Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-27 / 26. szám
XXXV évfolyam 26 szám Szekszárd, 1907 junius 27 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap V isszafejlesztés. A magyar politikai körökben kínos feltűnést és megütközést keltett a császári trónbeszéd azon része, melyben az osztrák képviselőknek tud ára adja azon nézetét, hogy a magyar gazdasági különválás a királyi házzal kötött egyezmény hitároz- mányaival alig egyeztethető össze. Már t-okszor fejtegettük mi s kevés kivétellel az összes hírlapok, nögy Ausztriávál’az 1867-ik évi kiegyezési törvény intézkedései szerint tiz—tiz évi időtartamra kereskedelmi szerződés kötendő s annak létrejövetele érdekében a kiegyezési tárgyalások kellő időben megkezdendők, de hí ezek megegyezést nem eredményeznének, Magyarországnak ki fejezetten fentartott joga, hogy gazdaságilag külön válhat Ausztriától s az önálló vámterületet bármikor megalkothatja. A trónbeszéd ezen világos törvényen alapuló jogát iparkodik hazánknak kétségessé tenni. — Hiába ipárkodnak az osztrák félhivatalosak a rossz fordításban keresni a tévedés okát. Hiába mondja Wekerle Sándor miniszter- elnök, hogy ő nem avatkozhatik az osztrák miniszterek dolgaiba, amint ő is tiltakoznék az ellen, ha azok a mi belügyeinkbe avatkoznának. A trónbeszéd említett része egy régi mese újabb kiadásban. Midőn Deák Ferenc a két vesztett hadjárat folytán a bukás szélén álló osztrák hatalommal a kiegyezést megkötötte s azt a magyar országgyűlés többsége elfogadta, mindnyájan — nagyon kevés kivétellel — abban a hitben és meggyőződésben járultunk hozzá a megegyezéshez, hogy az Magyar- ország külön államiságát sértetlenül fen- tartja s '.azok a fontos kérdések, melyekre Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRŰNWALD LAJOS nézve megegyezés nem jött létre, nyitva hagyattak s kedvező megoldásuk csupán job^ időkre lett halasztva. Ki hitte volna s k' tételezte volna fel, hogy* Ausztria s ügyeinek intézői a mint szorongatott helyzetükből szabadulnak, mindjáit hozzálátnak, bogy a megegyezést eredeti mivoltukból kiforgassák s hazánknak világ« san fentartott jogait kijátszák, elferdítsék, megsemmisítsék. A kiegyezésben határozottan ki van kötve a magyar udvartartás felállítása, a | melynek létesítése még mindig késik s a legnagyobb valószínűség szerint sohasem jön létre. A nádori méltóság egyszerűen nem töltetett be, pedig énnek fentartása több kézen fekvő oknál fogva szinte ki van mondva a kiegyezési törvényben. Az 1867-iki törvény még «a magyar hadseregről, mint az egész hadsereg kiegészitő részéről* emlékezik meg, ma már nem csak hogy a magyar hadsereg nincs, hanem a később közös hadseregnek címzett haderő is császárivá vedlett át. A 1867-iki törvény intézkedik a honvédség felállításáról is, amely mai időkben már csak névleg létezik. Lassanként kiforgatták magyar mivoltából s olyan osztrák szellemmel telitették meg^ hogy dacára, miszerint az alkotmány megtartására esküt tetetnek velük, még is könnyűszerrel fel tudták arra használni, hogy a törvénytelenül feloszlatott magyar országgyűlést fegy^rei használatával szétkergesse. Ez már lehet magában véve tiszteletreméltó testület, de magyar honvéd haderő megszűnt lenni. Most még csak az van hátra, hogy letagadják Magyarország azon jogát, hogy | a kiegyezési törvény értelmében fel van Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */, évre 6 K, l/« évre 3 K Számonként 24 fillér -e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 E 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fülé hatalmazvaiönálló gazdasági berendezkedésre, akkor azután az egész 67-iki kiegyezésből nem marad más meg, minthogy sok száz milliódat fizetünk a császári hadsereg fen- tartására s fiainkat odaadjuk egy oly testületnek, mely osztrákot nevel belőlük. Nagyon helyesen tette tehát Apponyi Albert gró1 és mindazok, kik valamikor vele tartottak s a 67-iki kiegyezés hamisítatlan végrehajtásáért küzdöttek, hogy ott hagyták ezt a ‘mivoltából teljesen kiforgatott alapot s rá álltak arra az alapra, mely hazánk igaz jogait iparkodik érvényre emelni. Keveredjék aztán az. osztrák ismét «ty%n bajba, mint volt 1866-ban s kísérelje meg még egyszer a magyar nemzettel kiegyezést kötni. Majd meg fogja rá kapni a feleletet. Egy olyan féllel, kinek egyetlen törekvése a becsapás és a jogfosztás, ki előtt semmi sem szent, még a törvény és esküvel erősített hitlevél sem; ki, ha szorult helyzetben van, szemforgatva közeledik hozzád és édeskésen hízeleg, hogy céljainak megnyerjen, ha pedig jól megy a sora, kifosztásodra tör — ne állj többé szoba édes magyarom.- Állj meg rendületlenül jogaid mellett s az első kedvező alkalmat használd fel an aj - hogy örökös ellenségeddel véglegesen leszámolj. Ha ezt ’njeg bírod tenni, akkor még rád virradhat valaha ’s töfekyéseidet siker koronázhatja. I Ha pedig már annyira elsatnyultál, elrenyhedtél, hogy békésen vagy gyáván tudod tűrni, miszerint szent örökségül rád hagyott állami önállóságodat lassanként álnok módon megsemmisítsék, akkor leszálhatsz rég megásott sírodba, mert rád immár nem várhat más sors. [ ___:__ ’ '' .. Boda Vilmos TÁR CA A végső küzdelem és Tolnamegye alispánja 1849-ben. — A «Tolnamegyei Közlönye eredeti tárcája. — Emlékből, de lehetőleg hiven írom le az akkori közvéleményt és hadi eseményeket, lyek előnyomulással kezdődtek, de a vesztett debreceni és temesvári csaták után egyfelöf szétoszlás és kivándorlás, másfelöl a szégyenletes világosi fegyerlerakással végződtek. Budavár bevétele után, — bár már akkor f »/ hazank északi és keleti hatáfain az oroszok beözönlése megkezdődött, —; * Görgey vezérlete alatti feldunai hadsereg — melynek balszárnyát Kmetty tábornok dandár csapata képezte — diadallal kezdte meg előnyomulását Bécs felé. Midőn a fő erő minden ellentállás nélkül nyomult előre Győrig, Kmetty a Sopron megye irányából betört ellenség feltartóztatására vezette seregét. Kémei által Pápán tudta meg, hogy Viszt osztrák tábornok Csornán, gyorsi-. tott előnyomulással, hadvonalunk átvágása céljából beékelte magát. Kmetty, hogy e fenyegető hadmozdulatnak elejét vegye, egy erőltetett 12 órai éjjeli menetelés után junius 13-án hajnalban Viszt táborát meglepve megtámadta és heves utcai harc után megverte, E sikerült támadásnak maga Viszt tábornok is áldozata lett. Embereit buzdítva és ellentállásra lelkesítve, karddal kezében, mint hős halt meg. Dacára hősies védekezésének és hősies halálának, megveretett és a megvert hadseregének szétszórva kellett menekülni. A tábori közhír és közvélemény akkor az volt, hogy ez alkalommal Pöltenberg tábornoknak Győr felöl, hátulról kellett volna támadni. Ez esetben nemcsak megmaradt volna a feldunai hadsereggeli összeköttetésünk, hanem hogy Viszt tekintélyes hadosztálya is össze lett volna morzsolva, az bizonyos. De miután a várt támatlás hátulról elmaradt, — dacára a nyert ütközetnek, —. Kmetty az ellenséget nem üldözhette, részint mert hadosztálya a 12 órai éjjeli menetelésben teljesen kimerült, de más felől, mert a tulerős osztrák hát és oldalvédelem miatt veszélylyel járt. Mivel Kmetty — Görgey által vezényelt - - a feldunai hadsereggel minden áron meg akarta tartani az összefüggést, a csornai csata után nerpcsak hogy az előbbi állását megtartotta, hsjínem Schüttl osztrák tábornokot — ki ellenünk Viszttel egy vonalban küzdött — tizennégy napig folytonos hadi mozdulatokkal egész /Marcaltőig szorította; mig végre junius 28-án az ihászi puszta mellett a Veszprém- Páp^i útvonal mentén az osztrák túlerővel találkozva mindkét fél állást foglalt. Délután, mintegy három óra hosszant tartó szívós ágyu- harc fejlődött ki, közbe-közbe szurony és lovas rohamokkal élénkítve A hősies mérkőzés dacára — a túlerő elől — utóbb a visszavonulást meg kellett kezdenünk, a nélkül azonban, hogy az ellenség utánunk mert volna nyomulni. A legnagyobb rendben ismét Pápára a kiindulás helyére vonultunk vissza. Sajnos azonban, hogy ezen visszavonulás és az ellenség tömörülése által a feldunai hadseregtől teljesen elvágattunk és vele az utóbbi csatlakozásnak minden lehetősége megszűnt; az akkori tábori közvélemény szerint az elszakitás, illetőleg a csornai csata alkalmával, Pöltenberg tábornok mulasztása idézte elő az utóbbi Győri, illetőleg Peredi döntő ütközet sorsát, mely e nélkül másként végződött volna. Hogy ez emlékirat tisztelt olvasóinak fogalma legyen egy erőltetett menetelés után végrehajtott s nyert, heves és tulfeszitéssel járó utcai csatáról s az akkori végtelen, rajongó élet áldozatkészségéről, a csornai csatával, egy kissé bővebben kell foglalkoznunk. Junius 12-én Pápán voltunk s délután két órakor Kmetty egész tábora — felesleg pod- gyászait hátra hagyva — már indulásra készen fel volt állitva a fő utcán ; jöttek, mentek a kémek hozták az ellenség állása felől a tudósi- tásokat. Csak 3 óra után indultunk meg teljes hadi felszereléssel a nélkül, hogy tudtuk volna hogy hova. Folytoni menetelés után, hajnali szürkület | előtt egy 'erős, ellenséges lovas őrjárat az Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű ________ hirdetések és pénzküldemények intézendők
