Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-19 / 38. szám
XXXV évfolyam 38 szám Szekszárd, 1907 szeptember 19 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11; Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ • Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */» évre 6 K, 1jÁ évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillé A kiegyezés. Lázas munka folyik, legalább a bécsi táviratok híradása * szerint, . a magyar és osztrák kormány tagjai közt, napok óta, hogy a gazdasági kiegyezést, több más, rendkívül fontos, közjogi, közgazdasági és közlekedési ügyek egyidejű megoldásával, nyélbe üssék. A hírek majd a tárgyalások reménytelenségéről regélnek, majd pedig kilátásba helyezik az egyezség létrejöttét. Én magam 'részéről abban a hitben és meggyőződésben vagyok már'most, midőn még semmi sem bizonyos — lehet, hogy csütörtökig, mikor e sorok napvilágot látnak, változik a helyzet — miszerint a kiegyezés okvetlen létre fog jönni, mert az összes egybevágó hírek szerint az uralkodó a leghatározottabban akarja, sőt követeli. Arra pedig hosszas uralkodása ideje alatt, nem volt eset, hogy a mit nagyon akart, végre is ne tudta volna hajtani. Ily válságos körülmények között, mint a mostani, ő felsége mindég azokat az eszközöket használta, a melyeket most is al'almaz. — Magához rendeli azokat az államlérfiakat, kiktől várhatja, hogy akaratának végrehajtására vállalkoznak s: képesek is rá és katonás egyszerűséggel kijelenti előttük, hogy ennek pedig meg kell lenni, mert-------akarom . Már most hol van az a magyar vagy osztrák miniszter, mely elég bátorsággal bírna, vagy olyan neveletlennek mutatkoznék, hogy kijelentse, miszerint ez pedig nem lehet meg, mert a közjogba vagy létező törvénybe ütközik. Ilyen, a krónikák feljegyzése szerint, csak egy volt: Szilágyi Dezső, kinek a hálás Bácska most állított szobrot; de ez is már a kerepesi temetőben mint a legrégibb magyar halotti beszéd mondja: por és cho- muv (por és hamu). Pedig ő felsége a magyaros nyíltságon nem szokott megütközni. Szilágyi Dezsőről is, állítólag, midőn megszűnt miniszter lenni, igy nyilatkozott: «er ist ein grober Michel, aber ein aufrichtiger Mensch» (ő egy goromba Miska, de őszinte ember). Biztos vagyok benne, hogy úgy Wekerle, mint Kossuth nem úgy jár el, mint Szilágyi, hanem udvariasan kijelentik, hogy mindent meg fognak tenni, hogy ő felsége akarata teljesedésbe menjen. De hogy azután mit fog szólni, egy esetleg kvóta emelés kilátásba helyezésével s a közös banknak fentartásának Ígéretével, megkötött egyezséghez, az országgyűlés képviselőházának többsége : a függetlenségi párt, ez a kérdések kérdése. Ne ijedjünk meg, meg fogom mindjárt mondani azt is, hogy mit fog mondani. Ki fogja jelenteni, hogy kényszer helyzetben, lévén, kénytelen a történtekbe belenyugodni s a megkötött kiegyezést megszavazza. — Majd halljuk, hogy az országra nézve minő hátrányos lenne, ha a nemzeti kormány nem lévén képes ígéretét beváltani, kénytelen lenne lemondani. Jönnének a darabontok s újra ránk szakadna a legfelsőbb helyen kilátásba helyezett véghetetlen nyomor és szenvedés. Mindenféle változatokban napirendre fog kerülni az elért eredmények nem jelentéktelen volta. Nevezetesen, hogy a külföldi államokkal ezután önállóan és külön fogunk kereskedelmi szerződéseket kötni; hogy a király akaratával való összeütközés minő káros következményekkel járna; útját állná minden alkotásnak; hogy gazdasági és közlekedési téren is sikerült eredményeket elérni; meg lesz a valuta rendezés és készpénz fizetések megkezdése; hogy a magyar nagylelkűségből elfogadott osztrák államadósságot megengedik nekünk kamataival együtt visszafizetni; nem kell évi adóf fizetnünk ezután Ausztriának. Hogy pedig ez igy lesz, arra kezesség a történelem, mely azt tanúsítja, hogy a monarchiában, különösen Mag^aror zágon. minden megtörténikt a mit-á* felsége akár és semmi sem történik meg, a mit Ö nem akar! Boda Vilmos. Tempora mutantur . . . — Irta: lllencfalvi Szász Ödön. — «Régmúlt idők, szép emlékeképpen, rózsafelhők úsznak át az égen ...» Nézem a rózsafelhőket s még azok gyorsan suhannak el fejem felett s helyükbe más és más színűek jelennek meg a nagy horyzont azúrkék egén, lelkem visszaszáll a múltba, a rég elmúlt időkbe s önkénytelenül is e sóhaj lebben el ajkamról: tempóra mutantur et nos mutamur in illis ... Rég volt; sok-sok év pergett le az idők végtelenségéből azóta, hogy az igazság i. inta- képe: Mátyás király sírba szállt, de minél több tavasznak hervad el virága, minél többször hullatja le levelét az idő vén fája, annál nagyobb lesz az iránta való hála, annál szívesebben, annál nagyobb kegyelettel emlékszünk reája. Azóta sok vér, sok könny áztatta földünket, de az ónodi országgyűlés óta mégis csak az 1905". évben fektették le áldatlan kezek Magyarország történelmére a második fekete táblát. Hogy kik voltak az akkori darabant rendszernek előidézői, megteremtői és vezetői, azoknak neveit nem említem, mert nem érdemes, hogy magyar ember ajkára vegye azokat, de ha végképpen letűntek volna a politika egéről, nyugodtan elmondanám : requiescant in pace. Azonban nem tűntek le. Hol'egyik, hol másik részén az országnak bukkannak fel. Most legutóbb Maros-Tordavármegyében működtek botrányosan, felháborítóan. De mégis más időket élünk; a patkányok szétfutottak s munkájuk már nem ártalmas, felsütött az igazság napja, mely mindnyájunkat egyformán gyönyörködtet; átmeneti bár, de uj, az igazság korszak következett el, mely egy jobb, egy boldogabb jövőre nyújt reményt. Olyan emberek kezébe van letéve Magyarország kormánya, kik közül kettő édes atyjától örökségkép kapta azokat az eszméket, melyeknek követése és megtestesitésé- hes vezető utón haladva a kitűzött cél: Magyar- ország függetlensége és önállósága elérhető s akiknek egyénisége garancia arra nézve, hogy helyre fog állíttatni az alkotmányos rénd nyugalma ; mig ők vezetnek tudjuk, hogy jó utón vagyunk s úgy az apróbb küzdelmekben, mint akkor, ha igazi szomorú napok jönnek, midőn e hazának minden egyes fiára szüksége lesz, az ő vezérletük alatt a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavával a küzdelemben mindnyájan ott leszünk és vagy győzünk vagy mind egy szálig ott veszünk ;•* 'sírjainkon majd* vérvirágok teremnek, melyek- valahányszor magyart látnak, mindannyiszor k^nnyezaefc s-rfápnyug- távai szirmaikat-összehúzván* sőháftva giondo- -g^oá^:. temporá^jnutantur, .jt ~ Arpád^ünnep. Folyó hó 15-én, vasárnap, amely napon az országos Árpád-ünnepélyt tartották Pusztaszeren, a szekszárdi kath. Olvasókör is ünnepet ült Délelőtt 10 órakor a kör tagjai zászló alatt testületileg a belvárosi rk. templomba vonultak istentiszteletre. Istentisztelet után pedig nagy közönség jelenlétében ünnepélyt tartottak. A Himnusz hangjai után Szabó Géza hittanár, a kör ügyvezető elnöke a következő megnyitó beszédet tartotta : Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség ! . Ünnepelni jöttünk ma össze. Ünnepelni azt, akit nem ünnepelni évezredes nemzeti hálátlanság volt. Ünnepelni azt, akinek sirhalmát oly soká nem volt képes megtalálni a megkésett kegyelet. Ünnepelni azt, kinek elévülhetetlen érdemeit hosszú évezreden át sehol egyetlen ércbeöntött emlékmű nem hirdette a honban, melynek alapitója volt. Igen, a nagy honalapítót, Árpád fejedelmet ünnepeljük ma, kit oly előszeretettel nevez a nemzet «Árpád apánknak» s kihez oly soká mégis mostoha fiákként viseltettünk s ki bár örök hálára kötelezte nemzetünket, hazát adva neki, mégis ráillenek a költő szavai: «Szerte nézett s nem leié honját a hazában.» Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség 1 Pár hét múlva évfordulója lesz ama emlékezetes, történelmi nevezetességű eseménynek, midőn nemzetünk magát megemberelve ünnepi diadalmenetben visszahozta a távol idegenből a nagy szabadsághősnek, II. Rákóczy Ferencnek, a nagy honmentőnek drága hamvait, hogy azok azon szent földben nyugodjanak s várják a feltámadás hajnalhasadását, amely föld szabadságáért zászlót bontott és kardot rántott. X908. év Rz ősszel felervifc meg VIII* évfolyam Garay János Képes Naptára jeles szépirodalmi rész Hagy cimtár Érdekes képek
