Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-16 / 33. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 auguszlus 16 nevezett bizottsági tagnak ezen tevékenységéért elismerés szavaztassák és a jegyzőkönyvben megörökittessék. (Az indítványt a közgyűlés éljenzéssel elfogadta.) A közgazdasági viszonyokról szólva, a szőlőtermésbeli kilátást jó középtermésnek jelzi. Aratósztrájk nem volt; de viszás helyzet állott elő, mivel a tolnamegyei aratók nagy része más vármegyékben végzett aratást, mig nálunk más vármegyék munkásaival dolgoztattak a gazdák. Az alispáni jelentésből megdöbbenve hallottuk, hogy a kivándorlás Németországba, de főleg Amerikába egyre fokozódik. Ezen nagy bajon társadalmi és állami intézkedés által kell segíteni; ajánlja, hogy a vármegyében ipartelepeket kell a munkások részére szervezni. A közgyűlés a minden fontos tnozzanatra kiterjedő jelentést tudomásul vette és elhatározta, hogy felhívja a vármegyei gazd. egyesületet az ipartelepek létesitésére és annak tárgyalására. A közigazgatási bizottság féléves jelentése, valamint a számonkérő székről felvett jegyzőkönyv is tudomásul vétetett. Ezután a főispán elrendelte a titkos szavazást a központi választmányban és az állandó választmányban megüresedett tagsági helyekre. A szavazás két bizottság előtt történt. A virilisták szavazatát gyűjtő bizottság elnöke volt: Bemrieder József, tagjai: ^ Fekete Ágoston, Ferezd József, jegyző: dr. Éry Márton. A választott bizottsági tagok elnöke volt: Jeszenszky Andor, tagjai: Bemrieder János, Szabó Károly, jegyző Szévald Oszkár. A szavazás eredménye lett, hogy beadatot 69 szavazat és a közigazgatási bizottságba Kovács S. Endre 69, a központi választmányba Paál József 69 és Frühwirth Jenő 64 szavazattal választattak meg. Felkiáltással az állandó választmányba Kovács S. Endre, a lótenyésztési bizottságba elnökké Perczel József, taggá Döry Frigyes választattak be. A völgységi járási mezőgazda- sági bizottságba Fehér Zoltán, a magyarositó bizottságba meg Magyar Miklós závodi plébános és Bitter Péter nyug. tanító lettek megválasztva. A belügyminiszternek a gazdasági munkás- és cselédlakások egészségi viszonyainak javítására vonatkozó rendelete a közoktatási szakosztálynak adatik ki. Felolvastatott a kereskedelemügyi miniszternek a törvényhatósági úthálózat megállapítására és az 1906—1909. évekre kiépítésre előirányzott törvényhatósági utak kijelölésére vonatkozó két rendelete. Ezen tárgynál Bemrieder József kéri a kölesd—tengelici ut kiépítését. Simontsits szól, hogy egy küldöttség menesztessék a miniszterhez, hogy a Dunaföldvártól Domboriig húzódó útvonal az állami utak közé vétessék föl. Az állandó választmánynak e tárgyban előterjesztett javaslatát a közgyűlés elfogadta. A kereskedelemügyi miniszter leiratban tudaja a vármegye törvényhatóságával, hogy Tolnavármegyét a székesfehérvári iparfelügyelői kerülethez oztotta be. Az állandó választmány javaslatához képest a törvényhatóság felír a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy Szekszárd székhelylyel külön iparfelügyelői kerületet állítson fel. A közös hadsereg hadapród-iskolánál létesített vármegyei alapítványi helyre Lindtner Ármin szekszárdi m. kir. adótárnok Pál nevű fiát vették föl. Bártól Béla vármegyei bizottsági tagnak 5 indítványa került tárgyalásra. Nevezetesen indítványozta, hogy az általános titkos választói jognak behozatalára való tekintettel a magyar országgyűlés reformáltassék. Bőven körülírt indítványa módosítással fogadtatott el, melynek értelmében a törvény- hatóság felír a kormányhoz és a képviselőházhoz az indítványban foglaltak érdekében. A középdunai áthidalás sürgős foganatosítása tárgyában benyújtott indítványa tárgytalan lévén, tudomásul vétetik és Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez köszönő felirat intéztetik, a tervbe vett baja—bátaszéki vasút kiépítéséért. Ezután Bartal Béla köszönetét mond a törvényhatóságnak azon elismerésért, mellyel őt kitüntették. Az érdem azonban — úgymond — nem az övé, hanem Tolnavármegye törvény- hatóságáé. Beszédében hangsúlyozza, hogy a vármegyének érdeke Szekszárd várost képessé tenni uj terheinek elviselésére, ami közlekedési utainak fejlesztése által elérhető. A főispán már megtette az intézkedéseket, hogy Szekszárd vasúti viszonyai javuljanak. Szükségesnek tartja, hogy a baja—bátaszéki vasút és áthidalás már októberben megkezdessék. Már most a vármegye figyelmét felhívja egy nagy kérdésre: a Duna forgalmának emelésére és a vukovár—samaci csatorna kiépítésére. Most kell ezt sürgetnünk, mikor a Duna — Tisza csatorna építésének kérdése fenforog ; ha a Dunából a vizet elvezetnék, akkor nálunk nyáron nehéz viszonyok közé jutnánk: megakadna a Dunán a forgalom. Ezzel most bővebben nem foglalkozik, csak a vármegye figyelmét akarta erre a kérdésre felhLni. (Éljen!) Simontsits Elemér röviden kijelenti, hogy Bartal Béla bizottsági tag mindenkor számíthat a vármegye teljes és odaadó támogatására. A középiskolákban a latin- és görögnyelv tanításának törlése és a gimnáziumi oktatás megszorítása érdekében benyújtott indítványát a közgyűlés az állandó választmány javaslatához képest oly módosítással fogadta el, hogy a latinnyelv csak redukáltassék és ne töröltessék ki teljesen a gimnázium tantervéből. Az ex-lex folytán felszaporodott hátralékok behajtására tett indítványa tárgytalan lévén, egyszerűen tudomásul vétetett. A Budapesten átmenő indiai postára és alkalmas vasúti világvonal létesítése iránti indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy felír a kereskedelmi és földmivelésügyi minisztériumhoz és a főváros törvényhatóságához, hogy ezen, mint vaj, bor és egyéb exportunkra s idegen forgalmunkra is oly fontos világvonalat tanulmányoztassa és esetleg Németországgal egyetértőleg annak támogatásátis kezdeményezze. Kovarcz József bizottsági tag indítványába egyhangú lelkesedéssel a közgyűlés elhatározta az állandó választmány javaslata szerint, hogy hazánk megdicsőült nagy fiának, Kossuth Lajosnak arcképét megfesteti a vármegyei közgyűlés terme részére és megbízza az alispánt, hogy a költséget vegye be a vármegye 1907. évi költség- vetésébe. Még Orünwald Lajos bizottsági tagnak lapunk múlt számában közölt indítványa volt tárgysorozaton, aki azt indítványozta, hogy az aratósztrájk kitörésének megakadályozása alkalmából a belügyi, földmivelésügyi és igazságügyi miniszterek üdvözöltessenek. Jeszenszky Andor indítványára a közgyűlés ezt levette a napirendről. Indítványát azzal indokolta meg, hogy Tolnavármegye törvényhatósága már üdvözölte a kormányt, melyet csak most köszönt meg leiratában a miniszterelnök. Özv. dr. Pót Radoné nyugdija 814 koronában állapíttatott meg. Tolnay János völgységi járási írnok szolgálatába dijnoki ideje is beszámittatik. A körlevelek, megkeresések és kérvények egy része tudomásul vétetett, a Temesvármegye körlevele a képviselőválasztások alkalmával űzött nemzetiségi izgatások fékezése és Borsódvár- megye körlevele a Budapesten felállítandó m. kir. katonai földrajzi intézet fölállítása tárgyában akként intézteiéit el, hogy a törvényhatóság hasonló szellemben felír az országgyűléshez. Pallés Ignác és társa kérvényt nyújtott be a pécsvárad—bátaszéki h. é. vasút segélyezése iránt, melynek azonban a közgyűlés helyt nem adott. Felolvastatott Wekerle Sárdor miniszter- elnöknek az összkormányt üdvözlő törvény- hatósági feliratra adott válasza, melyet éljenzéssel vettek tudomásul. A tárgysorozat többi pontja az állandó választmány javaslata alapján fogadtatott el. A közgyűlés befejezése után a főispán 48 terítékű ebédet adott a meghívott bizottsági tagok részére. Alkony. Homály borult le a vidékre; Sehol semmi fény már nem látszik, Leszállt az alkony szürke szárnyon, Vele az esti szellő játszik. Szürke az égbolt; szürkeségén Csillagfáklya át nem világit, Békében hagyja, nem zavarja Merengő lelkem ébren-álmit. Suttog a szellő . . . suttogása Visszhangra kel szivem mélyében, Szunnyadó vágyak, uj ábrándok, Uj erőt nyernek, ismét érzem . . . Visszaszállok a múlt időkbe, . . . Lelkem egy sasként fennen repül, A múltnak minden jelensége Versalakot ölt s megörökül. Széttépem a jövőnek fátylát, Ragyogó, fényes, mit az takar . . . Általkisérem a Nap-utját . . . Hallik egy ének . . . mennyei kar. Tűnik az alkony; szürkeségét Méla sötétség valtja most fel, Feloszlik egy felhő fenn az égen . . Kigyul egy csillag — biztató jel! Gyöngyös Mára. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hír. Apponyi Géza gróf főispán múlt hétfőn Szekszárdra érkezett és elnökölt az állandó választmányi ülésen, kedden pedig a közgyűlésen. — Uj gazdász. Ifj. Tarlós János, id. Tarlós János szekszárdi újvárosi kántortanitó fia, a m. kir. áll. debreceni gazdászati intézet 3 éves tanfolyamát sikerrel elvégezte és ott gazdászati oklevelet nyert. — Egyházkerfileti közgyűlés. A kongresszusi alapon álló izr. hitközségek országos szervezetének Tolna cs Baranyavármegyékre terjedő X. egyházkerülete folyó hó 15-én Dombóváron közgyűlést tartott Leopold Sándor elnöklete alatt, melyen a kerületből a papok és képviselők szép számmal jelentek meg. A dombóvári izr. hitközség a vendégek tiszteletére bankettet adott. — Egyházmegyei hírek. Müller Károly paksi segédlelkész eddigi működési helyei meghagyatván, helyéré braun István hercegszöllősi segédlelkész neveztetett ki pécsi hitoktatóvá és a kath. legényegylet másodelnökévé. — Tolnai Bertalan ujmisés Hercegszöllősre, Bende József ujmisés Villányra küldetett segédlelkészeknek. — Szeitz József villányi segédlelkész ugyanezen minőségben Bonyhádra helyeztetett át. — Fájth Jenő mágocsi segedlelkész és behefer József mecsekszabolcsi segédlelkész pécsi székes- egyházi segédlelkészekké neveztettek ki. — Nem lesznek ellenőrzési szemlék. A honvédelmi miniszter Tolnavármegyéhez a következő rendeletet intézte: «Megfelelő további sürgős intézkedés végett értesítem a Cimet, hogy a közös hadsereg nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a cs. és kir. közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg hozott határozat folytán a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi, valamint a népfölkelés időszaki jelentkezései pedig a jden rendéletem alapján, a folyó évben nem tartandók meg. A tiszti jelentkezések azonban az eddigi módon folyó évben is teljesitendők.»
