Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-07 / 45. szám

I TOLNAMEGYÉI KÖZLÖNY 1907 november 7 kijátszó párthatározat meghozatalától; az ilyen erkölcsiden politika mindig meg- boszulja magát. Most még csak egyesek vannak bent. a csávában, hová saját hibájuk folytáii jutotta'k, valahogy bele; ne4* kerüljön az egész párt, melyjet majd alaposan ki­használnak ellené a Vminderi old|Jon féltü^ő ellenséges hadak. Éjié pétiig egyesek ked­véért semmi szükség nitjcs. Boda Vilmos. Levél a szerkesztőhöz. Kimos Antal ur, mint a tolnavármegyei községi és körjegyzők egyletének elnöke, a vármegyei függetlenségi és 48-as párt értekez­letére vonatkozólag hosszabb nyilatkozatot kül­dött be hozzánk, mely azonban már előzőleg, a másik két helybeli lapban is egész terjedel­mében napvilágot látott s igy kellőleg nyilvá­nosságra került. Bátran mellőzhetni véljük te­hát a nyilatkozat közzétételét, azonban- álljon itt a párt részéről kiadott közlemény, mely a következő : Mélyen tisztéit Barátom! Engedd meg, hogy azon inggtámadtatá- sokra, melyek a függetlenségi és 48-ás pártot ennek folyó évi október hő 19-en tartott érte­kezletében hozott határozatából kifolyólag érték, teljes objektivitással én válaszoljak. ; Teszem ezt pedig egyrészt azért, mert mint a függetlenségi párt jegyzője, kívüled talán én szólhatok a legautentikusabban az inkriminált párthatározathoz, másrészt azért, mert a táma­dás alaptalanságának és igaztalan voltának ki­derítése a függetlenségi párt egyik közkatonájá­nak is könnyű feladatát '<épezendi. Mielőtt azonban úgy,a «Tolnavárniegye» című politikai hetilapnak, valamint Klimes Antal hőgyé^zi jegyzőnek kérdéses támadó cikkeivel érdemileg foglalkoznék, szabad legyén egy min­den séitési szándéktól távol álló őszinte meg­jegyzést tennem: ha a támadó' urak az inkri­minált állítólagos, párthatározat fölött komolyan gondolkoztak volna, úgy sem a Tolnavár­megyének, sem Klimes Antalnak cikke meg sem született volna, — Nem pedig azért, mert az inkriminált állí­tólagos párthatározat meg sem hozatott s ha egy laptudósitónak bár jóhiszemű, de téves refe­rálja szembetünöleg oly közléseket tartalmaz, mely magán viseli a feltétlen tévedésnek krité­riumát, oly alapnak, egy olyan bázisnak, melyre ] egy uralkodó s a nemzet feltétlen bizalmát élvező párt ellen irányuló támadásokat felépíteni lehetne — elfogadni nem szabad. . De vájjon mi is hát a támadó urak által inkriminált: párthatározat ? Szerintük az, hogy a tolnamegyei fugget­.vele a versenyt. Nem masszívak, a' pillanat szülte okét, gyakorta csak a pillanatnyi szük­ség! Az-örökkévalóságra gondoltam és a mának írtam. Törekvésem tied volt, halhatatlanság, de meghaltam volna éhen, ha hű maradok hozzád. Pont tiz ives regényeket és egy százezer forintos kriptát kellett összeírnom a — kiadóimnak. ‘ Neiii panaszkodom, itt a koffer; a szép, az előkelő. Mintha valami mágnáso.s allűrje is '’na. Mintha valami föld — a megingathatat- :,/tos foi l — járna vele. Néhány hold " --^gén kertészkedhessem. Javítha- könnyelmü pazarlók va- 'm nem nekünk való tárgya^. .elbe -'vacsoráknak kávcházakbai. ,/ kicsit takarékos­kodnánk az adósag. Él De ki hiszi el rólam, ha a vasúton lát — «ezzel ?!» És ki fogja el­hinni ziláltságom/it, amikor fölveszik nálam a hagyátéki leltárt és a rubrikákon keresztülirják : «Egy angol bőrönd.» Vájjon kire marad ? Kire hagyjam | E pilla­natban még rendelkezem vele. Azaz hogy nincs jogom, természetszerűit az örököseimé, az öt fiamé. Remélem, nem vesznek össze rajta és átadják a 'egnagyobbnak, mint fidei komissumot, mint latifundiumot, mint mindent. És a liu utazni lenségi és 48-as párt a Szekszárdon folyó évi október hó 19-én tartott szervezkedő értekez­letén állítólag elhatározta, «hogy felkéri gróf Apponyi' Géza főispán és Döry Pál alispán .urakat odahatni, hogy.,, a megyei és. Jkpzségj.. : tisztviselők befolyásukat a^ níegyebizotts,ági ?agf ^választásoknál he érvenyesitsék-es: a választás.;^ ‘bah, mint jelöltek részt ne*ívegyenek,yHa pedig'1 1 főispán és alispán e tekintetben megn-wgtató ’ uyiiatkozatpfc nem padnánák, íikkót, a Défügy- miniszterhez és á keresketjélemügyi miniszterhez'! j-fofdulnak.» • ; i,' : ■ Nos uraim,, ezennel hatái'özottan kijelen­tem, hogy a függetlenségi és 48/as párt ilyen határozatot nem hozott. De-nem is hozhatott, —- s ezért bátorkodtam előbb a'támadó urak részé­ről a .komoly elbírálás tényének fennállását is kétségbe vonni, — mert 1 függetlenségi párt, mely­nek egyik sarkalatos alapelvét a polgári jogok­nak minél szélesebb körben leendő kitefjesztése képezi, csak önmagával jutott volna ellentétbe, ha I fentemlitett állítólagos, párthatározattal egy , egész társadalmi osztályt az ő politikai jogai­nak gyakorlásától megfosztatni kívánta volna. Egy jegyzőkönyv mindenkor hű tükrét ké­pezi azon iibesnek, vagy értekezletnek, mely­nek lefolyásáról az felvetetett. Már pedig a ná­lam őrzött jegyzőkönyv ek-latáhsan tanusitja, hogy az októberi értekezlet .csak azt határozta el, miszerint felkéri gróf Apponyi Géza főispán és Dőry Pál alispán urakat odahatni, hogy a Megyéi és községi tisztviselők hivalos befolyásúkat a megy*-bizottsági tagvá'asztásokriál ne érvénye­sítsek s ha e tekintetben -megnyugtató válasz nem érkeznék, akkor a párt í belügyminiszter­hez és kereskedelemügyi miniszterhez fordulna. Evvel kapcsolatosan azután az értekezlet azt is elhatározta, hogy a függetlenségi párt a megye- bizotjtsági tagválasztásoknál olyan vármegyei és községi tisztviselőket lehetőleg jelölni nem fog. Nem jelöl pedig azért, mert a függétlen- ségi párt azon egyénekben, kik már társadalmi állásuknál, fogva is függetlenek, sokkal több biztosítékot talál a hatalmi tényezőkkel szem­ben való állásfoglalásra nézve, Mint azokban, kiknek cselekvési képességére a hivatali kapocs benitólag hat. • • . * Ez volt tehát az októberi értekezletnek valódi határozata s- nem az, melyet egy téves hírlapi közlés folytán a függetlenségi pártnak imputálnak. Ez a határozat pedig — úgy hiszem - semmi jogot nem sért, ezt a határozatot a füg­getlenségi pártnak meghozni \igy a saját, mint a közérdek szempontjából — kötelessége volt. Ami már most a -Tolnavármegye c. lap­nak kérdéses közleményében és Klimes Antal­nak tulönérzetes hangon megirt levelében fog­lalt azon állítását illeti, hogy, a függetlenségi párt a megyebizottsági" tagválasztásnál nem az egyéni arravalóságot és érdemet, hanem a po­litikai pártállást vizsgálja, hát érre ‘ nézve le­gyen szabad kijelentenem, hogy ha vaiaha'a megboldogult szabadelvű párt az egyéni érde­meket számba vette, hatványozott s össze sem | fog vele, nászúira is pzzel megy, amikor en már nem leszek. És akkor már nem lehet meg­vesztegetni a konduktorokat', mint az én boldog időmben, az uj pár nem csókolódzhatik egye­lőre, talán nem is igen tud többé. A'fiam néze­lődni és bölcselkedni fog, tárgyat keres, meg­találja a koffert j | •’ A I — Az öregé volt. Maga már nem ismerte. Nem vesztett vele sokat, az öregben sok volt az originalitás, de a tartalom kevés. Nem tudott megtartani semmit. Milliókat szerezhetett volna, ha ilyen* koffereket csinál, vagy elad. E helyett azonban prózában dalolt és — koffert veti. — És a munkáinak tulajdonjoga ? — Azt eladta egy kofíertakaróért. Nem sokkal többért. De nem is sokkal többet ért. — - És hol van a takaró ? — Azt kiszolgáltattuk a kedvesének, egy nagy színésznőnek ... Derék; komoly koffer, I nem is méltó hozzád, hogy ilyen betegesen iz­gatod a fantáziámat. Megpróbálok a hatásod j alatt józanul gondolkozni rólad és sok más | egyéb)-- 1. Nem volna-e jó uj életet kezdeni,- hozzád idomulni, még van vagy tiz esztendőm, megli ilhatnék mint szatócs és áldanának a gyermekeim, nem átkozna meg az,t egy szok­nyában .itthagyott feleségem. Bródy Sándor. hasonlítható mértékben mérlegeli azokat a füg­getlenségi párt. De mérlegeli első porban a saját pártján belül. S míg "-a ' säjät pártjában talál olyan megbízható égész embereket, kikét a köz- ügyek vezetésére és. .intézésére alkalinajakniik taláij 'mi sem természetesebb; éhágy;-e^eápf%n ■ árpolitikai pártálhástjrs vizsgálja, vizsgálja pe- . dig annái ' Mkább,- Mart | rtcMvényhátosági bi­zottság határozataiért ,'is most már a fiíggétleh- ségi pávh/elélős, óéért felelősséget-pedig \csak akkor vállalhatja níágára^ ha 'ezen bizottságban is.’számszerűén többségbén van. S.'hä- a .^iiggétienségi pártnak ebbeli-törek- vése a’ köteié'sségtoljesilés-hé'k tényét foglalja magában, azon.határozata, -mely, a vármegyei és községi jegyzőknek a megyebizottsági tag­választásnál való meílőztetését tárgyalja, csak politikai ' előrelátásának, s a közel múlt esemé­nyein felépült tapasztalatának eredménye. Legyen meggyőződve Klimes Antal ur, hogy a függetlenségi . pártnak minden egyes tagja s ennek keretén belül különösen én, kit a községi jegyzőkhöz hivatali kapocs isi fűz, teljesen méltányoljuk azt‘a munkásságot,, me­lyet a jegyzők egy község közéletének fejlesz­tésében kifejtén'pk, elísméijük azón érdemeket is, melyeket e.zen köztevék-enységük révén a legméltóbb módon vívnak ki ,.a maguk számára. De engedje kijelentenem, hogy mind ezek'da­cára teljesen héiyesnék tartom a függetlenségi párt- azon határozatát, mely kimondja, -hogy községi jegyzőket megyebizottsági .tagokul nem jelöl. , -.>) Ha a vármegyei önkormányzat szervének, a törvényhatósági bizottságnak intézési jogkö­rébe céak helyi, ’parciális' érdekű ügyek elinté­zése esnék; úgy- a törvényhatósági bizottság­ban a községi jegyzőknek, mint az egyes köz­ségek képviselőinek feltétlenül helyet kellene foglalniok. De kérdem én, vájjon ä nemzeti ellenállás korszaka mily .tanulságot szolgáltatott i Ugyebár azt,' hogy a vármegyei törvény- hatósági bizottság rq,em a .községi ügyek, hanem alkotmányunkat, "egész állami életünket imrni- nensen érdeklő; politikai kérdések intézésében találja a legfontosabb feladatát. S ha -- amit-ne adjon az Isten — a közéi jövőben majd a/vármégyéknek ismét a nemzet közjogát kell majd megvédeni a törvénytipró hataloni, ellen - S ha majd e hatalom az elmúlt korszak darabontjaihoz, hasonlóan a szabad meggyőződés nyilvánítása esetén ezeknek hi/a- tali állását veszi cserébe, vájjon Klimes Antal és társai akkor is hangoztatják-e azon büszke és önérzetes- kijelentést,-'hogy ők egyéni meg­győződésüket bármily hatalommal szemben megr védeni fogják?! Lehet, hogy Klimes Antal megfogja tenni’, de hogy: az összes vármegyei és községi tiszt­viselők hasonlóan fognának ’ eljárni, azt már határozottan kétségbe vonom. A nemzeti ellenállás elmúlt korszaka, iga­zolja^ állításomat. Há akkor széles e hazában a' hatalom- nem' talált vöína tisztviselőkre, kik önjavukat a köz javáért feláldozni nem'akárták, úgy tán politikái életünk egén serrflátszanának oly komor fellegek, mint jelenleg. Ne vegyék hát zokoh a ftiggetlenségL.párt.- nak határozatát,, amely a törvényhatósági bizott­ságba társadalmi állás tekintetében is független elemeket óhajt ülte;ni, s amely végeredményében épen a vármegyei és községi: tisztviselők érdekeit szolgálja. . Ami végül Klimes Antalnak azon személyes élű megjegyzésig illeti,, hogy a függetlenségi párt következetlen, mert jóllehet elhatározta, hogy várneegyei .és községi tisztviselőket bizott­sági tagokul meg nem választ, mégis a bizott­sági tagválasztást előkészítő bizottságba egy vármegyei tisztviselőt és két községi /bírót be­választ éá pedig azért, mért valószínűleg előre jelentkeztek; fiát erre nézve vegye tudomásul / Klimes Antal, hogy . a függetlenségi párt \ ezen tisztviselőket nem megyebizottsági tagokul han.c,.n /csa/k a tagválasztást előkészítő bizottság tagjaivá választotta meg, s hogy az a két köz­ségi biró- — mint a függetlenségi párt kipróbált érdemes tagjai — érdemeik elismeréseként vá­lasztattak meg a szervező-bizottságba. | Ne vádoljunk hát következetlenséggel mást, midőn magunk helyesen következtetni ’ nem tudunk. Ami pedig engem illet, — kijelentem, —. hpgy Klimes Antalnak »az' előre jelentkezés« kitételét némi változtatással .elfogadom. Ugyanis en nem »előre«, hanem igenis .»élsS«-nek. jelent­keztem, ki a tolnamegyei függetlenségi és 48-as párt szervezésének szükségességét hirdettem s bíMzke vagyok reá, hogy a szervezkedés I történtéhez némileg mag­Sirolin Emeli a* étvágyat és I testsúlyé, megszűri- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. 2 meg­%■'- :■ v1 Tiiilöiieiegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor pj t,Roche“ eredeti csomagolást. ■ ' . . A F. Hoffmann-La Roche A Co. Basel (Svájc) „Roene', ^Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak' ban. r- Ara üvegen kint 4.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents