem is az. Azzal az 500 forinttal ép annyit tehetünk, mint 10 évvel ezelőtt 400 forinttal; megdrágult azóta minden. Szóval marad minden a réginél! A. tanítóság küzd tovább a megélhetéssel; vándorol ezentúl is ! Sirclin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. . Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti eaomagoláat. F. Hoffmann-La Roche A Co. Basel (Svájc)
