Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-20 / 38. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 szeptember 20 teljesen alkalmatlan posta- és táviró hivatal helyett segítsen neki alkalmas posta- és táviró helyiséget keresni, de a fizetendő bérösszeg ne legyen több 3000 K-nál. A polgármester azt indítványozta, hogy kérje a város az ügy elodázását fél évre s utasítsa a képviselőtestület a tanácsot, hogy ezen idő alatt a kérdést tanulmányozza s tegyen neki a képviselőtestületnek javaslatot, amit az elfogadhat s fölterjeszthet a kereskedelmi miniszterhez. A képviselőtestület úgy határozott, hogy a tanács november elsejére készüljön el javaslatával s már most adja tudomására az illetékes szakminiszternek, hogy itt 3000 koronáért alkalmas helyiséget bérelni nem lehet. A képviselőtestület határozata teljesen kielégít bennünket. — A mig a tanács elkészül javaslatával, módjában lesz a város lakosságának az ügyet megtárgyalni és a képviselőtestületi gyűlés olyan határozatot hozhat, a milyen a város lakossága érdekeinek mindenben teljesen megfelel. Az idő rövid, de ha meggondoljuk, hogy ezen ügy elodázása halasztást alig tűr, a rövid idővel is be kell érnünk. Az ügygyei kapcsolatos kérdéseket tömöritenünk kell, hogy a fölösleges szószaporitásnak elejét vegyük. Az első kérdés az, hogy mire van szüksége a posta- és táviróhivatalnak ma és emberi számítás szerint mennyivel kell ezt megnagyobbítani, hogy 25 évig megfeleljen rendeltetésének. Figyelembe kell ezeket vennünk a lakosság érdekében, mert alig van hivatal — talán a városházát kivéve, — amely olyan feltűnően szolgálja a lakosság összeségének az érdekeit, de figyelembe kell ezeket vennünk a postai alkalmazottak érdekében is, mert nekünk elvitázhatlan kötelességünk mindent elkövetni arra nézve, hegy azok hosszú és terhes szolgálatuk mellett egészséges és kényelmes helyiségekben kedvvel végezzék munkájukat. Figyelembe kell ezt vennünk azért is, mert mi azt óhajtjuk, hogy városunk építse meg a hivatalt és legalább 25 évig ne legyen gondja annak megnagyobbitásával. Ha magán egyén képes azt haszonra megépíteni, a városnak is képesnek kell rá lenni. Ha magán egyén rászorult a haszonra, amit ez az ügylet hoz, a város még jobban rá van arra szorulva. A második kérdés a hivatal helye. Erre nézve elmondhatjuk, hogy a város összes lakosságának az az óhajtása, hogy az a hivatal a város központján helzeztessék el. Néhány ezer forint itt nem jöhet számításba. Ebben a kérdésben nem engedünk. — Ezt nem kérjük, ezt követeljük. Nekünk ne állítsanak se Várdombnak se Mözsnek postát, hanem állitsáK azt nekünk. A többi kérdés mind mellékes. De nézzük azokat is, hiszen mindnyájunk érdeke, hogy az ügy tisztáztassék. Bérház legyen-e vagy uj épület ? Azt hisszük, hogy Szekszárdon nem lehet olyan épületet találni, amely a szóban forgó célnak mindenben megfelelne, még nagymérvű átalakítások után sem. Uj épületet kell tehát emelni, amelynek már a tervezésénél különös súlyt kell fektetni az épület speciális céljaira. Épüljön az egyenesen és kizárólagosan posta-, táviró- és távbeszélő hivatalnak. Amit az építészet e téren már kieszelt, azt itt alkalmazásba kell venni. Meg kell szerezni az ilyen célra emelt épületek terveit nagyobb számban, kiválasztva belőlük a jó, az alkalmas részeket, igy kell ami épületünket megtervezni. Ha igy járnak el azok, akiknek kezébe az ügy megvalósítása kerül, akkor azok jó szolgálatot tesznek városunk lakosságának. — Akkor lesz alkalmas posta- és táviró hivatalunk, vagy ha hangzatos címmel akarunk élni: »Posta- és táviró palotánk.« Zászlószentelési ünnepély. Lélekemelő, gyönyörű ünnepség színhelye volt múlt vasárnap Tolnavármegye székvárosa. Ezen a napon ment végbe a szekszárdi «Kath Legényegylet» uj nemzeti selyemzászlajának felszentelése és ekkor ülte meg az egylet fennállásának 10 éves évfordulóját. A kettős ünnepély minden részében fenségesen sikerült. A zászlóanyai tisztet Stokinger Jánosné sz. Müller Emilia vállalta el, akinek férje az egyesület tevékeny világi elnöke. A nagyszabású kettős ünnep különösen az iparosságnak volt ünnepe, de azért abban részt vett társadalmi osztályaink minden rétege. Ott volt Szabó Károly országgyűlési képviselő is. Megjelentek az ünnepélyen a szekszárdi Kath. Olvasókör (zászlóval), az általános Ipartestület (zászlóval), a Tűzoltó Egylet, a Kath. Legényegylet, a hőgyészi Kath. Legényegylet (zászlóval), a dunaszekcsői Kath. Legényegylet, a bátaszéki- (zászlóval), a pécsi-, a budapesti Kath. Legényegylet (zászlóval). Szekszárd nagy közönsége is impozáns számban vett részt az ünnepségben. A zászlószentelési napot megelőzőleg a legényegylet pártoló és rendes tagjai a vidéki vendégekkel együtt' a szekszárdi polgári olvasókörben gyűltek össze és este 9 órakor lám- pionos menetben a nagyközönség százaitól kisérve a zászlóanya Széchenyi-utcában levő lakása elé vonultak, akit Egri Béla tanító, kath. legényegyesületi jegyző üdvözölt, melyre az ünnepelt zászlóanya igen rokonszenvesen válaszolt a közönség éljenzése közben. Az ünnepély napján már reggeli 5 órakor a szekszárdi tűzoltó zenekar járta be a varost. A vidéki vendégeket a vasútról a polgári Olvasókörbe kisérték, a hová mind sűrűbben érkeztek a fehérruhás koszorús leányok, a jelveny- nyel és karszallaggal díszített vőfélyek, a külön- böző egyesületi tagok és magánosok. A polgári Olvasókörből az ünneplő közönség a bevont egyleti uj zászlóval a zászloanya lakására vonult. Itt Szilágyi Juliska kisasszony udvozlo beszéddel átnyújtotta a zászlóanyanak a nemzeti szinü szalaggal díszített piros rózsákból álló csokrot. ... . „ Ekkor kibontották az egyesület remek nemzeti szinü hatalmas selyemzászlajat, me yre a zászlóanya felkötötte a nehéz feher selyem szalagot, melyet az ő megrendelesere a budapesti Hermina-zárda nővérei készítettek. Ezután a tűzoltói zenekar rákezdett a magyar nemzeti Himnuszra, melynek hangjai mellett megindultak a belvárosi róm. kath. templomba. j ... A gyönyörű menetben részt vett: a tűzoltói zenekar, a tűzoltóság Boda Vilmos főparancsnok vezetése alatt zászlóval, a kath. Olvasókör Szabó Géza alelnök vezetésével zászlóval, a szekszárd—újvárosi kath. Olvasókor es Ifjúsági egylet, az Ipartestület zászlóval, a hőgyészi, a budapesti és bátaszéki kath. legény- egyletek zászlóval, továbbá a pécsi, dunaszek- csői legényegyletek képviselői. Az egyesületi nemzetiszinü selyemzászló után haladtak a koszorús leányok, vőfélyek, Stockinger Jánosne úrnő, zászlóanya, Wölfel Ferenc egyházi elnök, Stockinger János világi elnök, Szabó Karoly országgyűlési képviselő, Erdősi Károly pápai káplán, a központi Legényegylet elnöke, Virág Ferenc pécsi lelkiigazgató, Rácz József p. u. számvizsgáló, a pártoló tagok és még igen sokan. A zsúfolásig megtelt templomban az ^ ünnepi nagymisét Wosinsky Mór apát-plébános teljes ornátusban végezte, kinek Szabó Géza hittanár és Mosgai Sándor segédlelkész segédkezett. Szentmise után Wosmsky Mór apát, az egyesület helyi védnöke a szószékre lépett és a zászló jelentőségéről, a legényegyleti tagok hivatásáról emelkedett szellemű szép beszédet tartott. Utána a zászlót megszentelte. A templomból a menet a már fent közölt sorrendben a polgári olvasókörbe indult, ahol Virág Ferenc pécsi lelki-igazgató, az egylet megalapítója ezen mottóval: «Imádkozzunk és dolgozzunk» — gyönyörű ünnepi beszédet mondott. Most következett a szegbeverés. Az első szeget a zászlóba szép jeligével Stokinger Já- nosné urr.ő zászlóanya verte be. A pécsi püspök nevében Wosinsky Mór apát végezte a szegbeverést. Püspök jeligéje: «Hogy Szűz Anyánk s szent Jegyese védjék, oltalmazzák és vezessék teljes virágzásra a legényegyletet». néha egymással s később is volt alkalmuk találkozni, mivel házi nevelésben és tanításban részesültek s igy állandóan otthon voltak. Gyula délceg legénnyé fejlődött, fekete bajusza imponált Piroskának, akinek szép fekete szemei meg Gyula szivét nem hagyták háborítatlanul. Az öregek szemet hunytak a fiatalok egymáshoz való közeledésének, mert nem volt rájuk nézve valami visszataszító gondolat, a két szomszédos birtokot gyermekeik kezében egyesülve látni. E körülmény kedvezett a fiataloknak s mindinkább megszerették egymást. Ezzel párhuzamosan mind ritkábban és ritkábban pörosködtek az öregek, úgy, hogy a dolgok ilyetén haladása a teljes békéhez kell hogy vezessen. Megjött azonban az alkalom, mely a békét és a fiatalok boldogságát előbb hozta meg, mint várni lehetett. A nemzeti ébredés kora következett be. Hazánk nagyjai megteremtették a nemzet függetlenségét, mely azonban nem soká tartott, kiütött a szabadságharc, a nemzet önvédelmi harca. Minden ép fia hazánknak a csatatérre sietett. Teöreök Gyula sem gondolkodott soká, hanem honvédnak jelentkezett. De mikor e szándékát tudtára adta édes atyjának, egy kéréssel fordult hozzá. Engedelmet kért atyjától, hogy megkérhesse Eötvös Piroska kezét, hogy eljegyzés után az ő képével szivében induljon a csatába s az ellenség leverése után visszatérve, fényes lakodalmat tarthassanak. Atyja megengedte és Gyula megkérte Piroska kezét. Midőn az öreg Eötvös elé állt és azt mondotta, hogy a haza védelmében méltóvá akarja magát tenni az ő eszménye kezére s igy a két család kibékülését is létrehozni, Eötvös egy szóval sem mondott ellent a fiatal Teöröknek. Másnap este fényes eljegyzési ünnepélyt tartottak. De nem soká tartott a mátkapár boldogsága, Gyula egy nappal később már a sereghez ment. Magával vive mátkája talizmánját, bátran indult a harcba. Piroska sirt, de végre is megnyugodott vőlegénye hazafias elhatározásában s imájában enyhülést talált. Teöreök Gyula végig küzdötte a szabadságharcot. Hősiesen harcolt s nem egy kitüntetést nyert. A szőregi ütközetben, 1849. aug. 5-én Dembinszky alatt mint hadnagy oly hőstettet követett eí, hogy főhadnaggyá léptették elő. Az ütközetet Dembinszky elvesztette és Arad felé hátrált. Temesvárnál Bem vette át a főparancsnokságot és augusztus 9-én megtá- madth Haynaut. A csata elveszett, a sereg Lugos felé hátrált. Teöreök Gyula főhadnagy a szabadságharc ez utolsó ütközetében megsebesülve lebukott lováról. Szive alatt járta át testét a Mit igyunk? Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. forrás^ ha gyomor-, bél- es légcsöhuruttól szabadulni akarunk, forrást, É| a vesebajt gyógyítani akarjuk. 4952.26—30. forrás^ ha, étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha máj bajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző ellemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor*, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év, óta bebizonyosodott, hogy .rné(J ragályos betegségektől is, mint tífusz, kolera, megkiméltettek azok, akik közÖDségeslvóviz helyett a fökieriummentes mohai Ág ne s-y Ízzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva« Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében, olvasható. Házfafiások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél, is olcsóbb ; hogy az Agn^-forrás vizét a_legszegényebb _________________________ emb er is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete iógyen kapható. 1/nHwnM hnruiv I — A forráskezelöség. — Kapható minden füszerüzleityeg, és. elsőrangú vendéglőben. ' == . ... ——-X—,=^= WJUVtJll UUlvIs» 1 F öralitár : Sal am on T estvérek cég nél S z e k s^z ár dl. -
