Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-18 / 29. szám
Függetlenségi/és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerádj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét ijlető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő BODA VILMOS Főmunkatárs HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */, évre 6 K, 1[i évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillé , A magyarság letörése. A magyar országgyűlés képviselőháza a legközeleBBPévckben kemény harcot folytatott a császári akarattal szemben, hol szilárdan ragaszkodtak azon állapothoz, melyet a 67-ki kiegyezés visszafejlesztése címén ismer egész iMagyarország. , • Nem le’ et eléggé ismételni s nagyon kívánat->s, hogy ez teljesen a köziudatba menjen át, miszerint említett kiegyezés ha- tározmányjai nem lettek figyelembe véve, hanem lassanként, orv módon eredeti mivoltukból kilettek forgatva, lényeges kikötései meg lettek hamisítva, az osztrák erkölcs előírása szerint, mely azt tartja: adni ha szükséges, — visszavenni, ha lehet. Az országgyűlési többség s mindenkori magyar kormányoknak az volt a törekvésük, hogy a császári akarattal való összeütközést minden áron elkerüljék, ha mindjárt ennek az eljárásnak az ország törvényes és lényeges jogainak feláldozása lett légyen is következ- ményje. így lett a kiegyezésben fenntartott magyar hadseregből német nyelvű császári hadsereg ; igy semmisült meg Magyarország azon joga a valóságban, hogy, kiegyezés hiányjában az önálló gazdasági berendezkedést bármikor életbe léptetheti; igy semmisült meg a magyar udvartartás §1 végfe így lett ősi alkotmányunkból papiros alkotmány, melyet azonnal széjjel tépnek, mihelyt nemzetünk törvényes jogai védelmére sikra szálni bátorkodik. Igazán bámulatos nemzetünknek afon jó hiszemü eljárása, hogy' folyton reménykedik, miszerint kitartással, türelemmel végre is sikerül igazainak birtokába jutni, midőn százados tapasztalok tanúsítják, hogy ez nem. egyébb hiú ábrándnál, gyermekes naivitásnál. Bécsben egy percre sem adták fel az összbirodalom eszméjét s ha a körülmények kényszerítő hatása alatt néha el is hallgatnak vele, alkalmas pillanatban, ha nincs valami veszedelem a nyakukon, ismét a legnagyobb határozottsággal előtérbe tolják s nem csak fenyegetnek vele, hanem minden ténykedésig annak megvalósítására irányul. Felesleges hosszasan fejtegetnem, hisz mindenki tudja, vagy legalább sejti, hogy a koalíció megalakulása s- , a függetlenségi pártnak, a 67 es alapon való kormányzásra vállalkozása is abban a hitben és feltevésben jött létre, hogy sikerül loyalitással és mindennemű, úgynevezett államszükségletek megszavazásával meggyőzni az uralkodót, hogy Magyarország állami önállóságának és függetlenségének elismerése, nem gyengíti sem a dinasztia, sem a monarchia erejét; ellenkezőleg a sok erőpazarló súrlódás s a magyarság lelkes támogatásában részesülve, soha nem tapasztalt hatalmi állásra tenne szert mindkettő. Ám az idő még messze . van, «vagy, helyesebben mondva, sohasem .£ög».,ellcöv££ kezni, hogy Bécsben ezzel áz'sszraévfel rneg- barátkozni tudnak. Ott az összbirodalom agyréme uralkodik ma is I Magyarország törvényes jogai érvényesítése iránti törekvés, ellenséges indulattal találkozik s olyannak tűnik fel, mely az elszakadást vonja maga után. És hogy már Bécsben el van határozva a magyar mozgalom letörése, aziránt ne legyen senki kétségben. Az általános, titkos választás behozatalát nem a szabadelvű gondolkodás szülte meg, hanem az a dóré feltevés, hogy azzal sikerül a törvényes jogokért küzdő nemzeti elemeket leszorítani a térről. Azután itt van a nemzetiségek ellenséges hangulata s a Bécs zsoldjába szegődött horvátoknak szemérmetlen országgyűlési szereplése. Ez mind tervszerűen azért van felszínre dobva, hogy a magyarság figyelmét belzavarok élesztősével lekössék s a nemzeti kívánalmak iránti törekvést csirájában elfojtsák. Fel van vonultatva tehát a magyar ellen a kapható összes ellenséges tábor s a nyíltan bevallott cél: a magyar alkotmány elkobzásával, az egységes osztrák birodalom helyreállítása. Ezt nem csak egy pár hóbortos osztrák politikus vallja, hanem magáévá teszi az udvar s az ausztria népek törvényes képviselete. Ily veszélyes helyzetben meddig fog a kormány, melynek pedig tagjai folyton hangoztatják, hogy nem mondtak le a nemzeti követelésekről, han°m csak meghatározott időre való kikapcsolásába egyeztek bele, még a békés kibontakozásban bízni s helyükön való maradásukkal tétlenül szemlélni a ,'mmd magasabbra csapkodó eljenséges 'hullámokat. ‘-v. • V >V Meddig tart különösen a függeUeiiség , párt türelme, hogy mindent megszavazzon,i a mit csak kívánnak s ily módon rendes állapotok teremtésével, a hatalom szabad tobzódását elősegítse. Ezek mind olyan kérdések, melyekre a legközelebbi jövő van hivatva megadni a kellő feleletet. Mi magyarok pedig politikai párt, hitfelekezet s társadalmi osztály különbség nélkül tömörüljünk s elfeledve minTÁRCA Itt az alkongat már. Itt az alkonyat már. Teregeti fátylát Kunyhón, palotákon; Nyers zaja a létnek csendességbe száll át — Közeleg az álom. Enyhe fuválomként elfogja a léiket S úgy ringatja lágyan, Mint az édesanya szunnyadó gyermekét Puha két karjában. Utána az éjjel nagy feketeséggel Csak beborít mindent; Csillagok ragyognak fenn a magas égen, Sötétség van itt lent. Bús, nehéz sötétség, mi úgy fáj azoknak, Kik nem pihenhetnék, se nem aludhatnak, Mert egyedül vannak itt e nagy világon, S lelkűket az öröm, szivüket a gyönyör, Szemüket kerüli enyhetadó üflom Álomtalan éjben, bús egyedüllétben Puha, fehér párnán Se tud az aludni, ki küzdelmes létben El egyedül, árván; Kőkemény a pá%na fáradt feje alatt, Izzó láng az ajka — És hiába várja, hogy jön a virradat: Az se segít rajta. Zakatol a csendben szive dobogása S nem tud élpihenni; A sötétbe mered szemepillantása S a mit ott lát : semmi. Epedö szavakat, ha suttog az ajka, Senki se felél rá, mert senki se hallja; S világszép asszony bár, ez a sorsa néki — A bús éjszakákat, ha a hajnal támad, Könnytől ázott párnán elszunnyadva végzi! Honthy István. És mégis, midőn legvágyteljesebben ölelni engedi magát, akkor fog biztosan megcsalni, midőn már rabjává tett, csábitó, démoni hatalmával magáévá tette lelkünket, mikor már nem tudunk szabadulni varázshatalma alól, akkor elhagy bennünket, hűtlenségével a kétségbeesésbe döntve. És mindezt nincs erőnk megtorolni. Igyunk fiuk, felejtsük a hűtlen nőket I — Nem úgy, kedves jó barátom ! — szól közbe a vig patikus. — Ne hidd, hogy büntetlenül cselekszik ezt a nők. Keservesen meg- bünhödnek érte. Figyeljetek rám, mondok egy esetet. — Szép, holdvilágos este Sz . . . város egyik szép kis házának vadszőllővel befuttatott lugas terraszán szép szőke leány ül, mellette — fejét a leány ölébe hajtva — ül egy barna, komoly ifjú. A leány — egyik kezével az ifjúnak barna fürtös fejét, a másikkal az Garcát simogatja — halk suttogással szól az ifjúhoz : — Szeretsz ? — Imádlak 1 — szól a férfi és egy csókkal zárja le piros ajkait. — Szeretlek egyetlenem szivem és lelkem egész hevével, életem a tied és nélküled el kellene vesznem. Alig várom az édes pillanatot, midőn enyémnek mondhatlak, midőn nem rettegve semmitől, egymás keblére borulva suttoghatjuk egymásnak szivünk és lelkünk minden titkait, legel rejtettebb gondolatait. Elmondhatjuk, hogy egyek vagyunk Bűnhödés. Irta: Szentgyörgyi Lajos. N . . . község kávéházának egyik asztalánál három jóbarát önté borba buját: az ifjú hullámos fürtii poéta, a kis gazdász és a vig patikus. Szomorú nótát húzott a cigány. Szótlanul ittak a jó cimborák s csak néha tört fel egy- egy'sóhajtás némelyik kebléb"1. Valami élet- untság, a keserű csalódás árnyKépe tükröződött vissza komoly tekintetükön. Végre az ifjú poéta törte meg a csendet: — Igyunk cimboráké Úgy sem sok örömünk van az életben. Az eszményi ideál elérhetetlen; nincs hű, szerető szív; csalfa minden nő, hazug minden szava . . . Esküszik a Mindenségre, az örök íjoldogs gra, hogy mienk szive minden dobbanása, minden gondolata . ..
