Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-13 / 24. szám

1907 junius 13

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

szokásait megtartom, a hazai hatóságok törvényes rendeletéit, valamint a tanitöi tisztemmel járó kötélesssógük-et mindenkot lelkiismeretesen, híven és pontosan teljesítem és a gondjaimra bízott ifjúságot a magyar haza sZeretetében fogom nevelni. Isten engem úgy segéljen!»

A tanító csak ezen eskü letétele után foglalhatja el állását, az országos tanitói nyugdíjintézetbe Csak, ezen eskü letételének igazolása mellett vehető fel;

ö.^hogy az államsegélyt élvező tanítók és tanítónők a 4. pontban említett esküt folyó évi julius hóban, az államsegélyt nem élvező tanítók és tanítónők, valamint a hitfelekezeti népiskoláknál működő szerzetesrendi tanító és tanítónők egy év alatt tartoznak letenni;

6- hogy azok részére, kik már fizetés- kiegészitési államsegélyben részesülnek, julius havában felvehető 100 korona előleg utaltatik ki, mely a folyó év második felében nyerhető magasabb segélyből fog levonatni, ha pedig esetleg magasabb államsegélyt nem nyer, úgy ezen 100 korona előleg segély jellegével bir, mely a jövő tekintetében semmifele jogot nem állapit meg.

7. hogy az államsegélynek a tanítók nevére való Utalványozásáról az iskolaszéki elnökök nyomtatvány űrlapon fognak értesittetni ;'

8. hogy fizetés és korpótlék címén magasabb járandóságok pótlásul államsegély csak a törvény összes feltételeinek, tehát az 1878. évi 39. t.-cz. 27. és 28. §-ának is megfelelő iskoláknál alkalmazott törvényes képesítéssel biró és a törvény követelményeinek megfelelő tanítónak lesz adható, tehát a magasabb fízetéskiegészitési és korpótlék államsegélyért, valamint az ezután kérelmezendő ilynemű államsegélyekért, az 1907. évi XXVII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás rendelkezéseihez szorosan alkalmazkodva iskolánként és tanitói állomásként kell külön-külön kérvényben ezen bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez újból folyamodni. A magasabb államsegélyek azok részére, kik már abban részesülnek, 1907. julius 1-től fognak kiutalványoztatrti.

Határozat.

A közigazgatási bizottság a fennebbi miniszteri rendeletről a járási főszolgabírók utján midőn az összes iskolaszéki elnököket értesíti, egyben:

1. megbízza a járási főszolgabírókat és azok helyetteseit, hogy a náluk jelentkező tanítók és tanítónőktől, valamint a hitfelekezeti népiskoláknál működő szerzetesrendi tanítók és tanitónőktől a határozat 4. pontjában említett hivatalos esküt az illető felekezeti iskolaszék egy-egy tagjának jelenlétében még e hóban fogadják el, az esküt velük kelettel és névaláírással ellátva írassák le, annak megtörténtét eredeti dijlevelükre záradékkép vezessék rá és a leirt eskümintát saját és az iskolaszéki tagnak aláírásával, illetőleg előttemezésével ellátva a vármegye kir. tanfelügyelőjéhez azonnal küldjék be, mert addig a tanítók és tanitónőktől egy éven belül említett esküt bármikor elfogadhatják.

2. hogy mindazok a tanítók és tanítónők, kik a hivatalos esküt esetleg a járási főszolgabíró kezeihez letenni nem óhajtanák, azt folyó hó 27-én Szekszárdon a vármegyeház nagytermében avagy bármikor is, a vármegye kir. tanfelügyelője előtt 1 — 1 iskolaszéki tag jelenlétében letehetik, mely célból eredeti dijlevelüket és az általuk már előzetesen otthon leirt és aláirt eskümintát magukkal hozzák.

3. hogy az iskolaszéki elnökök ezen határozat tartalmát összes tanítóikkal haladéktalanul közöljék ;

4. hogy az iskolaszéki elnökök a most julius 1-én esedékessé váló államsegélyekről nyugtákat ne állítsanak j ki, hanem a tanítók összes nyugtáit minden hóban láttamozással és hivatalos pecsétjükkel lássák el; végül

5. hogy fennebbi rendelet 8. pontjában «miitett magasabb államsegélyekért ezen bizottság utján iskolánkint és tanitói állomásonként

újból folyamodjanak, melyre nézve legközelebb bővebb utasítást fognak kapni.

Legvégül megjegyzi a bizottság, hogy azon községi tanítók, kik a kir. tanfelügyelő előtt

már tettek esküt, újabb eskü letételére nem köteleztetnek.

Továbbá felhívja a bizottság a járási főszolgabírókat, hogy ezen határozatokat a járásukban lévő összes iskolaszékek elnökeinek vétiv mellett igen sürgősen kézbesítsék.

Jelen határozatról az egyházi főhatóságok, a járási főszolgabírók és ez utóbbiak utján az összes iskolaszéki elnökök értesittetni rendelteinek.

Jegyzőkönyv.

Felvétetett Budapesten 1907. május 12-én a magyar országos tűzoltószövetség rendkívüli nagygyűlésén.

Elnök : dr. Óvári Ferenc alelnök, egyúttal az almádii testület képviseletében. Jegyző : Bauer Szilárd titkár.

Jelen voltak: dr. Marinovich Imre felügyelőbizottsági tag ; Barabás István (Vasvár), Lukáts Gyula, Szabados Imre (Kaposvár), dr. Szily József, Vida Pál (Moha), dr. Vass János (Párád), Varga Lőrinc előadók, dr. Balogh Dezső pénztárnok, ifj. Bitskey Illés segédtitkár, továbbá Boda Vilmos a tolnavármegyei, Ajkay Zoltán a vasvármegyei, Strosz Béla és Szavits Sándor a torontálvármegyei, Serfőző Géza a pestvármegyei, Zsiga János a csanádvármegyei szövetségek képviseletében s. t. b.

Alelnök megnyitván a gyűlést jelenti, hogy gróf Séchenyi Viktor elnök elfoglaltsága miatt a gyűlésen nem vehet részt és felkéri az igazoló bizottságot jelentésének előterjesztésére.

Báró Clauer Elek az igazolóbizottság nevében jelenti, hogy a nagygyűlésen 91 igazolt testületi képviselő van jelen s igy a nagygyűlés határozatképes.

Jegyzőkönyvhitelesitőkül megválasztattak Jászberényi Miklós, Rázsó Antal, Szávits Sándor és Tóth Károly.

Elnök javasolja, hogy a nagygyűlés egyedüli tárgyát képező alapszabálytervezef, mely a lapban közölve volt, felolvasottnak tekintessék és reá elsősorban általánosságban tétessenek meg az észrevételek, az általános tárgyalás után pedig pontonként tárgyáltassék le.

Elfogadtatott.

Lukáts Gyula általánosságban négy kifogást tesz a tervezetre u. m. törölni kéri a központi tanácsot, mint felesleges közbeiktatott szervet, melynek teendőit az orsz. választmányra kívánja ruházni; kimondatni kívánja a visszaélések elkerülése céljából, hogy a tagtestületet csak kebelbeli tisztje képviselhesse ; törlendőnek tartja az orsz. szövetséghez intézett fellebezés lehetőségét s végül kimondaná, hogy a szakosztályok elnökei csak szakférfiak lehessenek.

Boda Vilmos általában csatlakozik előtte szóló nézetéhez; szintén feleslegesnek és költségesnek tartja a közp. tanácsot, melynek, teendői részben az elnökségre, részben az orsz. választmányra ruházhatók; de nem perhorres- kálja a szakosztályokat és ellenzi annak kimondását, hogy ezék elnökei csak szakemberek lehessenek, mert ezáltal a befolyásos egyéniségek kirekesztetnének a közreműködésből, ajánlja hogy a tervezet az általános tárgyalás alapjául elfogadtassék.

Ajkay Zoltán ellenzi a közp. tanácsot már azért is mert a kormány szakközege tulajdonképpen az orsz. választmány és mert felette költséges s a központot a vidéktől eltávolító szerv. A napi dijak ellátási dijak adását ellenzi. Tartson a választmány évenkint négy gyűlést ez a tárgyakat tekintve elégséges. Ellenzi annak kimondását, hogy a vármegyei szövetség ha- tározatátaz orsz. szövetséghez fellebezni lehessen s nem fogadja el végül a kötelezett tűzoltóságoknak az orsz. szövetségbe való kötelező beléptetését.

Marton Lajos az előtte szólók nézetéhez csatlakozik; a közp. tanácsot törlendőnek tartja, mert akkor két fórumban ugyanazon egyének

dönthetnek: kimondani kéri hogy az összes szabályok a nagygyűlés jóváhagyása alá tartozzanak.

Kádár Henrik a szakosztályok fenntartása mellett nyilatkozik, mivel ott van mindenkinek módja tájékozódni ; az elnökeikre vonatkozó korlátozási javaslatot ellenzi, mert az elnökök mellé mindenkor megfelelő szakerők állíthatók.

Elnök konstatálván azt, hogy lényegben csak négy pontban tétetett észrevétel, az alapszabályt az általános s részletes tárgyálás alapjául elfogadni javasolja.

A nagygyűlés a javasolt módosítások fenntartása mellett az alapszabálytervezetet elfogadja a részletes tárgyalás alápjául és elsősorban a négy kifogásolt pont feletti határozathozatalra tér át:

Dr. Szily József a közp. tanács törlése mellett szólal fel, mert e szerv sok munkát végzett ugyan, de sok pénzt is vont el a tárgyi kiadásoktól, úgy hogy pl. a vándortanitói, a tűzfelügyelői intézmény, a tanfolyamok fejlesztésére nem jutott pénz ; ezen szerv az administ- rátiókoz nagy volt s igy a legtöbb esetben csak az iroda működését sanctionalhatta ; hibául rója fel a mostani elnökségnek, b°gy a tűzrendészet! törvényjavaslattal nem foglalkozott behatóbban ; ha a közp. tanács tagjainak költ- ségmerités adatnék, úgy ellenzi e szervet, de kívánja, hogy az orsz. választmány se kerüljön pénzbe, Jegyen a munka teljesen díjtalan és hazafias kötelességből eredő.

Szabados Imre visszautasítja a dr. Szily * által az elnökség ellen felhozottakat, amelyek hamis okoskodásból eredő túlhajtott állítások ;

'a törvényjavaslattal az elnökség már azért sem foglalkozhatott, mert az még ma is titok s igy a tárgyalásnak mi sem szolgálhatott volna alapul ; hozzájárul a központi tanács és díjazás eltörléséhez, de kivánja azt, hogy a választmány a vármegyei szövetségek irányadólag legyenek képviselve.

Elnöknek a törvénytervezet történeti fejlődését előadó felszólalása után, amely szerint a tervezet egy széleskörű ankét elé fog kerülni és addig tárgyalható nem volt.

Dr. Vass János az eredeti tervezet fenntartása mellett szólal fel; a szükebbkörü elnökséget — mint tényleg létezőt, — a szervek között statuálni kellett; a választmányt tagjainak nagy száma miatt, fontos tárgyak megvitatására nem tartja alkalmasnak és ezért kell a közp. tanács már azért, is, mert a szükebb elnökségben a vidék nincs kellően képviselve a tanácsosok díjazását tenntartani kivánja, mert nem mindig van ott ész, ahol pénz van ; szegényebb bajtárstól pedig ingyenes munkát kívánni nem lehet; ha az orsz. szövetség nem díjaz, az egész financiális teher a vármegyei szövetségekre fog hárulni avagy csak egy-egy embert fognak kiküldhetni.

Breuer Szilárd a közp. tanácsot feleslegesnek tartja, mert az adminisztrációhoz elsősorban egy bármikor összehívható kisebb tanács kell, amely meg lesz, ha a szükebb elnökségbe még néhány vidéki tag küldetik ki ; az országos ügyek elintézését pedig végezze a vármegyei szövetségekből alakuló választmány, melynek nevét orsz. tanácsra módosítaná; a közp. tanács már csak azért sem tartható fenn, mert ennek és a választmánynak tagjait díjazni nem lehet mivel akkor a szövetség minden jövedelme személyes kiadásokra menne s ez lenne a legdrágább adminisztráció az országban.

Barabás István elfogadja Breuer javaslatát; de minthogy eddig az előadók csak elvétve kaptak munkát, célszerűbbnek tartja, ha elnökségi tagok lennének anélkül, hogy előadók is legyenek és viszont külön előadók is lennének, akik nem administrálrjak helyteleníti, hogy dr. Szily a törvényjavaslat kérdését felvetette, miután azt tárgyalni ügy sem lehetett.

Elnök lezárván a tárgyalást, szavazás alá bocsátja a felvetett és már megvitatott kérdéseket mire

a nagygyűlés a közp. tanácsoi törölni rendeli