Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-23 / 21. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

.1907 május 23

TAN ÜGY.

Beharangoztak.

Becsukódtak a kultusztemplom kapui, melyeken át nagy várakozással lépett a nemzet; vájjon a hirdetett áldozatok, a szigorúbb nemzeti igék kielégítők — képesek lesznek-e a közoktatás ügyét a kor színvonalára emelni.

Kint a hazában a nemzet napszámosainak tömege szivszorongva várta az uj korszak bekövetkezését.

Bennt az ürességtől kongó Házban csak néhány honatya — ki csak hírből ismeri a bajt — hallgatta végig a nemzetiségiek hazaáruló beszédeit.

Letárgyalták, befejezték; s mint, kik legjobban végezték munkájukat, nyugodt lelkiisme- rettel távozhatnak.

A tanítóság meg lehet elégedve, köszönetét mondhat. Sovány fizetése emelkedett, vagy jobban, csak fog emelkedni néhány csonttal, melyeken hálálkodva elrágódhatik újból néhány évig.

I liába volt tehát minden kérvény, hiába minden jajgatás! Mint a gyermekek könyörög tünk, de az anya nem értette szavunkat, néma maradt. Csak siránkozásunkat csitította el egy időre — játékszerrel. Hirdették a méltányosságot, a szeretetet, de nem váltották bé.

Avagy az igazi anyának szabad különbséget tenni gyermekei között, szabad szeretetét csak egy neki kedvesnevü gyermekére pazarolni, ha szeretetére érdemes mind ?

Ki mindenkor lelkes, önfeláldozó harcosa volt e hazának, a felekezeti tanítóság, mélyen van sértve önérzetében 1

Ők nem állnának az állam szolgálatában, ők nem végeznének épp oly munkát ? í Ne csüggedjünk kartársaim!

Folytassuk lelkiismeretesen munkánkat, hogy majdan a társadalom és a törvényhozók belátva annak fontosságát, kénytelen legyenek minket, tán már néhány év múlva az eddig hiába várt, méltányos jutalomban részesíteni!

Hát a szigorúbb nemzeti igékkel, hogy vagyunk ?

Magyarositási szempontból az igazán hazafias tanitóságot nem elégítheti ki, hisz még mindig nagyon sokat enged meg a nemzetiségieknek szájuk-izük szerint rendezni.

Nem a papíron kell valamit ellenőrizni, hanem kinnt a műhelyben, a tanteremben 1

Kürtöljék bár tele a világot a nemzetiségiek, hogy a magyar nemzet elnyomja őket, e törvény újból mutatja tulengedékenységünket velők szemben.

Letárgyalták, de tán még sem nyertek végleges befejezést e kérdések.

Vajha nem porosodnának sokáig ezen akták, hanem mielőbb uj alakban kerülnének a Ház asztalára !

Knábel Vilmos

;: ■ ev. tanító.

— Meghívás a pécsegyházmegyei rom. kath. tanitóegylet pécsi közgyölésóre. Wajdits Gyula kanonok, pécsegyházmegyei főtanfelügyelő a következő meghívót intézte az esperesi hivatalokhoz :

A «Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület» az 1907. évi április hó 9-én tartott bizottsági ülésen hivatalosan és jogilag megalakulván, annak tényleges megalakítása és működésének megkezdése annyival inkább sürgőssé vált, mert a kath. tanítók százas bizottságának és a dunántúli tanitó-egyesületeknek évi közgyűlése folyó évi julius hó 3. és 4-én fog megtartatni s ezen a «Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület» is külön közgyűlés tartására kéretett fel. Intézkednem kell a tagok kedvező ; elszállásolása iránt is és a rendező-bizottsággal érintkeznem, hogy a mi közgyűlésünk is a megfelelő keretbe béillesztessék. Mindezen okokból, tekintettel a rendkívüli körülményekre, a köröknek mielőbbi megalakulását felette szükségesnek tartom. A most elfogadott alapszabálytervezetet a történt módosításokkal bemutatás céljából ide csatolom már azért is, hogy azoknak a körökre vonatkozó része felolvastassék cs továbbá a kör megalakulása annak megfelelőleg történjék. Jelzem azt is, hogy a «Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület» folyó évi közgyűlésének főtárgya a megalakulás és az alapszabályok végleges szövegének bemutatása lesz; mindazonáltal a körök egyéb tárgyak felvétele iránti javaslataikat alakuló gyűléseiken előterjeszthetik.

Ezenkívül Esperes urat a következőkre kérem:

I. Szíveskedjék a kerületébe tartozó összes lelkészeket és tanítókat felszólítani, hogy az egyesületbe váló belépésüket bejelentsék. A jelentkezők névsorát és az itt mellékelt jelentkezési jegyeket kitöltve szíveskedjék egy példányban hozzám a törzskonyv megszerkesztése céljából beküldeni. — Szíveskedjék hangsúlyozni, hogy ez mindnyájuknak erkölcsi kötelessége s hogy az ügy élén álló megyés-püspök ur ő Méltósága, mint országos védőelnök a közvetlen hatósága alatt álló tanitók érdekeit sokkal hathatósabban tudja előmozdítani, ha azok köréje csoportosulnak. De viszont különös lenne, ha az országos védőelnököt épen saját egyház- megyéjében hagynák cserben, a mire, különben gondolni sem szabad.

II. A közgyűlés tárgysorozatát nekem bemutatni szíveskedjék. Ez alkalommal legcélszerűbbnek tartanám, ha az országos tanügyi tanács elnökségének a «Népnevelő» f. évi március hó 31-iki számában megjelölt kérdések tárgyaltatnának. A kérdések a következők.:

1. Nőnevelésünk körszerü kérdései (feminizmus, a fölvilágositás kérdése, női kézimunkaoktatás, háztartástani és háziipari iskolák, a falusi leányok továbbképző iskolája stb)

2. Az egyház és iskola (jogi szempontból.)

3. Paedagogia és lélektan. (Elmélet és gyakorlat.)'

4. Paedagogiai könyvtárak és tanszer,- muzeumok.

5. A népiskola a népjólét fejlesztésének szolgálatában :

a) A népiskola teendői (háziipari oktatás, slőjd, gyakorlati földmivelés és állattenyésztés, munkaszeretet fejlesztése stb.)

b) A tanítóképzés teendői.

III. Óhajtanám, hogy a körök az alapszabálytervezetben megjelölt tisztviselők, bizottsági és igazgatósági tagok személyére nézve saját nézetüket esetleg titkos szavazás utján nyilvánítsák, hogy a választmány az összes egyesületi tagok óhajtásának megfelelő tisztviselőket, bizottsági és igazgatósági tagokat jelölhessem.

IV. A kör megalakulásánál Esperes urnák különös figyelmébe ajánlom az alapszabálytervezet 33. § át s a 28. §. b) pontját. Mivel a kör mostani gyűlésén tisztviselőválasztásról lesz szó, ezen §-ok a körgyülésen felolvasandók.

V. Úgyis meg lehet állapodni, hogy a jelen közgyűlést egy ad hoc jegyző segítségével Esperes ur vezeti, a tisztviselőválasztást a végére teszi s csak az ezután következő közgyűlést fogják az uj tisztviselők vezetni. J£z jobban is megfelel a helyzetnek, mert remélhető, hogy a jövő gyűlésig az alapszabályok megerősítést nyernek. Ezt azonban egészen a körökre bízom.

VI. Az egyházmegye to lnavár megyei részén lakó tagokat igen kérem, hogy az egyesületet a baranya- és somogyvármegyeiekéhez hasonló tömörüléssel és megjelenéssel támogassák, mert ha sikerül 1000-en összeállnunk, a Főpásztor vezetése alatt nem sok idő múlva olyan anyagi szervezeteket hozunk létre, amelynek főkép a tanitók igen nagy hasznát fogják venni. Ezenkívül pedig törekedni fogok, hogy a közgyűlések felváltva majd Tolna, majd Baranyamegye székhelyére hivassanak össze s igy ama nagy kulturterület. amely Szent István óta a pécsi püspök körül csoportosult, politikai tagozódásában is teljesen érvényesüljön s mindenik rész előtérbe'épésére alkalom nyujtassék. Végül kérem Esperes urat, hogy ezen körlevelet valamennyi kerületébe tartozó áldozópapnak és tanítónak kézbesíteni szíveskedjék.

Ha ezeken kívül Esperes urnák valamiben kételyei forognak fenn, szíveskedjék arra nézve hozzám fordulni.

— Tanügyi hírek. Rajztanfolyamra felvétel. A nagy szünidő alatt Győrben 2 hónapos rajztanfolyamot tartanak, melyre megyénkből Máté József bátaszéki igazgató és Gesztcsi Péter bátaszéki tanító vétettek fel. — Eeteg tanító. Róth Alajos párii rk. kántortanitó elméjében annyira megháborodott, hogy gyógyítás végett a szekszárdi Ferenc-közkórházba kellett szállítani. — Iskolalátogatás Pártos Zsigmond mözsi esperes és egyházkerületi tanfelügyelő folyó hó 21-én meglátogatta a szekszárd-belvárosi rk. iskolát, hogy a tanulásbeli eredményről meggyőződést szerezhessen. Az egyházkerületi tanfelügyelő 1 tapasztaltakkal teljesen meg volt elégedve.

KÖZGAZDASÁG

— A gazdasági egylet igazgató választmányának Ülése. A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya f. hó 17-én Jeszenszky Andor gazd. egyleti elnök elnöklésével ülést tartott. A folyó ügyek elintézésén kívül a gazdákra nézve azt az igazán fontos határozatot hozták, hogy. jövőre a járási á‘latszemléken' nyertes állatokat nem Kell a hőgyészi állatvásárra is felhajtani, elég, ha az állatvásár tanulságainak megszerzése végett maga a gazda jelenik ott meg a dij felvétele végett. Eddig sokakat ez a körülmény tartott vissza az állatoknak a járási szemlékre való felhajtásától. Elhatározták továbbá, hogy a pécsi kiállításon bemutatandó népies tenyésztés állati anyagát, — körülbelül 9—12 darabot — a hőgyészi állatvásárban válogatják össze. A járási állatszem- lék .juniás 16-án lesznek, még pedig Nagydoro- gon, Szekszárdon, Tamásiban, és Dombóvárait. A hőgyészi állatvásárt pedig junius hó 2.;-án tartják meg.# A dijak úgy itt, mint az áUatszem- léken a múlt éviek maradlak. Mivel a cselédtörvény I ház asztalán fekszik, az igazgató választmány nem vette tárgyalás alá a M. Gazdasági Egyesit etnek az e tárgyban kidolgozott külön memorandumát. Az egyes községek állattenyésztési anyagának feljobbitására nagyon fontos, hogy a bikaközvetités régi rendszerét ismét sikerült visszaállítani, vagyis a községek ismét igénybe vehetik a gazdasági egyesület közvetítését, s ha ezt teszik, 10°|u engedményben részesülnek, a bika árát 3 félévi részletben fizethetik s a tenyész állat egy évig elhullás s más baleset <. lien biztosítva van. Tehát a reginél még nagyobb eredmények.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

L. J. Budapest. Lapunkat a tanárok, tanitók és tanítónők féláron kapják. V. ur megrendelte a lapot, de 'még nem fizetett elő.

„Bonyhád és Vidéke“ szerkesztőségének. A jelzett sajtóhibát kikorrigáltuk; kérjük megindítani a csrrepéldányt.

2168/tkvi 1907.

Árverési hirdetményi kivonat.

A győnki kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Filótás Jái.osné simontornyai lakos végre- hajtatónak, M száros Já^os simor.ton.yai és Németh Józsefné sz. Dómján Erzsébet toloanémedii lakos végrehajtást szenvedők elleni 304 kor. 54 fill, és 70 kor. tőke követelés és jár. iránti végrehatási ügyében a szekszárdi kir. törvényszék (a gyönki kir. járásbíróság) területén lévő, Tolnanémedi községben fekvő, a tolnanémedii 1020. sz. tjkvben elvett 864 hrsz. szt. péteri szőlőnek a B. 17. alatt bejegyzett Németh Józsefné szül. Dómján Erzsébetet illető *B/ioo részére, vagyis Németh Józsefné sz. Dómján Erzsébet B. 17. alatti jutalékából azon részre, mely rész a B. 5. .Jatt bejegyezve volt Mészáros János után jutott tulajdonéba 870 korona és az eraltett szőlő- nrk a B. 7. alatt bejegyzett Mészáros Jánost illető ®/XOo részére í 74 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1907. évi julius hó 25. napján d. e. 10 órakor Tolnanémedi község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 %-át készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyrainiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Gyönkön, 1907. évi május hó 4-én.

A gyönki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság.-Dp. Kővágó, kir. aljárásbiró-