Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-03 / 40. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 október 3 átalakítására megkészitett tervet és költségvetést azzal a javaslattal, hogy azt a képviselőtestület kivitelre fogadja el 1 az építkezésnek keresztülvitelét rendelje el. A tanács versenytárgyalást tartott s beadatott két ajánlat és pedig Haja Béla 3, Dicenty László 5 háromnegyed százalék árengedménynyel. A tanács Dicenty László építész ajánlatát fogadta el és az építési szerződés megkötésével a polgármestert bízták meg- A szükséges összeget á város 6 százalékká felerészben a szekszárdi takarékpénztártól, felerészben pedig a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanktól veszi, fel. Felolvastatott Pallós Ignác kérvénye, melyben a bátaszék—mohács—baranyavár—pélmo- nostori vasúthoz 50000 korona hozzájárulást kért a várostol törzsrészvények ellenében. A tanács a kérvény elutasítását javasolta, tekintve arra hogy a város semmi készpénzzel nem rendelkezik, továbbá szűk anyagi viszonyai a kért összeg megszavazását nem engedhetik meg és mert egyéb fontosabb és sürgősebb kiadásai is vannak. A javaslat felett névszerinti szavazás volt. Harminchármán szavaztak, kik közül a kért hozzájárulást 24-en szavazták meg, mig •9-en ellene voltak. E szerint Pallós Ignácnak a kért 50000 korona hozzájárulást megadták. (Mint halljuk, ezt a határozatot megfellebbezik.) A m. kir posta- és távirdaigazgatóság megkeresése a postaépület tárgyában, valamint a főispánnak felhívása is felolvastatott. A tanács javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy sem a szükséges telket a kincstárnak ingyen rendelkezésére nem bocsátja, sem pedig az építéshez anyagi segélyt nem nyújthat. A villanytelep ellenőrzésére és a társulat által adott számadás megvizsgálására egy bizott-B ságot küldöttek ki, melynek tagjai lettek: Fejős Károly, Kamarás Béla, Tóth Károly, Kiinger Ferenc, Schneider János, dr. Albersz Rezső, dr.l Török Ottó t. ügyész és Szabó János helyettes mérnök. A választás alá nem eső. képviselők névjegyzékének kiigazítására kiküldettek : Török Béla, df. Mayer Gyula és László Lajos;. A városi szabályrendelet tárgyalását, mivel azt a tanács és a bizottsági tagok az idő rö\ id- sége miatt nem tanulmányozhatták, I napirendről levették és azt a legközelebb tartandó gyűlésben veszik tárgyalás alá. A báró Augusz árvaházban levő üres helyekre felvették : Horváth Istvánt, Báter Gézát, Schmidt Gizellát, Verling Máriát és Balog Gyulát, mind az öt árva gyermek. sodor el az emberi társaságtól. Mint a szélvihar a hegyi szikkkat, űz, hajt, kerget mindaddig, amig körülöttem nincsen egyébb egy égbenyuló fánál és fölöttem nincsen más, mint a csillagos menyboltozat. • Sietve tértem le az esplanade kanyargós ösvényén, egyenesen az erdő felé. Mire odaértem, besötétedett. Köröskörül mélységes csend volt, csak a tücskök cirpeltek bántó egyhangúsággal, Fénybogarak úsztak a levegőben. Jobbfelől pompás nyaraló szegélyezte az országutat. Nem volt valami hatalmas épület. Ellenkezőleg. Inkább egy kedves kis kalitkához, puha, meleg fészekhez hasonlított, afféle búvóhely szerelmes párok részére, akik a boldogságot nem keresik másutt, csak egymás szemében, és nem akarnak hallani egyebet, mint egymásnak gyöngéd suttogását. Világosbarna, földszintes épület volt nagy tágas erkélylyel, amely csaknem az országúiig szögellett ki. Az asztalon kerti lámpa pislogott, halvány, világosságot terjesztve maga körül. _ A verandán nem volt senki. A képviselőtestület Tóth Pál iktatónak 150 korona segélyt .szavazott meg. jgi A Kron-féle bolthelyiséget Béki Józsefnek adták lei hat évre évi 800 korona bérösszegért. A tömegsztrájk. Azt mondják, hogy tömegsztrájk lesz, az általános és községenkint való választójogért. Mi pedig azt mondjuk, hogy ha már az általános, titkos és községenkint való választási jog olyan régen funkcionálna is, mint az országút, —• akkor is készülnének most a szo- ciálisták a tömegsztrájkra. Ennek a két dolognak csak annyi köze van egymáshoz, hogy a szociálista agitáció tényleg az általános választási jogot akarja kierőszakolni a törvényhozástól, !— de maga a munkásnép jóformán nem is érti még meg, hogy az ő jóléte és életküzdelme miféle összefüggésben van az általános választási joggal. Igaz, hogy az agitátorok megmagyarázzák. Elmondják, hogy: emberek, ha meg lesz a választási jog, akkor ti választjátok a képviselőket s a képviselők olyan törvényeket fognak alkotni az országgyűlésen, amilyeneket ti akartok. Ez a magyarázat azonban, mondjuk ki világosan, a legkisebb erővel bir ama fegyverek között, amelyek a munkás népben az osztálygyülöletet felkorbácsolják. A proletárság a maga szegénységét nem a törvényhozás által akarják megszüntetni. Azt látja, hogy a sztrájk minden törvényhozás nélkül is erős fegyér az ő kezében és akik őt sztrájkra izgatják, azokban bízik, mert tapasztalta, hogy a sztrájknak mindenkor béremelés volt a következménye. A munkabér emelkedett s a munkaidő le- szállittatott és még sincs béke a munkások és munkaadók között. Miért ? Azért, mert a sztrájkgyőzelem után bizonyos hatalmi éhség' .következett, melyet még eddig lecsillapítani nem,, lehetett. . Az angol munkástársadalom is végigpróbálta azt a társadalmi gyermekbetegséget, mely most nálunk lépett fel járványszerüen. Az eredmény az lett, hogy ; ma már Angolországban sem a munkaadók, sem a munkások nem veszik igénybe a úgynevezett békéltető-bizottságok működését, sőt ilyen bizottságok mái Angolországban is csak elvétve léteznek még, mert az angol munkás megértette és megállapodott jogszokás - is 'szentesítette azt az igazságot, — hogy : aki a munka értékének megfelelő munkabért fizet,'.az a munka felett korlátlanul rendelkezhetik is. Ha a munkásnak nem tetszik az a gyakorlat, melyet egyik-másik munkaadó a saját műhelyében vagy gyárában meghonosított, módjában áll egy rövid felmondás után a műhelyt elhagyni, éppen úgy, mint ahogy a munkaadónak is jogában van a neki nem tetsző munkást felmondás után elbocsájtani. Sehol a világon nem lehet az, hogy egyes munkásszervezetek a munkaadókat bizonyos munkás egyének foglalkoztatására kényszerit- hessenek. Ilyen szándékra, ilyen törekvésre igen is volt precedens egyes iparágakban, ez azonban odavezetett, hogy ugyanezen munkaadók is az egész országben szövetkeztek, az egész múnkaágat egyetlen nagy tőke hatalmába fektették le, s a munkások azt nyerték igy, hogy országnak bármely részében állottak is munkába, mindenütt egyforma hatalmi elbánásban volt részük. Amilyen felháborító az, hogy a munkások a szervezet segítségével oktrojáljanak egyes egyéneket a, munkaadó műhelyére, éppen olyan felháborító az is, hogy munkaadók szövetsége egyetlen hálóban fogja meg az összes szakmunkásokat, de egyik a másiknak t természetes következménye és nálunk Magyarországon még azt is hozzá tehetjük, hogy a munkások szervezetei kezdik a harcot erre a végzetes területre sodorni. m A tömegsztrájk, melyre a szocialista agitátorok ma nagy lármával készülnek, az itt el-' mondott következményeket fogja maga után vonni. Ebből a szempontból szemlélve a készülődéseket, még azt mondhatnánk, hogy a munkaadók nagyon örülhetnének annak, ha a tömegsztrájk olyannyira sikerülne, hogy tartama alatt minden, de minden munka szünetelne. Néhány napig tartana ez csupán, de néhány nap eltelte után az egész proletársereg a tőke feltétlen hatalmába dőlni volna kénytelen. Még a kiküzdött munkabérek és munkaidők is nyomban visszaterelődnének a régi mederbe, mert az általános sztrájk minden üzémet egyformán sújtana, senkit károsodás e miatt nem érhethe, Csák éppen a munkásokat. . Mi a magunk részéről rettenetes társadalmi csapásnak látjuk azt a reakciót, mely a tömegsztrájkot követné, mert ma már elmondhatjuk, hogy Magyarországon minden szakmában igaz becse és értéke szerint, vagy talán a mi viszonyainkhoz mérten még ezenfelül is honorálják sünk a jövőről. Arról, ami elkerülhetetlen. — A minek be kell következni. — Az elválásunkról ? — vágott közbe egy kellemesen csengő női hang, a melyben könnyed gúny rezgett, — Arról.-Arzt hiszem, ön is befogja látni... — Belátom. Mindent belátok. .. — He, —■ fakadt ki fanyar nevetéssel a férfi — ön azt hiszi, , hogy majd akad még egy olyan bolond a föld kerekségén, mint én voltam, aki kiemeltem a semmiből, fénnyel és pompával vettem körül, teljesítettem minden óhajtását . . . És a hála? .... Hogy megcsalt mint égy, mint egy - • • — Kérem .. . kérem . . . ön az imént azt mondta: szemrehányások elkerülésével, .......... Ug y-e bár, úgy mondta ? — Oh, nem önnek teszek szemrehányást, csak magamnak. — Lelki emóció nélkül, ugy-e bár, úgy mondta ? . g • '-\V' f — Igen, igen . . ,.| ön nagyon jól megjegyezte a szavaimat, de nagyon rosszul emlé jMMáM mmSirofín fmelf at «vágy»t és a testsúlyt, jnégsrt* Ml a köhögést, váladékot, éjjeli izzadttal Tüdőbetegségek, hurutok, szamáp» köhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. írtéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérj® ptnffinBjffi ffRoohe*4 eredeti csomagolású fi7. Hoffmann-La Roche A Co. Basel Jíapható orvos! rendeletre i gyógy szertárai^ ban, — Ari dvegenKlirt 4.— korona. Közvetlenül a villa eíőtt, de már kint az országúton, magános pad volt, amelyre rávetődött a nyaraló árnyéka. Leültem erre ,a padra s a mig mohón szívtam magamba a hegyek felől áramló friss levegőt* gyönyörködtem a bűbájos este panorámájában. .Néztem a homályba vesző hegyek körvonalait, amelyeket derékon vágtak el a ködfoszlányok. A hegyek alján itt- ott kigyulladt valami apró fény, egy darabig imbolygóit, reszketett, aztán kialudt. Álmodozásomból ajtócsapkodás riasztott fel. A zaj a veranda felől jött. Nem láttam senkit, mert háttal ültem á nyáraló felé, de tisztán hallottam, mikor egy öblös férfihang szólt: — Küldje be a feleségemet 1 Röviddel azután ismét ajtócsikorgás, ruhasuhogás, majd nehány percnyi csönd. Végül az előbb említett öblös hang szólalt meg ismét; — Azt hiszem, ma már *elég nyugodtak vagyunk mind a ketten ahhoz, hogy minden lelki emóció nélkül, kölcsönös szemrehányások elkerülésével és teljes higgadtsággal beszélhesr
