Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-26 / 39. szám

Lelet a vármegyeházán. Mult számunk ban már megírtuk, hogy a napokban a vármegyeház udvarán, gödörásás közben érdekes leletre akadtak. Egy, valószínűleg azon a helyen valamikor létező építménynek szépen kifaragott oszloprésze került napfényre. Most ezt a leletet elküldik a nemzeti múzeumnak és több vidéki múzeumnak, hol megvizsgálják azt és összehasonlítják a régebben találtakkal s csak úgy határozzák el, hogy érdemes lesz e a vármegyeház udvarán további ásatásokat eszközölni.

— Tűz. Folyó hó 23-án, kedden, ebédután tüzilárma riasztotta fel a lakosságot. A pincesoron özv. Martinné-féle tanya kigyulladt borfejtés közben, hol több tele, üres hordó és egyéb tárgyak elégtek, körülbelül 100 akó must' elfolyt. A mellette levő kis polgárház is tüzet fogott s a tetőzete le is égett s csak Wilhelm Ede alparancsnok tapintatosságán múlt, hogy az be nem égett egészen. A nyomozás megindult.

— Szigorlat. Szommer Gyula földi nk, ki a szekszárdi főgimnáziumban maturált, jó sikerrel tette le az orvosi szigorlatot a budapesti tudomány egyetemen. Nagy szorgalmáért tandíjmentességet nyert.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Keplinger Géza adóhivatali gyakornokot, a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számgyakornokká nevezte ki.

— Eljegyzés. Rechnitzer József kaposvári kereskedő eljegyezte Krausz Ilonkát Szek- szárdról.

— Aláírási felhívás. «Paksi Polgári Takarék- pénztár Részvénytársaság» címmel alulírottak részvénytársaságot óhajtunk alapítani. Ezen vállalat tárgya minden, a takarékpénztári és bank- szerű ügyletek körébe vágó üzletág gyakorlása. Alaptőke 200,000 . koronára terveztetik, mely 1000 drb. 200 koronáról szóló részvényekből létesülne. A részvények jegyzésekor részvényen- kint 20 korona, egy hó múlva 40 korona fizetendő be a Szekszárdi Takarékpénztárba. A fenmaradt 140 korona a megalakulás után lesz

"fizetendő. Jegyzés zárhatárideje 1907 október 15-ike. Jegyzéskor minden egyes részvény után 3 korona előmunkálati és szervezési-, költség fizetendő. Jegyezni lehet Pakson Rosenbaum Ignác könyvkereskedésében és a le'ntirt alapitó tagoknál: Varga János, Mádi Kovács István, Győrffy József, dr. Glück Jakab, Weisz Ferenc (Kápl), Hermann Lajos, ifj. Kocsis József, Szeip Gyula, Szinger József, Bekker József (Klein), Fugerth Károly, Gerő Gergely, Wáyer József, Steiner Vilmos, Schwarcz Gyula, Resch István, Günsz Gábor, Krámer Arnold, Plézer Ádám, Bekker József St., Treszl Pál, Rosner Testvérek, Schneider Géza, Pintér Ferenc, Bekker János (Oroszi), Somogyi Oszkár, Scheuer Miklós, Galambos Mátyás, Pesthy Ferenc.

— Meggyilkolta az édesanyját. Folyó hó 21-én virradóra Tóth Rozália, férjezett Szabó Györgyné decsi felsőszállási lakost lakásán meggyilkolva találták. A nyomozás megdöbbentő adatokat leplezett le erről a gyilkosságról. Megáll egy percre szinte kezünkben a ceruza, midőn leirjuk a megdöbbentő és iszonyú tényállást — Szabó Györgynél a legkedvesebb fia, György gyilkolta meg, megfojtotta az édes anyját. Szabó György büntetlen előéletű volt. Soha részeg nem volt. Szeretett dolgozni s a szülők is sze- í ették az iparkodó fiút. F. hó 20-án aztán elment, illetőleg pajtásai elcsalták mulatni valamelyik korcsmába. Ott berúgott s hajnal felé vetődött haza teljesen részegen. Anyja korholni kezdte, mire a legény előkapta kését, s részeg fejjel nem tudva mit csinál, anyjába szúrta a kést. Az asszony összerogyott; vergődni kezdett kínjában s jajgatott, a legény félt, hogy valaki meghallja, odarohant az anyjához, és elkapta torkát fojtogajni kezdte. Az anya védekezett egy darabig — de hasztalan fia vak dühével a mellére térdelt, s teljes erejével szorongatta a torkát, — s kis idő múlva — megfulladt fia kezei között. A legény mindent bevallott a csendőröknek, kik bekísérték őt a kir. ügyészséghez.

~ Beírások a pécsi bábaképzö intézetbe. Doktor Sándor dr. a pécsi bábaképző-intézet kiváló igazgató-tanára a következő sorok közlésével kérte föl lapunkat: A pécsi m. kir. bábaképző-intézet téli tanfolyama 1907. évi október hó 1-én kezdődik a magyar és német nyelven öt hónapig azaz febraár hó végéig tart. Az egész tanulás költség a lakást és ellátást is beleértve mintegy 180 korona. 40 éven fölül csak kivételesen vesznek fel olyanokat, kik már tanultak 2 hónapig és cédulát kaptak, most pedig rendes oklevelet óhajanak szerezni. Szegény tanulók teljes vagy fél összegű ösztöndíjat is kapnak, különösen ha olyan községbe mennek letelepedni, hol okleveles bába még nincs. Kérvényüket az ilyenek a tanfolyam megkezdése előtt küldjék be az intézetnek, felszerelve keresztlevéllel és erkölcsi bizonyítvánnyal. — A beiratás október hó 10-ig tart. Magáért a fölvételért külön folyamodni nem szükséges.

— A «Tolna-ozorai Róm- Kath. Legényegyesület» szeptember hó 29-én a nagyvendéglő helyiségében, saját pénztára javára, tánccal egybekötött szüreti mulatságot rendez.

— Elgázolás- Tolnán Ezer Ádám legény fia éjnek idején kocsival kihajtott a dombori hajóállomáshoz s az utón elálmosodott El is aludt, de vesztére, mert a lovak valamitől megijedtek s veszett futásnak eredtek. A kocsis leesett s a kocsi átment rajta. A lovak aztán a kocsival haza szaladtak Tolnára, hol az arra cirkáló csendőrök állították meg őket s a fiú kereséeére indultak. Meg is találták a dombori utón vérbe fagyva és súlyos sérüléseivel hazahozták szüleihez, hol gyors orvosi segélyben részesült. Gondos ápolás mellett talán remélhető, hogy a szerencsétlen legény ismét fölgyógyul.

— Véres verekedések Folyó hó 1-én este 8 órakor hangos volt aGindlicsaládhoz tartozó János majori csárda. Euck Henrik odavaló “legény mulatott ott társaival, zeneszó méllett. — Euch Henrik, ki házsártos és kötekedésre mindenkor kész legény egyszer összeszólalkozott a korcsmárosnéval, Schvindt Henriknével, ki őket kiszolgálta. Szórol-szóra, majd szitokra — Euch egyszerre előkapta bicskáját és a korcs- márosné mellébe -szúrta. Ekkor Audi István legény hozzája ugrott, hogy a dühöngőt lecsillapítsa, de Euch félrelökte őt. Audi erre bicskájával Euch karjába szúrt. Mindkettőt a csendőrség vette pártfogásában. Schvindné sebe bár nem életveszélyes, de súlyos természetű.

— Drága kincs a fog s értékéről akkor szerez tupomást az ember, ha elveszti. A szép fog, az illatos száj sem megvetendő előny. Jó, szép fogakkal, illatos szájjal bir mindernd, aki rendszeresen használja a Brázay-féle Kdlogén sósborszeszes fogkrémet, amely korszakot alkot ezen a téren. A Kdlogén nélkülözhetetlen a mindennapi szájmosásnál és fogtisztitásnál.

— Bútorozott szobát, esetleg teljes ellátássá! keresek a Garay-tér közelében. Czim a kiadóban.

EGYLETEK TÁRSULATOK. A jegyzők közgyűlése.

Tolnavármegye községi és körjegyzőinek egyesülete múlt szombaton tartotta meg Szek- szárdon, a vármegyeház nagytermében évi rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett, melyen Purth Adolf bátai főjegyző elnökölt.

A közgyűlést megelőzőleg a választmány ülésezett, hogy előkészítse a közgyűlés elé kerülő ügyeket.

A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Niefergall Nándor és Szepesay Kálmán egyesületi tagok kérettek fel.

A közgyűlésnek kiemelkedő pontja volt Purth Adolf elnöki jelentése, mely élénk világot vetett azon nagyarányú tevékenységre, melyet az egyesület kifejtett. A közgyűlés élénk tetszéssel és közhelyesléssel honorálta az elnöki jelentést, melynek alapján jegyzőkönyvileg örökítette meg Korholt István volt elnöknek az egyesületi életben két évtized alatt kifejtett hasznos munkásságáért; továbbá elhatározta, hogy a jegyzői törzskönyvet az egyesület is vezeti s ennek vezetését Klimea Antal hőgyészi főjegyzőre bízták, akinek a jegyzői nyugdíj rendezése körnl eléggé nem méltányolható érd emei vannak,

ezért Ludvig József indítványára elhatározták, hogy a választmány tegyen javaslatot Klimea éédemeinek méltó elismerésére.

Az egyleti pénztárnok, Heaz Pálnak számadásait elfogadták s neki a felmentvényt megadták. Az egyesület negyedszázados fennállásának megünneplését elhatározták s a tervezet kidolgozásával a választmányt bízták meg.

A községek utcáinak megvilágítása tárgyá ban Zsigmond Elemér kezdeményezésére a kidolgozott szabályrendeletet Klimea Antal elnöklete alatt álló bizottság javaslata szerint elfogadták.

Kérvényt nyújtanak be Klimea Antal indítványára, hogy a jegyzői és segédjegyzői kiegészítés ne a személyhez, hanem az álláshoz köttessék.

Az elnökség kérvényt adott be a törvény- hatósági bizottsághoz az iránt, hogy a vármegye 10 évre fél százalékos pótadót vessen ki a jegyzői nyugdijjárulékok leszállítása céljából, melyet a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. A választmány javaslatára előterjesztést tesznek a törvényhatósági bizottsághoz, hogy ä jegyzői nyugdíj az összes vármegyékkel együtt rendeztessék. — Linka Ottmár indítványára kérni fogják a törvényhatóságot, hogy a jegyzői nyugdíjba a főszolgabírói irodában eltöltött évek is beszámíttassanak.

Felkérik Fekete József indítványára a törvényhatóságot, hogy a jegyzői nyugdijválaszt- mánynak tagjai napidij- és útiköltségben részesüljenek a községi pénztárból. Az orsz. betegápolási pótadónak az állami egyenes adókkal való együttes előírásának engedélyezését a pénzügyminisztertől kérelmezik. — A községi pénztári kezelés és számvitel egyszerűsítése tárgyában benyújtott javaslat felett élénk eszmecsere folyt s végül a simontornyai járási egylet indítványát fogadták el. — A völgységi járási jegyzők egyletének Szegedy Aladár programníja tárgyában tett indítványát nem fogadta el a közgyűlés, hanem kimondotta, hogy jegyzői országos kongresszus tartását nem helyesli, azt nem kívánja, hanem a választmány által egybe- állitott kívánalmak keresztülvitelét az orsz. központi egylet, mint a jegyzők törvényszerű képviselete keretében kívánja megvalósítani s ez irányban a központi egylethez emlékiratot terjeszt fel és hasonló eljárásra a társegyleteket is megkeresi. — Cholnoky Lajos javaslatára kimondották, hogy a marhalevelek átruházási dija vásárok alkalmával 20 fillérben állapíttassák meg.

Lágler Sándor indítványára a közgyűlés csatlakozott a biharvármegyei jegyzői egyletnek a jegyzői fizetések rendezésére irányuló javaslatához és ebben a tárgyban pártoló feliratot intéz a központhoz. — Pártolják a jászkun- szolnokmegyei egyletnek felterjesztését, melyben a jegyzők részére féláru vasúti jegyet kérnek, ugyancsak pártolják, hogy a központi egyesület alapszabályait oly módon változtassák meg, hogy a központi közgyűlések mindig Budapesten tartassanak meg. — Az orsz. központi egyesület közgyűlésére képviselőkül megválasztattak: Klimea Antal és Purth Adolf. — Kérvényt nyújtanak be a nyugdijválasztmányhoz Tóth Sándorné érdekében.

Ezután következett a tisztujitás, mely iránt nagy volt az érdeklődés. Választási korelnök volt: Reiazner Béla, körjegyző: Brogli József, bizalmi férfiak: Lovászy Gábor és Virányi

Károly. ■ J" ’ -i ■ ' v.

A választás eredménye ez: elnök lett

Klimea Antal, aletnök Niefergall Nándor, főjegyző Illés Gyula, aljegyző Janosita Károly. Választmányi tagok: Purth Adolf, Erdős Gábor, Lováazy Márton, Szepessy Kálmán, Czéh Ferenc, Kiss Pál, Cholnoky Lajos, Arany Károly, Ludvig József, Bereozk István, Lemle Béla és Takács Gyula. Az uj elnök Klimea Antal, úgy Illés Gyula alelnök is szép szavakkal köszönték meg a megtisztelő bizalmat. Majd Purth Adolf lelkesen üdvözölte az elnököt és az uj tisztikart, kinek szavai után Klimea Antal emelte ki Purth volt elnök érdemeit.