Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-19 / 51. szám
XXXY évfolyam 51 szám Szekszárd, 1907 december 19 Függetlenségi és 48-as Kössuth-párti politikai-hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű • ____hirdetések és. pénzküldeménvék intézendők Fele lős szerkesztő K Főmunkatárs BODA VILMOS' HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/1 évre 6 K, évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Lapunk hátralékos előfizetőit kérjük, hogy az előfizetési összeget kiadóhivatalunkhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjen. Választások. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága a tisztujitás megejtésére és az állandó bizottságok tagjainak megválasztására határidőül folyó évi december hó 30-ik napját tűzte ki. Ugyancsak az ezt megállapító közgyűlést követőleg Apponyi Géza gróf íőispán tágabb körű, bizalmas értekezletet hivott össze, melyben megállapodtak mindkét irányban való I teendőkre nézve. Sajnálatomra az értekezleten meg nem jelenhetvén, fel vagyok mentve azon kötelesség alól, hogy a bizalmasnak jelzett tanácskozás megállapodását ne szellőztessem. De egyúttal ezen távollétből az is következik, hogy csak gyéren kiszivárgó hírek alapján foglalkozhatom a fontos ügygyei.' Az a hirtván, nevezetesen városinkban > elterjedve, liogy az értekezlet azt határozta el, hogy marad minden a régiben. Ezt a hirt megerősíteni látszik két helybeli laptársunknak, melyek mindegyike az aulában történtekről jól szokott értesülve lenni, az értekezlet lefolyását ismertető legutóbbi közleménye. A «Tolnavármegye» ezt írja: az értekezlet tagjai, csaknem egyértelmüleg arra a helyes és közérdekű (?) álláspontra heh ez- kedtek, hogy a mig egyrészről jogosultnak ismerik el a függetlenségi párt ama törekvését, hogy a mai helyzetből kifolyólag, megfelelő számban óhajt a bizottságokban helyet foglalni, addig másrészről azokat, kik a vármegye közdolgaival eddigelé évek hosszú sora óta annyi buzgósággal és önzetlenséggel, szakértelemmel és ambícióval foglalkoztak, csupán pártszempontból mellőzni nem lehet és nem szabad. A «Közérdek» tudósítása igy hangzik: az állandó választmány újjáalakítására Jeszenszky Andor kész lisztával állott, elő. Mivel e tárgyra vonatkozólag az értekezlet a tárgyalást bizalmasnak jelentette ki, • a névsort mi sem reprodukáljuk. Jelezzük azonban, hogy abból az indokból, Hogy két régebbi állandó választmányi tag ki ne maradjon, az értekezlet 32 bizottsági tag választását ajánlja a közgyűlésnek, mivel a törvény szerint a bizottság tagjainak számát maga a közgyűlés határozza meg. És alább: a többi apróbb bizottságoknak kik által leendő betöltésére azt határozták, hogy az alispán és. főjegyző közös megállapodásuk szerint készítsék el a névsort. Ebből a két közleményből megállapítható, hogy a vármegyei intéző körök egy- átalán nem akarnak senkit a régi tagok közül kiliagyni, inkább felemelik a bizottsági tagok számát, de azoknak mind bent kell maradniok. Már most egyben elismerik, hogy a függetlenségi párt azon törekvése, hogy a bizottságokban számarányához mérten helyet foglaljon, jogosult. Ha senkit sem mellőznek, | hogy mi módon lehet a függetlenségi párt S jogosult kívánságának eleget tenni, mikor a tagok száma meg vfn állapítva, ez olyan talány, melynek megoldása bizonyára sok fejtörést fog okozni 'azoknak is, kik lele. | ményésség dolgában' elsőrendű tehetségek. De ez nem az.*én dolgom. Az egész függetlenségi párt, aizt hiszem, kivétel nélkül ragaszkodni fog jogos és immár el is ismert I elhatározásához s a bizottságokban tagjainak j helyet kér. Ha adnak, de számarányához mértén, nem csak úgy hirmondóképen, jó, I békességben maradunk. Ellenben, ha, amint | a történtek után valószínű, néhány hely átengedésével kívánják csak a törekvést leszerelni, akkor, ha még van életrevalóság a függetlenségi pártban, mint egy ember jelenik még a küzdelem terén s ha mint kisebbség nem is szerezhet érvényt akaratának, legalább kardcsapás nélkül nem engedi át az őt megillető teret. Százötven bizottsági tag, ennyire becsülöm az egyesült ellenzéki elemet a törvény- jhatóságr bizottságba.^ s. ezek- e tekintetben teljesén "azoííos ^aekuek; elég erő arra, hogy méltányos követelését, ha önként nem adják, hát kicsikarja. De ehhez egyértelműség, komoly elhatározás és megingathatlan akarat szükséges. Meg lesznek-e ezek a tulajdonságok pártunkban, nem tudom. Ha meglesznek, ügyét előbbre viheti, ha nem lesznek meg, akkor leghelyesebben cselekszik, ha többé életjelt sem ad magáról, hanem átengedi a teret azoknak, kik ilyen tulajdonságok dolgában mindenesetre fölötte állanak. De e tekintetben nem felesleges számításba vennünk vármegyénk tisztelt főispánjának személyét. O az egyesült ellenzék soraiból alakított kormány bizalmi férfia s igy természetesen bizonyos tekintetben koalíciós vármegyei politikát szükséges csinálnia. Elismerem, hogy helyzete nehéz s más oldalról is heves ostromot kell kiállnia. De hiszen nem arról van szó, hogy mindenki jelien, ki hozzánk nem tartozik, irtó hadjára- I tot indítson, vagy hogy tulmerev állásfoglalással a vármegye békéjét feldúlja. Csak I abban legyen határozott és megingathatlan, j hogy jogos és méltányos kívánságok elnyomására nem lesz kapható. Ezt pedig nem azért szükséges tennie, hogy a pártszempon- I tok érvényesüljenek, hanem tisztán és egyedül j azért, hogy a régi rendszer elkövetett súlyos hibái orvosoltassanak. Ez a rendszer mindent ■ pártszempontból intézett. A szerint, büntetett, j jutalmazott, választott vagy mellőzött, szeretett vagy gyűlölt, amint valaki hozzájuk tartozott vagy ellenük volt. Ha ezt teszi, nincs mit tartani semmitől» ha mindjárt megfenyegetik is azzal, hogy ellenzékbe mennek vele szemben. Az igazság, a gondviselés rendelkezése folytán, ha sikerül is egy időre elnyomni, utóvégre mégis győzedelmeskedni szokott. Boda Vilmos. Döry Pál főispáni kinevezése. A miniszterelnök előterjesztésére Ő Felsége jobaházi Döry Pált, Tolnavármegye alispánját Békésvármegye főispánjává nevezte ki. A kinevezés nem lepett meg senkit, mert már hetekkel ezelőtt befejezett tény volt, hogy elveszítjük vármegyénk közbecsülésben és általános tiszteletben álló alispánját. Tolnavármegyében eltöltött 30 éves eredményes közszolgálata, puritán, tiszta jelleme, politikai pártállása valóban érdemessé tették őt a mostani nemzeti kormány bizalmára, a király kitüntetésére. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Simonstits Béla volt alispánnak Szatmármegyébe történt főispáni kinevezése után 1895 júliusban tartott közgyűlésében egyhangú lelkesedéssel választotta meg alispánná. Az egész vármegye tisztelete és szeretete emelte őt a vármegye első tisztviselőjévé. Döry Pál alispán minden idejét hivatalának szentelte ugyan, de azért a közélet minden jóirányu törekvéseit támogatta és szeretettel érdeklődött különösen Szekszárd város kulturális intézményeinek fejlesztése iránt. Nemes szivjósággal karolta fel azok ügyét, ■akik hozzáfordulták.“íNeifip'v'olf bürokrata, mert minden ügyes-bajos ember előtt nyitva volt az ajtaja. A vezetése alatt, álló tisztviselői kar mindenkor tisztelte és őszintén ragaszkodott hozzá, mert irántuk mindig igazságos és méltányos volt. Tizenkét évig volt alispán s ez idő alatt sokat alkotott, melyek egyenesen nevéhez fűződnek. A vármegyei tisztikar fizetésrendezésében is elévülhetetlen érdemei vannak. Minden cselekedetén az igazi hazafiság ömlik el. Aggódó szeretettel őrizte a vármegye autonómiáját. A törvénytelen korszak alatt emelkedett ki íenkölt, hazafias gondolkozásával, midőn a törvénytelen rendeleteket nem teljesítette és megakadályozta azt, hogy a Tolnavármegyébe kinevezett kormánybiztos bevonulhasson Szekszárdra. Mint jó hazafi, kilépett a szabadelvű pártból és belépett a függetlenségi és 48-as pártba. A nemzeti kormány nagyon jó választást tett, midőn egy vármegye kormányzását reá bízta. Mi méltán sajnáljuk távozását, de egyúttal örülünk, hogy a kormány választása reá esett. Kitartást, erőt és bölcseséget kívánunk neki nagyfontosságu hivatásának betöltéséhez. Életrajzi adatai a következők: Született 1853-ban, a tolnamegyei Tevelen, a Dörí/'psalád egyik ősi községében. Tanulmányait, az elemi iskola két első osztályának I kivételével, mindig nyilvános intézetekben vé- j, gezte. Középiskoláit Péesett, Kalocsán, Gyönkön ; folytatta és Halason fejezte be s itt különösen jelét adta kiváló tehetségének. Erős egyénisége, I önálló gondolkodása már a középiskolákban is ; érvényesült, épp azért tanulótársai az önkepző- : kör alelnökévé választották. Különböző irányú | pályaműveivel a kitűzött pályadijakat majdnem mind ő nyerte el. A záróünnepen Szász Károly, most budapesti ev. ref. püspök élnökölt s ő adta I át Döry Pálnak a 11 darab aranyra rugó pálya- j dijakat, tanulótársainak nagy ovációi mellett, akik egyenes, őszinte jellemű, jószivü társukat vezérüknek tartották. , A jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen ! hallgatta, ahol a jogtörténelmi és államtudoI
