Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-25 / 30. szám

él, szabadon visszaélhet? Múlt hetipiacon végig néztük a kofák viselkedését. Nem akarunk be­számolót tartani,, csak azt mondjuk, hogy a milyen stílusban ezek a személyek a * nagysá­gákkal» elbánnak, az egyszerűen lehetetlenség. Például hallottuk, mikor X. nagysága csirkét vásárolt. A kofa 80 krajcárért akarja adni. A nagysága 60 krajcárt igér. Az áldóját! Az volt csak a finom beszéd, hogy micsoda ékes stílus­ban irta körül a kofa a nagysága jó tulajdon­ságait' ezért a merészségéért. Ilyenkor aztán a «nagysága» azt se tudja, hogy piruljon-.e, sirjon-e, vagy pedig oda se hallgasson a kofa-szónoklatra. Csendőrnek kellene ott állani a piacon __ leg­al ább heti vásárokkor —' s a megsértett «nagy­ságák* oda fordulhatnának elégtételért. Az ilyen; szemtelenkedő kofát ki kell tiltani a piacról, mert az már mégse járja, hogy annyi fül halla­tára leszóljanak valakit ártatlanul. Apropos 1 A kofákról lévén szó, beszéljünk egy kissé a kofa uralomról. Temérdek a panasz, sopánko- dás és elégedetlenség, hogy nálunk a kofák mindén rendszabályozás hiányában reggel össze­vásárolják a termelő cikkeit és aztán' majdnem kartellszerü egyöntetűséggel nagyon drágára emelik ‘fel az árakat. Szabályrendelet nem intéz­kedik még a kofák ezen eljárása ellen, szabadon űzik tehát manipulációjukat a fogyasztó közön­ség mérhetetlen bosszankodására. (Pardon uram, a fogyasztó közönség teljes" kizsarolására. Szedő) Az illetékes hatóság igazi nemtörődömséggel bánik az üggyel, pedig ideje volna valami kis rendszabályozással gátat vetni ennek a kofa uralomnak. Az illetékes hatóság napirendre tért felette, mi pedig a fogyasztóközönséggel csak sóhajtozunk: Mikor ér már véget ez a mai rendszer, midőn a fogyasztók a kofák kapzsi kizsákmányolásainak lesznek szabad prédáivá. ’ Sóhajtozunk — pedig az orvoslást követel­hetnénk. — Hamis huszkoronás. Szabó József Prant- ner szekszárdijakosnál a napokban hamis husz- koronást találtak, amelyre, vonatkozólag azt vallotta, hogy ő azt Fux Ferenc szekszárdi la­kostól kapta tartozás fejében. .Fux Ferenc vi­szont azt vallotta, hogy ő a pénzt Buzsics Jó- sef. barcsi .korcsmárostól kapta, boráráért. Itt azután megszakadt a nyomozás s a nyomozás megállapította, hogy a hamis bankjegy csakis Buzsics Józseftől eredhetett. A hamis húsz Kg ronás azon 31 drb. 'hamisítványból való még, amelyeket Csutoráé József és társai döbrököz lakosok hoztak forgalomba s akiket ezért a pécsi kir. törvényszék elfogatott., — A nyomdaipar érdekében. A most meg­tartott pécsi naggyülés alkalmával Molnár Mór könyvnyomdatulajdonos, lapunk kiadója, a nyomdaipar érdekében azon-indítványt terjesz­tette a nagygyűlés elé, hogy Magyarország nyomdatulajdonosai folyamodjanak a kereskede­lemügyi miniszterhez, hogy a nyomdaipar üzé- sét képesítéshez, és a nyomda-felállitást pedig helyhatósági engedélyhez kösse. Az indítványt a naggyülés lelkesedéssel fogadta el s az e tárgyban megszerkesztett feliratot a napokban fogja átnyújtani a budapesti nyomdatulajdono­sok és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségéből alakult bizottság a kereskedelem­ügyi miniszter helyettesének, Szterényi állam­titkárnak. — Szigetvár ostroma a pécsi kiállításon. Érdekes látványosságot nyújt, a pécsi kiállításban Szigetvár ostroma és Zrínyi Miklós hősi ki­rohanása. Az egész művet, a várat történeti hűséggel, több mint 300 faragott alakkal korhű jelmezekben előállítva nézheti a szemlélő. A mű Paprika János őcsényi földmives alkotása. A látványosság a kiállítás hátsó részén van, külön épületben villanyvilágítással. Az ajtónál Paprikáné asszony fogadja a látogatókat magyaros vendég- szeretettel és mézes szavakkal, őcsényi népvise­letben. Bent Paprika-mester magyarázgatjá törté­nelmi alkotását a látogatóknak és osztogatja a vár képét ábrázoló cédulákat. Egyebeken sok látogatójuk akad, jól megy az „üzlet“ és elég jól érzik magukat a pécsi kiállításban. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY \ 5 — Helyszíni bejárás- A rétszilas—szek­szárdi vonal mentén létesítendő őrház céljaira Gindlicsalád községhez tartozó Jegenyés-puszta - határában szükséges földterületekre nézve a kisajátítási terv megállapítása végett tartandó tárgyalás időpontjául 1907 évi augusztus hó 10. napjának délelőtt 9 órája tűzetett ki. A hely­színi tárgyalás Hidja-puszta-apáti vasüti állomás, felvételi épületéből kiindulólag fog megtartatni.: — Száz állás a postánál. A m. kir. posta-, távirda- és távbeszélőnél betöltendő 100 gyakor- nokjelölti állásra pályázat hirdettetik. Ezen állásokra az 1883. évi I. törvénycikk 14-ik §-a értelmében azok az ifjak pályázhatnak, akik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tan­intézetet érettségi vizsgával sikeresen elvégez­ték, 18-ik életévüket betöltötték és magyar állam­polgárok. Ezen feltételeken kívül pályázók köz­ségi erkölcsi bizonyítvánnyal feddhetlen elő­életüket, közhatósági 1 orvosi bizonyítvánnyal pedig ép, egészséges, | posta-, távirda- és táv­beszélő szolgálatra testileg, js alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Továbbá azok, akik a közép­iskolát az 1906) 1907-iki tanévet megelőzőleg végezték, -tartoznak hiteles módon azt is ki­mutatni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatoskodtak. A pályázat "alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda igazgatóságok fogják betölteni és pedig a buda­pesti posta- és távirdaigazgatóság 20-at, a többi igazgatóságok pedig egyenként 10-et. A saját­kezűig irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt folyamod­ványokat a már közszolgálatban állók elöljáró­hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró vagy polgármester utján folyó évi augusztus hó 1-ig ahhoz képest, hol a pályázók alkalrrjaztatást óhajtanak nyerni, budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi soproni, temesvári vagy zágrábi posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtsák be. A pályá­zók közül kiválasztottak az illető posta- és távirdaigazgatóság felhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután fölvételük iránt végleg határoz. — Siófoki csendélet. Ma már a szélhá­mosság, zsebmetszés és betörés csinosan jöve­delmező mestersége sem valami göröngynélküli pálya, mióta azok a fránya detektívek minden­felé kiterjesztik figyelmüket. Folyó hó 14-én távirat jött a siófoki fürdőigazgatósághoz, hogy Bethlen Mária grófné és titkárja részére 2 ele­gáns szobát tartsanak fenn. Volt sürgés, for­gás, a ritka vendég kedvéért minden, előkészü­letet megtettek 1 • nagy reményekkel várták a grófnőt, ki az esteli vonattál meg is érkezett Kornai István titkárával. Ám a grófné és tit­kára., tervezett, Sarkad! detektív pedig, ki jelen­leg Siófokon tartózkodik, végzett. Ez a fránya detektv, ki mindent látni és hallani akar, a grófné megérkezésekor történetesen kinn volt az állomáson.^ A vonat berobog. A-grófné és titkárja kiszállnak. Amint a detektív meglátta őket, felcsillogott a szeme. „Mikor indul vissza­felé a vonat Pestre ?“ kérdé hanyag eleganciával a grófné az egyik alkalmazottól. „Fél óra múlva“ volt a válasz. „Két nap múlva megyek vissza, csak azért kérdeztem“. Sarkadi detektív erre odalépett a grófnéhez s igy szól: „Nem úgy lesz az Marim, jösz vissza mindjárt“. A grófné és titkára hülyedeznek. „Micsoda vakmerőség ez ?“ kérdi a titkár ur. A detektív odalépett hozzá, valamit a fülébe súgott, mire a titkár ur . halotthalványan megadta magát. r\ fürdő ven­dégek pedig s eléggé csodálkozhattak mikor -a grófné és a titkár ur Sarkadi detektivvel egy félóra múlva elutaztak a pesti vonattal. A titok­nak pedig csak az volt a nyitja, hogy a grófné Stampfer Mari, a titkárja pedig Albert József, régóta körözött, nemzetközi zsebtolvajok voltak. — Aratási vacsora. Vicze János döbröközi lakos aratói f. hó 1 6-án szerencsésen bevégezték az aratást, s a gazda régi jó szokásként meg­vendégelte derék munkásait ez alkalommal Va- czora után még . táncra is kerekedtek az aratók s éltették a szives házigazdát. — Rémes tűzvész. Csak nem régen szá­moltunk be olvasóinknak arról a borzalmas katasztrófáról, mely Zsigmond major pusztán kioltotta 7 szegény tót arató életét s most újból hasonló szerencsétlenségről kapjuk a hirt. Strasser Henrik majsamiklós pusztáján, f. hó 18-án, még eddig ismeretlen okból kigyulladt az egyik gazdasági épület, hol barsmegyei aratók voltak elszállásolva. A nap fáradalmait kipihenő munkások álmukból csak nehezen tértek maguk­hoz és a már rájuk szakadt romboló elemből alig tudtak menekülni. 4 aratő a tűzben lelte borzalmas halálát, számosán pedig súlyos égési sebekkel menthették csak meg életüket. — Halálozások. Butyka Károly dunaföld- vári községi jeles szaktanító folyó hó 17-én, életénekj 30-ik évében elhunyt. Elévülhetetlen érdeme e fiatal szaktanítónak, hogy páratlan ügybuzgalommal agitált a dunaföldvári gazda­sági ismétlő iskola felállítása érdekében és azt páratlan ügybuzgalmával, munkaszeretetével egy oly virágzó szakintézetté fejlesztette, hogy a földmivelésügyi minisztériumban is a legnagyobb elismerés hangjai nyilatkoztak róla. És midőn már álmait igy most már beteljesülve látta, mi­kor már gyönyörködhetett alkotásán, akkor ra­gadta el a kérlelhetetlen halál közülünk. Duna- földvár, sőt az- egész vármegye egy minden te­kintetben jellemes és ügybuzgó férfiút vesztett benne. Temetése óriási részvét mellett ment végbe folyó hó 19-én. Megjelent ott a községi elöljáróság, az iskolaszék, a dalárda, a Duna­földvári Athletikai Club testületileg és egész Dunaföldvár közönsége. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: A dunaföldvári községi iskolaszék elnöke, úgy a maga, mint tagtársai, a község és a család nevében mély szivfájda- lommal jelenti Butyka Károly gazdasági szak­tanítónak, a dunaföldvári önálló gazdasági is­kola vezetőjének és megalkotójának, fáradhatlan munkálkodása közepette, életének 30-ik, boldog házasságának 6-ik évében rövid, de súlyos szenvedés után, julius 17-én d. u. 3 órakor tör­tént szomorú elhunytét. A boldogult tetemei julius 19-én délután 5 órakor a gazdasági is­kola épületéből lesznek a Homok külvárosi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra elhelyezve. — Vettük még az alábbi gyászjelentéseket: A «Dombóvári Takarékpénztár Részvénytársaság» igazgatósága, felügyelő bizottsága és tisztviselői fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy az intézet felügyelő bizottságának érdemes tagja, csepregi Schapringer Gusztáv ur, munkás életének 57-ik évében, Bécsben folyó hó 19-én elhunyt. Hű tanácsosa, buzgó, tevékeny tagja volt intéze­tünknek, soha el nem múló hálánk kiséri az örök nyugalomra. — Felsőireg község fájda­lommal jelenti a község burájának, érdemes László Istvánnak, élete 61-ik évében, f. hó 20-án váratlanul történt elhunytát. Temetése folyó hó 22-én délután 5 órakor lesz az ev. ref. hitvallás szertartása szerint. A közjó munkálásának lett áldozata. Nyugodjék békével! — Lopás a szállodában. Bálint Lajos paksi nagyvendéglős és szállodáshoz a minap egy vidéki utazó szállt meg. Az ajtót, hogy reggel korán felkeltsék nyitva hagyta. Reggel midőn felkelt észrevette, hogy 61 korona pénzét tár­cájából ellopták. A gyanú azonnal Lyach Ilona szobaasszonyra irányult, akit az utazó meg­kért, hogy reggel felkeltse s a ki ezért reggel szobájában is volt. Az utazó feljelentésére a csendőrség nyomban házkutatást tartett s a szobaaszony ellen a paksi kir. járásbíróságnál a feljelentést meg is tette. — A kölesdi I- magy. iparos asztaltársaság 1907 julius hó 28-án a nagyvendéglő kerthelyi­ségében táncmulatsággal egybekötött dij teke- versenyt rendez. Első dij egy fonográf 5 hen­gerrel, második dij egy finom zsebóra, harmadik dij 1 önműködő gyujtószer Belépő dij szemé- lyenkint 80 fillér, hölgyeknek szabad bemenet. Dijteke verseny kezdete d. u. 3 órakor. Tánc- mulatság kezdete este 8 orakor. Kedvezőtlen idő esetén a tekeverseny és a mulatság a kö­vetkező vasárnap tartatik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents