Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-09 / 32. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY küldöttjével, melynek eredményét a következőkben ismertetjük: Az értekezlet megállapította, hogy a város területén teljesítendő közbiztonsági szolgálat, valamint a nyomozó szolgálat ellátására a városban jelenleg elhelyezett csendőrőrs létszámán felül még egy gyalogcsendőrőrmester, két gyalogcsendőrőrsvezető és tizenöt gyalogcsendőr szükséges. Fery Oszkár őrnagy, miniszteri kiküldött erre kijelentette, hogy: egy gyalogőrmester összes évi illetékei 1743 korona 89 fillér, két gyalogőrsvezetőnek összes évi illetékei 1543 K 14 f, tehát összesen 3086 K 28 f., tizenöt csendőrnek összes évi illetékei fejenként 1118 K 20 f., összesen 16773 K-át tesznek ki, így tehát az előbb fentnevezett csendőrségnek összes évi illetékei 21603 K 17 filléére rúgnak. Az egyszersmindenkori kiadások, melyek a legénység felszereléséből, berendezési tárgyaknak, valamint a fegyverzetnek beszerzéséből keletkeznek, fejenként 374 K 1 fillért tesznek ki; összesen tehát 6732 K 18 fillérre rúgnak s ezen felül egy őrsirodának berendezési költségei összesen 190 K 12 f. Fery őrnagy erre felkérte a város polgár- mesterét, hogy nyilatkozni szíveskedjék, miszerint ezen költségekből mennyit ajánl fel, megjegyezvén, hogy az egyszersmindenkori költségek teljes összegükben a várost terhelik. Dr. Hirling Ádám polgármester erre kinyilatkoztatta, hogy a szerződés létrejötte esetén a jelenlegi rendőrlegénységi létszámot 15 főről 7 főre szándékoznak leszállítani, tehát ezen 8 főnyi leszállításnak évi összege 3279 K 12 f. megtakarítást jelentene, tekintettel azon körülményre, hogy Szekszárd csak a múlt évben alakult át r. t. várossá és ezen átalakulással s a szükséges intézmények létesítésével oly óriási költségek fogják előreleláthatólag a várost terhelni, hogy községi pótadója már az első években is a jelenlegi 42 százalék pótadót 70—80 százalékra fogják felemelni: kéri a belügyminisztert, hogy a kincstár az élőbb felsorolt csendörségi költségeiből 50 százalékot tárcája terhére elvállalni méltóztassék. A város által fizetendő hozzájárulási összeg félévi élőleges részletekben fizettessék. Az egyszersmindenkori költségek visszafizetését pedig kéri 10 egyenlő, kamatnélkül', évi részletekben engedélyezni. A csendőrség a szolgálat átvételétől kezdve a városaan nappal három mozgó és egy álló járőrt rendéi ki, éjjel azonban mozgó járőrök fognak a város közbiztonságára felügyelni. Dr. Hirling Ádám polgármester kéri fen- tartani a városnak azon jogot, hogy amennyiben idővel akár a város közbiztonsági, avagy változást szenvednének a közbiztonságra befolyással biró egyébb viszonyai; a létszám felemelése vagy leszállítása a fentebbi költség hozzájárulási arányszáma szerint eszközöltessék — kéri egyben ezen csendőrségi szolgálatnak minél sürgősebben való életbeléptetését is. A város 10 évre óhajtja ezen szolgálatra vonatkozó szerződést megkötni s a szerződésben kifejezés adandó annak, hogy időközben csakis mindkét szerződő fél közös megegyezésével bontható fel a szerződés. Ha 10 év letelte előtt egy évvel a szerződés fel nem mondatnék, évről-évre meghosszabbitottnak veendő. A jegyzőkönyvet két példányban állították ki és azt Fery Oszkár m. kir. csendőrőrnagy, dr. Hirling Ádám polgármester és dr. Török Ottó tiszti ügyész irták alá. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-án d. e. 9 órakor ülést tartott, melyen gróf Apponyi Géza főispán elnökölt. Fink Kálmán kir. tanácsos, p. ü igazgató jelentése szerint a folyó évi julius hóban befolyt : egyenes adókban 278,766 K, hadmertes- ségi díjban 1273 K, szeszfogyasztási adóban 68,222, bor- és husfogyasztási adóban 37,764, ellenőrzési illetékben 248, bélyeg- és jövedékben 3596, dijjövedékben 1348, bélyeg- és jogilletékben 201,615, dohányeladásból 121,389 K. Összesen 714,216 K. Mely bevételt összehasonlítva a múlt év hason időszakában elért 236 ezer 607 korona befizetési eredménynyel, kedvezőbb 477,609 koronával. Pap Gyula h. árvaszéki elnök jelentette, hogy a vármegyei árvaszékhez folyó évi julius havában 1980 beadvány érkezett be, melyhez a junius hónapról maradt 463 drb. hátralék hozzá- számitásával elintézésre várt 2443 ügydarab, ebből feldolgoztatott 1369, maradt hátralék 974 darab. Alacs Zoltán kir. főmérnök többek között jelentette, hogy a kereskedelemügyi miniszter olykép intézkedett, hogy mindazon az 1904. évi XIV. t.-cikkel közúti építkezésekre engedélyezett beruházási hitel terhére az 1904. és 1905. évekre már tervbe véve volt oly építkezésekre, amelyeknek tervezetei már jóvá lettek hagyva; a végrehajtások iránti intézkedések azonnal megteendők, ennek folytán a szóban forgó vármegyénkben lévő uj építkezési munkálatok vállalat utján történő végrehajtásának biztosítására az árlejtés f. évi augusztus 21-éré kiiratott s kedvező eredmény esetén az útépítkezések az egész vonalon szeptember első napjaiban tényleg megkezdhetők is lesznek. Dr. Drágíts Imre h. tiszti orvos jelentése szerint a közegészségi állapot az elmúlt hóban eléggé kedvező volt, mégis az előző havitól a hevenyfertőző betegségek nagyobb száma által különbözött. Leggyakoribbak voltak az emésztő szervek hevenyhurutos megbetegedései. Jelentette még, hogy dr. Riesz József orvostudor Dombóváron letelepedett. Füsty Antal kir. alügyész jelentette, hogy a “szekszárdi kir. törvényszéki fogházban a múlt hónapban le volt tartóztatva 67 egyén, akik közül fegyházra volt Ítélve 9, börtönre 39, fogházra 13. vizsgálati fogházban volt 4, felebbezés alatt állott 2 egyén. Indítvány. A f. hó 14-én tartandó nyári rendes közgyűlésen Grünwald Lajos faddi földbirtokos, megyebizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ha az imént lefolyt aratási időszakra visszatekintünk, a megnyugvás jóleső érzetével konstatálhatjuk, hogy az aratás az egész országban a néhány helyen előfordult és lokális, jelentőségű szerződésszegéstől eltekintve, általában nyugodtan folyt le. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy az ország gazdáinak nagy többsége bizonyos feszült várakozással nézett az aratás elé. A bizonytalanság eme érzete annál indokoltabb és érthetőbb volt e vármegyében, ahol az arányainál és nyilvánulásában már-már forradalmi jelleget öltött tavalyi arató- sztrák emlékei még a legélénkebben kisérthettek. Ez ország még ma túlnyomóan földmivelő állam. A föld termő ereje az, mely az ország gazdasági vérkeringését működésben tartja, táplál szegényt és gazdagot egyaránt. Innét van, hogy a bőséges aratás a nemzetnek jólétét, a szűk termés szegénységet, Ínséget jelent. Sorsunk, boldogságunk igy egy bizonytalan j tényezőnek, a természet változó kegyének van | alárendelve. Ilyen egy agrikultur nép sorsa. Ha I már most akad istentelen ember, ki e bizonytalanságot a szunnyadó emberi szenvedélyekindokolatlan felkeltésével is tetézi, méltán a hazaáruló nevét érdemli ki. Értem az aratósztrájkra buzditókat. Ez ország földmives munkásainak túlnyomó részéről elmondható még, hogy a józanságnak és önfegyelmezettségnek kellő mértékével rendelkeznek. Ha hát mégis azt tapasztaljuk, hogy ez az ismert józanság talaját veszítve a féktelenkedésbe, a szerződésileg elvállalt kötelezettségek megtagadásába csap át, úgy bátran elmondható, hogy ez a lelketlen izgatok munkája. Ennek pedig gátat kell vetni. Es ezt tette a jelen kormány. Ki volna, aki tagadná, hogy a munkások sorsa még sok javításra szorul, de bizonyos az is, hogy érdekükben már sok történt és még több fog történni. Mikor tehát sorsuk különben is állandó gondoskodás tárgyát képezi, egy okkal több, hogy az izgatok munkája lehetetlenné tétessék. A «Világszabad- ság» c. lap elkobzásában a sajtószabadság megsértését látni annyi, mint sajnálni a nemes fát, amiért vadhajtásától megtisztitják. Igazságügyi k irmányunk nem hagyta magát hamis jelszavaktól félrevezetni, hanem a bajt csirájában fojtotta el. Egyáltalán pedig a belügyi-, földmivelésügyi- és igazságügyi kormányunk az aratósztrájk kitörésének megakadályozásában annyi dicséretes munkásságot fejtett ki, hogy az ország hálájára tette magát érdemessé. Mindezeknél fogva azon tiszteletteljes indítványt bátorkodom a tek. törvényhatósági bizottság elé terjeszteni, fejezze ki Tolnavármegye közönsége a bel-, földmivelés- és igazságügyi minisztereknek háláját és elismerését a fentemlitett működéséért és azt feliratilag hozza nevezett minisztereknek tudomásukra. Hazafias tisztelettel Grünwald Lajos vármegyei bizottsági tag. TÖVISE K. Augusztus. Illik, hogy megemlékezzünk nehány jóakarata sorban a hajdani hires — nevezetes római császár felséges nevét viselő folyó hónapról, melyet írunk, melyben gázolunk s melynek vakációs örömeit oly édesen élvezzük oly sokan: tanulók, tanárok, képviselők, fürdőzők, üdülők s mindenféle rendű és rangú por-hamu emberek! Az augusztus szót a magyar ember országszerte úgy mondja ki, hogy az «u» betűt kihagyja, a kezdő «a» betűt pedig megnyujtja, ilyenformán: aaaaagusztus. Kivételt képeznek a tótok, kik magas «á»-t mondanak, igy: águsz- tus; de az «aü» kezdőbetűket nálunk leginkább csak az ebek szokták tisztán kimondani. Ha az «au» kettőshangzót latinosán összerántva «ó»-nak ejtjük, a gusztust meg latinról magyarra fordítjuk «étvágynak», — akkor e hónapot igy is mondhatnók, vagy irhatnók: «ó-étvágyhó» (s mi az ó étvágy? ... A gyermekkori, mikor még nem kellett fürdő, delejezés, syrolin, gőlisz-por, szóda-bikarbonász s más Isten-csudája has- és gyomoredző s mégis megemésztettük éh-gyomorra a kemény vasszeget. Ez az ó-étvágy! Ez volna jó,ugyebár, sokunknak ma is ?...) Visszatérve nyelvészeti fejtegetésem elejére, hol azt mondám, hogy az augusztust mi nem szoktuk úgy kimondani, amint leírjuk, vagyis: sem «au»-t sem «á»-t nem hangoztatunk, mert — pardon! — sem ebek, sem tótok nem vagyunk, — odalyukadok ki, hogy egész tisztelettel kérdem : nem igazán kimondhatatlanul szép hónap ez most, az idén, az eddigi időjárását tekintve ?!... Lehet, hogy korán dicsérem őt s a még hátralevő kánikula «kikutyálkodja* magát, de az eddigi jelek szép reményekkel keMit igyunk? hogy egészségűnket megóvjuk, merit csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai ÁGNESforrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. 4952.20-30. forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elletnek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-! légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is» mint tífusz, kolera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb ; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ■ ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki varosokban lerakatok szervézteítek,' ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete iógyen kapható. |fp|j\/p|t hfl TI/17 | — A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben * s elsőrangú vendéglőben.. • - 1 ' .. 11 ~~ .... . ' ■ — ■ ^ HCUVGll 11(11 VIA ■ Fő raktár : a lam on t vérek oég-nél Szekszárdou.
