Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-03 / 1. szám
Eltömettük áz’ «öreg»-et: És felköszöntjjük a fiát: «Erős, szép és boldog legyen Az újszülött! — éljen! vivát!» Jajde, hogyhát micsodás lesz A vén idő ifjú fia — : Halandónak adatott-e Ezt igy előre tudnia ?! . . . Lehet jobb is, — lehet rosszabb, — Hiszen ujjunk sem egyforma / — Mégis úgy szeretnök tudni: «Méz lesz-e hát, avagy torma?» Jó olvasó! ki töprengve Állsz meg a jövő küszöbén, Ne örülj, de ne is busulj: Praxisból mondom neked én. Ha a bánat szörnyen ■ lever : Örülnek ellenségeid! — — S ha a szerencse rád mosolyg : Veled mosolygó, ' — lesz ? ne hidd! . ... Te örömöd: ők bánata — S bánatod: ajjboldogságuk! Mert hát— igy alkotá Isten — Ezt a cudar-szép világot! . . ! : «Légy vidám s örülj napodnak !» Istent félj és «Tövis»-t olvass Szeressed embertársadat — — És «alkoss, gyarapits és hass !» így boldog lesz az uj éved, Mit hű szivem oly hőn óhajt, Miként a szerető lélek Szüntet bajt és elnyom sóhajt! Legyen ez az újév neked Igazán boldog újéved Melyben az állandó jóllét Kis hajlékodba betéved. ... És ott marad mindörökre, Szólván: «Ez ami otthonunk!» E boldog ujévkivánáshoz Mi; szeretettel járulunk !, Palást 2 ___________________________________ Ol vasóinkhoz! " - Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, a kiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a í.' líiegyiei tanítók és tanítónőknek fél árért küldjük nieg, mi- yel a „ Tolnámé,gyei Közlönya a „ Tolna,- megyei Általános Tanitó-egyesület -nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítsák s ismerőseik körébe mentői több hivet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias, tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. — Függetlenségi pártszervezkedés. Kossuth Ferenc ismeretes levele folytán az országgyűlési függetlenségi képviselők az egész országban mindenfelé serényen szervezik a függetlenségi pártot, hogy ugy á községi, mint a vármegyei választások alkalmával jelöltjeiket győzelemre segíthessék. Ha valahol, úgy különösen Tolnavármegyében erősen kell a szervezéshez látni, mert eddig szervezésről szó sem volt és igy történhetett meg, hogy a vármegyeháza gyüléstermében tulnyomólag 67-esek foglalnak helyett. A szervezést azonban nagy körültekintéssel és jKossuth Ferenc intencióinak megfelelőig kell megejteni,, úgy,# \gy(a függetlenségiek ne csoportokra oszolva, hanem egy zászló alá sorakozzanak. Nem tartjuk például tapintatos eljárásnak azt, hogy december hó 27-én Szek- szárdon olyan pártértekezletet tartottak, amelyre csupán a Szabó-párt hívei voltak hivatalosak, mig a régi, kipróbált, elvhű függetlenségi és 48-as érzelmű pártférfiakat mellőzték. Akik igy járnak el, azok nem fogták fel helyesen Kossuth Ferenc levelét. Különben, mint halljuk, legközelebb Garay Antal, a szekszárdi kerület függetlenségi párt érdemes elnöke, Szekszárdra pártgyűlést hiv össze,; amikor i's májd az eszmék tisztáztatni fognak úgy, hogy ne egymás ellen, hanem egymással karöltve küldjünk, ne egyes , személyekért, hanem elveink teljes győzelméért. — Királyi közjegylő kinevezése. Az igazságügyi miniszter dr. Toldi Béla pécsi ügyvédet j pécsi kir. körjegyzővé nevezte ki. — Két hazafias indítvány. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága legközelebb tartandó közgyűlésében két hazafias indítvány fölött fog katározni. Szabó Károly orsz. képviselő ugyanis azt indítványozta, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképe a vármegye közgyűlési terme részére festessék meg, Percei József megyebizótt sági tag pedig gróf Széchenyi István arcképének megfestetését indítvány ózta. Mind. a, két- indítványt nagyon természetesen örömmel emelik majd határozattá, mert úgy a megdiqsőült nagy fejedelem, mint a legnagyobb magyar egyaránt megérdemli, hogy emléküket Tolnavármegye is megerősítse. — Kinevezés A kereskedelmi miniszter Czvetkovics Lajos dr. baranyavármegyei közigazgatási gyakornokot fizetés nélküli miniszter segédfogalmazóvá nevezte ki. — A szekszárdi városháza A szekszárdii fürdőegyesület múlt vasárnap tartotta meg a városháza nagytermében közgyűlését. A közgyűlés megnyitás előtt a megjelenteknek feltűnt, hogy a nagyteremnek keletre eső része nagyon észrevehetőleg megszállt és a terem falain számos uj repedés látható. Igaz, hogy szakértő nem volt a megjelentek között, de azt szakértő nélkül is meglehetett állapítani, hogy a nagyterem nem nyugszik biztos alapon és a repedések veszélyes jellegűek. Tekintve azt, hogy az agódalom fen- forog, kérjük dr. Strling Ádám polgármestert hogy a közönség megnyugtatására és az esetleges katasztrófa kikerülése végett mielőbb szakértőkkel vizsgáltassa meg a nagytermet. — UJ kerületi esperes. Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspök a megüresedett értényi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé Magyar Zsigműrra koppányszántói plébánost nevezte ki ‘ — Előléptetés. A tn. kir. föidrnivelésügyi miniszter Dicenty Dezső segélydijas szőlőszeti és borászati gyakornokot szőlőszeti és borászati felügyelővé a XI. fizetési osztályba, Hayt Ferencz szekszárdi segélydijas szőlőszeti és, borászati gyakornokot pedig fizetésiden szőlőszeti és borászati felügyelővé nevezte ki. — Véglegesített mérnök. A kereskedelemügyi minizzter Komjáthy Sándor szekszárdi kir. államépitészeti mérnököt jelen állásában véglegesítette. Az ifjú Fogsoros — mint afféle gólya nem sok vizet zavart. A medikus bálon a sarokban állt. keresztbe rakta kezeit, s úgy bámult mindent. Faluról jött szegény. A mi Rafaelünk összetalálkozott vele, s a névegyezés örömére megitták a »brúdert«, a vén, de csinos medve oktatta a kezdőt, jó barátjává tette, Miciékhez is elvitte, szóval mindig együtt jártak. De tollasodott am i gólya. Kinyílott a szeme. Nagyon hamar alkalmazkodott a fránya városi szokásokhoz. Hóditó szépség lett. S ki hinné — Mici nagysám szinte feléje fordult, a mamának is ő tetszett igazán, csak a papa (ez aztán elvhü ember), tartott ki az öreg Rafael mellett. (Nem azért mondom ám, hogy öreg, vagy vén medve, hogy tényleg az, sőt ellenkezőleg, igen csinos, igen kedves — nekem is ő tetszik.) Így természetes, hogy a barátság lassan- ^3san elpárolgott. Pláne, mikor az ifjú is partiképp, ^fogászati műtermet nyitott, s gazdag szülei vannak. Pláne, mikor ő is igen hevesen udvarol Micikének. Ne de sok is ez ebből. Elég az hozzá, hogy a mi Rafaelünk megelőzte egykori barátját, s a papa az ő pártján van. Ez a fő. Mert végtére is csak a papa parancsol, s a bájos Mici majd megszelídül, s utoljára kommandó nélkül is nyújtani fogja kezét. Szóval a papávál megegyeztek. Kopogtatnak hirtelen. Hogy a Manó vigye el — jön a vetélytárs. A papával félre vonulnak, kezdődik a vallomás. Őrölj Rafaelünk, a papa arca komor ráncokat ölt. A papa dühös, a mama mosolyog, Micike boldogságban úszik. Mind a két Rafael emberevő szemmel végig méri egymást. No, most lesz a nagy nap, a Góliát harca. Gyilkos gúnnyal mosolyog a fiatal doktor és megszólal: »Nagyságos asszonyom és tisztelt uraim! Mivel látom, hogy egyazon szándék vezetett minket ide régi barátommal és mivel látom, hogy az atyai szándékon minden nemesebb szándék megtörik; mivel látom hogy a ház népe két táborba oszlik: egy indinditványom volna. Bízzuk a döntést sorsa. Itt ez a levél. Rajta csak a név áll. Akinek elviszi a postás, legyen azé a Mici, én nem fogok zúgolódni«. A mi Rafaelünk menten rááll, hogy kellemetlensége ne legyen tovább senkivel, a papa helyesli: »döntsön a sors«, Mici sir, de az okos mama rábírja őt is. Nohát végre egyet értenek. Általános bucsu-béke kocintás. A papa feladja a levelet, a doktor urak haza mennek, s izgalommal várják a postát. A mi Rafaelünk dühös. Hogy ne. Már 11 óra, s a postás még sem mutatja magát, holott máskor 9-re hozza a leveleket. Fölkapja frakját, cilinderjét és futva rohan Miciékhez. Már ott találja kollégáját. A drágalátos AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZO TERMÉSZETES' HASHAJTÓÉ*ER. ■ M