Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-29 / 35. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 augusztus 29 4. Csak még egyszer... Csak még egyszer láthatnálak S csodálhatnám termeted, Elhallgathatnám beszéded ~ Lágy-fuvalmú éneked. Csak még egyszer ölelhetném Nádszál-karcsú derekad — Csak még egyszer csókolhatnám Csókra termett ajakad. ...Ha még egyszer megsúghatnám Hogy mily nagyon szeretlek — Azt se bánnám, — hogyha aztán Harmadnapra temetnek. MARTON ISTVÁN. KÜLÖNFÉLÉK. A tanév elejénImmár a nagy vakáció is haldoklik. Maholnap megnyílnak az iskolaépület falai és megkezdődik a komoly tanulás ideje. Elegendő volt két teljes hónap a pihenésre, mely idő alatt mindenre jutott. Az agy pihenhetett a test, a szellem üdülhetett, a lélek felfrissülhetett. A szorgafmas, komoly gondolkodású ifjú bölcsen osztotta be vakációját. A természetben, az isteni szabad ég alatt járt-kelt, majd testét edzette, tornászott, úszott, közben jól megválasztott könyvekkel szórakozott, hogy elméje se maradjon parlagon. Az ilyen iiju aztán testileg, szellemileg megedződve, megacélozva, vidáman és gondtalanul néz elé az uj tanesztendőnek. Tudatában van kötelességének, tisztában van- céljával, jól tudja, miért tanul, tudja, hogy hivatásának kell szentelnie a most elkövetkező idejét, hogy esztendők múltán pályája legyen, foglalkozása, kenyérkeresete legyen, mert enélkül nem lehet élni a táisadalomban, a hazában, az államban. Ha tisztességes, becsületes akar maradni, akkor tisztességes munkát is kell végeznie. Akik ennek a tudatában vannak, azokat 1 nem kell félteni, azok nem eiveszeit, gyámoltalan emberek, azok keresztül küzdik magukat idővel a nehéz és megannyi megpróbáltatásból álló életben. Az ilyenekből kötelességtudó, józan gondolkodású honpolgárok válnak, kiket nem térit el semmi és senki rögös és^ kísértetekkel teli útjaikon. Ezek az értékesebb elemet képezik. A másik csoport, sajnos, a nagyobb hányada tunya, a rest, az akaratnélküli tanulókból áll, akiken még lehetne segíteni, ha némi akaratot, hajlandóságot mutatnak a javulásra. Hol ez nem észlelhető, ott kárba veszett szép szó, szigorúság, ott hiába minden kísérletezés. A tanév eléjén tehát a hanyag, hányi-veti, könnyelmű ifjúsághoz' szólunk, hogy próbáljanak egyszer gondolkodni, elmélkedjenek cselekedetükről, ténykedéseikről, vessék latba a tanárok, tanítók figyelmeztetéseit, vegyék fontolóra a szülők oktató szavait, gondolnodjanak, lássanak tisztán, szánjanak magukba és boldo gok lesznek. Nem oly nehéz, oly rettenetes valami, a tanulás. Egy kis kedv kell hozzá, másra nem szabad gondolni, ellenben mindig szem előtt lebegjen a nagy, q nemes a szent cél : a jövő, melyben önmagunkról kell gonooskodni az életbe kilépő ifjaknak és a létfentartásért bizony elkeseredett, kemény tusát kell vívni, de ezt elszántan, szilárd akarattal megvívja a józan ember és megelégedve gondol vissza az iskolában eltöltött esztendőkre, hol szintén kellett dolgozni, küzdeni, hogy valami válhassék belőle és vigasztalja az a tudat, hogy most az uj küzdelemben, az uj harcban már a kipróbált vasakaraterőt viszi és ennek nfnhh Hifldfllmaskodni kell. A ervőzelem régi, előcb- a kitartóké 1 — Személyi hír. Apponyi Géza gróf főispán részt vett a'Pécsett megtartott Katholikus nagygyűlésen s hivatalos volt Zichy Gyula gróf pécsi püspök diszebédjére. — Apponyi Sándor gróf a pécsi kiállításon Oly nagy érdeklődéssel viseltetik gr. Apponyi Sándor, az aranygyapjas rend vitéze s főudvarmester a pécsi orsz. kiállítás iránt, hogy már háromszor meglátogatta azt. Legutóbb múlt csütörtökón nejével, szül. Borghese hercegnővel, unokájával és két sógorával, Borghese Rudolf és Marcell hercegekkel, akik Olaszországból jöttek a művészeti hajlamú magyar főur lengyeli kastélyának vendégei. Az ifjú Borghese hercegek id. testvérük az a világhírnévre szert tett Borghese Scipió herceg,-aki automobilon győzedelmesen futotta be Páris és Peking közti óriási* távolságot. A verseny nagy diját Borghese Scipió herceg nyerte el, akit Párisban és Olaszországban diadallal fogadtak s az ut fáradalmait Tirolban Mendelen piheni ki. Appcnyi Sándor gróf vendégeivel múlt szombaton utazott vissza lengyeli kastélyába. — Uj fögímnáziumi igazgató. Vajda Ödön zirci apát a tankerületi főigazgatóvá kinevezett Vass Bertalan dr. pécsi főgimnáziumi igazgató helyébe Buzássy Albert pécsi főgimnáziumi tanárt nevezte ki. — Kiküldött képviselők- A szekszárdi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a f. évi szeptember hó 22. és 23-án Szegeden tartandó tisztviselői kongresszusra képviselőküí Krautszak József és Máthis Kálmán p. ü. számszámtanácsosokat küldötte ki. — Szemle a csendőrség fölött. Panajott Sándor vezérőrnagy, a magyar csendőrség felügyelője, megvizsgálta a szekszárdi csendőrséget. — Kitüntetett munkafelügyelö. A király Buncsek Mihály faddi dohánybeváltó hivatali munkafelügyelőnek sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Tiszthelyettes- Ifjabb Szabó László, Szabó Mihály szekszárdi lakos és nyug. szántói jegyző fia, ki a pécsi hadapródiskola 4évi tanfolyamát sikerrel végezte, tiszthelyettesé neveztetett ki és a cs és kir. 19-ik gyalogezredbe osztatott be. — Plébánosi kinevezés Hanny Gábor pápai praelátus, pécsi éneklőkanonok, mint kegyur, a megüresedett nagymányoki plébánosi állásra Heindl Vilmos adminisztrátort nevezte ki. — Eljegyzés- Deutsch Mór paksi gőztéglagyári üzletvezető eljegyezte Schwartz Rózsikát, Schwartz Leopold paksi kereskedő“ leányát. — Katonai kinevezések- A király bonyhádi Perczel Tamást a pécsi 8. honvédhuszárezredhez, Pavlicsek Leót pedig a szabadkai 6. honvédgyalogezredhez hadnagyokká nevezte ki. — Felebbezés- A legutóbb megtartott vármegyei közgyűlésen élénk vitát keltett a megyei tűzrendészet!' szabályrendelet tárgyalása, melynek megváltoztatásáért különösen sikra kelt Keck László dr. gyönki ügyvéd és megyebizottsági tag. A többség azonban a megyei tüzrendészeti szabályrendeletnek változatlan fentartását kívánta. Ezt a határozatot Keck László dr. ügyvéd most megfellebezte a minisz.erhez. Papirosbor. Ki hallott már valamit a papirosborról ? Azt hisszük, senki; mert ilyen eddig nem volt. Ami nem volt, azonban az most már van. Ebben a drágasági epidémiában megszületett a papirosbor is. Szekszárdon nagy forgalomba jött a papirosbor, mellyel a termelőket kjnálgatják. A papirosbort az szülte, hogy most már bizonyosak a kereskedők abban, hogy nagyon csekély kivétellel mindenütt gyenge termés lesz borban és igy igyekeznek előre lefoglalni a mustot, melyért 28, 30, 32 sőt 38 fillért is fizetnek. Az előjelekből ítélve, az idén a borok jó áron fognak elkelni. Tehát nem kell nagyon sietni az eladássaL — Megerősítés- A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Osváth János dr. békéscsabai állami polg. fiúiskolái igazgató-tanárt igazgatói minőségben megerősítette. — Szentistvánnapi mulatság megzavarása. Tolnán e hó 20-án nagyon ünnepélyes hangulat uralkodott s este valamennyi egylet- és korcsmái helyiség tömve volt a muzsika szó mellett mulatozó fiatalsággal. Azonban úgy fél 9 tájban egyszerre riasztó hangzavar vegyült a zenei akkordok közé. Félre verték a harangokat, trombitáltak, sípoltak, lövöldöztek. Ijedten szaladtak szét az emberek; otthagyva boroskan- csót, cigányt, vigságot — s siettek a vész színhelyére: a Posta utcai Guld József féle házhoz, mely lángban állott és bevilágította egész Tolna községét. Az újonnan bearanyozott templom tornya különös fénnyel ragyogott s híven mutatta a tűzvész irányát. A hamarosan összeverődött népsokaságnak és az éppen akkor Dunaföldvárról hazaérkezett tűzoltóknak sikerült a tüzet elnyomni.- Persze nagy bosszúságot szerzett mindez a vendéglősöknek, mert bizony a vendégek a tűz után nagyon gyéren szállingóztak hozzájuk vissza. — 100 koronás aranyak. A hivatalos lap mai száma két törvényt közölt az arany százkoronásokról. A százkoronás átmérője 37 mm. lesz., forgalmi súlya pedig 33*8 gramm. A jövő junius 8 ig verendők képlapjára Ő felsége mellképe és az évszám jő, a hátlapjára a koronázást ábrázoló csoportozat ezzel a körirattal : »Meg- koronáztatásának negyvenedik évfordulója 1897 - 19 7. — Balatoni vihar. Szép Balatonon múlt kedden egy nagyobb társaság csolnakázott. A csendes, simatükrü Balatont egj’szerre csak a hegyek közül váratlanul előtört vihar annyira felkorbácsolta, hogy a csolnakot felforditotta és a benne levők közül két ember elmerült a hullámsirban, öten pedig nagy nehezen kimenekültek. — Visszautasított kivándorlók- A kivándorlókat a hatalmas hajók ezrével szállítják ki szép hazánkból Amerikába. A magyar faj egyre fogy, s nincs hatalom mely a munkásnépet visszatartaná. Az.t hiszik, hogy az Óceánon túl, könnyebb ,a megélhetés, hogy ott nagyobb a — munkabér. Sokan keserűen csalatkoznak, mert amennyivel többet keresnek, annyival többet is Költenek. A munka pedig, sokkal nehezebh, veszélyesebb, mint itthon. Csakhamar felemészti a lázas, erős foglalkozás életerejöket és azután távol elhagyatottan pusztulnak el az idegenben. Tolnavármegyének kivándorlási statisztikájából megdöbbenve látják, hogy az idén már közel 4000 ember hagyta el lakhelyét, hogy Amerikába dollárokat keressen. Bauer János, Kurcz János és Stier Pál teveli lakosok is megindultak a nagy útra; de Királyhidán a m. kir. hetár- rendőrség feltartóztatta őket, mivel kitűnt, hogy i Németországba szóló útlevéllel Amerikába akartak menni. Az esetről a határrendőrség értesítette vármégyénk alispánját, s hivatkozva a törvényre, megbüntetésüket kérte. — Gyűjtés Bercsényi Miklós szobrára. Ung- vármegye közönsége elhatározta, hogy Bercsényi Miklósnak II, Bákóczy Ferenc dicső fejedelem kuruc brigadérosának Ungvárott szobrot emel és felszólította a mi vármegyénket is adako1908i év ray J Jéles szépirodalmi rész Rr ősszel jefemtr meg“ Nagy cimtár Vllt évfolyam es Naptára Érdekes képek
