Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-18 / 42. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 október 18 4 — Póttartalékosok segélyezése. Amit a nemzeti kormány megígért, azt hűségesen teljesiti is. — A törvénytelen darabont-kor­mány alatt behívott póttartalékosok kárpót­lásban fognak részesülni. Az erre vonatkozó rendelet folyó hó 15-én érkezett le Tolnavár­megye törvényhatóságához, amelyben részletes pontossággal van megjelölve minden körülmény, amely a póttartalékosok segélyezésére vonat­kozik. Eme utasítás értelmében az 1905. évi ujoncozás elmaradása miatt a békelétszám fenn­tartására az 18b8. évi XVIII. t.-c. alapján kivé­teles tényleges szolgálatra behívott póttartalé­kosok közül rendszerint csak azok részesittet- nek segélyben, akik még a bevonulás előtt megnősülvén, bevonulásuk alkalmával feleségü­ket vagy gyermeküket kenyérkereső nélkül vol­tak kénytelenek visszahagyni, a tényleges szol­gálat idejére : amennyiben vagy teljesen vagyon­talanok vagy csak oly vagyonnal bírnak, mely mellett a család eltartására a családfő munka­ereje feltétlenül szükséges. Azok, akik nem fele­ségük és saját gyermekeik (hanem pld. özvegy édes anyjuk stb.) eltartásával voltak terhelve, csak különös méltánylást érdemlő esetekben és csakis a honvédelmi miniszter határozata alap­ján kivételesen segélyezhetők. A segélyösszeg megállapításánál alapul a tényleges szolgálatban eltöltött napok, továbbá a megállapítandó évi átlagos féríinapszám és a gyámoló' nélkül visz- hagyott családtagok száma veendő. És pedig, akik legfeljebb csak két családtagot hagytak vissza kenyérkereső nélkül, minden egyes a tényleges szolgálatban eltöltött napra a megál­lapított évi átlagos férfinapszám kétharmada részéig terjedhető összeget, a két tagnál na­gyobb családot visszahagyott póttartalékosok pedig a teljes férfinapszámig terjedhető össze­get kapják segélyül. Az évi átlagos férfinapszá­mot a közigazgatási-bizottság állapítja meg. Ami a segélyzendö póttartalékosok összeírását illeti, a legfontosabb az, hogy a hatósági nyomozás alapján hivatalból történik. És pedig úgy, hogy az egyes hadkiegészítő parancsnokságok be­jegyzik az összeirási lapokba a személyi ada­tokat s ezeket a lapokat 8 nap alatt elküldik a járási főszolgabírónak illetőleg a városi pol­gármesternek, a honnét azok megküldetnek ama község hatóságához, a amelyben az illető pót- tartalékos lakik. A hatóság erre őket személy szerint megidézi, családi és vagyoni viszonyaira nézve kihallgatja és minden egyesre nézve a bemondott adatok valódiságáról hivatalból meg­győződést szerez. Az összenási lapokat a köz­ség és városháznál 8 napig kifüggesztik, hogy az ellen észrevétellel vagy felszólamlással le­hessen élni. Ezután az összeirási lapok újból visszakerülnek a járási főszolgabíróhoz, illetve a városi tanácshoz, amelyek a beterjesztett ada­tokat az észrevételek és felszólamlások figye­lembe vételével átvizsgálják és az igényjogo­sultságot határozatilag megállapítják. A segély- összeg nagyságát a főszolgabíró mellé beosztott járási számvevő, illetőleg a városi tanács szám­vitelére hivatott városi közegek számitják ki. E kivetés ellen felebbezéssel lehet élni az alis­pánhoz, illetőleg a polgármesterhez, aki további felebbezés kizárásával hozza meg határozatát. Végül az összes iratok legkésőbb november 30-ig felterjesztendők a honvédelmi miniszter­hez, aki a kimutatásokát érdemben is, számté- telileg is felülbírálja, a külön folyamodványok felett pedig határozatot hoz, azután az iratokat utalványozás végett átteszi a pénzügyminisz­terhez. A segélyezés tehát hamarosan meg lesz és még egyszer figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy senkinek sem kell jelentkezni, mert min­den egyes továbbszolgáló póttartalékos hiva­talból lesz a segélyezés iránt megidézve. — Eljegyzésok. Jóbaházi Döry Béla cs. és kir. kamarás eljegyezte boronkai és nezetei Boronkay Ilka csillagkeresztes és alapítványi hölgyet. — Hermann Frigyes szekszárdi szőlő- birtokos, cs. és kir. tartalékos hadnagy eljegyezte Vörös Bettikét, — Vörös István kárpitosmester leányát. — Zsiymond Dezső, Szekszárd r. t. városi Írnok eljegyezte Tolnáról Demetrovits Rizát, Demetrovits Miklós leányát. — Frank Károly budapesti bankhivatalnok, tart. hadnagy Pincehelyről eljegyezte Schwartz Blankát. — Hermann Aladár bajai gabonakereskedő Tolná­ról eljegyezte Müller Jankát. — Ut-államosisitás. Kossuth Ferenc minisz­ter leirt Tolnavármegye törvényhatóságához, melyben tudatja, hogy az utállamositási pro- grainmon felül még államosítani kért pales— sár ~ seentlörinc—hogy esz — dombóvár — kaposvári útnak az állami kezelésbe leendő átvételét ugyan a jelen utállamositási programm keretébe már be nem illesztheti, azonban gondoskodott arról, hogy ezen ut, meg közforgalmú szem­pontból az állami úthálózat indokolt kiegészí­téséül tekinthető, az 1918 év után következő 6 éves ciklusban az első helyen államosítandó utak közé soroztassék. — Pénzügyi kezelőtisztek mozgalma. Dezső Jakab szekszárdi pénzügyigazgatósági irodatiszt kezdeményezésére országos mozgalmat indítottak meg a pénzügyi kezelőtisztviselők, hogy fizetésök rendezését kérjék a kormánytól. Ebben a tárgyban alapos érvekkel megindokolt memorándumot készítettek, melyet megküldenek az országgyűlési képviselőknek is, hogy ügyü­ket támogassák. — Ipartanács. Tolnavármegye ipartanácsa újra alakult, melynek rendes tagjai lettek: Mehrwerth Ferenc kir. kereskedelmi tanácsos, André István szekszárdi általános ipartestületi elnök; póttagok : Mayer János nagykereskedő és Ferner Mihály iparos. — üj nagytőzsde tulajdonos. A néhai Goldberger J. Mór által vezetett nagytőzsdét több pályázó közül nch. Simontsits Béla minisz­teri tanácsos özvegye kapta meg. — A nagy trafik után 2'5 százalék, különlegességek után 2 7 százalék jutalékkal. Goldberger 3 35 szá­zalékot élvezett. Mint értesülünk a nagytőzsde a Ferdinánd-féle üzlethelyiségbe helyeztetik át. — Uj iskolák. A szekszárdi róm. kath. hitközség jövő évben a bátaszék-utcai iskola telkére két uj tantermet építtet, melynek terve­zetét már el is készítették. — A döbröközi róm. kath. hitközség pedig 55.217 korona 3 f. előirányzattal emeletes iskolát emeltet. — Igazgató-tanítónőknek nem szabad férj­hez menni. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter 5042. sz. alatt elrendelte, hogy az állami tanítónő és óvónőképző-intézetek hajadon igaz­gatónői, ha férjhez mennek igazgatói minősé­gükben tovább meg nem maradhatnak, hanem tanítónői teendők végzésére a tanitónőképző intézethez fognak beosztatni. Természetesen nem hat ezen rendelet a fennálló viszonyokra. A rendeletet Tóth János államtitkár irta alá. — A szocialisták működnek. Az országot elárasztották a szociálisták fölszólitásokkal, me­lyekben arra biztatják a mezei munkásokat, hogy ne kössék meg télen az aratási szerződést, mint eddig szokták, hanem várják meg a tavaszt. Az ügyészség több helyen lefoglalta a nyom­tatványokat. — Iskolaszék megalakulás. A szekszárdi izr. hitközség népiskolájának iskolaszéke a vallás- és közoktatásügyi-miniszter utasítása értelmében újra megalakult. Iskolaszéki elnök lett: dr. Leopold Kornél. Alelnök: dr. Rubin­stein Mátyás. Jegyző; König Géza. Tagok; Ács Lipót, Áldor Ödön, dr. Horváth Jenő. dr. Mül'er Ferenc, dr. Pirnitzer Béla, Polgár József és dr. Spányi Leó. ^ k — A pécsi püspök adománya. Gróf Zichy Gyula pécsi püspök a szekszárdi Róm. Kath. Olvasókör 10 éves fennálása ünnepélyének al­kalmából az egyesület céljaira 2000 koronát küldött. A bőkezű egyházfő nagylelkű adomá­nyát a következő levél kíséretében küldötte meg Szabó Géza hittanárnak, az Olvasókör rendkívül ügybuzgó és tevékeny ügyvezető elnökének. A pécsi püspöktől. 3144 -------------gg|— 19 06. Tisztelendő Ügyvezető Elnök Ur! Benső örömmel értesültem folyó évi október 11-én felterjesztett jelentéséből, hogy a szekszárdi Róm. Kath. Olvasóköi fenn­állásának 10 éves jubileumát folyó^hó 27. és 28. napjain múltjának megfelelő ünne­péllyel akarja megülni. ... M Szívesen és nagy örömmel látok min­den oly mozgalmat, mely mig. egyrészt a megrendült valláserkölcsi alapot igyekszik a hívek leikeiben a templomon kívül is szilárdabbá tenni, addig másrészt egyházunk fiait társadalmi téren tömöríti s gyűjti egy táborba a minden oldalról fenyegető fel­forgató törekvések ellen : azonban az olyan lelkes munka, mely rövid néhány év lefor­gása alatt mindig újabb rétegeket von ez ideális küzdelem terére anélkül, hogy ki­tűzött céljától és a kezdet buzgalmától bár- mint is eltérne ; sőt ezt a buzgalmat szem­mel láthatólag fokozza és mindig jobban tudatossá teszi; az ily lelkes munka fő­pásztori gondjaim közt nem pusztán örö­möt, hanem sokszor megnyugvást is szerez. Ily érzéssel látom a szekszárdi Rom. Kath. Olvasókör fejlődését; melytől jövőre is sok áldást és mind erősebb kihatást remélek. Tudom, hogy e nagy munkában Tisztelendőségednek kiváló része van; és szivemből örülök is neki, de jól tudom azt is, hogy önzetlen munkatársak és lelkes férfiak segfiették a kört ilyen eredményhez: mindnyájunknak az ünnep küszöbén köszö­netét mondok és tevékeny munkásságuk felett elismerésemet fejezem ki e sorok utján is. Szivemből kívánom, hogy a körnek további élete nemes céljainak kultiválásában, tagjainak önzetlenségében, a vezetők lelkes munkájában és mindnyájuk öntudatos, össze- tartó tevékenységében megfeleljen az első évtized eredményeinek, sőt az Isten segé­lyével felül is múlhassa a fejlődés nagyobb arányával. Ehhez küldöm áldásomat és ezen célra mellékelek 2000 koronát. Ki egyébként imáikba ajánlottan vagyok Pécs, 1906. október 14-én. igaz jóakarójuk Zichy Gyula pécsi püspök. — Anyakönyvvezetői kinevezés. A belügy­miniszter Linka Ottmár bonyhádi segédjegyzőt a bonyhádi anyakönyvi kerületbe a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatás­körrel anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — Ugyanez alkalommal a belügyminiszter Kühnel Ferencet a bonyhádi anyakönyvvezető helyet­tesi tisztségétől fölmentette. — Az 0. ül. K E. f. hó 14-én Budapesten rendkívül népes gyűlést tartott, melynek tárgyát igen fontos ügyek képezték. Tolnamegyéből Leicht Lajos, a tolnamegyei fiók elnöke és Paksról Rdbinék Pál vál. tag vettek részt. M it ÍgyU nk? Igyunk mohai hogy egészségünket megóv- Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai uk, mert csakis a tér mészetes szén­savas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. AGNUS" forrást, ha gyomor-, bél- es legcsőhuruttol szabadulni akarun forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. 4952.29-s forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok allanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarni ^ Hl II 11 Hl IP —11 Ilii I ^^1—■ IIMBB w W W ------------- -- — A mo hai Agnes-forrás, mint természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elen ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogvk kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy mi ragalyos betegségektől is, mint tífusz, kolera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvo •*®l**®bintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivelnagyobb üvegekben minden kéti órtékű mesterségesen szénsavvaj telitett viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb ; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ________ em ber is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete iógyen kapható 1/ 1 .. , . — A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. ■ IxGuVBIT DOfVI Főraktár; Sa Iámon Testvérek cégnél Szekszárd

Next

/
Thumbnails
Contents