Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-30 / 22. szám
XXXV évfolyam 22 szám Szekszárd, 1907 május 30 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap A testvérek. Ez a szó hangzik, még pedig a «szeretett» jelzővel felékesitve, Kárpátoktól Adriáig mindenütt, hol az államalkotó magyar elem éli hányatott, küzdelmes . életét. Különösen a magyar hírlapirodalom az, mely e téren fáradthatatlanul, jó példával előmegy. Sohasem irt a horvátokról máskép, mint szeretett, kedves testvérekről. Ezt az indokolatlan kényeztetést már 1868-ban Deák Ferenc kezdte, midőn á történelmi nevezetességű «fehér lapot», ajánlotta fel, hogy Írják reá ' követeléseiket^^Eljárását folytatták utódai, a mindenkori|magyar kormányok. Ez az elhibázott eljárás végié is a fejükbe szállt a horvátoknak s most már nem elégszenek meg a fehér lapra irt országos önkormányzattal, hanem önálló horvát állam kiépítésén fáradoznak. Tiltakoznak ellene s minden kitelhető módon izgatnak az ellen az intézkedés ellen, mely a magyar állam tulajdonát képező vasutakon, az állam hivatalos nyelvét, az eddigi gyakorlat alapján, fenn akarja továbbra is tartani. Hogy ez a hóbortos kívánság ily fenyegető veszedelemmé fejlődhetett, annak korántsem oly mérvben okai a horvátok, mint mi hisszük, mert hisz ők eddigi tapasztalataik alapján joggal remélhették, hogy nekik csak erősen akarni kell s minden, még oly jogtalan kívánságuk is "teljesedésbe megy, hanem inkább a mi erőtlen, gyáva, meghunyászkodó magatartásunk az oka, melyet a horvátokkal szemben minden viszonyok közt követni okos politikának tartottuk mindenha. Igaz, hogy viselkedésünket némileg indokolttá tette azon százados tapasztalat, miTÁRCA Az Isten nevében. Szilaj zene hangzik a kastély udvaron A hosszú terített asztalon, Messze terjesztve szagát, Sok pompás étel kínálja magát. Parfümillattól terhes a gyönyörű park; Palackok durrogása s pohár csengése Elnyomják az időnként feltörő kacajt. Sür-forog a szolganép, vigyázva, lesve A házigazdának felét, parancsszavát, Görbítve derekát ... . . . Szól a zene, a nagyúri társaság Jókedve mindig magasabb fokra hág. * * * * Öreg koldusasszony, piszkos rongy ruhában Küzködik az utca szemetes porában. Erőtlen lábait már csak huzza, vonja, De az ajka mozog, imáját mormolja. Közel falucskából hosszú volt az útja, S mig onnan ideért, mióta nem evett . . . S csak az Isten tudja Hogy mennyit szenvedett. Közeledik a nagy, fényes kastély felé; Hallja a zeneszót... ott nagy urak laknak, Talán éji szállást, meleg ételt adnak. S kimerültén esik le a kapu elé. Mankóját erőtlen a kilincshez nyújtja Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS 5 hosszú küzdés után az ajtót kinyitja. Mikor meglátja a fényes társaságot, Kinyújtja feléjük sovány, aszott karját, Fuldokolva zokog, köny gyűl a szemében: „Segítsenek rajtam . . . az Isten nevében.“ * * * „Segítsenek rajtam ... az Isten nevében Azok meg se hallják, Azok meg se látják. Az egyik ur éppen most áll fel s kezében Legdrágább pezsgővel csordulásig teli Poharát a házi gazdára emeli: „Éljen a mi kedves, szeretett barátunk, Ki ily bőkezűen vendégel itt minket, És hogy jól mulassunk, hiányt ne érezzünk, Nem kiméit semmit sem. Éltesse az Isten még nagyon sokáig Pompában és fényben . . „Az Isten neveben Segítsenek rajtam, csak egy kis morzsácskát... A fényes társaság odanéz, boszus lesz. Látja, hogy a koldus mindig közelebb jő. „Mit akar itt ez a rongyos, szemtelen nő?“ Úgy csúszik már a dús, terített asztalhoz. Beszéde szaggatott, szól a társasághoz: „Segítsenek rajtam, az Isten megáldja, Nem volt egész nap még kenyér sem a számba’ Elvagyok csigázva, nem bírom már tovább. Itt gazdagok laknak — az Isten lesz hálás — Adjanak számomra itt éjjeli szállást. Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */a évre 6 K, */« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Ne taszítsanak ki, fáradt, beteg testem, Segítsenek rajtam, el kell éhen vesznem.“ A szolgák figyelnek, lesik a parancsot, Mikor dobják mát ki ezt a koldus-asszonyt. És a házigazda mikor jönni látja A vén koldusasszonyt, hangosan kiálltja: „Dobjátok mdr ki a szemtelen koldusát, Ne rontsa itt mások kedvét, mulatságát; Mit nyavalyog itten ?“ A szolgák megfogják s durván kitaszítják. Ijesztik, ha nem megy, a kutyát uszítják. Nem használ a szegény panaszos sírása, Kinos jajgatása. Nem bánják akármi lesz ott künn belőle, A címeres kaput becsapják előtte. * * * Bent a házigazda e közben boszusan így beszél a fényes úri társasághoz: „Valahányszor ilyen rongyos koldust látok, Elfog a boszuság; inkább kihajítom A maradékot, de nekik én nem adom. Utálom ezt a rongy, szemtelen népséget, Veszne sorba éhen . Egy kifestett arcú cifra úri dáma, Az egész társaság hangos kacajára, Kitárja a karját — s viccet is mond rája: „Meg kell halnom éhen, Segítsenek rajtam, Az Isten nevében.“ Szabó Géza. szerint, ha Magyarország letörését, visszaszorítását vagy elnyomását határozta el a bécsi udvar, elsősorban mindég a horvátokat és más nemzetiségeket mozgósította -ellenünk, hogy ezek által kikapartassa a forró gesztenyét, közős szolgaságban részesítve őket is. Ezen infámis osztrák politika tette állam- férfiainkat túl elnézővé a horvátokkal szem ben s késztette minden méltányosságot túlhaladó óvatosságra, nehogy a horvátoknak okot szolgáltasson, miszerint újra az osztrák érdekek karjaiba dobják magukat. És a horvátok — el kell ismerni —. ravasz okossággal használták ki a ránk nézve áldatlan helyzetet. Nyomról-nyomra szorították a magyar kormányokat, hogy minél több engedményt csikarjanak ki tőlük. A közigazgatásuk költségeit áthárították jó részben az anyaországra, úgy hogy hazánk e címen pótol nekik 6—8 millió koronát. Jelszavuk, lett a pénzügyük önállósítása s e téren is jelentékeny eredményeket értek el. Országgyűlésüket lassanként a függetlenség mindén kellékével iparkodtak felruházni, hogy igy eszményük»: az önálló horvát állam mielőbb megvalósítható legyen. Magyarország a bekesseg kedvéért mindenkor engedékeny volt velük szemben s ők minden jóságért gyűlölettel és hálátlansággal fizettek. Fővárosuk: Zágráb főterén felállították Jelasics szobrát, ki kivont kardját felénk fordítja, mintegy jelezve a horvátok azon elhatározását, hogy ha a bécsi kama- rilla, mint 1848-ban, megint úgy kívánja, készek fegyverrel kezükben ellenünk fordulni. Nemzeti jelvényünket: a háromszinü zászlót letépték egy alkalommal, sárba tiporták és elégették. Horvátországba szakadt magyar véreinket minden módon üldözik, a számukra állított magyar iskolákat költött ürügy alatt hatóságilag bezáratják s a magyar fiukat a legfeltűnőbb módon elhorvátositani iparkodnak. . Ki bir ezen események után, melyek Horvátországban lejátszódtak, még oly naiv lenni, hogy a horvátoknak részünkre való megnyeréserői ábrándozzék. A horvátok ki- békithetlenek, mert végczéljuk tőlünk elszakadni s a nagy Horvátországot megalkotni. Minden engedmény, melyet teszünk, minden előny, melyet nekik nyújtunk, ezt a célt szolgálja egyedül, kizárólag. Ezért sürgetik Dalmácia visszaadatását, Fiume átengedését s Bosznia bekebelezését. Minél jobban erősítjük őket, annál hatalmasabb ellenséggel fogunk minden alkalommal szemben állani s igy meg van állapítva a helyes és okos magyar politika minden részlete. A horvátokat engedményekkel barátainkká tenni, mint oly sok körül- jnény bizonyítja, lehetséges nem lévén, minden^ téren, minden alkalommal a v gyengítésükre kell törekedni. Nem hogy -területgyarapitással ellenségeinket szaporítani lenne hivatásunk, hanem ellenkezőleg a Magyarországtól botorul elszakított négy szlavóniai magyar vármegyét vissza kell csatolni az anyaországhoz. A jövőben pedig, hosszú időre kiható- lag, az legyen a megmásíthatatlan jelszavunk, melynek ellenkezője immár látjuk, milyen -eredményeket szült: hogy semmi további engedményt a horvátoknak. Boda Vilmos. Szerkesztőség Bezeré,dj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkfildemények intézendők
