Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-27 / 26. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — A mözsi búcsú. Múlt hétfen, Keresztelő Sz. János napján volt a mözsi búcsú, mely al­kalommal az ünnepi nagymisét Reinhardt György tolnai káplán végezte. Az egyházi magyar szó­noklatot Wőlfel Ferene szekszárdi, a német szónoklatot pedig Reinhardt György tolnai segédlelkész tartotta. Szekszárdról többen át- rándultak a mözsi búcsúra s Pártos Zsigmond esperes-.plébános, Papay István főjegyző és Erdősi János kántortanitó vendégszerető házát keresték fel. — Az őcsényi ifjúsági olvasókör által Szek- szárdon rendezett műkedvelői előadás tiszta jö­vedelméből a szekszárdi önkéntes tűzoltóegylet részére tiz koronát küldött, mely összegért ez utón is köszönetét mond a Paranesnoksag. — Életmentő fuvaros. Molnár József szek­szárdi fuvaros múlt vasárnap saját élete koc­káztatásával Szekszárdon, a vashidnál a Sár­vízből kimentette' Czank József szekszárdi lakost. — Elcsípett zsebmetszö. A legutóbb meg­tartott bátaszéki vásáron éppen abban a pilla­natban érték rajta Loiczli Ferenc kaposvári il­letőségű notórius zsebmetszőt, amint egy úri­ember zsebéből az aranyórát akarta kilopni. Bekísérték a kir. ügyészséghez. Brázay sósborszesz FOGKRÉM A legjobb EGYLETEK és TÁRSULATOK — Nőegyleti gyűlés. Az Egyesült Szekszárd— tolnamegyei Nőegylet az elmúlt vasárnap özv. Sass Istvánné elnöklete alatt népes választmányi ülést tartott, melyen a folyó ügyek és segélye­zések megszavazása után, Garay János koszorús költőnk árvája, Garay Gizella részére adandó tiszteletdij kérdésében a választmány az elnök­ségre bízta annak kiviteli módozatát. Dr. Novák Sándor miniszteri osztálytanácsos boldogult édes anyja emlékére 200 koronás alapítványt tett a nGegyiet részére. Uj tagokul fölvétettek : Dr. Beöthy Károlyné, Fischhof Jakabné, Zahratka Jánosné, Hahn Ferencné, Joób Imréné, Székelyi Józsefné, özv. Leimetzer Lajosné és Rácz Pálné Szekszárdról. — «A Szekszárdi Polgári Olvasókör» múlt vasárnap délután tartott közgyűlést Boda Vilmos elnöklete alatt, melyen a lapok elárverezése és megrendelése volt az egyedüli tárgya a köz­gyűlésnek. MULATSÁGOK A paksi ifjúság a dunaföldvári dalkör közre­működésével Pakson, 1907 évi junius hó 29-én a Döme István kerthelyiségében Szentpétery Józsefné és Rabinek Pálné úrnők védnöksége alatt jótékonycélu, tánccal egybekötött hang­versenyt rendez. Helyárak: 1—4 sor 3 korona, többi sorban 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Zenét Szőke Kovács István dunaföldvári zene­kara szolgáltatja Műsor: T. Viharban. Dürner- től. Énekli a dunaföldvári dalkör. 2. Loindubal. Gillet Ernőtől. Előadja a dunaföldvári dalkör zenekara. 3. Magyar népdalok. Éneklik Rabinek Gizi és Renée, kisérik: hegedűn Szathmáry Sándor, gordonkán Geyer József. 4. A virágok suttogása. Bion Ferenctől. Előadja a dunaföld­vári dalkör zenekara. 5. Egy ifjú naplójából. Irta és felolvassa Miskolcy Ágost. 6. Éji dal. Marschnertől. Énekli a dunaföldvári dalkör. 7. Nagymamácska. Langertők Előadja a dunaföld­vári dalkör zenekara. 8. Szinészgenie, monológ. Irta Müller I. Előadja Gaupp József. 9. Magyar népdal egyveleg. Énekli a dunaföldvári dalkör. 10. Monológ. Előadja Szentpétery Irénke. 11. Vígan cimbora, Galopp. Dr. Fáik Zsigmondtól. Előadja a dunaföldvári dalkör és zenekara. — A rendező bizottság elnöke báró Jeszenszky Ödön. — Legényegyleti majális. Folyó hó 23-án a szekszárdi Kath. Legényegylet ifjúsága a Mutsen- bacher-féle feldíszített kertben kitünően sikerült táncmulatságot tartott. Fél ötkor vidám zeneszó mellett vonultak fel az egylet helyiségéből a Mutsenbacher kertbe, hová nemsokára meg­érkeztek a hölgyek is s kezdetét vette a tánc. Szünetek alatt különféle bohókás játékokkal mulattatták a nagy számban megjelent közön­ségei. Volt kötélhúzás, köcsögverés, verseny­evés, nők versenyfutása, amerikai árverés stb. Négyen monológot adtak elő, hangos nevetést fakasztva a közönség között. Volt nevetés, volt sikongatás és volt jókedv. Konfetti és szerpentin töltötték be a kertet, a fürge postások pedig izzadva hordták szerte a lapokat. Legtöbb képes lapot kapta Sághi Teruska, ki azután jutalom­ban is részesült. A mulatság reggelig tartott. Felülfizettek : Petrits Kálmán 20 fill., Hergenrőder József 20 fill., Stuksza Sándor 20 fill., Honorics Annuska 1 K, Dömötör Sándor 2 K, Kapitány József 40 fill., Auvalszky Károly 40 fill., Müller Károly 40 fill., Szilágyi Ferenc 40 fill., N. N. 20 fill., Bukovinszky dózáíf 20 fill., Nikitits Antal 20 fill., Szőke István 20 fill., Czank András 1 K 20 fill"; Pekari János 20 fill., Waldmann Dezső I K, Völfel Ferenc 2 K, Martin Jakab 40 fill., dr. Mayer Gyula 1 K 20 fill., Mayer Antal 20 fill., Rabelhoffer Géza 60 fill., Lovich Láozló 20 fill., Hradek Nándor 40 fill., Mozsgai Sándor 1 K 20 fill., Scheleznik 40 fill., Sc'imalcz Mihály 40 fii]., Zahratka 20 fill, dr. Szalai László 20 fill., Kökényesi 20 fill., Fricz Jakab 20 fill., N. N. 20 fill., Fekete János 30 fill., Prozbik Józsefné 20 fill., Gauzer Ádám 4 K 20 fill., Hradek Ferenc 20 fill., N. N. 20 fill., Schäffler Jakab 20 fill., Steininger János 40 fill., Stokinger János 2 K. Összesen 27 K 90 fill. Bevétel összesen 224 K 65 fill., kiadás 151 K 90 fill , tiszta haszon 72 K 75 fill. Bolthelyiség bérűét! Szekszárdon a Széchenyi-utcában, Májer János vaskereskedő emeletes házában, egy bolthelyt ség kiadó és azonnal elfoglalható. — Villany­világítás be van vezetve és a bejárás szélfogó üvegzett uj fülkével van ellátva. — Tudakozódni lehet a Gazdák Biztositó Szövetkezete v ez ér­kép viseleténél (Bodnár-fele házban.) TANÜGY. Tanitógytilés. A Szekszárd-vidéki róm. kath. néptanító- egyesület folyó hó 20-án, Szekszárdon tartotta meg évi közgyűlését, melyen Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános elnökölt. A gyűlésen megjelent Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tan- felügyelő is, akinek kezébe a tanítóság egy része letette az uj törvény által megszabott hivatalos esküt. A gyűlést megelőzőleg gyászmisét tartot­tak az elhunyt egyleti tagokért, utána pedig Veni Sancte volt. Fekete Ágoston, egyleti elnök, szép beszéd­del nyitotta meg a közgyűlést. Élénk vita fejlődött ki a közgyűlésen a tolnavármegyei magyarosító-alap azon szakasza körül; mely előírja, hogy a tanítóknak minden évben folyamod niok kell a magyarositó alapot kezelő bizottsághoz, ha jutalomba akarnak ré­szesülni. Ezt a hazafias, ügybuzgó tanítói kar lealázónak tartja, mert a jutalmat kérni nem szokás. Lengyel Ferenc indítványára a közgyű­lés elhatározta, hogy az önérzetes tanítók a jutalmat nem fogják, kérelmezni, hanem meg­kérik a kir. tanfelügyelőt, hogy a magyarositó- alap szabályzatát megfelelő módosítással változ­tassák meg. A tanítói korpótlékok méltánytalan elren­dezéséről Bállá Sándor tartott szabad előadást, melynek végeztével a közgyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el : A Szekszárd-vidéki róm. kath. néptanitó- egyesület felkéri a Pécsegyházházmegyei róm. kath. tanitó-egyesületet, hogy foglalkozzék a nem állami tanítók korpótiék sérelmével. Ugyanis miképen történhetett az, hogy gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter urnák a 3. §-nál tett módosítása, mely a kor­pótlékokat ily sorban helyezi: 200, 200, 200, 100, 100, 200 K. s amelyet íz országgyűlés f. évi ápr. 16-án tartott ülésén el is fogadott, s mire a törvények szentesítés a’iá kerültek, ki­hagyatott, a szentesített törvények közé ezen 3. §. a fenti módosítás mellőzésével eredeti alakjában vétetett be. s így nz országgyűlés határozatának ellenére a korpú'tlék sorrendje, amely kivált az idősebb tanítókra nézve felette sérelmes, ily alakjában : 200, 200, 100, 100, 200, 100 K megmaradt. A beérkezett pályaművek megbirá’ás végett Horváth Ignác, Bállá Sándor és Egri Béla tagokból álló bizottságnak ada­tott ki. A pénztáros jelentése szerint az évi bevé­tel 164 K 94 f. a kiadás pedig 98 K 40 filler. Az egyesület készpénzbeli vagyona 910 K. A jelenvoltak ezután egyhangúlag kimon­dották, hogy az egyletet feloszlatják és tagjai lesznek- a most alakuló Pécsegyházmagyoi róm. kath. tanitó-egyesületneki Az egylet vagyonát beszolgáltatják a pécs- egyházmegyei róm. kath. alapítványi pénztárba, melynek kamatait ösztöndijra fordítják. Az ösz­töndíjban a központi, dunaföldvári és bonyhádi esperes kerülőiben működő róm. kath. tanítók gyermekei részesülnek. SZERKESZTŐI ÜZENETEK F. Gy. Bátaszék. Nagyon sajnáljuk, hogy az ünnepély leírását későn kaptuk meg. H. S. Dunaföldvá -. Forduljon egyenesen az adó­hivatalhoz, ott bizony osan megadják a szükséges felvilágosítást. Poéta. Versei nem érdemlik meg a nyomdafestéket. KÖZGAZDASÁG ____ — A paszuly termesztése föveteménjként Mivel hazai terménykereskedőink paszuly szük­ségletük nagy részét külföldről kénytelenek be­szerezni, az országos m. kir.^növénytermelési kisérleti állomás megállapítani kivánta, vájjon a paszuly termelhető-c nálunk főveteményképen. Ezen célból az állomás f. év tavaszán 3 paszulyféleséget osztott ki 50 - 50 kilogrammnyi mennyiségben nagyobb hazai uradalmakban, még pedig: hosszú babot, cukorbabot és ame­rikai apró babot. Mindhárom babfáleség tiszta fehér. Az eredmény az, hogy a szikes (és ter­mészetesen túlságosan kötött, valamint nagyon laza) talajok kivételével a kiviteli célra alkalmas paszulyféleségek főveteményképen is jövedelem­mel termelhetők. A nagyszemii paszuly nem vált be, mivel majdnem mindenütt a legkisebb termést adta s géppel nehézen vethető. A másik két babféle­ség körülbelül egyenlő értékűnek bizonyult s- kiviteli célra alkalmas, minőségű árut szolgáltat­ván, természetesen ajánlható. Tekintettel arra, hogy a paszuly terme­lése sok munkát nem okoz, mivel az 1—2 ka­pálás fogatos erővel nagy Planetkapával végez­hető, a nyüvési munkálat pedig augusztusra esvén, munkatorlódástól nem kell t'artanunk s mivel a paszuly a búzának igen jó előveteménye, oly helyeken, hol a 7—9-es termés elérhető, 20 koronás árt számítván, 140 korona brutó- bevétel mellett a paszuly már szép jövedelmet szolgáltat. Ezen 7—9-es termés tetemesen fokozható a szuperfoszfát és esetleg a 40°|0-os kálitrágya alkalmazásával. Értékesítése pedig a nagyszámú gazdasági munkásokat alkalmazó uradalmakban, katonai élelmező raktáraknál, vagy nagyobb gyári vállalatokkal bíró városokban különösebb nehézséget nem okoz. — A kálium gazdasági fontossága. A kálium úgy a növényi, válamint az állati szervezetnek igen fontos alkatrésze. A növényi szervezet felépítésére a kálium nélkülözhetetlen s ezért olyan talajban, melyben nincs káliumvegyület, a növény nem élhet meg. A szárazföldi növé­nyekben a kálium nagyobb mennyiségben sze­repel, mint a natrium, mert a kálium-sókat képes a talaj visszatartani. A talajból a növé­nyek átveszik a káliumot és szervezetükben különböző sók alakjában halmazzák fel. A kálium­sók jelenléte a növényi szervezet fejlődésekor

Next

/
Thumbnails
Contents