Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-23 / 34. szám
10 A decsi tűzoltók ünnepe. Szép ünnepélynek volt színhelye folyó hó 20-án Decs község, melynek ifjú tűzoltó egylete tüzes lelkésedésével immár zászlót szenteltetett magának, hogy a humanizmus igaz katonái, alá sorakozva megbonthatatlanul szolgálják nemes hivatásukat. Az ügyesen rendezett nagyszabású ünnepély már előzó nap kezdetét vette, minthogy a távolabb eső tűzoltó testületek vasárnap délután érkeztek. A kis sárközi község külömben csendes utcái egyszerre megelevenedtek a sok tűzoltó és a még több kiváncsi jó falusiaktól. Miután már a vidéki testületek fogadtatása befejeződött, es'e 8 órakor zenés-fáklyás menettel tisztelték • meg a zászlóanyát, kit a decsi tűzoltói egylet elnöke Kis Szél Mihály magyarosan üdvözölt, melyet Komandinger Kálmán főparancsnok, a zászlóanya férje rövid szép szavakban köszönt meg. Utána ismerkedési estély volt a Polgári Olvasókörben, hol a késő éjjeli órákig jókedvűen ismerkedtek a bajtársak. Az ünnepély napján kora reggel zenekaros riadó ébresztette a még édesen szunnyadókat, mely után nemsokára gyülekezni kezdett a tűzoltóság, hogy a kitűzött időben a szép koszorús leányokkal s a felszentelendő zászlóval a zászlóanyához vonuljon. A programmtól itt egy kis eltérésnek kellett lenni, mivel a kedvezőtlen idő miatt nem a füzes melletti sátorban, hanem a templomban, — mint különben is arra leginkább illetékes helyen — volt a zászló felszentelése. A kis templom zsúfolásig megtelt közönséggel. Bús Lajos decsi ev. ref. pap szép beszéd kíséretében áldotta meg az önkéntes gárda gyönyörű fehér selyem zászlaját, melyen arany betűkkel hímezve a következő szavak vannak : «Istennek dicsőség, egymásnak segítség», mig a zászlóanya által rákötött selyem nemzeti szallagon ez állt: «Közveszélyben tettre készen« A zászlófelszentelés és Istentisztelet után volt a templom előtti sátorban a szegek leverése, következvén utánna a mintegy 200 főnyi tűzoltóság diszmenete a zászló és zászlóanya előtt. Gyakorlat az esős időre való tekintettel elmaradt. Déli fél 12 órakor Tolnavármegye Tüzoltószövetsége közgyűlést tartott a községházán. A közgyűlés tárgyát a lefolyt évre vonatkozó elnöki és tüzfelügyelői jelentések, a számadások megvizsgálása s a legközelebbi közgyűlés helyének és idejének meghatározása képezte. Az elnöki jelentés a tűzrendészetet jónak mondja, ami a tüzfelügyelők jelentéséből is kitűnik. Az 1905 évi számadás 1921 korona 88 fillér bevétel, 533 korona 43 fillér kiadás és 1388 korona 45 fillér pénztári maradványnyal helyesnek találtatott. A jövő évi közgyűlésért Szakcs és Dunaföldvár'közt volt egy kis küzdelem, mert előbbi zászlószentelést, utóbbi pedig 30 éves jubilációt tart s igy mindkét egylet kiküldöttel kérjék a közgyűlés ott tartását. A közgyűlés 1 szavazattal Dunaföldvár mellett döntött Egynémely kisebb indítvány után a közgyűlés véget ért. Egy órakor a nagyvendéglőben népes diszebéd volt, melyen több felköszöntő hangzott el. Az elsőt Boda Vilmos szövetségi elnök mondta a zászló anya, Kotnmandinger Kálmánná, Döry Erzsébetre, kinek nevében a szép ovációt férje megköszönve, a zászlóra és szallagára irt jeligéket kívánja tűzoltói szivébe különösen bevésni s minthogy e zászló örök disze a decsi Önkéntes Tűzoltó Testületnek,, kéri bajtársait, hogy ahhoz mindenkor méltók is legyenek. Szabó Károly képviselő a vármegyék, mint az alkotmány bástyái és azok hazafias alispánjairól emlékezik meg, kik közt örömmel látja Döry Pált, Tolnavármegye alispánját, kire üriti poharát. Döry Pál alispán szép szavakban köszönti Decs község közönségét. Majd később Bús Lajos decsi ev. ref.. lelkészre emeli poharát, kinek nemes lángja még sokáig világítson a decsieknek és soha el ne fogyjon. Bús Lajos Boda Vilmost, a szövetség elnökét élteti, kiemelve az ő fáradhatatlanságát, melyet" példaként állit és óhajtja, hogy az ő szive’ rfíélegétől vegyenek tüzet a csüggedő tűzoltók. Csik József bonyhádi tűzoltó főparancsnok a hölgyekre; Boda Vilmos a decsi tűzoltóság megteremtőjére: Kommandinger Kálmán jegyzőre emeli még poharát, mit Kommandinger szerényen eltávolít magától, mert az érdem -nem csupán az övé, hanem az ő névtelen hőseié, kik közül mégis Dénes Sándor alpa- rancsnokot- -és Kis Szél Mihály elnököt mint vele legtöbbét küzdőket emeli ki s az ő egészségükre ..üriti poharát. Még Horváth László szakcsi főparancsnok élteti a decsi .tűzoltókat és Decsnek szinmagyar közönségét, legvégül pedig Nagy István dombóvári főpararicsnok élteti Szabó Károly orsz. gyűlési képviselőt, A bankett befejezésével a fiatalság már táncra penderült, mely másnap reggelig a legjobb kedvvel tartott. Jólesik felemlíteni azon örvendetességet, hogy zászlószegét József főherceg és vármegyénk népszerű főispánja gróf Apponyi Géza szintén kiváltotta, szegeik beverésével Koman- dinger Kálmán decsi főparancsnokot bízva meg. Fizet a sors. «Magyarország felséged lábai előtt fekszik.» Ezen szavakat üzente 1849-ben Paskievics orosz fővezér a minden oroszok cárjának. A cár pedig elégült mosolylyal nézett végig önmagán s azt gondolta bizonyára, hogy nálánál hatalmasabb ur nem létezik a föld kerekén, ha ő akarná, az egész föld népe odaborulna lábai elé. Büszkeséggel nézett a Romanovok ősi trónjára : «Van-e hatalom, mely ezt a trónt valaha megingathatná ?» így gondolkodott a fehér cár. Ami késik, nem múlik. A sors mindig megfizet, ha előbb, ha utóbb, e sors adósa senkinek sem marad. Hogy egy trónt, egy ősi dinasztiának a trónját valami megmozgathassa, arra csakugyan nagy hatalom kell. Ilyen hatalom pedig csak egy van a földön, a nép hatalma, a nép akarata. Az a lázadás, az a forrongás, mely~ jelenleg Oroszországot lángba készül borítani, sokat jelent. Az a hadsereg, a vészes kozákság, a fehér cárok rettegett katonái, melyek egykor végiggázoltak Magyarország földjén, az a hadsereg, amelybe a cárok tulajdonképpeni nagy, hatalma van letéve — lázong. És ugyan mit akarnak elérni ? Nem sokat: Jogot! A cár pedig péterhofi palotájában, amint fogadja a befutó táviratokat, jelentéseket, melyek egytől-egyig csak lázadásról, elégedetlenségről szólanak, elképedve kérdi Önmagától: Mi az ? Lázong a nép ? Elégedetlenkedik ? Hát lehetséges ez ? Az a nép, amely a te felfogásod szerint csak azért él, hogy tekintélyt, hatalmat, fényt adjon a trónodnak, az a nép, amelyet te eddig csak mint egy bábot ismertél, az a nép, amelyet te olyannak ismertél, hogy ha a cári láb közéje rúg, meglapulva csúszik lábaid elé, az a nép lázong és most már követel. Követelése pedig csak egy szóból áll: jogot! Te bizonyára mosolyognál, ha ezt hallánád. Jogot ? . . . Minek a népnek a jog ? — mondanád — hát nem arra való a nép, hogy barom legyen, egy dölyfös nagyhatalomnak a barma ? Hát nem arra való a nép, hogy a minden oroszok cárja, ha úgy akarja, karóba húzássá valamennyit? Szegény cár, te a leghatalmasabb, de a legszerencsétlenebb halandó a földön, nem látod, hogy ez a mozgolódás, ez a lázadás, az idők jele, a sorsnak intő keze. Te, a minden oroszok cárja, nem tudod, hogy a felvilágosultság, a népszabadság szelleme s világitó fáklyája átszürődik, áttör a legvastagabb, a legfélelmesebb önkényuralmon, a legvadabb zsarnokságon ? Nem érzed, hogy a lázadásból, a rombolásból a felséges nép szava kiált hozzád : Jogot nekünk! Nem hiszed, hogy az a nép, mely meg tudja magát alázni, tud rabszolga lenni, — az tenni is tud ha akar," vagy elsöpörheti bántal- mazóját a föld színéről, ha akarja ? Szegény fehér cár, te vagy a leghatalmasabb, legfélelmetesebb ur a földön, a minden oroszok cárja, de találsz-e rengeteg birodalmadban egy talpalatnyi helyet, hol biztonságban érezhetnéd magad ? Ez az idők jele, a sors keze. Hiszem, hogy Magyarország sorsának Isten- asszonya még mindig feljegyezve tartja azokat a büszke szavakat, a melyek Magyarország vérébe fojtását, ejtiprását igy jellemezték : «Magyarország felséged lábai előtt fekszik.» Szegény cár, néked van okod félni — őseid bűnéért neked kell megfizetned, vagy neked fizetnek meg. Tempora mutantur! Magyarország újra egy hatalmai, egy szabad állam, a világ elismerésének zászlója rég meghajtva áll előtte, mig te, szegény cár, reszketsz a sors fordulásától, mely fiiledbe csengi majd azokat a büszke szókat, melyeket ősödnek hoztak hírül, de némi változással. A népszabadság hőse a barrikádok ormán már ott áll, s készen áll kikiáltani a felséges népnek: «A Romanov dinasztia a nép lábai előtt fekszik !> Szegény fehér cár! Se. G. EGYLETEK és TÁRSULATOK — A dombóvári Szlnp&rtoló Egyesület a legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy Szilágyi Dezső színigazgató ajánlatát egyhangúlag elutasitja. Azután táviratilag felszólították SzalJcay balatonfüredi és Kövessy siófoki társulatát, hogy a fürdőidény végével jöhetnek-e Dombóvárra ? Ha őszre sem kaphatnak társulatot, akkor tagdijakat visszafizetik, vagy a nyári színkör alapjára fordítják. A választmány még elhatározta, hogy az aréna-alap számára adományt kér Dombóvár községtől, a Takarék- pénztártól, a vármegyétől és a Dunántúli Köz- művelődési Egyesülettől. — Hitközségi és iskolaszék! ülés. A szekszárdi róm kath- hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 24-én d. u. 3 órakor ülést tart. Tárgysorozat: 1. A vizsgabiztosok jelentése. 2. Miniszteri döntés az iskolafentartási pénzről. 3. Jártas Róza és Horváth Erzsébet tanítónők fizetésfelemelés iránti kérvénye. 4. A beiratások idejének elhatározása. MULATSÁGOIL — Táncmulatság és hangverseny. A dombóvári intelligens fiatalság folyó évi szeptember 1-én nagyszabású hangversenyt és táncmulatságot rendez a Dombóvárott fölállítandó polgári iskola javára. Az est érdekességét csak növeli, hogy lesz férfi és női szépségverseny, csók- licitáció, tombola, amerikai végeladás stb. — A kölesdi Magyar Első Asztaltársaság 1906 augusztus 26-án a nagy vendéglő kerthelyiségében a szegény gyermekek felruházásának javára táncmulatsággal egybekötött dij- tekeversenyt rendez. Belépő-dij: személyenként 80 fillér, a tekeverseny kezdete d. u. 3 órakor. Jó zenéről, ételről és italról gondoskodva van. Felölfizetések köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a tánc a nagyteremben tartatik. — A Bonyhádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1906 augusztus hó 26-án saját pénztára javára a gimnázium kerthelyiségében tánccal egybekötött nyári ünnepélyt rendez. Belépő-dij: személyjegy 1 korona, családjegy 2‘40 korona. Felülfizetéseket köszönettel veszünk és hirlapi- lag nyugtázunk. Az ünnepély sorrendje: Reggel 5 órakor zenekaros riadó. Negyed 12 órakor térzene (a Fő-téren). Fél 1 órakor diszebéd az újonnan megválasztott tisztikar tiszteletére (1 teríték tetszés szerint 1 korona 20 fillér, vagy 2 korona 40 fillér). 4 órakor a tűzoltók disz- felvonulása. 5 órakor virágcsata, céllövészet, különféle versenyek. A külön e célra épült színházban színjáték, hangverseny stb. Részletes műsor a helyszínen kapható. IRODALOM. — A pap vétke. E címmel jelent meg Ouida, a legnépszerűbb angol írónő egyik legérdekesebb regénye, az «Érdekes Könyvtár» regér,y- czarnokában, melynek legújabb kötetét képezi. A regény egy plébános iszonyú szenvedéseit és feldúlt lelkivilágát festi oly mesteri tollal, hogy a legedzettebb idegzetű olvasó sem képes felindulás nélkül végigolvasni. — A vállalat havonta egv ilyen ízléses kiállítású regény- kötetet küld olvasóinak negyedévi 2 korona előfizetési dij ellenében, mely összeg az «Érdekes Könyvtár» kiadóhivatalába, Budapest, Kálmán-utca 2. szám alá küldendő. Regényjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.
