Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-17 / 42. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 október 17 — Megfelebbezett képviselőtestületi hatá­rozat. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete olyó évi szeptember 28-án tartott közgyűlésé­ben névszerinti szavazással, 24 szavazattal 9 szavazat ellenében PallÓB Ignác kérvényére a bátaszék—mohács—baranyavár — pélmonostori vasütra 50,000 koronát szavazott meg. Ezt a határozatot megfelebbezték s a felebbezést 150-en írták alá. A felebbezés indokai, hogy a város nemcsak semmi készpénzzel nem rendelkezik, hanem nagyobb összegű adóssága is van, to­vábbá sokkal sürgősebb és fontosabb intéz­mények létesítésére kell előbb áldozni. — Vármegyei bizottsági-tag választás. Még nem tűzte ugyan ki a törvényhatóság a me­gyei bizottsági tagválasztásokat, de azért már megindult a választási mozgalom. A mostani megyei bizottsági-tagválasztásoknak azért van kiváló fontosságuk, mert a megválasztandó ta­gok lesznek hivatva a folyó évi december hó­ban megtartandó általános vármegyei tisztuji- tást megejteni. Mindenütt az a törekvés emel­kedik ki, hogy az uralkodó politikai pártnak, a függetlenségi és 48-asoknak kipróbált, elvhü emberei jussanak be a törvényhatósági bizott­ságba. Tolnavármegyében még mindig elegen vannak, akik szeretnék visszaállítani a letűnt korhadt rendszert s ezek minden esetre meg­fogják kisérleni a függetlenségi és 48-as párt­nak akcióját megbénítani. Törekvésük azonban, hinni merjük, hogy nem fog sikerülni, mert a képviselőválasztáskor láttuk, hogy a hatvan­heteseknek Tolnavármegyében nincsen talajuk. A választó polgárok tehát legyenek résen és jól fontolják meg kire adják szavazatukat. Most tőlük függ, hogy a vármegye közgyűlési ter­mében is az a párt vegye át a vezető szerepet, amely Kossuth Ferencet vallja vezérének. A szomszédos Baranyavármegyében már kitűzték a megyebizottsági tag választásokat november hó 6., 7. és 8-ára. ahol gróf Benyovszky Mó­ricz főispán igen helyesen eltiltotta a községi jegyzőket a pressziónálás és korteskedéstől, hogy minden választó saját meggyőződését kö­vetve, élhessen szavazati jogával. Ha nálunk hasonló eljárásra lesz szükség, bizonyára a mi főispánunk sem fog késni olyan erélyes intéz­kedést tenni, amely biztosítani lesz hivatva a tiszta választásokat. — Negyedszázados jubileum. Borsányi István szekszárdi csendőrtörzsőrmester 25 évet töltött el a nehéz csendőri szolgálatban feljebb­valóinak megelégedése és elismerése között. A pontos, lelkiismeretes és kötelességtudó csendőr­törzsőrmester f z alkalommal kis ünnepélyt tar­tott vendégszerető házában, melyre meghívta elöljáróit, barátait és bajtársait. A szép ünne­pélyen az első felköszöntőt tordai Sándor László csendőrszázados tartotta, aki a beszéd­jében kiemelte Borsányi Istvánnak a csendőri szolgálatban teljesített tevékenységét és egész­ségére ürítette poharát. T. Nyitray Lajos polg. isk. tanár tordai Sándor László csendőrszáza­dost, az ünnepelt főnökét, később pedig a je­lenlevő hölgyeket éltette. Mráz Henrik csendőr­főhadnagy pattogó rímekben méltatta a jubiláris férfiút. Nemes Győző újvárosi kántortanitó Mráz főhadnagyra és Nyitray Lajos tanárra mondott pohárfelköszöntőt. A csendőrség nevében Tavasz Imre csendőrőrsvezető köszöntötte fel Borsá- nyit. Az ünneplő kedélyes társaság éjfél után oszladozni kezdett, a fiatalság azonban még tovább is hazafias dalok között vigadozott. Adjon Isten a hazának sok oly ügybuzgó csen­dőrtisztviselőt, mint a milyen Borsányi István, akit kiváló tulajdonaiért szeretet és közbecsülés környez. — Helyettes jegyző. Bajó Pál központi fő­szolgabíró a megüresedett harci jegyzői állásra helyettesül Csóry Ferenc okleveles jegyzőt küldött ki. — Második győgszert&r Pakson- A belügy­miniszter Lévai Izsó okleveles gyógyszerésznek megengedte hogy Pakson önálló személyes üz­leti joggal biró gyógyszertárt állíthasson. Ez lesz Pakson a második gyógyszertár. _4 __________________lg____________ — Vármegyei ipartanácsos. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én tartott ülésében a vármegye területén működő ipar­tanács rendes tagjává André István iparost, Mehrwerth Ferenc kereskedőt, póttagjaivá pedig Ferner Mihály iparost és Mayer János keres­kedőt választotta meg. — Bucsuzás. Hogy nem halt ki a népből a tisztviselője iránti szeretet, fényes tanujelét fdta Harcz község lakossága folyó hó 13-án, amikor Zsigmond Elemér volt jegyzőjük tőlük elbúcsúzott. Istentisztelet után a községház előtt kinn az utcán több száz ember gyűlt össze, hogy jegyz őjüknek búcsúszavait meg­hallgassa, nem volt szem, amelyen könnyek ne csillogtak volna és nem volt ember, aki nagy lelki fájdalmában ne sajnálta volna a távozó jegyzőt, akiben egy minden tekintetben «nép javát akaró tisztviselőt veszítettek.» — Hogy felismerte a nép a tisztviselőjében a becsületes jóindulatot és ezt hogy méltán megtudta be­csülni ez a népben levő jobb érzésre és fel- világosodottságra vall, amely népet méltán lehet bármely nép mintaképéül odaállítani. Este 100 teritékü bankett volt, amelyen Renczes János Doszpod Pál és Thal István szép szavakban emlékeztek meg jegyzőjük 10 éves működéséről, j Renczes János községi biró ékes szavaival a meghatottság hangján búcsúzott el a jegyzőtől. Ezek után Csóry Ferenc emelkedett szólásra, aki Zsigmond Elemérnek a társadalmi téren kifejtett tevékenységét méltatta. Bankett után tánc volt. — Az adó. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én tartott ülésében a pén''.ügyigazgató bejelentette, hogy egyenes adóban és hadmentességi díjban befolyt 318.829 korona 21 fillér, mely a múlt évi eredménynél kedvezőtlenebb 111.845 K. 90 fillérrel. — Eljegyzések. Szakácsy Árpád eljegyezte. Prónai Mariskát, özv. Pribenszky Lőrincné uno­káját Szekszárdon. — Várkonyi János őcsényi szőlőhegyi községi tanító eljegyezte Vitkovits Mariskát. .— Ifj. Schád János miszlai ág. ev. tanító jegyet váltott Gömbös Gyula soproni ág. ev. tanító leányával, Mariskával. — Katonai lóvásár. A pécsi m. kir. hon­védhuszárezred lóavató bizottsága f. hó 25-én Szekszárdon a kincstár számára lovakat vá­sárol. — A hazárdjáték ellen. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter komolyan foglalkozik a végzetesen elharapódzott baccarat játék meg­szüntetésével. A miniszter aki meggyőződést szerzett, hogy a játék számos existenciát tett tönkre, bizalmasan közölte a klubbok és kaszi­nók vezetőségével, hogy nem tűri meg a bac­carat játékot s ha a hazárd kártyázást nem szünteti be, az alapszabályokra hivatkozva fel­oszlatja a kaszinót. Üdvös volna, ha a minisz­ter egyéb hazárdjátékokra is kiterjesztené a legszigorúbb tilalmat. — Szent Erzsébet ünnepe. Magasztos ünnepe lesz folyó évi november hó 16-án a magyar katholikus híveknek. Ezen a napon ünnepük meg Szent Erzsébet születésének 700-ik év­fordulóját. X. Pius pápa enciklikájában magasz­tal ólag emlékszik meg Szent Erzsébetről és a többek között a következőket rendelte el: «Hogy fokozzuk a magyarok buzgó tiszteletét a szent asszony iránt és az egyházi ünnep külső fénye is fokoztassék, pápai hatalmunknál fogva ahoz hozzá akarunk járulni. Tudjuk, hogy november 16-tól kezdve három napon át egész Magyar- országon megjelölt templomokban nyilvános istentiszteleteket fognak tartani. Mindazoknak tehát, akik ezen istentiszteleten megjelennek, 7 évi bünbocsánatot engedélyezünk. Akik azonban Szent Erzsébet napján egy, a főpásztor által megjelölt templomot látogatnak és ott bűneik gyónása után a szent föloldozást megkapják és a szentegyházért imádkoznak, azoknak teljes föloldozást adunk. Végül készségesen engedélyt adunk Magyarország összes főpásztorainak, akik az ünnepnapon ünnepi misét mutatnak be, hogy­annak végén híveiket pápai áldásban részesít­hessék. — Házasság. Szabadi Jenő bonyhádi se­gélyegyleti tisztviselő f. hó. 20-án vezeti oltár elé Kaposvárott Herman Berta kisasszonyt. — Ima a királyért. A vasárnapi riasztó hírek folytán, melyek szeretett királyunk egész­ségéről országszerte elterjedtek és amelyek hála a Mindenhatónak, valótlannak bizonyultak, folyó hó 14-én, hétfőn reggel a szekszárdi izr.' hit­község imaházában könyörgő istentiszteletet ren­dezett, hogy könyörgő áhítattal ostromolja a könyörületes Eget nagy és nemes királyunk egészségéért, életéért. — Szálljon fel könyörgő ima minden templomban, hogy legálkotmányo- sabb királyunk-minél előbb teljesen felgyógyul­jon, hogy még soká uralkodhassék népe fölött, melynek igazi atyja. — A bonyhádi 48-as függetlenségi pártkör. A két év óta fennálló bonyhádi 48-as függet­lenségi pártkör folyó hó 6-án tartotta meg Csik József pártelnök elnöklésével évi rendes köz­gyűlését, melyen ifj. Weber János, a kerület országgyűlési képviselője is részt vett. Csik József elnöki jelentésében kiemelte, hogy a kör hazafias lelkesedéssel megünnepelte március 15-ét és beszerezte Bákóczy Ferenc fejedelem arcképét. Felolvasta Wekerle Sándor miniszter- elnök és Kossuth Ferenc miniszter távirati válaszát a hozzájuk intézett üdvözlő táviratra. Ezután Emel Adolf ellenőr tette meg jelentését, melyet tudomásul vettek. A kiküldött bizottság javaslata szerint csekély változtatással elfogad­ták az alapszabályok módosítását. Egyhangú lelkesedéssel elfogadták Herger Nándor indít­ványát, hogy a kör táviratban fejezze ki az összkormány iránti tántoríthatatlan bizalmát és kérje fel, hogy tovább is küzdjön különösen az önálló vámterületért. A távirat megszerkesz­tésével ifj. Weber János képviselőt bízták meg Betnár Béla, a Bonyhád és Vidéke felelős szer­kesztője indítványára kimondották, hogy a kör által rendezendő hazafias ünnepekre jövőben az öreg honvédeket is meghívják. — Mesterséges haltenyésztés. Nem egyszer tettük már lapunkban szóvá, hogy a város tu­lajdonát képező Palánk-szigeten mesterséges haltenyésztést kellene létesíteni, mely a város jövedelmét tetemesen, emelné. Az eszmét dr. Hirling Ádám polgármester magáévá tette és felirt a földmivelésügyi miniszterhez, hogy küld­jön le egy szakértőt a halteriyésztésre kijelölt Palánki-sziget és a Csörgetó megvizsgálására, Dr. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a kérelemnek eleget is tett, a mennyiben leküldötte Kuttner Kálmán országos halászati felügyelőt, aki folyó hó 9-én megvizsgálva a Palánki-szi- getet és a Csörgetót. azt a meglevő nyilatko­zatot tette, hogy a Csörgetó a haltenyésztésre kicsiny, a Palánki-sziget oly magas fekvésű, hogy a mellette elfolyó Sárvízből vízzel elá­rasztani nem lehet. Miután ezen a helyeken nem sikerülhet a mesterséges haltenyésztés, Wolí Henrik kajmádi nagybirtokos szándékozik Kajmádon haltenyésztést létesíteni. Kuttner Kálmán azért Szekszárdról Kajmádra utazott, hogy szakértői véleményt adjon az itt tervezett haltenyésztésről. — A tamási! kaszinó uj otthona. Végre fel­épült a tamásii kaszinó uj otthona a tagok di­cséretes áldozatkészsége folytán. A díszes szép és lakályos épületben egy nagyterem, könvtár- szoba és egy tágas étterem van. Nyári helyi­ségül fog szolgálni a széles terrasz, mely az épület belsejében fut végig. Az udvar is szép és tágas. Az uj otthont folyó hó 26-án d. e. 11 órakor tartandó díszközgyűlésben fogják felavatni, este pedig nagy lakomát rendeznek. A rendezőség élén Reberics Imre kaszinói ház­nagy áll. — Elitéit bírósági végrehajtó. A szekszárdi kir. törvényszék Kiss Róbert bírósági végre­hajtót folyó hó 11-én tartott tárgyalás után több rendbeli hivatali sikkasztás miatt 7 (hétt hónapi börtönre ítélte. Az elitéit fellebbezed — Verekedés. .Folyó hó 12-én Tóth József decsi lakos, községi őr még eddig ismeretlen okból úgy megverte Majsai József decsi lakost, hogy‘rajta testi sértést ejtett.

Next

/
Thumbnails
Contents