Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-29 / 48. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 november 29 silányitani a vagyont és vagyonost s ha ez sikerül ... a zavarosban halászni. Ez a rákfene kisért egyik oldalon, a másikon a fényűzés, a divat, nagyravágyás, irigység és elégedetlenség, a munkakerülés, emellett tönkre tesz az uzsora. Mind a két veszedelem kerülgeti a tisztviselőket, kik józan ésszel kénytelenek ez ellen védekezni, ha pedig elég oktalanok s akár az egyik, akár a másik pestises veszedelem karjaiba vetik magukat, akkor tönkre teszik az ezeréves hazát s vele eltemetik önmagukat is. A falusi gazda megélhetési viszonyait is megtámadja alapjában ez a baj, a megromlott munkásviszonyok a föld megmunkálási árát megkétszerezik, terményeit, reménységét pedig tönkre teszi a kényszer helyzet. Alig aratta le vagy még le sem aratta búzáját, már potom áron el is adta azt. A nyomorult pénzügyi viszonyai, az erősen fokozódott igények ... az ügynök ob jár a nyakán, olcsó pénzen szed el tőle mindent, mert várni nem tud; s amit vesz, azt drága pénzen szerzi be. A tanítónak, mint a nép tanácsadójának elmulaszthatatlan kötelessége, hogy a falusi gazda mellé álljon, hogy jó tanácsaival a nép javára dolgozzék. Hát még mit kívánnak ettől a 300 forintos tanítótól ? — kérdi egyik-másik kartárs ! Bizony sokat kívánnak tőle és mindezért oly keveset adnak, oly keveset, hogy szinte csodaszámba megy, mint tud megélni. Nyomorult anyagi helyzetben hagyják sinlődni, rút hálátlansággal fizetnek. Hazafiságot, lelkiismeretes munkát kívánnak, a tanító munkája a szeretet és türelem jegyében járjon! Ha a dicséretből, üres szóbeli elismerésből megélni is lehetne, akkor a tanítói állás volna a legirigyelendőbb. De mert az a szerencsétlen magyarországi tanító is csak úgy van teremtve, mint más földi ember s neki és családjának is táplálkozni, ruházkodni kell, nem csoda, hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok között feljajdul s kínjában védekezik s kapaszkodik mindenhez és mindenkihez, akitől helyzetének javulását remélheti. Megbocsáthatatlan bűn volt a tanítóságot ily helyzetbe hozni. Évtizedek óta üres ígéretekkel hitegettek, nagyhangú jelszókkal fizettek ; a haza napszámosainak a szósoros értelmében napszámbért adtak s adnak ... És a p tanítónak, a becsületes és tisztességes tanítónak még sem szabad a hazafias és vallásos irányból eltérnie, a lelkiismeretes munkába nem szabad közönyt belevinni, ha a tisztességes irányból nem akar eltérnie, nem szabad a hazafiatlan, nemzetközi hazátlan munkakerülő elemekhez csatlakoznia, mert most a nemzet a tanító adósa, mely adósság, hisszük, rövid idő múlva fog készpénzre felváltatni, de ha a hazafiatlan, romboló munkát megkezdjük, örökös adósai leszünk a hazának, oly veszedelembe sodorjuk azt, melyből visszarántani a legjobb akarattal sem tudjuk. Nekünk a becsületes munka mellett kell megmaradnunk s ha mi nem is, de az utánunk jövők majd mégis csak megérik az elismerő szó mellett azt az anyagi — nem mondom jutalmat. — hanem azt z anyagi mértéket, mely nekik és nehéz állá— suknak megszerzi a tisztességes megélhetési helyzetet. Ha 1848-ban az a magyar szabadságért küzdő honvéd és ezer meg ezer társa csak addig küzdött volna, mig magának szerez szabadságot, jobb hazát, akkor a válságos helyzetben, mikor látta életének veszélyes helyzetét, mikor látta, hogy életével fizet utódainak szabadságáért s reá csak a halál szabadsága vár . . . megállt, vagy visszavonult volna, vagy az ellenséggel szövetkezve saját életét hozta volna biztonságba, úgy járt volna, mint az a tanító, ki minden eszközt akar megragadni, hogy magának anyagi előnyt biztosíthasson, kész hazájának ellenségeivel szövetkezni és hazáját eladni, felosztani, csakhogy neki is jusson. Iparkodjunk azon lenni, hogy a nép vagyo- nosodjék, a bőtermésből több morzsa hullik, mást úgy sem kapunk, de abból talán jut nekünk is. Szövetkezzünk ! Ha Magyarország 30 ezer tanítója egy zászló alá gyűl, egy testületté alakul, akkor a tanügy és nevelésügy terén nagy és egyöntetű eredményt leszünk képesek elérni, melynek nyomán a tanítói tekintély s vele egyetemben anyagi egyensúly is jár. Ahol a viszonyok megengedik, de különösen falu helyen alakítsunk gazdaszövetséget. A magyar gazdaszövetséget Károlyi Sándor gróf és lelkes társai alakították már 1896-ban. A gazdaszövetségről, céljairól, bő felvilágosítást nyújt a magy. gazdaszövetség által kiadott tájékoztató, melyből néhány részt ide jegyzek: «Magyarország legyen a magyaroké» — mondja Károlyi S. 1901-ben kiadott gönczi levelében. — A magyar gazdaszövetség célja: a) A haza földje és a íöldmivelés iránt< szeretet fejlesztése, a gazdálkodás jövedelméne k gyarapítása, a földvásárlás lehetőségének előmozdítása, a mezőgazdasági munkások érdek ei- nek felkarolása, b) A mezőgazdasági ismeretek terjesztése, c) A hasznothajtó háziipar megho no- sitása azon célból, hogy a mezei munkával foglalkozóknak télen át is legyen keresetük, d) A gazdasági és háztartási szükségleti cik keknek a tagok részére jó minőségben és a lehető leg- jutányosabb áron, a Magyar Gazdaszövetség támogatása mellett való beszerzése, e) A gazdasági terményeknek, valamint a házi iparcikkeknek, a községbeli kisiparosok készítményeinek jobb árak eiérése céljából való közös értékesítése. f) Hitel-, fogyasztási-/ termelő- és értékesítő szövetkezetek létesítése, g) A törvényhozás és a kir. kormány mindazon intézkedéseinek ismertetése, melyek a kisgazdák és mezei munkások javának és érdekeinek előmozdítását célozzák. k) Intézkedés az iránt, hogy a tagok ügyes-bajos dolgaikban megbízható szakemberektől csekély díjért útbaigazítást kapjanak. A kibocsátott tervezet óta mintegy 600 falusi gazdaszövetség alakult meg a Magyar Gazdaszövetség kötelékében és annak rendes tagja. A központból nyerik a működéshez megkívántaié helyes Útmutatást. A központ látja el őket ingyen jó olvasni valókkal. meneküljünk azonnal, mert az ellenség a község másik oldalán már nagy csapatban vonul be, a plebánus úr is kiment elibök, de ő meghallotta, hogy itt vagyunk s beszaladt,; hogy az esetleges összeütközést s az abból származható bajt megelőzze, mert a túlerő minket is elfog, vagy ütközet esetén a község is tűz vagy más szerencsétlenség áldozata lehet. Belátva helyzetünk komolyságát, a velem lévő altiszteket rögtön utasítottam, hogy a csapatot lehető csendben azonnal megindítsák s útközben sorakoztassák s miután a templom és a plébánia egy magasabb dombon levő téren van, magam is a domb alatt lévő utón elibök mentem s midőn mi közvetlen a magaslat alatt elvonuló utón menekültünk, fent a dombtetőn már hallatszott az osztrák tiszek vezénylete, mellyel a bevonult csapatot sorba állították. Szerencsésen megmenekültünk, a vezényletem alatt lévő kis csapatommal a Kronpach és Kluknó közti eres völgy és erősen befagyott patakján keresztül nem messze az ellenség Ha a községben még nincs népkönyvtár, kieszközöl egy ingyenes könyvtárt is. A Gazdaszövetkezet rendes tagjai a „Hangya“ szövetkezeti központnál árukat rendelhetnek, addig is, mig a községben fogyasztó és értékesítő szövetkezet alakul. Minden magyar gazdának és minden gazdákból álló testületnek a saját érdeke, hogy a Gazdaszövetségnek tagjává legyen, A szövetség irodája Budapest IX. kér. Üllői ut 21 sz. a. van. Itt nyerhető bővebb tájékoztató ezen tárgyban. A ki a falusi népet az uzsorától akarja megmenteni igyekezzék fogyasztó és értékesítő szövetkezetei alakítani. Útbaigazítást kaphat a „Hangya“ szövetkezetnél Budapest, IX. Boráros- tér 1. sz. A ki tej szövetkezetét, pinceszövetkezetet, gyümölcs-és szőlőértékesitő szövetkezetei óhajt alakítani forduljon a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz Budapest. VIII., Baross-utsa 10 sz. A ki életét házát, terményeit óhajtja biztosítani forduljon a Gazdák Biztositó Szövetkezethez Budapest, Vili. Baross-utca 10. sz. Minden kis gazda helyesen cselekszik ha magát és cselédjét felvéteti az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély pénztárba, mely Budapesten Alkotmány-utca 16 sz. a. van.“ Azon t. kartársak, kik a szövetkezeti ügyet bővebben óhajtják tanulmányozni útbaigazításért ismertető iratokért, tájékoztatóért egy levelező lapon forduljanak a Magyar Gazdaszövetséghez Budapest Üllői-ut 21. sz. honnan mindent díjtalanul megkaphatnak. Máté Károly. (Folytatása következik.) A szekszárdi rendőralkapitányi állás betöltése. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete f. hó 27-én délelőtt 10 órakor JDöry Pál alispán elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya a rendőralkapitányi állás betöltése volt. Az elnöklő alispán üdvözölve a megjelenteket, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá és felhívja a képviselő-testületet,, hogy a választás ellenőrzésére négy bizalmi férfit válasszon. Meg- választattak : Boda Vilmos, Szondy István, Török Béla és Stann István. A kijelölő választmányba az alispán, Őrffy Lajos és Wosinsky Mór bizottsági tagokat, a képviselő-testület pedig Boda Vilmos és Tóth Károly bizottsági tagokat választotta meg. Az alispán jelenti, hogy a rendőralkapitányi állásra tizennégyen pályáztak. Ekkor a kijelölő választmány visszavonult, hogy a kandidálást megejtse. Ez időre a gyűlést az alispán felfüggeszti. A kijelölés megtörténte után az alispán a találkozás helyétől biztos helyre, a kronpachi országúton voltunk, melynek másik oldala szintén sürü erdőséggel borított hegyektől volt födve; de a Kluknóba vonult ellenség ottlétünket megtudva, a községi vendéglőt azonnal megrohanta, nekünk ugyan már csak meleg helyünket találta, de még is nagy volt a bajunk s különösen huszárjainknak, mert bár tizedesük — ki velem volt — még a plébánián lóra pattant, de a közlegényeknek menekülniük kellett ló nélkül s már azokat nem voltak képesek megmenteni s igy 6 huszár gyaloggá lett! S midőn Kmettynek az ily eredménytelenségről s visszavonulásom eseményeivel Kron- pachba, hová táborával ismét visszavonult, jelentettem, meglepetésemre minden komoly természete mellett, szokatlan jó kedvében találtam, s megtudtam tőle, hogy kémei értesítése folytán el volt reá készülve, hogy Kluknóba csapatommal együtt elfogtak, mert az ellenség visz- szavonulásával más utón mindenütt a hátunk mögött volt s óvatosságomért, hogy megmenekültünk, még mégis dicsért. Sirofín Emel asIMfftf *a tMMtfyt, ■Mftxfl»* tett ■ HhBfést, riled fkot, éUett izraditL Tüdőbetegségek, íuiruioK, szamar- köhögés, skrofulozis, influen ellen számtalan tanár és onros által naponta ajánlva értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Köthet* eredeti csomagolást. r. H«ffmann-La Rache A Ce. Haséi (Svájc). 4&a dig más irányból volt kivehető s utóbb a gyanús nesz hátunk mögött volt Kluknó felől észlelhető, de akkor már estve felé járt az idő, a legénység de különösen huszárjaink már amúgy is elcsigázott lovai fáradtak és éhesek voltak vissza kellett tehát minden eredmény nélkül vonulnunk, de hogy a legénység s különösen a huszárok lovait a végkimerüléstől megóvjam, visszamenet Kluknón az egész csapatomat a községi vendéglőnél pihenőre s lehető étkezésre és a lovak abrakolására fegyverzetben megállítottam s egy értelmes gyalog, s a huszárkáplárt magam mellé véve a közel levő plébániára mentem, hogy ott az előtte való napi ismeretság folytán remélt szives fogadtatás mellett az altisztek által esetleg a netalán szükséges intézkedéseket rögtön megtehessem. A következés megmutatta, hogy ily óvatos intézkedésemre nagy szükség volt, mert a ple- bánus távollétében alig kezdtünk a gárda asz- szonya által rögtön felszolgált hideg ételből falatozni, midőn a segédlelkész kétségbeesve közibénk rohant s rémülettel könyörgött, hogy
