Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-21 / 47. szám
1907 november 21 __________ CS ARNOK. A tetszhalott A «Tolnamegyei Közlöny» számára irta: P. Takács Gábor. (Utánnyomás tilos.) Krematorium. Hamvasztás (halott vagy hullaégetés), a holttesteknek megfelelő eljárással való elégetése. Ilyen módon a holttest rövid pár óra alatt ásványi részeire bomlik, ellenben a földbe való temetéssel a test szétbomlási folyamata (rothadás, korhadás utján) számos évig eltart. A hamvasztás érdekében az utóbbi évtizedekben úgy irodalmi, mint egyesületi térre kiható eleven mozgalom nyilvánult. A hamvasztás régi eszme, melynek több ezer éves múltja van. Indiának Buddhafelekezetü népessége halottait elégette. Az ókori műveltség hordozói, a rómaiak ét görögök körében általános volt a hamvasztás s a hamvaknak többé-kevésbé disze'S urnákban (edényekben) való eltartása. E hamvákat kedves emlékként, kegyelettel őrizték. A hamvásztásra irányuló újabb mozgalom a történeti motívumon kívül azt a körülményt is számba veszi,, hogy a ragáiyos bajban szenvedett egyén halála folytán a fágályozó anyag nem semmisült meg, hanem, hogy esetleg még későbbén is veszedelemmel fenyegeti az élőket. Újabb vizsgálatok azonban azt igazolják, hogy a megfelelő eljárás mellett elföldelt holttest részéről egészségügyi ártalom nem éri az embert, tehát a temetőket illető egészségügyi aggodalomnak alig van jogosultsága. Fontos azonban a gazdasági szefnpont, nevezetesen, az a nehézség, mellyel különösen a nagyvárosok küzdenek, midőn közelükben megfelelő terjedelmű s temetőnek alkalmas területeket kell megszerezniük. Nem lehet kicsiny leni azt a gazdasági szempontot sem,, mely a nagyvárosoktól többnyire távolabb eső temetőkbe történő halott- szállitás és sirlátogatás révén egyeseket terhel. Tagadhatatlan továbbá az is, hogy ütközet után, (háborús időkben) vagy valamely helység ostroma alatt, nemkülönben pusztító járvány idejében a tömeges számú halott eltemetése alig leküzdhető nehézségeket okoz és sok esetben súlyos egészségügyi zavarokra ad okot. A hamvasztás mellett felhozott figyelemre méltó okkal szembe állítják az igazságszolgáltatás érdekeit, melyek méreg sto. okozta halál eseteiben, ha a halott elhamvasztatott, nem találnának kielégítést. Esetleges bűnök tehát föl- deritetlenül maradnának, ami a közbiztonságra veszedelmes volna. Ez az,aggodalom azonban pontos, lelkiismeretes halottvizsgálás mellett elesik. Némelyek a vallás szempontjait is emlegetik, amelyekkel a földbe temetés — állítólag — inkább megegyeznék. Ezzel szemben azonban méltán történhetik hivatkozás arra, hogy a hamvasztás hívei, szószólói között papok is vannak. A nézetek ilyen hullámzása mellett nem csoda, hogy a különböző államok törvényhozásai a hamvasztással szemben eddigelé tartózkodó állást foglaltak el s hogy az eszme — minden buzgalom mellett is — csak kevéssé terjed. Az első halotthamvasztás Góthában (Németország) történt 1878-ban. Góthán kívül csak Frankfurt (Offenbach), Hamburg és Heidelberga városokban vannak halotthamvasztó kemencék. 1 892—93-ban összesen 50 halotthamvasztás történt. Góthában egy halott elégetése 5—600 koronába kerül. Franciaországban Párisnak Pére-Lachaise nevű temetőjében állítottak hamvasztót,. mely 1889 óta van működésben, — azonban a bonctermekből kikerülő testrészek stb. elégetését eszközli. Hamvasztás családok részéről érkezett kérelem folytán 1893-ban összesen 189 történt. APolyt. kőv.) KÖZGAZDASÁG. — Ekeverseny a szőlőben. Tóth Károly, műszaki tanácsos, szekszárdi baktai szőlejében folyó hó 15-én ekeversenyt tartottak, melyen megjelentek: Baibarczy József borászati felügyelő, Nits István borászati központi felügyelő, Hayt Ferenc borászati felügyelő, Fejős Károly, Hayt Gábor, Hagymássy Károly (Paks), Horváth József, Szondy István és Molnár István szőlőbirtokosok. A versenyben Sack, Kühne és Fördős Dezső ekéje vett részt. A bírálat szerint legjobb munkát végez a Kühne-fé\e eke, melynek 60 korona az ára. Ezt Tóth Károly meg is vette. A Kühne Ede mosonyi gépgyáros ekéje erősebb szerkezetű a Sack-féle eke szerkezeténél és teljesen betakarja a tőkét, éppen úgy, mintha a be- kapálást kézi erővel végeznék. A Fördős Dezső- féle eke könnyebb szerkezetű, de a kemény hegyi kapálást hiányosan végzi, homokban azonban jól végezheti a szőlőfedést. DUNÁNTÚLI Egy szám DIICIIR Gróf Apponyi Géza Alsócsurgói gazdaságában, közvetlen a tamási—I szekszárdi országúton fekvő csdvdcb bor-, sör- és pálinkamérési joggal 1908» évi január hó 1-től számitott három egymásután következő évre Bérleni szándékozók forduljanak Hőgyészre a Jószágfelügyelőséghez. Az újvárosi templom közelében, teljesen jókarban levő házamat, mely áll 4 szoba, veranda, téli és nyári konyha, éléskamra, pince és tágas színből, szabad kézből eladom. 8 Tiner A VIDÉK LEGELTERJEDTEBB ELŐLAPJA megjelenik minden szombaton Fél évre . 2'40 K É Egész évre 4-80 K Előfizetések Dunántúli Puska“ kiadóa 99 hivatalához Szekszárdra küldendők Fleischer Ödön. Tűzifát egyes vaggonrakományokat, úgyszintén nagyobb mennyiséget jutányos árért szállít: Günsbergei' Lipót fakereskedő Pécsett, Légszeszgyár-utca 12. sz. Kivánatra árjegyzék küldetik. ofiincs froééc nopasz feji offliézl? Mert nem kell most senkinek sem megkopaszodni a gondtól, hogy őszi és téli szükségletét hol szerezheti be a legolcsóbb áron, Kőim Mór hiszen itt van Szék- nagy áruháza, ahol legnagyobb szárdon választékban és az elismert legolcsóbb árban beszerezhetők co 22 *«3 ba © N CO co o ■4-Í e o Cu Férfi- és női ingek, gallér, kézelő és nyakkendők. Férfi- és női-, gyermekharisnyák, keztyük, esernyők, posztó- és bőrcipők. Férfi- és gyermekkalapok, fiú- és leánysapkák. Csipkék, szalagok és ruhadiszek. Férfi- és női ruhakelme, schiffon, vászon és kanavász. Férfi- és női szabókellékek. Mindennemű kézimunkakellékek.Ágy- és asztalterítők, szőnyegek és függönyök. Damaszt asz- talnemüek. Szövet, selyem- és pargetbluzok, kötények. Kész gyeimekruhák minden nagyságban. Legújabb divatu flanel és pique par- getok, blúz és ingkelmék, mindennemű pipereáruk. Szivartárcák és erszények. Férfi, női és gyermek trikók, szőrme és tollboák, selyém, szövet, posztó és berlini kendők. Hímző és kötőpamutok. Derékfüzők, sétabotok, játékáruk. Különféle fésűk, haj-, ruha- és fogkefék. Vászon és batiszt zsebkendők. Gomb és tü- áruk. Csecsemő kelengyék és az itt fel nem sorolt áruk o cn O P<-i » 0 0 0 0 0 0 0 0 (!) 0 7578/907. sz. Pályázati hirdetmény. Tolnavármegye központi járásához tartozó Tolna, Simonmajor és Szedres községekből álló tolnai körjegyzőségre pályázatot hirdetek. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy az 1900. évi XX. t.-c. 3. §-ában előirt képesítést és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket f. évi december 8-ig hivatalomnál benyújtsák. A választást Tolna község házánál folyó évi december 10-én délelőtt 10 órakor fogom megejteni. Javadalmazás: Tolna község részéről 1600 korona készpénz, 3 hold 1328 n-öl tőid haszonélvezete és a 658/1 nsz. házban természetbeni lakás. Simonmajor részéről 400 korona készpénz, 3200 Q-öl föld haszonélvezete és 6 méter öl kemény tűzifa. Szedres részéről 120 korona készpénz és 683 Qöl fold haszonélvezetének váltsága fejében 10 korona. A szükséges fuvarokat a községek természetben szolgáltatják, vagy esetről-esetre fizetik. A magánmunkálatokért a szabályrendeletileg megállapított dijak. Szekszárd, 1907 november 20-án. Bajó Pál, főszolgabíró. 4* 0 0 (!) (!) 0 0 (!) 0 (!) 0 (!) TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY
