Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-28 / 48. szám

XXXY évfolyam 48 szám 1907 Szekszárd, november 28 T0UUHE6IEI KiZUM Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkfildemények intézendők Nyílt levél Nagyságos Boda Vilmos úrhoz mint a »Tolnamegyei Közlöny« szerkesztőjéhez. Tisztelt barátom! Becses lapodban közölt utóbbi politika; cikkemre szives voltál szerkesztői vélemé­nyedet nyilvánítani, melyben közlésem min­den tételét egy betűig elfogadtad, csak azt nem helyeselted, hogy én Kossuth Ferenc álláspontjára vonatkozva, nem tudok bele nyugodni, hogy hatvanhetes alapon az újab­ban alakult nemzeti kormányban helyet fog­lalt, de azért mégis a függetlenségi 48-as pártnak elnöke maradt; s aggodalmamat azzal indokoltam, hogy e két teljesen el­lentétes irányban működő fontos állás egy személyben össze nem egyeztethető. Nos, amitől féltem, bekövetkezett s a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt bom­lása ténnyé vált., s hogy hol fog e szaka­dás megállapodni ? . és mikor ? ez még a jövő titka; s hogy mi lesz a következése ? azt csakis a jó isten tudja! — de az ter­mészetes, hogy a kilépett tagok előbb- utóbb elveik mellett megmaradva, egy má­sik függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos- pártot fognak alakítani! s így lesz két Kossuth-párt, hogy melyik lesz az igazi, ezt megint a jövő fogja megmutatni. Az a kérdés most már, egészséges e ez az állapot ? erre megint csak azt mon­dom, hogy nem 1. De mindenek előtt ki kell nyilvánítanom, hogy én határozottan a ki­lépettek álláspontját helyeslem, mert meg­győződésem ellenére én sem hagynám ma­gamat senki által vezettetni egy bizonytalan nagyon kétséges jövőbe s szerencsétlenség­nek tartottam volna, ha a függetlenségi és 48-as párt vakon hagyta volna magát az általam különben nagyon tisztelt elnöke ál­tal minden kiválás, vagy fentartás nélkül vezetni; mert egy radikális nemzeti pártot, ami 400 éves hazai történelmünk adataiból okulva — tekintve a hazai politikánk terén tapasztalt szomorú eseményeket — nincs az Istennek az a mindent tudó és látó te­hetsége, aki egy ilyen pártot képes volna vak engedelmességre szorittani s vele egy jogos, törvényes és igazságos érdekeinket a Lajtántuli érdek ellentétekkel szemben engedményekkel érvényesíteni 1 s igy midőn az ujjabb engedmények folytán egy uj irány­zat behozatala fenyeget bennünket, nagyon természetesnek találom úgy a pártból kilé­pők aggodalmát, valamint Thaly Kálmán, Rátkai László s többi számos társainak az Egyetértés lolyó 19-ik lapban kibocsajtott függetlenségi nyilatkozatait s nem hiszem, Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH 1GNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS hogy az elfogadott s fölemelt kvóta foly­tán a magyar faló Luegerek megszelídítve, engedékenyebbek lennének irányunkban,sőt inkább ez részükre csak egy kis étvágy csinálás, mert a Lajtántuli moloch nem szű­nik meg magyar zsírra vágyni s mi csak annyit menthetünk meg magunk erejéből, a mennyit markolhatunk. De legyen helyzetünk bármily viszás, a függetlenségi és 48-aS párt bomlása foly­tán kettővé szakadt pártnak, egymás irá­nyában merev, vagy ellenséges álláspontot elfoglalni nem szabad s ez az, ami a tollat kezembe adta ; fent a ; központban majd megoldják e nehéz kérdőt, úgy amint tud­ják, de itt a megyében egy uj korszak meg­teremtése a mi föladatunk; te vagy a füg­getlenségi és 48-as pártnak az elnöke Tol­namegyében, tudtommal a tietek a többség, kezetekbe van a tényező erő s midőn ki­nyilvánítom, hogy a tényező többség intéz­kedései előtt meghajlom, egyéni vélemé­nyem fenttartása mellett, a nagy és fontos munkátokhoz, mint ki a 83-ik élet évemet tiprom, csak sikeres szerencsét és erőt kí­vánok részedre és részetekre annál is inkább, mert újabb pártalakulás hiányá- ban'beavatkozásommaí zavart csinálni nem akarok. Vörösmalom, 1907. év november 22." Petrich Fírenc. Kedves barátom! Leghelyesebbnek találom, ha a hozzám’ intézett nyílt leveledben felvetett fontos ügyre vonatkozóig én is a nyilvánosság előtt mondom . igénytelen véleményemet, mely is a következő. ; A kérdés, nézetem szerint az, hogy helyesen cselekedett-e a függetlenségi párt akkor, midőn az ország válságos helyzeté­ben vállalkozott arra, hogy a 61-ts alapra, állva,, átvegye hazánk ügyeinek intézését s a kormányban helyet foglaljon. Erre a kérdésre úgy kapjuk meg a helyes feleletet, ha az akkori állat otokat visszaidézzük emlékezetünkbe. Az alkotmány védelmére elsősorban hivatott magyar or­szággyűlést fegyveres erővel szétkergette a hatalom s egyúttal a t rvényhatóságokra. vetette magát, hogy törvénytelen rendele­téinek végrehajtását biztosítsa. Magyarország 62 törvényhatósága közül csupán 8 akadt, mely határozott ellentállást fejtett ki; a többi kereste a kibúvót s iparkodott a ve­szedelemből menekülni. Mennyi gyűlölködés­ben volt nekem részem, csak azért, mert egy összehívott értekezleten kifejezést ad­tam azon nézetemnek, hogy ha teljesen Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */s évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 10Ö—200 szóig S K 74 | 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 öllé alkotmányellenes kormányzat következik be, kötelesek a vármegyei tisztviselők a közre­működést megtagadni s helyeiket elhagyni. Maradt tehát az alkotmány védelmére egyedül az áldott magyar nép, mely meg is tette kötelességét s a maga módja sze­rint tiltakozott a törvénytelen kormány intézkedései ellen, de a szuronyok erdejére tekintettel, vajmi kevés kilátással a győze­lemre. Az a veszedelem fenyegetett tehát bennünket, hogy a hatalom olcsó győzelemre tesz szert s mi, mint Marius Karthágónál, kesereghetünk alkotmányunk romjain. Meg kellett mindenekelőtt menteni az alkotmányt s erre csak az egy mód ajánl­kozott : átvenni, még a 67-es alapon is a kormányt, hogy a törvénytelen állapot be­szüntethető, az alkotmány helyreállítható és a békés fejlődés biztosítható legyen. Ha Kossuth Ferenc és a függetlenségi párt elvei feladása árán vállalkozott volna a 67-es alapon való kormányzásra, magam sem volnék hajlandó őket ezen az ütőn követni, de Kossuth Ferenc a függetlenségi elveket, mint a kormány tagja is, éppen olyan energiával kultiválja, mint tette párt­vezér korában s a függetlenségi tábor éppen úgy törekszik annak megvalósítására, mint akkor tette, midőn még kisebbség volt az országgyűlésen.-Most a gazdasági függetlenség és ön­álló pénzügy alapjainak lerakásán fáradozik, később, ha ereje engedi, áttérhet a függet­lenség egyébb attribútumán ik fii zefzésére. Mikor tehát | független' 'elvek fel­adásáról szó sincs, sem a la^ági ki­egyezésnek mostani -alakját)j iló meg­kötése, mikor jobbat senkiseir, csinálni, sem a kvótaemelés,’ mely nélkül egyezség nem köthető, nem lehet ok arra, hogy a függetlenségi párt kettészakadjon és uj Kossuth Lajos-part alakításával foglalkozzék. Ezzel csak erejét gyengítené s külső és belső ellenségeinek malmára hajtaná a vizet. Nagyon helyes tehát a nyilatkozatodnak utolsó része, mely a kettészakadást nem tartja indokoltnak. va?y legalább is nem óhajtja mereven al-k£ilmazandónak. De még egyet. A függetlenségi párt­ból való küé,léseknek én nem tulajdonitok nagyobb fontosságot Ez azt jelenti, hogy a képviselőjelölt urak némelyike választás idején nagyon elkalandozik az Ígéretek meze­jén s később kell. valamit tennie, hogy a látszatot megmentse. Még vannak elégedet­lenek, kik ily módon iparkodnak feltűnni s a közfigyelmet magukra irányítani. Justh Gyula, a k ^ viselő ház .elnöke 1908. év Legközelebb jelenik meg VIII. évfolyam Garay János Képes Naptára jeles szépirodalmi rész Magy címtár ' Érdekes képek Hirdetések még csak néhány napig vétetnek fel Molnár* Mór könyvnyomd j <ba<i

Next

/
Thumbnails
Contents