Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-23 / 21. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Ugyanekkor zsidó hitrokonaink is velünk együtt ünnepeltek a saját igen szép, díszes és drága uj népiskolájukban, ennek felavatása alkalmából. Az itt elhangzott kitűnő szép beszédeket hallottuk v;gy olvastuk. Node post festa én is megemlítem, mint örvendetes jelenséget. Isten éltesse a vezetőket és a tagokat sokáig! Mert irne, ha sokan Amerikába vándorolnak, ha tőlünk elpártolnak, s uj egyházat alapítani akarnak ág. ev. vallásu — velünk «összekülönbözött» atyánkfiái, nekünk, reformátusoknak nem marad egyéb menedék-várunk, mint a zsidó hitközség' az ő szép uj iskolájával. Azt akarom, hogy megérjem, miszerint ha netán néptelenedő iskoláinkat — friss gyermek anyaggal — speizolni kell: onnan a zsidó iskolából halásszak híveket az «egyke» rendszer miatt fogyó gyülekezetünk szaporítására. Node erről még sok szóbeszéd lesz. Ráérek visszatérni rá !

Palást.

Garay János özvegye meghalt.

Székvárosunk koszorús költőjének, a halhatatlan emlékezetű Garay Jánosnak özvegye, szül. Babocsay Mária piros pünkösd napján életének 90-jk évében Budapesten elhunyt. Garay János, a negyvenes évek népszerű költője s a tudomány egyetem irodalmi és magyar nyelvi tanára még 1853-ban halt meg s igy hűséges özvegye ötvennégy évig viselte a szomorú vegyi fatyolt, csupán Gizella és Dezső gyermekeinek élve I a világtól teljesen visszavonulva. A szabadságharc utáni idők végtelenül szomorú napokat hoztak rá. E gyászos időkben, a mikor ezer sebből vérzett a nemzet, a költők lelke érezte át legmélyebben azt a vigasztalhatatlan csapást, ami a nemzetet sújtotta. A nagy Vörösmarty lelke is meghasonlott magával a kínzó tépelődések között. Ugyanígy járt Vachott Sándor és Garay János, akit e keserves időkben neje önfeláldozó ápolása és vigasztalása se tudott földeríteni. Lelke komor maradt, a haza sorsán bánkodása megtörte s 1853-ban özveggyé hagyta hü nejét, Babocsay Máriát két kis árvájával. Nagy gonddal élt az özvegy, de nem dobta el ő se az özvegyi fátyolt s Jókai róla is elmondhatta volna azt, amit Damja- nichnéról mondott, mikor Petőfi özvegye férjhez ment. Tisztelettel hajlok meg Damjanich özvegye előtt.- Utolsó napjaiban hetven éves Gizella leánya ápolta Sándor-utca 28. szám alatti lakásán.

A nagy költő özvegye 1817-ben született

Nagykárolyban. Atyja a Károlyi gróf uradalmak jószágkormányzója volt. 1837-ben, 20 éves korában lépett házasságra Garay Jánossal, aki már akkor neves költő volt. Házasságuk a költőnek 1853-ban bekövetkezett haláláig igen boldog volt. Özvegysége küzdelmes volt mindaddig, amig Dezső fia befejezte tanulmányait. Amikor fia a bírói pályára lépett, — derű és csendes boldogság költözött be hozzá. Garay Dezsőt, mint törvényszéki birót 1904-ben ragadta el mellőle a végzet és azóta az özvegyi ház, anyagi gondok tanyája volt. 1898-ban Gizella leányával jelen volt Garay János szobrának leleplezésén, s Szekszárdon lelkesen fogadták a költő nejét. Gyulai Pál, Kozma Andor, a Parral- család és Doleschkó János dr., akik mindenkor érdek ődtek a család viszonyai iránt, gyámolították vigasztalan aggságában. Az utóbbi időben sokat betegeskedett s leánya Gizella ápolta gyöngéd szeretettel.

A holttestet hétfőn délelőtt a család jóakarói kivitték a kerepesi-uti temető halottasházába, ahol ravatalra tették. A temetési szertartás kedden délután fél 4 órakor ment végbe.

KÜLÖNFÉLÉK

— Iparunk elmaradottsága Tolnavármegyé- ben lassú léptekkel halad előre a gyáripar. A gyáripart a megyében levő néhány szeszgyáron és gőzmalmon kívül a tolnai selyemfonoda képviseli. A kézműipar és kisipar sem áll azon a fokon, melyen állania kellene. Ennek természetesen melyen fekvő okai vannak. Némi fejlődést csak azóta-tapasztalunk, mióta a nemzeti felbuzdulás folytán nagyobb pártolásban részesítik a magyar .ipartermékeket. Az ipartestületek létesítése és iparos tanonciskolák felállítása jótékonyan hat iparunk fellendítésére. Vármegyénk székhelyén, Szekszárdon számos derék, törekvő iparos működik, akik szakmájukban a versenyt kiállják az ország vidéki városainak iparosaival. Mindezek dacára majdnem érthetetlen, hogy a szekszárdi iparosok között csupán hatan találkoztak, akik ipartermékeikkel megjelentek a pécsi országos kiállításon, hogy bemutassák iparunknak fejlettségét. Ezeknek a vállalkozó, törekvő iparosoknak neveit dicsérettel említjük fel. Nevezetesen : a pécsi kiállításon részt vesznek: Debulay Imre műlakatos, Molnár Mór nyomdatulajdonos, Steig Flórián fazekas, Szomju Mihály műlakatos, Öllé Lajos kovács és Link Mátyás fésűs. ,

— Áthelyezések. A vasúti igazgatóság Marcsekényi Egon szekszárdi vasúti hivatalnokot Szentlőrincre, Frisch Lajos vasúti hivatalnokot pedig Szekszárdra helyezte át.

— Küldöttség a miniszternél. Tolnavarmegye legut. bb tartott rendes közgyűlésén ismét tárgyalás alá vette, a már többször elvetett ozora—pincehelyi közút kiépítését, me yet egyhangúlag ismét megszavazott, (pardon >. j* *y- nek kivételével), ezen közgyűlési határozat jóváhagyás végett felterjesztetett a kereskedelmi minisztériumhoz. Körülbelül 5 héttel ezelőtt érkezett meg erre a válasz, melyben fenti ut törlése lett elrendelve. Ozora község lakosságát ezen határozat mélyen lesújtotta, miután ezen ut kiépítését mar évtizedek óta várja es arra már biztosan számított is. Ebbő kitolyolag Cholnoky Lajos, Ozora község jegyzője értekezletet hivott egybe, melyben elhatároztatott, hogy egy 16 tagú küldöttség járuljon a kereskedelmi miniszter elé, ki ezen kérést ismételje. Úgy is történt; a küldöttség Cholnoky Lajos élén felutazott Budapestre s ott Rátkay László, a kerület képviselője a küldöttséget a miniszter elé vezette, ki azt kegyesen fogadta es megígérte, hogy az ügyet érdemlegesen el íogja intézni. A község lakossága tehát ismét remélhet.

— Megbízás Apponyi Géza főispán a betegen fekvő ifj. Mihályffy József központi járási irno^ helyettesítésével Csóry Ferenc oki. jegyzőt bízta meg.

— Esküvők- Szűcs Ferenc szekszárdi városi nyilvántartó junius hó 4-én délután 4 órakor esküszik örök hűséget Schwartz Ilonkának, Schwartz Keresztély városi írnok leányának. Bulyáky János pünkösd napján délután vezette a szekszárd-belvárosi r. k. templomban oltár elé Bogovits Teruskát. — Sipos Ernő tolnai takarékpénztári könyvelő folyó hó 26-án tartja esküvőjét Zalaegerszegen Vörös Etelkával. — Kral Lajos szekszárdi iparos folyó hó 25-én vezeti oltár elé Vass Erzsikét.

— Katonai előléptetés- A király Dömötör József cs. és kir. hadnagyot, Dömötör Miklós szekszárdi anyakönyvvezető öcscsét főhadnagy- gyá léptette elő.

— Ei lesz a bátaszéki plébános. Jó kézből vettük azt a tudósítást, hogy a Dolndonner Ferenc prépost nyugdíjaztatása által megüresedett bátaszéki plébánosi állásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter a püspök jelölése alapján rövid idő múlva kinevezi az uj plébánost, aki nem lesz más, mint Romeisz Ferenc püspök- nádasdi plébános, címzetes kanonok.

— Igaza van Endre, jó kedvem van, bocsássa meg ezt.

— De nekem a papájával volna valami beszélni valóm. Bocsánat ajánlom magam.

— Jó napot Endre.

*

Két nappal később egyedül találja Endre Rózsikát a szobában. Benyitva látja, hogy Ró- zsika erősen néz rá, de hirtelen elfordítja szemeit, mintha csalódott volna a belépő személyében. Szemeit lesütve komoly arccal fogadja Endrét.

— Rózsika maga szomorú — szólítja meg Endre és látja, hogy arcvonásai még komolyabbá válnak. Rózsika kérdés után kissé gondolkodva; fölnéz.

— Megmondom magának miért. De hisz maga is olyan komolyan néz rám.

— A maga tekintete Okozza — felelt Endre zavartan.

— Tegnapra vártam már hozzánk Dezsőt

ét még mostanáig se mutatta magát. Nem tudom, talán nem jött meg ? ; ,

— Nem jött meg, Rózsika.

— Pedig három héttel ezelőtt azt irta, hogy biztosan megjön. Talán megbetegedett a sok tanulástól, s azért nem jöhetett. Hogy vizsgája nem sikerült volna, azt nem is gondolom. Nem tud valamit »•óla ?

— De tudok.

— Mikor jön meg? — és kissé élénkebben néz Endrére.

— Dezső nem fog most hazajönni.

— Honnan tudja ? — és ismét az előbbi szomorúság ül ki arcára.

— Nekem irt.

— Mit irt ?

— Hogy nem jöhet most haza.

— Miért nem ?

— El van foglalva; és kellemesebb is neki most a fővárosban.

— Kellemesebb PNekinozzonEndre, mondja meg a valót.

— Csak nyugodtan, Rózsika. Dezső mához egy hétre tartja eljegyzését a fővárosban.

Rózika nem hisz füleinek. Erősen ránéz

Endrére, ki lesütötte szemeit s vonásairól leolvassa Rózsika, hogy igazat mondott. Föláll, zavartan tesz néhány lépést és a pamlagra dől. Endre hozzáközeledik.

— Ne sírjon, Rózsika. Nekem jutott a szomorú kötelesség magával ezt közölni, de nem is bíztam volna meg senkit ezzel. Én hiszem, hogy jóvá fogjuk tenni ezt a bánatot, melyet most okoztam.

— De hisz nem is én okoztam.

— Mindegy, jóvá tesszük. Űzze el szomorú gondolatait, a kiért bánkódik, már nem érdemli meg könnyeit. Talán ha ő tudta volna, hogy maga annyira szereti, nem tette volna ezt a lépést. Hiszen jó barátom. De most már késő. Ő elfeledte magát. Aki feledhet, nem szerethet, s nem méltó más szerelmére. Jobb hogy most derült ki, milyen a lelkülete, mint később. Gondolja meg mi lett volna akkor, ha ez később történik meg... De nem. Ne ezt! Azt. gondolja meg, hogy maga megszabadult olyan emwt jgyünk? w";;

hogy egészségijüket megóvjuk, mert |nyi|||l( IhOhüí csakis a természetes szénsavas inMimi. mnhni ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. igyuillv IllUiiai

for r ást, ha gyomor-, bél- es légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrás* *, ha étvágyhiány es emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktói és sárgaságtól szabadulni akarunk.

A mohai Ánnes-forrás. mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; lÄifiSrSlSw fogva kitűnő szere a legkülönbfélébb gyomor-, léges«- es lu.gy.xo

dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elérnek ervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még

MnWÍ»»« Vs^mlnHvphus"'chokrá, megkiméltettek azok, äkk közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi

betcgaegektól is, JP > ß nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfelliteresnél nagyobb üvegekben minden k

hogy az Agnos-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagxobb vi szénsavval teletett lírásának ismertető füzete ingyen -kapható. A forraskezelöseg. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben.

szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkoz_at szénsavval telített vizitéi, sőt a szódavíznél is w crakatek szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető

Kedvelt borviz I főraktár : Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdon.