Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-13 / 50. szám

6 1906 december 13 — Marólúgot Ivott. Sümegi Józsefné szül. Schönberger Paula bátai lakos öngyilkossági szándékból folyó hó 4-én marólúgot ivott. — A szerencsétlen asszonyt az orvos már nem tudta megmenteni. Nagy kinok között meghalt. — Agyonütötte a szódásüveggel. Pakson az egyik korcsmában folyó hó 9-én Tulner János és Bence József paksi lakósok összevesztek, melynek az lett a szomorú következménye, hogy Bence József egy szódás üveggel úgy vágta Tulner Jánost fejbe, hogy rögtön meghalt. A gyilkost a szekszárdi kir. törvényszék fogházába szállították. EGYLETEK és TÁRSULATOK, — Jegyzői gyűlés. A dunaföldvári járás községi jegyzői múlt hó 29-én Pakson tisztújító közgyűlést tartottak Lemle Béla györkönyi fő­jegyző elnöklete alatt. A gyűlésen a jegyzők Igen szép számmal jelentek meg és több fontos határozatot hoztak. Az egyesület elnökévé nagy lelkesedéssel Niefergall Nándor dunaföldvári fő­jegyzőt választották. Alelnök lett: Takács Gyula, jegyző : Huber Ferenc, pénztárnok: Fuger Károly, Választmányi tagok : Babay Géza és Becsi Béla, A tanulságos közgyűlés után a kaszinó éttermé­ben gyűltek össze a tagok társas ebédre, melyen báró Jeszenszky Ödön, a járás népszerű szolga- birája is megjelent. Ebéd alatt szép beszédben méltatta Niefergall Nándor alelnök báró Jeszenszky Ödön szolgabiró érdemeit, aki a hozzá intézett szavakra reflektálva, az egyesület közbecsülés- ben álló elnökét és a jegyzői kart éltette. — A Dunántúli Pénzintézeti Tisztviselők Egyesülete folyó évi december hó 23-án, d. e. fél tiz órakor Komáromban, a városház nagy­termében gyűlést tart. Tárgy: 1. A gyűlés meg­nyitása. 2. Az egyesület céljait ismerteti Dénes József titkár, a csurgói takarékpénztár főkönyve­lője. 3. A pénzintézeti tisztviselők tanulmánya­iról. Előadja : dr. Berényi Pál ügyvéd, a soproni korona takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója. 4. A váltótelepitésről. Előadja: Lovász Nándor, a győri általános takarékpénztár cégvezetője. TANÜGY. — Megerősítés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Jéhn Győző dunaföldvári iparos- tanonc iskolai igazgatót, miután erre Győrött képesítést szerzett, végleg megerősítette. — Államsegély. A dombóvári áll elemi iskola tantermének bebútorozására, 800 korona államsegély engedélyeztetett. — Választás. Tüskepusztai tanítói állásra Szakovits Erzsébet okleveles tanítónő válasz­tatott meg. Karácsonyi éj újéul üdvözlő kártyák Disz-levélpapirok Képeslap-albumok Fonosraphok Emlékkönyvek és mindennemű iskolai- és irodafelszerelési cikkek nagy választékban raktáron vannak MOLNÁR MÓR Könyv-, papír-, író- és rajzszer-Irereskedésében SZEKSZÁBDON. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZGAZDASÁG — A káli hatása az árpára. A kálitrágya az árpának úgy a szem, mint a szalmatermését középkötött és kötött talajokon is kedvezően befolyásolhatja. Az árpa minőségét megszabó tulajdonságok között a kálitrágya legjobb ha­tással van az árpa lisztességére. Szintén kedvező hatással van az absolut súlyra, az árpa egyen­letességére és proteintartalmára, de már nem mindenütt és nem oly határozottan. Az árpa alá adott chilisalétrom nemcsak, hogy nem árt az árpa minőségének, sőt ellenkezőleg szuper­foszfáttal és kálival egyetemben alkalmazva kedvezően hat az árpa minőségére. — Milyen legyen a jó kasza. A jó kasza pengéje tiszta és magas hangot ad. Alakja kes­keny, könnyedén hajlított, hegye kissé fölfelé álló. A jó penge kemény, szívós, kissé karcsú Jó kaszások számára 88—90 cm. hosszú a leg­megfelelőbb, gyenge kaszások azonban sokkal jobb munkát végeznek, ha kaszájuk jóval rövi- debb kb. 75 cm. hosszú. A kasza nyele könnyű, kezes és kissé iveit legyen. A közönség köréből.* ** Köszönetnyilvánítás A vezetésünk alatt levő két jótékony egylet által rendezett 4 teaestélyről midőn a nyilvános­ság előtt beszámolunk, elengedhetetlen kedves kötelességünknek tartjuk mindazon hölgyek és uraknak, kik mint közreműködők, rendezők, műkedvelők az előadott hangversenyeken részt- vettek, továbbá a teánál felszolgáló hölgyeknek, valamint a tombolyatárgyak adományozóinak, úgy a teaestély alkalmából egyes tárgyak kül­dőinek itt a nyilvánosság előtt is, a humánus cél érdekében kifejtett buzgó támogatásukén forró köszönetünket nyilvánítjuk. A 4 teaestély összes bevétele volt 598 K. 72 fillér, a kiadás 222 korona 44 fillér, tiszta maradvány 376 kor. 28 fillér; mely összegnek az egyik fele 188 korona 14 fillér az »Egyesült szekszárd—tolnamegyei nőegylet«-nek, a másik fele 188 korona 14 fillér a »Szekszárdi róm. kath. ovodát fentartó egyesület«-nek jutott. Szekszárd, 1906 december 13-án. Döry Pálné Özv Sass ístvánné róm. kath. ovodát fentirtó nöegyleti elnök. egyesületi elnök. Tisztelt Vida Úr! Mivel sem időm, sem kedvem nincs ahhoz, hogy hosszas ujsági polémiákkal foglalkozzam, azért a Tolnamegyei Közlöny múlt számában ellenem irt közleményére csak röviden a követ­kezőket jegyzem meg: Ha Ön meghatalmazást nyert arra, hogy Pártos mözsi esperes urnák levelét ellenem fel­használhassa és ha ezen levél Önnek teljes elég­tételül szolgál, — akkor csak örüljön neki. Én sem ezen örömét, sem az elismerés pálmáját nem irigylem Öntől. Magam részéről azonban — bármennyire tiszteljem is főtiszt. Pártos Zs. esperes urat, — még sem tarthatom a velünk szemben követett ebbeli eljárását másnak, mint nem hivatott beavatkozásnak. Mert az esperes ur pályamunkámat nem ismeri, tehát róla „be­hatóan szerkesztett kritikát“ sem gyakorolhat; a Tolnm. Ált. Tanítóegyesületnek nem tagja és az olvasó közönség ítéletét nem képviselheti, mivel olyanok is lehetnek, kik fölszólalásomat nem tartják »elhibázott dolognak«. A Tolnamegyei Közlöny 48. számában Ön­nek szóló szerkesztői üzenet elléggé jellemzi „irói higgadtságé-át,** s ép ezért nekem ebben az ügyben nincs egyéb mondani valóm, mint az: hogy ha a nyilvánosságra hozott esperesi levélnek netalán az volna a célja, hogy belém * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk. ** A szerkesztői üzenet, melyre hivatkozik, nem V. D árnak szólott. Szerk. kössön, úgy már most kijelentem, miszerint az Esperes úrral semmiféle hírlapi vitába nem elegyedem s esetleges támadásaira nem reagálok. Tolna, 1907. dec. 9-én Kartársi üdvözlettel Perler Mátyás, kántor tanító. Felhívás. Simontornya község és környéke azon iparosaihoz, akik szaktudásuk és ismeretük érvényesítésére tőke hiányában akadályozva vannak. A közös érdekük előmozdítása céljából a mai viszonyokhoz képest egy mozgalom indí­tására egy közös ipari gépműhely létesítése iránt, amelynek célja lenne, hogy esetleges erősebb munkák végzésénél az ipari munka gépeket igénybe lehetne venni. Ha az iparosok szakonként adatokkal szolgálnának a körülbelül szükséges munkagépekről, amelyek megfelelné­nek a környék szükségletének s a melyekkel legalább fenn lehetne tartani a kis ipar keretét. Azért felhívom az érdeklődők figyelmét, hogy muriKa gépeket mily arányban látja igénybe vehetőnek egy év alatt órákban számítva. Erre vonatkozó levelező-lapokat kitöltve 1907. január 15-éig hozzám juttatni szíveskedjenek, amely után, ha kellő számban lesznek az elő­jegyzések, úgy egy közös értekezletre lesznek meghiva az érdeklődök az ügy alapos meg­vitatására és ha eredményre jut, úgy egy közös kérvényt nyújtani be a m. kir. kereskedelmi minisztériumhoz az iparkamara véleményezése, melyet a közös ipari gépműhely ingyenes fel­állítása iránt. Amelynek hajtó erejéül az általam létesí­tendő 18—25 lóerős szivógázmotoros malom gépét méltányos áron fogom hajtóerőül szolgál­tatni hetenkint 1—2 napra, ahol szinte a közös ipari gépműhely felállítható lesz. Simontornya, 1906'. december hó. Tisztelettel ifj. Sipos Antal. 1017. szám. v. 1906. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t.-cikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a namesztói kir. járásbíróságnak 1906. évi Sp. I. 125/4. számú végzése következtében Dr. Pirnitzer Béla ügyvéd által képviselt Schiffer testvérek javára, Schvarz G. és társa ellen. 170 K s járulékai erejéig 1906. évi november hó 3-án foganat >si- tott biztosítási végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1590 koronára becsült következő ingóságok, u. m : bolti rőfös áru cikkek és az összes bolti berendezés nyilvános árverésen eladatnak. , Mely árverésnek ál szekszárdi kir. :ári«'iir>■**: j 1 '6. évi V. I. 4Ó1/2. sz. vétrzés« foivti'i 1?0 koron tőkeköv:- telés, ennek 1905. évi november hó 21-ik napjától járó ő°/0 kamatai, ‘/3°/o váltódij és eddig összesen 40 koronában biró- ilag már megállapított költségek erejéig Tolnán, az alperes cég üzletében leendő eszközlésére 906. évi december hó 21 ik napjának délutáni 3 «raja határidőül fari tűzetik és ahhoz a venni szándékozók eze nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az unntert in r rőt az 1881. évi LX. t. e. lt)7. és 108. §-i &ÄI™ ib gj i i n­tőbbet ígérőnek, szükség esetén beestroi ától u el t>; í . > adatni. Amennyiben az elárverezendő ingostgokat máso t is le- és felülfoglaltattak és azokra kielégítési jogot ny-ifk volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t. c 120. § értei nő­ben ezek javara is elrendeltetik. Kelt Szekszárdon, 1906. évi december hó 3. napján. Mányoky, kir. bírósági vegrenntó. 292. szam/vh. 1906. / Árverési hirdet mony. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. r e 102. §-a értelmében ezennel közhírré tjszi. hogy a budi- pesti kir. kereskedelmi és váltó járásbíróság 1906. évi 97/153 számú végzése következtében dr. Scheimauu E ni ’’Uda- pesti ügyvéd áltál képviselt Horvat Ferenc budapesti latos javára, Stauber Andor ellen 800 kor. s jár. erejéig 19)6. évi november hó 9-én foganatosított kielégítési végreoajtás utján lefoglalt és 1655 korona 50 fillérre becsült következő ngóság, u. m.: 219 hl.. 94 liter fehér aj bor, 2 borp és i(egynegyed részben) és 7 darab kemény fi, boros hordó nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1906. évi V. 344/2. sz. végzése folytán 8U0 korona tőkekövi telés, ennek 1906 évi október ho 16. napjától járó 6“/, kamatai fi váltódij és eddig összesen 100 korona 95 fillérben biroilag mar megállapított költségek ereiéig Győncőny községben, a szőllőhegyen, a Stauber-fsle présházban lmnió megtartására 1906. évi december U-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség eseten beesáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Pakson, 1906. évi november 30 án. Csery István kir. bír. végrehajt

Next

/
Thumbnails
Contents