Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-25 / 30. szám

él, szabadon visszaélhet? Múlt hetipiacon végig néztük a kofák viselkedését. Nem akarunk beszámolót tartani,, csak azt mondjuk, hogy a milyen stílusban ezek a személyek a * nagyságákkal» elbánnak, az egyszerűen lehetetlenség. Például hallottuk, mikor X. nagysága csirkét vásárolt. A kofa 80 krajcárért akarja adni. A nagysága 60 krajcárt igér. Az áldóját! Az volt csak a finom beszéd, hogy micsoda ékes stílusban irta körül a kofa a nagysága jó tulajdonságait' ezért a merészségéért. Ilyenkor aztán a «nagysága» azt se tudja, hogy piruljon-.e, sirjon-e, vagy pedig oda se hallgasson a kofa-szónoklatra. Csendőrnek kellene ott állani a piacon __ legal

ább heti vásárokkor —' s a megsértett «nagyságák* oda fordulhatnának elégtételért. Az ilyen; szemtelenkedő kofát ki kell tiltani a piacról, mert az már mégse járja, hogy annyi fül hallatára leszóljanak valakit ártatlanul. Apropos 1 A kofákról lévén szó, beszéljünk egy kissé a kofa uralomról. Temérdek a panasz, sopánko- dás és elégedetlenség, hogy nálunk a kofák mindén rendszabályozás hiányában reggel összevásárolják a termelő cikkeit és aztán' majdnem kartellszerü egyöntetűséggel nagyon drágára emelik ‘fel az árakat. Szabályrendelet nem intézkedik még a kofák ezen eljárása ellen, szabadon űzik tehát manipulációjukat a fogyasztó közönség mérhetetlen bosszankodására. (Pardon uram, a fogyasztó közönség teljes" kizsarolására. Szedő) Az illetékes hatóság igazi nemtörődömséggel bánik az üggyel, pedig ideje volna valami kis rendszabályozással gátat vetni ennek a kofa uralomnak. Az illetékes hatóság napirendre tért felette, mi pedig a fogyasztóközönséggel csak sóhajtozunk: Mikor ér már véget ez a mai rendszer, midőn a fogyasztók a kofák kapzsi kizsákmányolásainak lesznek szabad prédáivá. ’ Sóhajtozunk — pedig az orvoslást követelhetnénk.

— Hamis huszkoronás. Szabó József Prant- ner szekszárdijakosnál a napokban hamis husz- koronást találtak, amelyre, vonatkozólag azt vallotta, hogy ő azt Fux Ferenc szekszárdi lakostól kapta tartozás fejében. .Fux Ferenc viszont azt vallotta, hogy ő a pénzt Buzsics Jó- sef. barcsi .korcsmárostól kapta, boráráért. Itt azután megszakadt a nyomozás s a nyomozás megállapította, hogy a hamis bankjegy csakis Buzsics Józseftől eredhetett. A hamis húsz Kg ronás azon 31 drb. 'hamisítványból való még, amelyeket Csutoráé József és társai döbrököz lakosok hoztak forgalomba s akiket ezért a pécsi kir. törvényszék elfogatott.,

— A nyomdaipar érdekében. A most megtartott pécsi naggyülés alkalmával Molnár Mór könyvnyomdatulajdonos, lapunk kiadója, a nyomdaipar érdekében azon-indítványt terjesztette a nagygyűlés elé, hogy Magyarország nyomdatulajdonosai folyamodjanak a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a nyomdaipar üzé- sét képesítéshez, és a nyomda-felállitást pedig helyhatósági engedélyhez kösse. Az indítványt a naggyülés lelkesedéssel fogadta el s az e tárgyban megszerkesztett feliratot a napokban fogja átnyújtani a budapesti nyomdatulajdonosok és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségéből alakult bizottság a kereskedelemügyi miniszter helyettesének, Szterényi államtitkárnak.

— Szigetvár ostroma a pécsi kiállításon. Érdekes látványosságot nyújt, a pécsi kiállításban Szigetvár ostroma és Zrínyi Miklós hősi kirohanása. Az egész művet, a várat történeti hűséggel, több mint 300 faragott alakkal korhű jelmezekben előállítva nézheti a szemlélő. A mű Paprika János őcsényi földmives alkotása. A látványosság a kiállítás hátsó részén van, külön épületben villanyvilágítással. Az ajtónál Paprikáné asszony fogadja a látogatókat magyaros vendég- szeretettel és mézes szavakkal, őcsényi népviseletben. Bent Paprika-mester magyarázgatjá történelmi alkotását a látogatóknak és osztogatja a vár képét ábrázoló cédulákat. Egyebeken sok látogatójuk akad, jól megy az „üzlet“ és elég jól érzik magukat a pécsi kiállításban.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY \ 5

— Helyszíni bejárás- A rétszilas—szekszárdi vonal mentén létesítendő őrház céljaira Gindlicsalád községhez tartozó Jegenyés-puszta - határában szükséges földterületekre nézve a kisajátítási terv megállapítása végett tartandó tárgyalás időpontjául 1907 évi augusztus hó 10. napjának délelőtt 9 órája tűzetett ki. A helyszíni tárgyalás Hidja-puszta-apáti vasüti állomás, felvételi épületéből kiindulólag fog megtartatni.:

— Száz állás a postánál. A m. kir. posta-, távirda- és távbeszélőnél betöltendő 100 gyakor- nokjelölti állásra pályázat hirdettetik. Ezen állásokra az 1883. évi I. törvénycikk 14-ik §-a értelmében azok az ifjak pályázhatnak, akik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen elvégezték, 18-ik életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kívül pályázók községi erkölcsi bizonyítvánnyal feddhetlen előéletüket, közhatósági 1 orvosi bizonyítvánnyal pedig ép, egészséges, | posta-, távirda- és távbeszélő szolgálatra testileg, js alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Továbbá azok, akik a középiskolát az 1906) 1907-iki tanévet megelőzőleg végezték, -tartoznak hiteles módon azt is kimutatni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatoskodtak. A pályázat "alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda igazgatóságok fogják betölteni és pedig a budapesti posta- és távirdaigazgatóság 20-at, a többi igazgatóságok pedig egyenként 10-et. A sajátkezűig irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók elöljáróhatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró vagy polgármester utján folyó évi augusztus hó 1-ig ahhoz képest, hol a pályázók alkalrrjaztatást óhajtanak nyerni, budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi soproni, temesvári vagy zágrábi posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtsák be. A pályázók közül kiválasztottak az illető posta- és távirdaigazgatóság felhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután fölvételük iránt végleg határoz.

— Siófoki csendélet. Ma már a szélhámosság, zsebmetszés és betörés csinosan jövedelmező mestersége sem valami göröngynélküli pálya, mióta azok a fránya detektívek mindenfelé kiterjesztik figyelmüket. Folyó hó 14-én távirat jött a siófoki fürdőigazgatósághoz, hogy Bethlen Mária grófné és titkárja részére 2 elegáns szobát tartsanak fenn. Volt sürgés, forgás, a ritka vendég kedvéért minden, előkészületet megtettek 1 • nagy reményekkel várták a grófnőt, ki az esteli vonattál meg is érkezett Kornai István titkárával. Ám a grófné és titkára., tervezett, Sarkad! detektív pedig, ki jelenleg Siófokon tartózkodik, végzett. Ez a fránya detektv, ki mindent látni és hallani akar, a grófné megérkezésekor történetesen kinn volt az állomáson.^ A vonat berobog. A-grófné és titkárja kiszállnak. Amint a detektív meglátta őket, felcsillogott a szeme. „Mikor indul visszafelé a vonat Pestre ?“ kérdé hanyag eleganciával a grófné az egyik alkalmazottól. „Fél óra múlva“ volt a válasz. „Két nap múlva megyek vissza, csak azért kérdeztem“. Sarkadi detektív erre odalépett a grófnéhez s igy szól: „Nem úgy lesz az Marim, jösz vissza mindjárt“. A grófné és titkára hülyedeznek. „Micsoda vakmerőség ez ?“ kérdi a titkár ur. A detektív odalépett hozzá, valamit a fülébe súgott, mire a titkár ur . halotthalványan megadta magát. r\ fürdő vendégek pedig s eléggé csodálkozhattak mikor -a grófné és a titkár ur Sarkadi detektivvel egy félóra múlva elutaztak a pesti vonattal. A titoknak pedig csak az volt a nyitja, hogy a grófné Stampfer Mari, a titkárja pedig Albert József, régóta körözött, nemzetközi zsebtolvajok voltak.

— Aratási vacsora. Vicze János döbröközi lakos aratói f. hó 1 6-án szerencsésen bevégezték az aratást, s a gazda régi jó szokásként megvendégelte derék munkásait ez alkalommal Va- czora után még . táncra is kerekedtek az aratók s éltették a szives házigazdát.

— Rémes tűzvész. Csak nem régen számoltunk be olvasóinknak arról a borzalmas katasztrófáról, mely Zsigmond major pusztán kioltotta 7 szegény tót arató életét s most újból hasonló szerencsétlenségről kapjuk a hirt. Strasser Henrik majsamiklós pusztáján, f. hó 18-án, még eddig ismeretlen okból kigyulladt az egyik gazdasági épület, hol barsmegyei aratók voltak elszállásolva. A nap fáradalmait kipihenő munkások álmukból csak nehezen tértek magukhoz és a már rájuk szakadt romboló elemből alig tudtak menekülni. 4 aratő a tűzben lelte borzalmas halálát, számosán pedig súlyos égési sebekkel menthették csak meg életüket.

— Halálozások. Butyka Károly dunaföld- vári községi jeles szaktanító folyó hó 17-én, életénekj 30-ik évében elhunyt. Elévülhetetlen érdeme e fiatal szaktanítónak, hogy páratlan ügybuzgalommal agitált a dunaföldvári gazdasági ismétlő iskola felállítása érdekében és azt páratlan ügybuzgalmával, munkaszeretetével egy oly virágzó szakintézetté fejlesztette, hogy a földmivelésügyi minisztériumban is a legnagyobb elismerés hangjai nyilatkoztak róla. És midőn már álmait igy most már beteljesülve látta, mikor már gyönyörködhetett alkotásán, akkor ragadta el a kérlelhetetlen halál közülünk. Duna- földvár, sőt az- egész vármegye egy minden tekintetben jellemes és ügybuzgó férfiút vesztett benne. Temetése óriási részvét mellett ment végbe folyó hó 19-én. Megjelent ott a községi elöljáróság, az iskolaszék, a dalárda, a Dunaföldvári Athletikai Club testületileg és egész Dunaföldvár közönsége. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: A dunaföldvári községi iskolaszék elnöke, úgy a maga, mint tagtársai, a község és a család nevében mély szivfájda- lommal jelenti Butyka Károly gazdasági szaktanítónak, a dunaföldvári önálló gazdasági iskola vezetőjének és megalkotójának, fáradhatlan munkálkodása közepette, életének 30-ik, boldog házasságának 6-ik évében rövid, de súlyos szenvedés után, julius 17-én d. u. 3 órakor történt szomorú elhunytét. A boldogult tetemei julius 19-én délután 5 órakor a gazdasági iskola épületéből lesznek a Homok külvárosi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra elhelyezve. — Vettük még az alábbi gyászjelentéseket: A «Dombóvári Takarékpénztár Részvénytársaság» igazgatósága, felügyelő bizottsága és tisztviselői fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy az intézet felügyelő bizottságának érdemes tagja, csepregi Schapringer Gusztáv ur, munkás életének 57-ik évében, Bécsben folyó hó 19-én elhunyt. Hű tanácsosa, buzgó, tevékeny tagja volt intézetünknek, soha el nem múló hálánk kiséri az örök nyugalomra. — Felsőireg község fájdalommal jelenti a község burájának, érdemes László Istvánnak, élete 61-ik évében, f. hó 20-án váratlanul történt elhunytát. Temetése folyó hó 22-én délután 5 órakor lesz az ev. ref. hitvallás szertartása szerint. A közjó munkálásának lett áldozata. Nyugodjék békével!

— Lopás a szállodában. Bálint Lajos paksi nagyvendéglős és szállodáshoz a minap egy vidéki utazó szállt meg. Az ajtót, hogy reggel korán felkeltsék nyitva hagyta. Reggel midőn felkelt észrevette, hogy 61 korona pénzét tárcájából ellopták. A gyanú azonnal Lyach Ilona szobaasszonyra irányult, akit az utazó megkért, hogy reggel felkeltse s a ki ezért reggel szobájában is volt. Az utazó feljelentésére a csendőrség nyomban házkutatást tartett s a szobaaszony ellen a paksi kir. járásbíróságnál a feljelentést meg is tette.

— A kölesdi I- magy. iparos asztaltársaság 1907 julius hó 28-án a nagyvendéglő kerthelyiségében táncmulatsággal egybekötött dij teke- versenyt rendez. Első dij egy fonográf 5 hengerrel, második dij egy finom zsebóra, harmadik dij 1 önműködő gyujtószer Belépő dij szemé- lyenkint 80 fillér, hölgyeknek szabad bemenet. Dijteke verseny kezdete d. u. 3 órakor. Tánc- mulatság kezdete este 8 orakor. Kedvezőtlen idő esetén a tekeverseny és a mulatság a következő vasárnap tartatik meg.