Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-20 / 25. szám
— A szekszárdi iparostanoncok vizsgája és munkakiállitása Múlt vasárnap d. e. 9 órakor vette kezdetét a szekszárdi iparostanoncok vizsgája, melyen tekintélyes számban jelentek meg az érdeklődő iparosok André István ipartestületi elnök és Szűcs Ferenc ipartestületi jegyzővel. A vizsgálatokat Krámmer János igazgató vezette. A tanulók általában értelmes feleleteket adtak s minden jelenlevő meggyőződhetett arról, hogy az ügybuzgó tantestület mindent elkövetett az iparostanoncok szellemi képességének emelésére. Délelőtt 11 órakor fejezték be a vizsgálatokat s ekkor a tanulók együttesen bevonultak a rajzterembe, ahol minden részben fényesen sikerült ünnepélyt tartottak. A koronázási jubileum alkalmából a terem falát a király megkoszorúzott arcképe és Deák Ferencnek, a haza bölcsének képe diszitette nemzeti zászlókkal ékesitve. Az ünnepélyt Moudry Hugó tanár fiszharmonium kísérete mellett a Hymnus eléneklésével kezdették meg a tanulók. A megnyitó beszédet Krámmer János igazgató tartotta, aki melegen üdvözölve a megjelenteket, felkérte Polgár József tanárt alkalmi beszédének megtartására. Polgár József tanár ezután remek szép beszédben történelmi hűséggel fejtegette a koronázás alkotmánytani nagy jelentőségét és könnyen megérthető fővonásokban ecsetelte a magyar nemzetnek nagy küzdelmeit; az 1867-ben történt kiegyezést és koronázást. Kiemelte I. Ferenc József apostoli királyunk alkotmányos uralkodása alatt történt nagy eseményeket. A nemzet nagyjainak a király által emelt szobrok, Rákóczi Ferenc dicső fejedelmünk és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása olyan fejedelmi tények, melyek a király és nemzet között az egyetértést csak fokozták. Nagyszabású beszédjét végül a király éltetésével fejezte be. Ekkor Krámmer János igazgató a jó magaviseletü és szorgalmas tanulóknak könyvbeli jutalmat osztott ki. Jutalmat kaptak : Czopf József, Schmidt Ferenc, Miskolczi Ferenc, Schwartz Manó, Joó Gyula, Joó József, Halász Jakab, Nagy Ferenc, Majer Ádám Kapitány Jenő, Schlesinger Gyula és Török Lajos. A rajzolásban tett szép előmenetelért julomban részesültek: Grószbauer Lajos, Nagy Ferenc és Miskolczi Ferenc. Alkalmi költeményeket szavaltak : Joó József és Forrai Lajos. Most következett az ünnepély egyik kiemelkedő része: a vallás- és közoktatásügyi miniszter 100 koronás adományának átadása. A miniszter ugyanis egyszáz koronát küldött azon jó és szorgalmas iparostanonc megjutalmazására, aki az egész ipariskolai tanfolyam alatt úgy a tanulásban, mint az iparban tett haladásával társai közül kitünk. A tantestület a jutalmat Grószbauer Lajos tanoncnak Ítélte oda, melyet lelkesítő és buzdító beszéd kíséretében Krámmer János igazgató nyújtott át a jutalmazottnak. A lecsen- desűlt éljenzések után felhangzott egy szív- és lélekkel a Szózat. Krámmer János végezetül megköszönte a megjelent iparosoknak és Andre Istvánnak szives megjelenését és felhívta őket a másik teremben elhelyezett kiállítás megtekintésére. Még Andre István mondott köszönetét az igazgatónak és tantestület tagjainak odaadó fáradozásukért. A tanoncmunkakiállitás nem volt ugyan gazdag, de a kiállított tárgyak legtöbbje a tanoncoknak a saját iparukban tett szcp haladásukról tanúskodott. A kiküldött szakértő bizottság Ítélete alapján jutalmat kaptak : 1-ső jutalomban: Mozsonits János, Novák Károly, Babits Mihály, Dömötör József, Réger Ádám, Prantner István, Pernitz Gyula. II. jutalomban : Árvái István, Forray Béla, Cziráky Ferenc, Szvoboda Géza, Bencsik Lajos, Bitter István, Baranyai Ferenc, Kreskai István,-Haasz Jakab, ifj. Börcsök József, Csifári Dezső, ifj. Simon Ferenc, Zámbó Isttán, Mayer Ádám, Frázon Ferenc, Benkő István. III jutalomban . Grószbauer Lajos, Fájth Ádám, Czank Géza, Bősz Pál, Hangonyi Lajos, Schlésinger Gyula, Joó Gyula, Kopeczki József, Kasos János, Wili János, Tóth István, Cserger Ádám, Potyondi Janos, Fábián János, Vesztergombi György. Az iparos tanoncok jutalmazására adományokat adtak: a pécsi kereskedelmi és iparkamara 30 K., a szekszárdi ált. ipartestület 20 K., a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank 20 K. és az ipariskolai pénztár 20 K. A tanoncok legszebb munkáit becsomagolták és múlt kedden a pécsi kiállításra küldötték. — Kézimunka kiállítás. A szekszárdi polgári leányiskola növendékei az intézet egyik termében kézimunka és rajz kiállítást rendeztek. A kiállítás a hozzáértőknek bizonyára nagyon fog tetszeni; s eddig is már nagyon sokan látogat Iák meg. Megtekinthető d. e 10 —12-ig és d. u. 2—5-ig. — Sztrájk Székesfehérváron. Vasárnap mondották ki Székesfehérváron az épitőmunkások a sztrájkot, hogy a munkából való kizárást megelőzzék. A keresztény szociálisták azonban vonakodtak sztrájkba lépni és kevés híja, hogy óriási vérengzés nem lett ennek a következménye, melyet csak a fegyveres hatalom volt képes megakadályozni. Hogy hová fejlődik még ez az örökös dologkerülés, azt ma előre nem lehet látni, de az az egy már megérett a munkaadók között, hogy tétlenségük saját romlásukat idézi elő és országszerte sietnek is szervezkedni, így megalakult Keszthelyen az építőiparosok és vállalkozók egyesülete és csakis az építőmesterek által kiszabott munkateljesítmény alapján fogadnak fel munkásokat, ami igen természetes, a munkásoknak nincs Ínyükre és 90 téglát óránként befalazni ne'm hajlandók, inkább sétálnak. — Ki akar inas lenni? Sajnos, hogy Magyarországon még mindig idegenkednek az ipari pályától, pedig az iparnak nálunk nagy jövője van. Most, a tanév végén kell a szülőknek gondoskodniok iskolából kikerült gyermekeik jövőjéről. Nagyon helyesen cselekszenek azok a szülők, a kik fiaikat az ipari pályára adják. A budapesti ipari és kereskedelmi mun- kásközvetitő intézet (VIII. kér. József-körut 36.) most, midőn a tanév befejeződött figyelmezteti a szülőket, hogy ez idő szerint részint fővárosi, részint vidéki mesterek 2000 inast keresnek az intézetnél. — Halálozások. Hosszas sorvasztó betegség után múlt csütörtökön Szekszárdon elhunyt Straub Ödön könyvkereshedő életének 32-ik évében. Temetése folyó hó 14-én délután 4 órakor ment általános részvét mellett végbe az alsósirkertben. A megboldogultat özvegye és egy kis leánykája siratja. — Decsen f. hó 11-én elhunyt Simon István ev. ref. theologus életének 22-ik évében. — Koncz Ferenc püspök- szenterzsébeti plébános f. hó 11-én elhunyt. Temetése múlt csütörtökön ment végbe a kerületi papság részvétele mellett. A beszentelést Romeisz Ferenc bátaszéki esperes-plébános végezte. — Vadorzók harca. A bokodi erdőben véres harc volt vadorzók és erdészek között. Macher János, Novák János és Menyhért János- pusztavámi vadorzókat éppen akkor kapták tetten a gróf Merán J. tulajdonát képező erdőben, midőn egy gyönyörű 12 agancsos szarvast terítettek le és azt vállukra véve, cipelték. XJrbán főerdész egy erdővéddel megállásra szóllitotta a vadorzókat, akik megállás helyett fegyvereikhez nyúltak és tüzelni kezdettek. Erre valóságos harcz fejlődött ki, melynek az lett a vége, hogy Macher és Novák vadorzók halálosan megsebesültek. — Helyreigazítás A lapunk f. évi május 16-ik számában közölt napi hir, mely szerint ugyanazon hó 8 án Hága Ádám tolnai lakostól 500 darab szőlőkarót a nyomozás adatai szerint Faj dl Jánosné tolnai lakos lopott volna el, téves volt. A büntető tárgyalás alkalmával ugyanis kiderült, hogy Fájdl Jánosné ellen semmi bizonyíték nincs, ennek folytán az ügyészségi megbízott és magánvádló a vádat el is ejtették és Fajdlné a vád alól jogerősen tel lett mentve. — Méhrajok és különféle méhkaptárok eladók Szekszárdon Dömötör Miklós anyakönyv- vezetönél. — Legújabb felfedezés- Egyik olasz tudós a múlt hetekben pikáns kis titokról rántotta le a leplet, s ejtette bámulatba az egész világot. Tudományos kutatások alapján bebizonyította ugyanis, hogy Éva ősanyánk — nem almába harapott, hanem — oh bámuljatok! — fügébe. És kérdezitek, hogy miért éppen fügébe ? Egyszerűen azért, mert a paradicsomi éghajlat nem engedhette meg, hogy ott alma teremjen, hanem csakis más valami enyhe éghajlatú gyömölcs. Hallatlan! Bámulatos felfedezés! így azután mindazok az illúziók, melyeket még a «pacal» iskolába szedtünk magunkba, hogy Éva az első női teremtés, almát szakított le a tiltott fáról és ezzel kinálla meg Ádámot, most mind füstbe szállhatnak. Kettészakította azokat az a bizonyára vad fügébg harapott olasz tudós. Külöm- ben mégis meglehet, hogy az olasz tudós nem téved, mert bizonyára sokan tapasztalták már, hogy némelyik nő sok udvarlás, hizelkedés s mézes-mázos szavak után fügét mutat az ud- lójának. Rossz nyelvek pedig ezt a füge formában való elutasítást arra magyarázzák, hogy mindaz csak azért van, hogy az a bizonyos udvarló, mint Ádám a paradicsomban — abba beleharaphasson. — Sikkasztás. Pongrácz Géza majsa- miklósvári vasúti elöljáró a hivatalos pénzekből 1000 koronát elsikkasztott s megszökött. Köröztetését a szekszárdi kir. ügyészség elrendelte. — Öngyilkossági kísérlet. Sárközi Pál kaj- dacsi jómódú gazda családjával örökös perlekedésben élt és ez annyira elkeserítette, hogy f. hó 10-én öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát. A golyó nem oltotta ki életét, de súlyosan megsebesitette. Behozták a szekszárdi Ferenc-közkórházba. — Táncmulatság. A hires baranyamegyei Harkány fürdőben üdülő vendégek f, hó 29-én Péter és Pál napján megtartják szokásos évi táncmulatságukat. A mulatság fényesnek és látogatottnak Ígérkezik. A fürdőző vendégek száma ugyanis az idén 825 s vidékről is sokan készülődnek rá. — Háromszoros hamis pénz. Derner Györgyöt letartóztatták és Szekszárdra kisérték a törvényszék fogházába, mivel Szabó József fel- sőiregi lakostól ravasz fondorlattal 1600 koronát csalt ki, hogy helyette néki háromszoros hamis pénzt fog adni. — A lengyeli önkéntes tüzoltóegylet 1907. junius hó 29-én a fürdő helyiségeiben, a tüz- oltószerek beszerzésére zártkörű táncvigalmat rendez. Beléptidij személyenkint L60K, családjegy 3 kor. Kezdete 4 órakor. A zenét a hőgyészi zenekar szolgáltatja. — Névmagyarosítások. Goldberger Arnold vasúti főmérnök úgy saját, valamint kk. Ödön és István gyermekei nevét »Gál*-ra magyarosította. — Grósz Móric gyönki születésű, budapesti lakos vezetéknevét »Nagy*-ra magyarosította. — Megverte az édes anyját. Pilisi József pálfai lakos szivében sem honolt a szülők iránti tisztelet, mert édes anyját szül. Nagy Sárát minden ok nélkül úgy megverte, hogy e miatt kér hét óta veszélyes betegen fekszik. Az apa, Pilisi István a brutális fiút az ügyészségnél feljelentette. — Beleesett a Sióba. Még múlt év november hó 29 én történt, hogy Pap József harci lakos 11 éves Mihály nevű fia a Sióba esett és nyomtalanul alámerült. Holttestét f. hó 19-én fogták ki a Sióból, mely már feloszlásnak indult. — Vízbe fulladt. Szlina József paksi lakos hat éves fiacskája játszás közben a Dunába esett és a hullámokban lelte halálát. Holttestét f. hó 27-én Gerjennél fogták ki. — Leütötte a kapával.jRie^i Mihály duna- szentgyörgyi 20 éves legény f. ho 17-én szóváltás után megtámad'. egy kapával Kömives István 38 éves szintén dunaszentgyörgyi lakost és fején életveszélyes sebet ejtett. Riegb' fejjelen, tette a csendőrség.