Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-08 / 10. szám

1906. március 8 Március 15. Széles Magyarországban nem lesz az idén egyetlen község sem, ahol meg ne ünnepeljé - a magyar szabadság haj­nalhasadásának évfordulóját. Szekszárdon a kath körben, a polg. olvasókörben, az ev. ref. olva»ókörben március 15-én nemzeti ünnepélyt ! lendeznek. A belvárosi kath. templomban d. e: 8 vagy 9 órakor, a ref. templomban pedig 10 órakor lesz istentisztelet. A tanuló ifjúság ezen a napon szintén ünnepélyt tart. Este az olvasókörben társasvacsora is lesz. . -r A szekszárdi Chevra Kadisa (Szent Cgylet.) f. hó 4-én Mózes halálának évforduló­ján az izr. templomban gyászistentiszteletet tartott, melyen dr. Rubinstein Mátyás főrabbi magas szárnyalásu beszédben fejtegette Mózes érdemeit. A templomi énekkar Linhardt Ignác főkántor vezetése mellett gyönyörű gyász éne­keket adott elő. Az Istentisztelet után tartotta meg az egylet évi rendes közgyűlését a hit­községi tanácsteremben. Az évi jelentés és a számvizsgáló bizottság jelentésének tudomásul vétele után dr. Leopold Kornél hitk. elnök elnöklete alatt megejtetett a tisztujitás, mely­nek eredmén e a következő: Elnök Wolf Hen­rik, alelnök Klein Márkus, pénztárnok ifj. Müller Bernát, ellenőr König Géza. Az elöl­járóság tagjai lettek: Ausch Jakab, Goldberger J. Mór, Hirschfeld Ármin, Krón Sámuel, dr. Kron Ferenc, Löwentheil Jakab, dr. Rubinstein Mátyás. — Hajózhaíó csatorna a Bálát ön­tői a Dunáig. Közgazdaságilag felette fontos es nagyszabású terv inegvalóÁtá^ával foglalkozik városunk egyik agilis és képzett férfia: Tóth Károly műszaki tanácsos, a « Szék szárd-bátai Dunavédgát» társulat igaz­gató főmérnöke, aki még a boldogemlékü Baross Gábor kereskedelmi miniszternek ide­jében ké zitett műszaki terv szerint a Sió­csatorna hajózhatóvá tételéről szakav tott tollal cikket irt E en terv alapján a Ba'a- tont a Sió-csatorna, felhasználásával oly- képen kötnék össze a Dunával, hogy ez a viziut hajózható lenne. Ennek a viziutnak kiépítése által a Dunántúl nagy része, fő'eg pedig Tolnavármegye és ennek székhelye gazdasági tekintetben felvirágzásra jutna. Tóth Károly terve mellett széleskörű akciót fog megindítani Érdekes cikkében többek között ezeket mondja: «Értse meg közönségünk, minő evidens érdekeink forognak kockán Alakuljon ki a köz­vélemény, lépjen a megye a város mellé, sőt alakuljon ki mind az 5 érdekelt vármegye köz­véleménye, lépjeriék érintkezésbe Tolna, Fehér, Veszprém, Zala, Somogy törvényhatóságai egy­mással, követeljék, hogy ezen nagy és fontos országrész érdekei figyelembe vétessenek és ami legfőbb, ne engedjék, hogy a siómenti hajó­csatorna többé a napirendről lekerüljön. Mert ne bízzuk el magunkat, bár az illetékes műszaki szakosztály első fontosságúnak ösmerte is el a mi csatornánkat: sok elsőkből lettek már utolsók, sőt egészen le is maradtak saját hanyagságuk folytán a versenyben. Azt pedig ne gondolja senki, hogy idő <_lőtt huzom meg a harangot. Viziutaink ki­építése már nem a jövő kérdése, azzal teljesen tisztában van | magyar, hogy közgazdasági téren kell döntő csatáját megvívnia és bármily nagy depressió uralkodik is ma felettünk: egy szerencsés szélfordulat, meghozhatja máról hol­napra az alkotmányosan megszavazott költség- vetéssel dolgozó kormányt, melynek legelső be­ruházási javaslata szükségszerüeh az ország vizi úthálózatának kiépítéséről fog intézkedni. Cselekedjünk tehát, hogy szokás szerint el ne — késsünk!» _—- Tisztviselők figyelmébe. Az 1905-1906 évekre vonatkozólag, a IV. osztályú kereseti adó után fizetendő törvényhatósági útadóról egybe- állitott kivetési lajstromok Szekszárd r. t. város­nál az 1890. évi I. t.-c. 23. §-a értelmében 1906. évi március hó 5-től kezdődőleg ugyanezen hó 20-ig bezárólag közszemlére van kitéve. Ezen idő! alatt az érdekelt felek a sérelmesnek tartott kivetés ellen a közigazgatási bizottsághoz, Szek­szárd r. t. város polgármesterénél felszólalhatnak. — Öngyilkosság. Király Pál ozorai gazda­ember f.. hó 1-én délelőtti órákban a padláson felakasztotta, magát, tettének oka ismeretlen. — Roskadozó templom. A völgységi járás főszolgabirája a vármegyei alispántól a závodi róm. kath. templom megvizsgálását kérte, mivel annak falai több helyen megrepedtek és ezáltal benne az isteni tisztelelek tartása veszedelmes. Az alispán a templom sürgős megvizsgálására a szekszárdi kir. államépitészeti hivatalt fel­hívta. — Beszüntetik a szekszárdi közalapítványi hivatalt. Arról értesülünk, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rövid idő múlva be­szünteti a szekszárdi közalapítványi felügyelő­séget és azt átteszi Budapestre. A szekszárdi uradalmi épületet pedig el fogják adni. — Uj kereskedő. A virágzó Ferdinand Antal és fiai cég alatt vezetett nagykereskedést özv. Ferdinand Józsefnétől Batos József hő- gyészi kereskedő vette meg. — A szekszárdi népkonyha. Múlt szombaton osztottak ez évben utoljára a szegényeknek ebédet a szekszárdi népkonyhában. Á nemesszivüségéről ismert Tribler Ilma urhölgy naponta megjelent a népkonyhában ebédosztáskor.. Az idén 8048 adag ételt és 270 kenyeret kaptak a szegények. A népkonyhában a főzést az anygyallelkü kedves testvérek végezték, Udvardy Sándor pedig lelkes buzgalommal fáradozott az idén is a nép­konyha körül s Bezerédj Pál, a népkonyha elnö­kének megbízásából a népkonyha működését vezette. — Felmentett anyakönyvvezetö. A belügy­miniszter Horváth Zoltán apari anyakönyvvezetőt ezen állása alól felmentette. — Adományok. A szekszárdi rabsegélyző egylet javára a Tolnamegyei Takarék- és Hitel­bank 20 K, Ács Lipót főgimnáziumi rajztanár 6 K, Ferencz Gyula szekszárdi könyvkötő 2 K, Borsódy Lajos tolnai takarékpénztári igaz­gató pedig 96 fillért adományoztak. — Hamvazószerdái halebéd Tolnán. A régi idők óta hírnevesek a tolnai hamvazószerdái halebédek, melyeket a Tolnai Kör tagjai azok vendégei részére rendezni szoktak. Most is nagy sikerrel tartotta meg ezt, a jelzett egye­sület, melyen az egész környék inteligenciája képviselve volt; Különösen nagy számmal jelentek meg a szekszárdiak, élükön Hazslinszky Géza törvényszéki elnökkel. Az ebéd alatt a második fogás után felállt Dr. Varga Pál elnök, méltatva ezen halebédek célját, a jelen­levő vendégek s egyesületi tagok egészségére ürítvén poharát. Borsody Lajos Hazslinszky Gézát éltette,'aki viszont a vendégszerető tolnaiak egészségére emelt poharat. Nagy derültséget keltett Altdorfer Lipót rigmusos felköszöntője, ki I jelenlevők nevei közül a „szebb' hang­zásiakat válogatva ki, s rigmusokba foglalva mindegyiknek valami jót kívánt. Felköszöntőt mondott még Tótth Ödön. Ekkor érkezett meg Bozmayer Ferenc távirata Budapestről, üd­vözölve a jelenlévőket, sajnálatát fejezi isi, hogy nem lehet személyessen köztük, a távol­ban emeli egészségükre 'poharát. Erre Boi'sody Lajos felköszönti Bozmayer Ferencet mint az egylet diszelnökét, majd utóbb pedig Máté Károlyt, aki ezen halebédek fáradhatatlan rende­zője volt mindig. Máté Károly -válaszában a hazáról emlékszik meg, mely felett véazfelhők tornyosulnak, kérve a Gondviselést, hárítsa el hazánkról a veszélyt,, a haza boldogulá­sára emeli poharát. Megható jelenet követ­kezett ezután: A jelen voltak, mint egy vezény­szóra, egyszerre felállva énekelték a „ó'zóza£“-ot. A társaság a késő esti órákig együtt maradt, élvezve a „Garay zenét.“ — Betörés a dunafőldvári postahivatalba. Műit hó 21—22 virradóra a dunafőldvári m. kir. jSosta- és távirdahivatalnál betörést kíséreltek mindeddig ismeretlen betörők. Ugyanis azon idő alatt, mig az illető szolgálattevő szolga éjjel 2—3 óra közt a pályaudvarra ment az érkező anyagért, a postaépület nagy erős ajtait vasdorongokkal feszegetni kezdték s már-már célt értek volna, ha időközben a vaspályáról érkező szolga nem jelenik meg, — erre Angyal nevű p. táv. szolga -rögtön az épületben lakó Dezső Endre hivatalfőnökének nyomban jelen­tést teendő, álmából felkeltette s igy ketten a tettesek kutatására indultak a nagy sötétségben. — Az ismeretlen tettesek bizton neszét véve a dolognak — ideje korán elmenekültek. Hogy nagyobb baj nem történt, csakis a derék és közszeretetben álló bátor postafőnöknek, Dezső Endre postafelügyelőnek köszönhető, a ki élete kockáztatásával, a komor sötétségben a rablók keresésére indult. Csendőrség is nyomozza az eddig ismeretlen betörőket, illetve betörni szán­dékozókat. — A bátaszéki híd építése. A bátaszéki át­hidalás, sajnos, elmarad, mert erre nincs az abszolút kormánynak pénze, de, mint értesülünk, van pénze a zentai és a dolnyi-miholjaci hidak építésére, melyekre a kereskedelmi ügyvivő már kiirta az árlejtési hirdetményt. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ____ 5 — A várdombi jegyző. Molnár Dezső az újonnan megválasztott jegyző állását folyó hó 2-án foglalta el, kinek tiszteletére Tolnáról történt eltávozása alkalmából barátai nagy­szabású búcsú lakomát rendeztek. — Államsegélyek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a szekszárdi iparostanocisko- lának folyó tanévre 1200, a dombóvári iparos­tanonciskolának pedig 600 korona államsegélyt utalványozott. — Fölkérettünk a következők közlésére. A Nagypénteki Református Társaság ez utón mond köszönetét a református lelkész uraknak azért a nemes buzgalmukért, hogy a társaság jótékonycélu sorsjegyeinek elhelyezése körül oly lelkesen közreműködnek. h- Sztrájk a tolnai selyemgyárban. Tavasz kezdetén majdnem minden évben azon kéréssel fordulnak a gyár munkásai a felügyelőséghez, hogy szállítsa le a munkaidőt és emelje a nap­számbért. Pedig már tapasztalatból jól tudják a munkásnők, hogy nem egyszer könnyített sor­sukon a felügyelőség minden felszólítás nélkül, ha azt megengedték a viszonyok. Ezúttal sajnos nem olyanok a körülmények, hogy a munkásnők kérelmét teljesíthetnék különösen a munkaidőt illetőleg, mert Olaszországban a selyemgyárak­ban 11 óra munkaidő van megállapítva és ha ezt leszállítanák, akkor éppen nem versenyez­hetnénk Olaszországgal. Mindazoknak azonban akik szivükön hordják a munkásnők sorsát, megnyugvásul szolgálhat az, hogy a mostani fizetések mellett eddig 728,134 korona keresetet [ nyújtott már a tolnai selyemfonoda. Különben a sztrájk csakis rosszakaratú bujtögatásból ered és az igazgatóság elbocsájtotta azon mun­kásnőt, aki az elégedetlenséget szította. Igaz, hogy az illetőnek visszafogadását kérték a többi munkásnők, de azt nem tehette az ijgaz- gatóság, mivel arról győződött meg, hogy az illető később sem szűnne meg izgatni hajto­gatásával. így keletkezett a sztrájk, Kifogásol­ják a munkásnők a rossz bánásmódot is. Ez- irányban a legszigorúbb eljárás lesz hivatva kideríteni, hogy mennyiben jogos a panasz, és a jelen esetben szintén teljes igazságszeretet­tel nyer majd elintézést az ügy. Az igazgató­ság záros határidőt tűzött ki a munkába lépésre és ha a munkásnők vonakodnak megkezdeni a mun­kát, akkor a gyár meg nem határozott időre teljesen beszünteti az üzemet. — Mint értesülünk, a munká­sok legnagyobb része már is munkába állott. -X — Fegyveres siketnema. Ocsenyben egy fegyeres siketnémát tartóztattak le, aki fegy­veren kívül egy hatalmas dikicscsel volt ellátva. Az ismeretlen siketnémát behozták Szekszárdra a főszolgabirósági hivatalba, ahol egy papír­lapra leírta, hogy a neve Dungon Bugotovácz. Egyebet azonban tőle nem tudhattak meg és igy le fogják fényképezni, hogy a rendőri lapok részére felküldhessék arcképét. — Megszurta a korcsmárost Kerekes Mihály szakcsi napszámos múlt szerdán már részegen állított be Steiner Móric korcsmájába és tőle bort kért. A korcsmáros azonban, mivel már többször adósa maradt, nem szolgáltatta ki a megrendelt bort. Erre Kerekes Mihály dühbe jött és előrántotta kését, melylyel a korcsmáros karját megszurta. — A csendőrség Kerekes ellen megindította az eljárást. A tolnai polgári takarékpénztárról- Ab- lancsy József eltávozása folytán üresedésbe jött könyvelői állásra Veszprémi Győző, a tol­nai népbank könyvelője választatott meg. Schei- ner Simon, a tolnai polgári takarékpénztár főkönyvelője is megvált állásától s a tolnai népbanknál Veszprémi távozása folytán üre­sedésbe jött főkönyvelői állásra lett megválasztva. A tolnai polgári takarékpénztár Scheiner távo- j zása folytán a főkönyvelői állást egyenlőre nem I tölti be, hanem még egy könyvelői állást rend- I szeresitett s arra Fráter Zsigmond királyhel- i meczi könyvelőt hivta meg. — Uj szer a sertésvész ellen. Vitaiisfalvai Vitalis Árpád dunafőldvári p. t. s. ellenőr hosszú kísérletezés után kitűnő szert állított j össze a sertészvész ellen, mely egyúttal tápszer ! is. E tápszert a földmivelésügyi minisztériumban I is bemutatta, hol vegyelmezték, jónak és telje- j sen ártalmatlannak találták. Az eddigi kisérlé’íek I fényesen beváltak, amennyiben a beteg vészes I sertés, amely már nagyon, sőt egészen oda- j volt, a ^szertől a legtöbb esetben teljesen fel­épült. Érdekében van tehát minden gazda em- I bernek, hogy ezen szer iránt érdeklődjék és azt beszerezze, amely, tekintve a biztos hatást, még nem is drága. Egy kiló, amely 4—5 sertés ré- 1 szére elegendő, csak 6 koronába kerül. Saját ; érdekében tegyen próbát Vitaiisfalvai Vitalis | Árpád-féle sertésvész elleni óv- és tápszerrel melynek hatása kétségtelen. — Vasúti előmunkálati engedély. A keres­kedelmi miniszter Mohács állomástól kiindulólag Dunaszekkső, Báta és Bátaszék állomásig ve­zető h. é. vasútra adott előmunkálati engedélyt 1 egy évre meghosszabbította.

Next

/
Thumbnails
Contents