Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-16 / 33. szám
2 szűk, hogy a rendőrkapitány és helyettesén kívül még egy rendszeresített alkapitányra is szükség volna, de ám ha kell, magunktól is reá jövünk arra. Ezen megvilágító előzmények után sorra veszem mindazon institúciókat, melyekre szerény nézetem szerint szükség lesz a városi élet fejlesztése és emelése érdekében. H . . r. Kath. Legényegyesület. Már a neve is jelzi, kikből áll, kik alkotják a kalh. legényegyesületet! ? Legények — felszabadult és még nőtlen iparossegédek, ők alkotják, képezik az egyesület magvát. Szemléljük csak egy kissé e felszabadult és még nőtlen iparossegédeket. Oly korban élnek, amely hivatva van arra, hogy az ifjakat férfiakká, mesterekké érlelje. Csakhogy a kornak megvannak a maga veszélyei, hátrányai. Az az u. n. kamaszkor sokszor meggondolatlanságra ragadja az ifjú iparossegédeket, sokszor durva, goromba és csiszolatlan magaviseletét árulnak el, amiért is tekintélyük a világ előtt alászáll, el is vesztik, sőt a világ elfordul tőlük és nem igen áll szóba velük. Azonkívül az iparossegéd e korban sajátítja el mesterségét. E czélból mestertől mesterhez, faluról falura, városról városra vándorol. Valóságos vándor madár. Hogy e vándorlásai között mit szenved, mennyit kell tűrnie, azt azok tudják, akik a vándorbotot kezükbe véve, e nehéz utat megtették. E korban az iparos ifjú nagyon is magára van hagyatva. Távol az édes szülői háztól, minden támasz nélkül barangol, főleg a nagyvárosok utcáin, ahol nincs háza, sem tűzhelye, sem ágya, — sokszor még csekély is a bére. E sanyarú helyzetét azután kiaknázzák lelkiismeretlen társak, sokszor veszedelmes izgatok — felbujtogatják a társadalmi rend ellen, és igy előkészítik őket a szociáldemokrácia harcosaivá. E kor azután erkölcsileg is nagy veszedelmeket rejt magában. «Jugend hat keine Tugend» jelszó alatt visszaélnek a drága szabadsággal és midőn látom a romlott környezetet, melyben az ifjú iparos forog, midőn tapasztalom, hogy vallása nincs, sem érzéke az erény iránt, midőn hallom : «Jugend will genonossen sein» és e célból elmerül az élvezetek és érzékiség fertőjébe . . . nem csodálom, hogy az iparos ifjú elveszti sokszor munkakedvét sőt a bűn özönében testileg és lelkileg tönkre megy. Az ily ifjak részére alapította Kolping Adolf a kath. Legényegyesületet. Ezeket az ifjakat gyűjtötte össze, oktatta, tanította, nevelte, megjavította őket és emberekké képezte, akikkel a világ szívesen érintkezik, akiket megbecsül és szívesen fogad társául. — sápadt, vézna vándorszínészek — le-leszáll- nak és úgy emelgetik ki a kátyúkból a nehéz szekeret. Végre átázva, átfázva megérkeznek a Mecsek alján fekvő nyomorult kis falucskába. Befordulnak a kocsma fészere alá s tudakozódnak, vájjon lehet-e jövedelemre kilátásuk, ha itt megállapodnak ? Alig kaphattak biztató feleletet, mert a két gebét ki sem fogják. Egy magas, soványarcu, feketehaju színész élénken beszél a kocsmáros- sal és heves taglejtésekkel kiséri beszédjét. Majd valamit a kezébe nyomva, visszamegy a szekérhez. A kocsmáros is odakullog vendégeihez és igy biztatja őket: — A szomszéd községben több kilátásuk lehet. Van ott főbírói hivatal, járásbíróság, adóhivatal, posta, patika, orvos meg mindenféle mis. Ott már aztán lehet valamit szerezni. — Jó! — mond a magas fekete színész, ki ugylátszik igazgatójuk — de hát egy szobája Azoknak az elhagyatott ifjaknak nyújtott menedéket, adott nekik hajlékot, terített számukra asztalt, sőt az elnökben még gondoskodó, szerető atyát is adott nekik. Hogy pedig a bűn özönben el ne vesszenek, a kath. legényegyesületben mintegy mentő bárkát létesített, amelyben a test és gonosz világ csábításai ellen való harcra előkészítette és a végromlástól megmentette őket. És ez irányt szolgálja most a kath. legényegyesület. Azért Kolping Adolf példájára én is felhívom az ifjú iparossegédeket, hogy lépjenek be a kath. legényegyesületbe és élvezzék Kolping szellemének áldásait. De most az a kérdés, kik lehetnek a kath. legényegyesület tagjai ? E kérdésre fejelnek az egyesületnek alapszabályai. Lássuk ezeket is 1 A szekszárdi Kath. Legényegyesületnek a belügyminiszter által 1897 február 3-án jóváhagyott alapszabályainak II. fejezet 6 §-a értelmében az egyesület tagjai ötfélék: alapitó. tiszteletbeli, pártoló rendes és rendkívüli tagok, Alapitó tag az, aki az egyesület alaptőkéjét egyszersmindenkorra legalább negyven koronával gyarapítja (7 §). Jelenleg az egyesületnek két alapitó tagja van: gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór. Tiszteletbeli taggá azon kath. honpolgár választható, ki az egyleti ügy fejlesztése körül kiválóbb érdemeket szerzett (8. §). Pártoló taggá lesz rang és illetőség különbsége nélkül mindazon keresztény vallásu egyén, ki magát 3 évi tartamra 2 korona évi tagdíj fizetésére kötelezi. A pártoló tagok a harmadik év végén kiléphetnek — ebbeli szándékukat azonban két hónappal előbb bejelenteni tartoznak, mert különben a következő 3 évre is tagoknak tekintetnek (9. §). Egyesületünk pártoló tagjainak száma 220. Rendes tag lehet minden feddhetlen előéletű, helyben lakó, róm. kath. vallásu mesterlegény (10. §). Rendkívüli tagok lehetnek — a szabályszerű dijak lefizetése mellett — minden más keresztény vallásu, helyben lakó mesterlegények, kik azonban sem választói, sem választhatói joggal nem bírnak. Ézek előrebocsátása után, lássuk, hogyan történik az egyesületbe való felvétel. Aki az egyesület rendes vagy rendkívüli tagjává akar lenni, az az egyesület dékánjánál személyesen jelentkezik és ott az 1 K felvételi dijat lefizeti (12. §). A dékán a jelentkezőt a «jelöltek* könyvébe írja és a jelentkezőnek «jelentkezési jegy»-et ad át. A jelentkezés napjától kezdve a jelentkező a Legényegyesület helyiségét látogathatja és annak minden ünnepélyén résztvehet. A jelentkező az elnöknél és világi elnöknél bemutatkozik. Ha a jelentkező felvétele ellen 4 hét alatt kifogás nem tétetik, az elnök vagy annak csak lesz, mert ezt a szegény beteg asszonyt nem vihetjük már magunkkal. — Egy üres szobám van, oda bevihetjük. Erre a színészek egy sápadt, beteg nőt emelnek le a kocsiról. Szemeit behunyta, selymes, dús szőke haja kibomlott s mint valami glória veszi körül bánatos arcát. Keble lázasan piheg. Majd felnyitva, szép, nagy kék szemeit, körülnéz, mintha keresne valakit. Egy rózsás arcú, hollófürtü kis leánykán pihen meg tekintete s az anyai szeretet édes mosolyával üdvözli a kis Emmát. Az igazgató megfogja leánykájának apró kezét és beteg anyja után a szobába vezeti. — Hogy érzed magad édes Vilmám ? — szól az igazgató beteg feleségéhez. — Pihenj egy kissé, mert nagyon megviselt a rossz ut. Majd orvost hivatok s ismét jobban leszel. A sápadt asszony felnyitja bágyadt szemeit s kimondhatatlan fájdalommal néz férjére, mintha mondani akarná: Minek nekem már az orvos ? Azután magához inti kis leányát és rehelyettese a tagok jelenlétében ünnepélyesen felveszi és nevét a törzskönyvbe iktatja. Ha pedig alapos kifogást emelnek ellene, akkor a felvételi dijat (I koronát) a «jelentkezési jegy* visszaadása mellett visszakapja és többé az egyesületet nem látogathatja (13. §). Az elnöknek a felvételt megtagadó határozata ellen a jelentkező fokozatosan a választmányhoz és a közgyűléshez felebbezhet (minisz. leirat 1789/V. b.). A jelentkezés napjától köteles minden rendes és rendkívüli tag havonkint előre 40 fillért fizetni az egyesület pénztárába. Ha megintés dacára evvel 3 hónapon túl adós marad, a tagok sorából kitöröltetik s ellene ezen szabályzat alapján bírói eljárás foganatosítható (15. §). A jó hírnevet beszennyező egyetlen nyilvános erkölcstelenség és feslettség elegendő ok arra, hogy az elnök az illetőt az egyesületből minden felebbezés nélkül, rögtön kirekessze (15- ÉJÉ 1 (I i j m , . . Éj ■ : ÜB A belügyminiszter a szabályzat e pontját úgy módosította, hogy az elnöknek e kizárást kimondó határozata ellen a kizárt fokozatosan a választmányhoz és a közgyűléshez felebbez- hessen. Akit az egyesületből kizártak, az legfelebb 2 hónap múlva jelentkezhetne újra és ha ekkor gyökeres javulást igér, a már leirt módon ismét felvehető. (16. §). A rendes és rendkívüli tagok bármikor önként is kiléphetnek az egyesületből, de e szándékukat 4 nappal előbb az inöknél bejelenteni tartoznak, kivéve, ha rögtön távoznék valaki. A kilépett és kizárt tag semmi igényt nem támaszthat az egyesület vagyonára, sem tagdijait vissza nem követelheti (17. §). íme, ezek volnának ama szabályok, a melyek a Kath. Legényegyesület tagjait, főleg annak rendes és rendkívüli tagjait érdeklik. Leírtam, közzétettem, csak azért, hogy az iparos ifjúság tudomást szerezzen róluk, tájékozva legyen a belépés felől és ennek tudatában jöjjön és vegye birtokába azt a hajlékot, amely számára készen áll és a legközelebbi jövőben részére uj alakban, igényeinek megfelelően elkészül. Az iparos mesterek is fogjanak velünk kezet, buzdítsák segédeiket az egyesület felkarolására — akkor ügyünk diadalmaskodik és Isten áldása kiséri a tisztes ipart! Völ fél Ferenc lelkész, elnök. Állami csendőrség Szekszárdon. Városunk közbiztonsági szolgálatát rövid idő múlva állami csendőrség fogja teljesíteni. Ezzel városunkban a megzavart közrend, a személy és vagyonbiztonság helyre fog állani. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete f. hó 13-án délelőtt 11 órakor tartott rendkívüli közgyíilésébén foglalkozott a belügyminiszternek leiratával, melyben elfogadta a lapunk megő ujjaival simogatja a kis Emma fekete fürtjeit. Nemsokára bejönnek a színészek, hogy búcsút vegyenek a betegtől, mielőtt ismét tovább mennének. Négyen vannak, két férfi és két nő. Körülállják a beteg ágyát és mindegyik tud valami vigasztalót mondani. A beteg nő felkönyököl vánkosára, szeretettel hordozza körül tekintetét társain s midőn búcsúzni készülnek igy szól hozzájuk: Úgy érzem, hogy többé nem látlak benneteket, az én pályám véget ért ... Ti elmentek most, én pedig itt maradok, tán örökre . . . De hát már ez a mi sorsunk. Bocsásaatok meg ha megbántottalak valaha s feledjetek el! De egyre kérlek még. Szeressétek Sándoromat, szeressétek kis leányomat, ha nekem már nem lehet őket szeretni . . . Ismét visszahanyatlott vánkosára s ugylátszik álomba merült. De nem, nem aludt. Amint társai nedves szemekkel búcsúztak tőle s megcsókolták halvány kezét, két nehéz könny- csepp gördült le bánatos arcán s mikor az ajSirofín Emeli az étvárrat ée a teatafflyt, awimB»- teti a kQMffet, váladékot éjjeli taadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhSgés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roch*“ credoü ctomagolátt. Wm Hsffmsu-La Racke Sl Ce. Basel (Svájc). Roche“ Kapható orvoai rendeletre a pépaaaiMhak- ban. — ára SvagMMat 4.— korona
