Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-25 / 43. szám

1906 október 25

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3;

Hahogy egy akad még.

S harsogjon örömmel, rikoltson ujjongva — soká volt bus hangja, üdvözölje ő is magyarok magyarját, szabadság martyrját . . .

Régi gárda fel hát!

Támadj fel kuruc nép . . .

Rákóczi heroldja harsonáját fújja —

. . .. Talpra hát, díszbe hát . . .

Keljetek a sírból, unokátok várnak, címei es zászló leng,, süvölt a fringia . . ,.

Szabadság-védőnek szabad hazában lesz örökös otthona!

. . . «infidelitatis! . . .» gyászos szégyen- pirod nem égeti arcunk, szennytelen vagyunk már, — nincs makula rajtunk ...

. . . Vezeklünk . . .

Vezekeltünk hosszan.

Béke jobbot nyújt im kuruc a labancnak. Már egyet is értünk . . .

Jöhetsz hát óh ! dicső Nagyurunk __

Me

gbocsájtsz ... bizonnyal ...

Lépd által a határt!

Nézd, minden a régi ifi

.....dús alföldi rónánk,. , . .

. v délibábps tájak, . s ■ . ■

... fényő lombos,. bércek,. *

'..vád havasi- sziklák — J .Vr * ‘

— mind, mind, csak téged várj

— Rákóczi hero]djk','hár§önaját fújja — »• ... talpra hát, díszbe hát!.; $ :

... mennyei pompába ... hadverő kurucok. Áll ... hódol a gárda ...

Vár ....

Jövel hát Nagyságos Fejedelmünk! Hozsánna Néked!

Halmos József.

Hazajön a fejedelem.

Múltaknak dicső emlékei, rég sírba szállt vitéz harcosok világraszóló hőstettei ihlessenek meg, hadd zenghessek nektek hőskölteményt! Úgy szóljon rólatok a dal, hogy visszaharsogja fenséges hangjait a magas Tátra bérce, az Alföld rónasága!

Ünnepre készül a magyarság. Várja a kurucok fejedelmének és vezéreinek szent hamvait. Készülődik az egész ország és az ünnepi hangulat előérzete szállja meg a lelkeket. Itt lesznek nemsokára, s miután századokon át idegen földön aludták örök álmukat, végre mégis megadatott nekik, hogy az édes hazában pihenhessenek. A nagy szabadsághősöknek még haláluk után is más sors jutott, mint más ember fiának. Kétszer támadnak fel! Elet költözik belé- jök, még a végítélet napja előtt. Felélesztik őket a magyar szivek, valamennyiünk legtisztább érzelme : a hazaszeretet!

Jöjjetek és nézzétek e hont, hogy ujjong emlékeinek mámorában. Jöjjetek és győződjetek meg, hogy az élet torzsalkodásai, a tenger gond

terhei nem ölték, nem ölhették ki belőlünk a nagyok iránti kegyeletet. Szeretünk, imádunk titeket, kik küzdtetek a szabadságunkért, titeket, kiket az eszme magasztossága vitt a harcba, hol minden órában, minden percben bátran és tántorithatlanul néztetek szembe a halállal. S mi. a késő unokák, felbuzdulva fényes példátokon, megőriztük a ti szent kincseteket, a haza imádását, a szabadságért való hevülésünket.

Számkivetve, üldözve a hatalomtól itt kellett hagynotok a szeretett rögöt, s messze attól a helytől, a hová, mig éltetek, bűbájos erővel vonzotta sziveteket a honvágy, porladoztak tetemeitek. Sóvárogva kívántuk vissza földi maradványaitokat, de ugyanaz a hatalom, mely kilökött titeket a haza földjéről, évszázadokon át visszatartott benneteket tőlünk. De a nemes lelkesedés lángja nem aludt el, sőt erősebbnek mutatkozjott .a.;h-ataiomraáil;,Erősebb volt az intrikáknál, erősebb,mint az előítélet, mely még háló pbfblaké#íi#^

■ Óh,*‘hat pzib énkhi sz oly epedve várunk. 'Hadd gyönyörködjünk az- idealifcmús fénykorában,1 hadd élvezzük újból'azokat a szép napokat, amelyeken diadalt aratott a magyar. Hadd mérhessük össze ujfenten a fegyvert, bárha még oly egyenetlenek is, mint a kurucok és labancoké. Amott a vitézi elszántság, a nagy cél I a haza szabadságának kivívásáért való egyenes, férfias, haláltmegvető hevülés, emitt meg a durva nyerserő, a viszonyokkal való sunyi megalkuvás, cselvetés és árulás, mely még a legyőzetést is erkölcsi győzelemnek avatja.

Itt kellett hagynia a hont II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, s vezérei közül többen követték a török földre, hová menekült. Nagy vagyonát elkobozta a labanc, megalázták, megbélyegezték országos törvénynyel és jaj volt annak, aki szive legrejtettebb mélyéből véletlenül %kisiklani hagyta ajkán a labanc-átkozta nevet. A szabadság elnyomásával legelső bajnokát is letiporni, gyűlölt nevét örök feledésnek akarták átadni. Közös sorsa szabadsághőseinknek a hatalom ama szándéka, hogy nemcsak az élő, de a már meghalt hős is megvettessék.

Ám, a magyar Géniusz fáklyája megvilágítja a fenkölt alakokat és dicsfényt fon fejük köré. Mert hiába tör reánk a sors rideg egyenetlenséggel, hiába tiporja az ellenség legszentebb érzelmeinket; nagy fiainkért való rajongásunkat, hőstetteinknek emlékét ki nem irthatja soha !

hogy ,a József Szanatórium kéri ezt a pár szál virágot — helyesebben annak árát, — hogy a tüdőbajosoknak szolgáló népszanatóriumokat építhessen. Most nyolcvanezer ember hal meg nálunk — átlag — egy esztendőben, valamennyi tuberkulózisban. És ha lenne elég szanatórium, ahol a betegeket gyógyítanák — mivel azok most már gyógyíthatók — legalább a felük megmaradna. Az első igen nagyszerű kórház már épül az Alföld szivében, egy gyulai erdő tisztásán. De ez csak egy, több kellene. És, hogy több lehessen, nem kell hozzá semmi, csak pénz. Pénzért tehát már életet is lehet venni ?! Tgenis. Ez igy van! És talán nem is kell szomorkodni ezért, hanem inkább örvendeni. Milyen ügyesek is lettünk mi emberek. Kérdés, hogy egyszersmind okosak és jók is ? Ismeretlen, de velünk egy faj- és vérbeli társunk szenvedését, sőt életét válthatjuk meg garasainkkal, amelyet ime

— az uj ötlet szerint — attól takarékoskodunk el, aki többé nem szenved és nem él . . .

Akinek a sebe friss, akinek halottak napja vérző nap még, akinek fájdalma oly vad, hogy mások bajára gondolni nem tud : azokat zavarni kéréssel nem meri senki. De ahol e fájdalom elült és a kedves halottért való emlék megnyugodott, elrendezkedett: annak a halottak napi virágjaiból kérünk néhány szálat a József Szanatórium Egyesület céljaira. Ha minden nemes- lelkű ember megértené a kiáltást, az esdő szót» aki most készül virágot tenni egy néma sir- halomnak.

... Az én apácám ki nem megy az eszemből. Mindenfelül krizantemumot neki szeretnék küldeni. Vájjon állja-e még a virág illatát.

Kegyeletünk megnyilatkozására csak alkalom a nemzeti ünnep, mely néhány nap múlva az egesz országban le fog zajlani. Maga a kegyelet azonban azonkívül se nyugszik lelkűnkben, mely sóvárog a magyar szabadság után s mindazok után, kik érte küzdöttek.

Legyetek üdvözölve drága halottaink, s pihenjetek nyugodtan a hazai földben, amelyen dicsőséget arattatok!

KÜLÖNFÉLÉK.

— Tolnavármegye küldöttsége a Rákóozi ünnepségen. A nagy fejedelemnek, II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazaszálli-, tása alkalmából Budapesten tartandó ünnepélyen. vármegyénk törvényhatósági bizottsága, mint már megírtuk, nagy küldöttséggel vesz részt,, melyet gróf Apponyi Sándor főispán vezet. A< küldöttség jövő szombaton indul Budapestre,és a főispán szállásán gyülekezik öss^e, .hogy' együttesen vonuljon föl a pályaudvarra. A kül-. döttség világi tagjai mind diszmagyarban jelennek meg, az egyházi férfiak pedig egyházi diszöltözetükben. A felkértek közül részvételűket bejelentették: Apponyi Géza gróf főispán, gróf Széchenyi Domokos, Boda Vilmos, Szabó Károly, Szeniczey Géza, Csapó Vilmos, Hanzély János, Nagy István, dr. Hirling Ádám, Döry Pál, Perezd József, gróf Apponyi Sándor, Simon- tsits Elemér, dr. Kämmerer Ernő, Forster Zoltán, Térmey János, Tóth István, Tóth Károly, Horváth Sándor, Fekete Ágoston, Holndonner Ferenc, Fördös Dezső.

— UJ mérnök. A budapesti villanyos részvénytársaság örffy Jenő mérnököt, örffy Lajos szekszárdi takarékpénztári vezérigazgató fiát mérnökévé választotta.

— Kitüntetések. A bukaresti világkiállítás zsüritanácsa a szekszárdi orsz. selyemtenyésztési felügyelőségnek és özv. Döry Vilmosnénak díszoklevelet (Grand prix) juttatott; aranyérmet pedig gróf Apponyi Géza főispán kapott.

— Esküvő* Jankovics Gyula szobrász- művész múlt szombaton d. e. esküdött a szek- szárd-belvárosi templomban örök hűséget Horváth Györgyikének, Horváth Kálmán nyugalm. telekkönyvvezető leányának. Násznagyok voltak : Döry Pál alispán és Fehérpatáky László egyetemi tanár. — Kohn Izsó gabonakereskedő folyó hó 17-én kötött házasságot Schwartz Salamon paksi épületfakereskedő leányával, Jankával.

— A vármegyei dljnokok fizetésemelése.

To Ina vármegye pénzügyi szakosztálya folyó hó

18-án tartott ülésében, melyen Örffy Lajos elnökölt, elhatározták, hogy a központi és a járási állandó dijnokok fizetését 1200 koronára emeli föl és ezen emelkedést az 1907. évi költségvetésbe be is illesztette.

— AZ 1107 ik évi serozáa. A honvédelmi miniszter Tolnavármegye törvényhatóságának is megküldötte körrendeletét, melyben elrendeli, hogy tegyék meg az 1907. évi ujoncozásra a szükséges előkészületeket. A rendelet meghagyja, hogy a sorozó-bizottságok utazási és működési tervét 1907. évi január hó 10-ig kell fölterjeszteni. A sorozásra az 1886., 1885. és 1884-ik évbeli hadkötelesek hivatnak föl.

— Zárdába vonult esperes. Pintér József nyugalmazott bonyhádi esperes-plébános egy gráci zárdába vonult, hogy ott csendben tölt- hesse el hátralevő napjait’.

— Alapítvány a harkányi kath. iskolára.

Harmy Gábor pápai prelátus, pécsi kanonok,

10,000 korona alapítványt tett a Harkányban építendő róm. kath. népiskolára.

Kedvelt borvíz!

Mit igyunk?

Az elsőrerdü természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet, a mohai

Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tették s ham árosán óriási számban kerültek ki orvosi bizonylatok: dr. Kétly, dr. Stamborszky dr. Berger, dr Naundorf, dr. Borcherdt dr. Akantisz, dr. Biodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Weener, dr. Balogh, dr. Varga, dr. Szabó, dr. Scipiades, dr Moravcsik, dr. Glaser, dr. M irkos- falvi, stb.-ektől, akik az Agnes-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyomorbajoknál, chconikus gyomorhurutoknál, főleg karlsbadi kúra, után csontlágyulásnál, angolkórnál, vese és hólyagbetegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fertőző betegségek _ellen (typhus, cholera stb.) 'üáztartások ■ -számara másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódaviznéi is olcsóbb ; hogy ,az Ag«ies-€orrás vizét a legszegényebbe ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki várótokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A -forrás kezelőség. — Kapható minden füszetüzletben és'elsőrangú vendéglőben. (4952. 30—30)

főraktár : Sala mon SÍ? e «rt^v érek cégpnél )Szekszárdon.

forrást, mert föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyogy- sóknát fingva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, lég- ■ cső- és húgyszervi betegségeknek. -