Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-19 / 38. szám
Kérelem a jegyző urakhoz. „Garay János Képes Kaptáráéinak 1908. VIII. évfolyamát rendezem sajtó alá; tisztelettel felkérem a jegyző urakat, hogy községük történelmi nevezetességű helyéinek képeit) avagy a község nevesebb épületeiről való felvételt és annak leírását címemre megküldeni szíveskedjenek} hogy azt még az ősszel megjelenő naptárba felvehessem. Székszárd, 1907 szeptember hó Molnár Mór, «Garay János Képes Naptára» szerkesztő-kiadója. CSARNOK. A tetszhalott. A «Tolnamegyei Közlöny* számára irta: P. Takács Gábor. (Utánnyomás tilos.) A tetszhalál. Mi tulajdonképen a tetszhalál és miképen jöhet létre ? Ennek okozatai sokfélék lehetnek. Előidézhető mesterséges utón is, bizonyos narkoticus szerekkel; de rendszerint váratlanul és hirtelen, minden előzetes kórtünet nélkül lép fel. Az ilyen eset hasonló a szivszélhüdéshez, úgy,, hogy a leggyakoribb esetben az orvosok is ennek nyilvánítják. És ez a legnagyobb baj, ezért veszélyes az emberiségre, különösen ha — ami gyakran előfordul — 48 órán túl is eltart. A tetszhalált előidézheti bizonyos vérkeringési és emésztési zavar, leggyakrabban idősebb egyéneknél, a gyomorban túltengő és felgyülemlett Hydrogén és Oxigén-gázoknak a megrekedése; idegbetegeknél a hisztérikus görcsök ; evés közben a hirtelen nyelés, amely rendszerint a légzőszerveket szorítja el annyira, hogy az illető ennek következtében eszméletét veszti, és amennyiben ezáltal a szívre is nyomást gyakorol, különösen a vérkeringési zavaroknál, amidőn a szívverés annyira lassú lesz, hogy külsőleg nem is érezhető, amelynek hatása alatt a test is fokonként kihűlvén, teljesen hullaszerüvé válik. Most megkísérlem nehány eklatáns esetü példával ecsetelni a tetszhalál következményeit. I. Ebédnél ült az egyszerű polgárcsalád. Az ebéd szegényes kukoricagombóc levesből állott, amely bizony elég sovány és igy megle- tősen kemény volt. Evés közben a család ékessége, egy csinos, tizenhét éves, erőteljes leány, mohón falt illetve nagyot nyelt a kemény gombócból és a következő percben holt halaványan fordult le székéről. A megrémült szülők kapkodtak fühöz-fá- hoz de a szerencsétlen véget ért leányt nem bírták életre kelteni, sőt órák múltán teste is hülni kezdett. Ennél fogva általános lett a meggyőződés, hogy halálát fulladás okozta. El is temették annak rendje és módja szerint. Ez a leány menyasszonya volt egy távolabbi pusztán szolgáló pásztorlegénynek, aki későn értesülvén a tragikus esetről, éppen akkor érkezett meg a halottas házhoz, midőn már a temetésről is haza jöttek. A legény szinte őrültnek látszott a nagy fájdalomtól. Nem találta helyét, folyton azt zokogta, hogy neki látnia kell még egyszer a leányt, addig nem lesz nyugta. Csakhamar el is rohant a temető irányában. Útközben ásót, kapát szerezvén, lázas sietséggel látott a frisáen hantolt sir fölásásához. A nap ufoísó sugarat is elvonta már a földről, és a szürkülő homályban senki sem vette észre a legényt á falutól félrébb eső sir- kertben. Egy órai szakadatlan munka után szabaddá tette a koporsót, melyet legott fölfeszir tett az ásójával. A sötétben nem láthatta a halottá vált leány arcát, tehát karjaiba kapta, beszélt hozzá úgy, mint azelőtt. Mintha csak élő lényt szorongatna az indulat és fájdalomtól ziháló keblére. Egyszerre — őrültségében e, avagy ösz- tönszerüen — öklével nagyot ütött a halott leány hátára, és a következő pillanatban egy vértől pirosló falat lóvéit... ki annak szájából, melyet egy mély sóhajtás követett, egy hosszú lélegzetvétel, miközben a leány egy bágyadt mozdulatot tett. Alig egy óra elteltével két fehér alak haladt a sötét éjjszakában a falu felé. Egyik sem volt hazajáró lélek, csupán csak 48 óráig tetszhalott az egyik. Ezután már csak az a kis incidens következett, hogy a még mindig bánatos szülők ama hagyományos és babonás félelemből, amit a meghaltak lelkei iránt szoktak táplálni, sokáig nem akarták bebocsátani a boldog mátkapárt. Egyébként bár milyen mese szerűen hangzik is ez a kis történet, még. is igy esett meg. •. (Folyt, köv.) MULATSÁGOK. — A szekszárdi kath. legényegylet ifjúsága folyó hó 22-én kedvezőtlen idő esetén egy héttel később, a Mutsehbacher-féle vasúti vendéglő kerthelyiségében tánccal egybekötött szüreti mulatságot rendez. Belépő dij személyenkint 60 fillér, családjegy 3 személyre 1 K 50 f. Indulás az egylet helyiségéből d. u. 4 órakor. Felül- fizetéseket köszönettel fogadunk s hirlapilag nyugtázunk.. Kérünk mindenkit, hogy jó kedvet és minél több pénzt hozzon magával. — A tolnái kath. legényegylet 1907. évi szeptember hó 8-án saját helyiségeiben szüreti mulatságot rendezett, mely minden tekintetben sikerültnek mondható. A jó kedv d. u. 4-től a reggeli órákig tartott, amit még az sem birt egy pillanatra se megzavarni, hogy a mulatság bírója nem tudta teljesen a szerepéhez illő komolyságot megőrizni. Aki látta a birónét az ő szépségében és szeretetreméltó megjelenésében, az a bírónak úgyis mindent meg- bocsájtott... A mulatság bruttó bevétele 320 K 60 fillér volt. — Felülfizetésekből a következő összegek folytak be : Fekete Ágoston 2 korona, Molnár István vendéglős ajándéka 2 K, Weltmann Ignác ajándéka 2 K 20 f. Hetényi Alajos s. lelkész 2 K, Róth János I kor. 40 f. Mózes Endre s. lelkész 1 K, Szűcs György, Rátinland József, Szekeres István 60—60 f., Polcz Jenő, Schmidt Ádám, Bucher István, Schneringer József, Schubert István, Budai János, Breitenek- ker Alfréd, 40—40 f„ Petries Kálmán, Kapitány Ferenc, Lóridon Mihály, Anaigl Ferenc, Braun József, Sághi Mihály, Preller József, Kracsun János, Isgum Rezső, Hága Ferenc, Korn Gusztáv, Varga József, Kelecsényi Zoltán, Brezl- mayer Józsefné, Győré Jenő, N. N. 20—20 fill. Dr. N. N. 1 K 20 f. Hochsteiger Rozika 10 f. Fogadják a most említett hölgyek és urak az elnökség hálás köszönetét. Felmentő ítélet. A szekszárdi kir. törvényszék büntető tanácsa folyó hó 18-án ült törvényt Ágoston István elnöklete alatt Klimó Jenő és neje Lipov- nitzky Erzsébet volt simontornyai postamesternő felett, akik azzal voltak vádolva, hogy a kincstár terhére 1300 koronát elsikkasztottak. A bűneset részletei a következők : Klimó Jenőné szül. Lipovnitzky Erzsébet simontornyai postamesternő folyó évi jalius hó 27-én a pécsi posta- és távírda igazgatóságának 1300 koronát szállított s a pénzes levelet Tillmann Anna postakezelőnő ellenőrzése mellett a pénzt szabályszerűen borítékban lepecsételték és zsák-: ba tették, melyet azután lakattal lezártak. A zsákot azután Klimóné átvette és az Íróasztal fiókjába bezárta. Klimóné férjével hivatal után sétálni és látogatóba ment s csak éjjel 11 óra felé tértek haza. Hazaérkeztük után Klimóné a zsákot íróasztalából kivette s hálószobájába, vitte, hogyha a postakocsis jön, azt a cseléd- leánynak, ez pedig a kocsisnak átadhassa. Ejfél felé meg is jött Erben József postakocsis, aki átvette a pénzes zsákot, melyet megvizsgálva. azon semmi hiányt nem talált. A kocsis azután a zsákkal a vasútra hajtatott s ott a, 12 óra 15 perckor érkezett mozgópostának átadta. — A mozgópostás észrevette, hogy a zsák fel van vágva, hasonlóan a pénzeslevél boríték is és hiányzik belőle az 1300 korona., A nyomozás első sorban a postamesternő,, utána a postakocsis, majd Klimó Jenő ellen irányult. Klimónét és férjét le is tartóztatták és a szekszárdi kir. törvényszék fogházába kísérték. A tanuk kihallgatása után dr. Kozacsek József alügyész kérte a vádlottak elitéltetését, akivel szemben dr. Steiner Lájos szekszárdi; ügyvéd meggyőző érvekkel bizonyította:' be,, hogy csupán elfogadhatatlan feltevésen alapszik az, hogy a vádlottak követték volna el. a sikkasztást, mert azt épp ügy elkövethette a. postakocsis, vagy más is, az idő alatt, mig Kíimóék távol voltak. A kir. törvényszék ezután visszavonult itélethozás végett. Csakhamar- Ágoston István elnök kihirdette az Ítéletet,, mely szerint bizonyító okok ^hiányában Klimó Jenőt és nejét a vád és következményei alól azonnal felmentették és őket azonnal szabad lábra helyezték. Az ügyész az ítélet ellen feleb- bezett. KÖZGAZDASÁG. — Tejmunkásképzö tanfolyam. A kisbéri m. kir. tej munkásképző iskola az 1907. évi november hó 1-én kezdődő egy éves tanfolyamára 8 ösztöndíjas tanulót fog felvenni. A tanulók ingyenes ellátásban és élelmezésben, ezenkívül, kisebb kiadások fedezésére havi 6 kor. munka- dijban részesülnek. A felvételi feltételeket a m. kir. földmiveíésügyi miniszter az 1903. évi 13,836, szám alatt kelt rendeletével kiadott szabályzat a következőkben állapítja meg: a) a betöltött 17 éves életkor, mely keresztlevéllel igazolandó ;; b) az erős egészséges testalkat, mely orvosi bizonyitványnyal igazolandó; c) elemi iskolai, bizonyítvány annak igazolására, hogy a belépni óhajtó jól tud Írni, olvasni s a négy alapműve-- lettel számolni; d) kiskorúság esetén oly írásbeli nyilatkozat kívántatik a belépni óhajtó szeleitől, esetleg annak gyámjától, melyben kötelezi magát, hogy a tanfolyam tartama alatt a. tanulóért az iskolában teljesítendő fizetéseket, magára vállalja s a ménesbirtok pénztárába a rendes időre mindig befizeti; e) a magyarnyelv bírása; f) kifogástalan előélet, mely hatóságii erkölcsi bizonyítvány által igazolandó; g) himlű oltási bizonyítvány; h) minden tanuló ki a tanfolyamra felvétetett, köteles munka és ünneplő, ruházatán kivül 6 törülközőt és 6 drb mellig érő fehér vászonkötényt, 12 zsebkendőt, 6 drb lábravalót, 6 inget és 6 pár kapcát magával hozni. A felvételnél kiszolgált katonák, továbbá azok, kik iehenészetekben esetleg tejgazdaságokban már alkalmazva voltak, előnyben része-, sülnek. A kik magukat ezen tanfolyamra felvétetni kívánják, ez iránt 1 koronás bélyeggel ellátóit és a felvételi feltételekben említett bizonyítványokkal felszerelt sajátkezüleg irt folyamodásukat legkésőbb 1907. évi október hó 1-ig a kisbéri m. kir. áll. ménesbirtok igazgatóságé-, hoz címezve nyújtsák be. TÖRVÉNYSZÉK.
