Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-26 / 52. szám
1907 december 26 TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY 9 Közönség köréből. Nyílt válasz. Dr. Kiss Ernő urnák a nagyszokolyi választó- polgárokhoz intézett nyílt levelére. Értesítjük Tekintetességedet, hogy a hozzá beküldött s a «Tolnamegyei Közlönyében is közölt «Bizalmatlansági nyilatkozat* igenis Nagy- szokoly község választópolgáraitól ered s bárki volt a beküldője, az ebbeli cselekedetével -a közóhajnak tevén eleget — általános megelégedést keltett. — Ha ezek után a dolog érdemiére nézve még továbbra is kételkedni méltóz- tatik, úgy jöjjön el Tekintetességed Naeyszo- ko'yba» tartsa meg a választók előtt beszámolóját, mi jótállunk, hogy a választók — ha tán nem is egytői-egyig, de' túlnyomó többségben, arról azonban nem ’ szavatolna, hogy nem-e szenvedélyesebb hangon — ama bizalmatlanságnak élőszóval is kifejezést fognak adni, — és tgy higyjen a saját füleinek. Nagyszokoly, 1907 december 10-én. Pap József és társai. Beköszöntő. Garay János szelleme vezérelt e város falai közé. Szekszárd magyar népe emlékezni fog reám. 1889. év piros pünkösd vasárnapján Körössi Albin kegyesrendi tanár és kiváló spanyol műfordító barátommal e 'város vendégei voltunk. Ezrek jelenlétében megkoszorúztuk Garay János szobrát, elszavaltam ez alkalomra irt »Garay János szobra előtt« című ódámat, mit a helyi lapok ismertettek. Jövetelünk tulajdonképeni célja az volt, hogy a hajdan Budapesten megalakult »Garay Társaságot«, mint a társaság igazgató-választ- tnánya, átültessük Szekszárdra. Ennek fejévé a nagytudásu és széleslátkörü Wosinszky Mórt szemeltük ki s nem rajta múlott, hogy a Csokonay, Kazinczy, Széchenyi stb. irodalmi társaságok nem szaporodtak meg Garay nevével Szekszárdon. Ennek története azonban más lapra tartozik. E helyen csak jelezni akartam, hogy engem szorosabb kötelékek fűznek Garay János szülővárosához. Mint később értesültem, szekszárdi vendég- szereplésem alatt engem a város zöme tanárnak nézett, holott én a világ legszebb mesterségét, az elektrotechnikát szívtam magamba. Szomorú, mondhatnám züllött állapotok között vettem át hivatalomat, de legjobb tudásomat és akaraterőmet érvényesíteni fogom, hogy nemcsak a vállalat, melynek bizalmát bírom, ■de a város közönsége is, akit szolgálni akarok, bennem rendületlenül megbízhasson. Nyílt, nem kértelő,- de szerény ember vagyok s ha valaki igazgató urnák szólít, mindig pirulni érzem a — zsebemet. Fogadjanak engem éppen olyan őszinte rokonszenves érzéssel kötelékükbe, mint amilyen szeretettel jöttem Garay János szülőföldjére, Bóránd János Egy pár szó Crassushoz. A történeti Crassus, ki a hires triumvirátusnak tagja volt, nem a szellemi sziporkái által került e dicső társaságba, hanem rengeteg vagyona által. Tehát úgy látszik, hogy az ókorban is nem az ész, hanem a pénz őfelsége uralkodott. Hogy a mi Crassusunk hogyan került e becses lapok hármas cikke álá, nem kutatjuk, s épp úgy nem bámuljuk az égen szellemi sziporkáit, amiket »Panorámájá*-ból ki- lövelt. Nem vagyunk ugyan b. nevével sem tisztában, sőt erős a gyanúnk, hogy neki is valami igen jó hangzású német neve van. Nem tudjuk, hogy nem-e Teiteltaub, Fritzen- schafft, Jeiteles vagy Katzenjammer bujt-e a Crassus név alá, mert ha magyar neve van, miért nem írja alá? Vagy tán azt hiszi, hogy álnév alatt könnyebb a gúnyolódás. Én ugyan még nem látom elérkezettnek, hogy épen mi kereskedők mondjunk le ősi családi nevünkről. Miért nem teszik azt a nagyjaink, akik hivatva yannak jó példát mutatni az alsóbb osztálynak ? Miért nem vette Crassus a főrendiházat panorámába ? Ott is tündökölhetnek a Dégenfeld, Schvarzenberg, Sonnethál és más ily jó hangzású germán nevek. De ezeket nem meri Crassus kisziporkázni. Azzal, hogy valakit gunytárgyá teszünk, azzal senkit sem lehet, bármily üdvös eszmének is megnyerni. Ha a magyarosodásnak akar valaki szolgálni, akkor egészen más hangot kell pengetni Crassus uram. Máskülönben pedig biztosíthatom a szerkesztő urat is, hogy magyar érzelemben oktatást senkitől sem fogadok el és biztosíthatom arról, hogy Niefergall ép oly igaz jó magyar, mint Nádasdi és Schmid hazaszeretete és magyar érzelme is vetekedő ? Kovács-éval. Ne a neveket szedje panorámába Crassus ur, ha már szellemeskedni akar, okoskodja ki azt, hogy mikép emelhetnénk piacunk forgalmát és mit kell tennünk, hogy azok a jó magyarok megélhessenek itt és ne kelljen nekik a tengeren túlra menni kenyérért. A kereskedők német hangzású neve miatt még egy jó magyar sem kerülte el Földvár piacát, sem innét ki nem vándorolt, hanem egészen másért. Ezen gondolkodjék Crassus és keresse meg a bajok orvoslását és*ha ezt eltalálja: Akkor én, a német nevű kereskedő is gratulálok neki. Addig is béke velünk! Fuchs György kereskedő. SCOTT-féle Emulsiá rendkívül erősítő hatással van az egész szervezetre, gyógyítja és erősiti a tüdőt. Köhögést és meghűlést bármily makacs és hosszadalmas is legyen az, a SCOTT-féle Emulsio gyorsan megszüntet. Még a sorvadá- sos betegeknek is könnyebbülést szerez a SCOTT-féle Emulsio, feltéve, hogy idejekorán használják, mely esetben állandó, tartós gyógyulást eredAz Emulsio vá- IXlGfiyGZ. sárlásánál a mSr’védje- EflY eredeti üveg ára 2 kor. 50 fillér. gyét — a halászt lembfvenní*" Kapható a gyógyszertárakban. Nyilt-tór. 1907. B. 49412. sz. Ö felsége a Király nevében! A szekszárdi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás vétségével vádolt Mayer György és társa elleni ügyben a magánvádló által emelt vád fölött Szekszárdon 1907. évi szept. hó 23-án Mányoky Ödön jegyzőkönyv- vezető részvételével megtartott nyilvános -tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt: 1. Mayer György, nős Monigl Terézzel, 1863. ápril 21-én Bátaszéken született, róm. kath. vallásu, nős, 5 gyermeke van, vagyonos földműves, bátaszéki lakos. 2. Reinhardt Kristóf, nős Hermann Annával, 1871. szept. 18-án Bátaszéken született, róm. kath. vallásu, nős, 4 gyermeke van, vagyonos földműves bátaszéki lakos terheltek bűnösöknek mondatnak ki a btkv. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében elkövetve azáltal, hogy Bátaszéken az olvasókörben 1907. julius hó vége felé azt állították Schultz Magdolnával nős Mayer Istvánról, hogy Mayer Andrásnak Feidt István elleni perében hamisan esküdött meg és ezért L Mayer György II., Reinhardt Kristóf a btkv. 258. §. alapján a 92. §. alkalmazásával az 1892. évi 27. t.-c. 3. §-ában jelzett célokra fordítandó és behajthatatlanság esetén a btkv. 53. §. alapján egy-egy (1—1) napi fogházzal helyettesítendő (20—20) husz-husz korona fő- és egy-egy (l — ]) napi fogházzal helyettesítendő tiz-tiz (10—10) kor. mellék- büntetésre ítéltetnek. Tartoznak terheltek a bűnügyi költségeket a kir. kincstárnak megtéríteni. Az ítélet jogerőre emelkedése után az ítélet egész terjedelmében a terheltek költségére aSzekszárdon megjelenő »Tolnamegyei Közlöny« cimü hetilapban egyszer közzéteendő. Tartoznak terheltek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett sértett Schultz Magdolnával nős Mayer Istvánnak 20 kor. ügyvédi, 5 kor. utánjárási és a hírlap közzététellel felmerülendő költségeket egyetemleg megfizetni. Dr. Müller Ferenc ügyvéd dija saját felével szemben 20 koronában állapittatik meg. Indokok: A kir. járásbíróság terheltek beismerése alapján tényként állapítja meg, hogy terheltek Bátaszéken 1907. julius vége felé azt állították sértettről az olvasókörben, miszerint Freidt Istvánnak Mayer András elleni perében hamisan esküdött meg. Minthogy pedig terheltek ezen állítása — valódiság esetén — alkalmas arra, hogy sértett ellen a bűnvádi eljárás indittassék meg. Minthogy terheltek ezen állításukat az olvasókörben többek jelenlétében tették, miért figyelemmel terheltek eddigi büntetlen előéletükre, bűnösségük kimondása és a büntetés kiszabása is indokolt. Az ítélet egyéb része a Bp. 480., 489. és 485. §§-ai és a btkv. 277. §-án alapul. Szekszárd, 1907. szept. 23. Fejős s. k. albiró. Kiadta a szekszárdi kir. járásbíróság azzal, hogy a fenti Ítélet jogerős. Szekszárd, 1907. dec. 21. Fejős s. k. iir. albiró. Ez év végén 50 éves pályafutását fejezi be a legjobb magyar élclap, az „ÜSTÖKÖS“ Ebből az alkalomból az Üstökös kiadó- hivatala azt a kedvezményt nyújtja olvasóinknak (nyilvános helyiségek kivételével), hogy negyedévre (3 korona helyett) 2 koronáért, ■ félévre (6 korona helyett) 4 koronáért és 1 évre (12 korona helyett) 8 koronáért rendelhetik meg az Üstököst. Utalványcim: Üstökös, Budapest. Az Üstökösnek állandó rejtvény rovata van. Minden megfejtő — kivétel nélkül — értékes jutalmat kap. Az 50 éves jubileum alkalmából megjelenő ünnepi számot minden uj előfizető megkapja. 5548| 1907. tkvi. Ár vcrési hirdetmény. A gyönki kir. tárásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Hajós alapítvány és csatlakozott társai végrehaj tatónak Péter ma nn Adám volt miszlabikidi lakos végrehajtást szenvedő elleni 1400 kor , 200 kor és 24 kor. 10 fill, tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szek- szá di kir. törvényszék (a gyönki kir. járásbíróság) területén levő Gyönk községben fekvő, a gyönki 2046. sz. tjkvben A t 1645/a hrsz. a. foglalt 2. öreghegyi dűlőben fekvő Pétermann Adám nevén álló szőlőre 262 kor., u. o. 2636/1 hrsz. alatt foglalt, ugyanannak nevén álló 2. öreghegyi dűlőben fekvő szőlőre az árverést 380 koronáhan ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1908. évi Január hó 14. napján d. e. 9 órakor Gyönk községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-it készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 188L. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni,, avagy az 1881 : LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gyönkön, 1907. évi december hó 2án. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dr. KŐVÁGÓ kir. járásbiró.
