Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-19 / 29. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

LÖSZ nappali áram !? Villamostelepünk kibővítésének ügye végre a megvalósulás felé közeledik. A város polgármestere s a Siemens- Halske cég között folytatott tárgyalás eredménye mint jó forrásból értesülünk — az, h°gy I társaság elhatározta a telep kibővítését s a nappali áram behozatalát! Egyedüli feltételként azt kötötte ki, hogy a város a kibővítés költségeihez járuljon hozzá, illetőleg azt fedezze. A költségvetés elkészítéséhez már hozzá is fogtak I elfogadás végett a képviselőtestület elé fogják terjeszteni Jól eső örömmel vesszük ezt tudomásul, mert hisszük, hogy a képviselő-testület nem fog késni a költségvetést elfogadni s ezzel megszüntetni azt az ázsiai állapotot, hogy a legsötétebb téli estén felmondja a vi'lamtelep szolgálatát. A társulat vezetőségétől pedig el várjuk, hogy azt a költségvetést a legrövidebb idő alatt elkészíti s beterjeszti, hogy az építkezéshez azonnal hozzáfoghassanak s légkésőbb ez év őszén erős és állandó áramot kaphasson a folytonosan fejlődő s villamvílágitást óhajtó város.

Hamisítják a tejet. Általános a panasz, hogy hamisítják a tejet, a mely miátt most Eszterházy Kálmán kir. vegyész az országban körutat tesz, hogy a piacokon tejvizsgálatot tartson. A napokban Dombóvárott tartott a piacon vizsgálatot Nagy István főszolgabíró kíséretében Hamis tejet ugyan nem talált a vegyész, de — azt mondják — hogy a vizsgálat láttára több tejárus asszony sietve elmenekült a piacról. Valószínű, hogy Szekszárdra is eljön a. vegyész, akit most Pécsre várnak.

— Zászlószentelési ünnepély. A szekszárd Katholikus Legény-Egyesület ifjúsága ünnepre készül. Egyesülete részére megszentelteti azt a zászlót, melynek összegéi két évvel ezelőtt Szekszárd iparosainak leányai és ifjai gyűjtöttek egybe. Szeptember 16-án lesz e zászlószentelési ünnepély. A zászlóanyai tisztet a Legényegyesület buzgó világi elnökének neje : Stockinger Jánosné, szül. Müller Emilia úrnő" vállalta el, kit az egyesület egyházi elnöke az egyesület küldöttsége élén e szép tisztség elfogadására felkért. Az előkészületek folyamatban vannak és a részleges programm nemsokára szét lesz küldve. Éltet a remény, hogy Szekszárd keresztény iparosai magukévá teszik a zászlószentelési ünnépélyt és felkarolják az egyesületet, melynek a kér. ifjúságra való' nemesitő befolyása csak jóakaratu támogatás és érdeklődés mellett fogja megteremteni áldást- osztó gyümölcseit.

— Egyházi beszéd. Dr. Rubinstein Mátyás szekszárdi főrabbi «Izrael Istenhite» címen füzetben kiadta azon szép egyházi beszédét, melyet múlt pünkösd napján a szekszárdi zsidó templomban tartott. A füzet tiszta jövedelmét a szerző iskolai célokra fordítja. ' Ára 40 fillér. Kapható a szerzőnél és Molnár Mór papirkeres- kedésében.

— Vasúti összeütközés. Ács Vendel szekszárdi m. kir. posta- és távirdafelügyelőt,a hivatali főnököt, az elmúlt héten vasúti baleset érte. A köztiszteletben álló felügyelő ugyanis azon a vonaton utazott, mely Trencsén körül összeütközött. Az összeütközés következtében több utas megsérült, igy Ács Vendel is, akinek sérülése azonban nem komoly természetű.

— Felhőszakadás. Múlt szombaton reggel 7 órakor villámlás és menydörgés között felhő- szakadás vonult el városunk fölött. A hegyekről lehömpölygő viztömeg annyira megdagasztotta a városon keresztül vonuló Sódputákot, hogy az elhagyta medrét és több házba be- hatclt. Közel 1 óráig tartott a'felhőszakadás, mely egy időre a közlekedést is megakasztotta. A villám többször lecsapolt és Méth Jánosnak az Alsó-Baktában levő présházát fel is gyújtotta, mely a benne levő szüretelési edényekkel együtt leégett. A tűzhöz Boda Vilmos főparancsnok pár tűzoltóval kivonult.

— Népbanki gyakornoki állás betöltése. A

szekszárdi Népbank választmánya az üresedésben volt gyakornoki állásra Cservényi Alajost, Cservényi Lukács Tolnamegyei Takarék- és Hitelkank főkönyvelőjének fiát választotta meg.

1906. Julius 19

— A III. oszt. keresetadó. Elmondhatjuk a költővel: «Kárpátoktól az Adriáig egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!» Mint az ország minden részéből tömegesen szállítja a posta a kereskedők és iparosok panaszait a III. osztályú kereseti adó horribilis felemelése ellen és része van az áldásban az ország minden vidékének csekély kivétellel minden kereskedőnek és iparosnak. És mivel a III. osztályú kereseti adót emelik, az előző évi adó többszörös összegére, egyformán az ország minden részében lehetetlen ezt a szép egyöntetűséggel országszerte megindult eljárást egyes az előadói tisztet végző adóügyi közegek tulbuzgalmára visszavezetnünk. Hiszen ezek az urak nem tartottak országos kongresszust a III. osztályú kereseti adó együttes felemelésének elhatározása céljából, kellett tehát valami titkos rendeletnek, valami felsőbb utasításnak megjelenni, mely az illetőket adófelemelési javaslataik megtételében az adóemelés legszélső határáig való elmenésre kötelezte. Ez az általános felfogás, amelyből aztán a következő nem minden logika nélkül való vélemény fejlődött ki. A kormány jól tudta, hogy a majdnem két évig tartott ex-lex ideje alatt felgyülemlett adóhátralékokból jelentékeny összegek behajthatatlanok lesznek. Ezt a hiányt pótlandó a III. osztályú kereseti adót kell erősen felemelni, ez lévén a legelasztikusabb és egyszersmind a legkönnyebben behajtható adónem. Mi nem állíthatjuk, hogy a kormány efféle ravasz fondorlattal szándékozik az államkincstár deficitjét elhárítani, de érthetőnek tartjuk, hogy az elkeseredett üzletemberek, miután a túlságos megadóztatás okait nem látják, azokat felfedezni nem képesek, efféle feltevésekben vélik a kíméletlen megsarcolás okát feltalálni. Hogy mennyire fog a felébredt vis. unertie az uj kormány népszerűségének ártani, azt fejtegetnünk talán nem szükséges És mindezen az általános mizeriumon mi keveset segíthetünk. Mert talán egyes üzletemberek felemelt adójából leengednek valamit, egy újabb adózási ciklus beköszöntővel azonban újból kezdetét veszi a zaklatás, a hajsza, az adóhatalmasságok előtt való esedezés. Nem kegyelmet, hanem igazságot van joguk köve- ' telni az iparosoknak és kereskedőknek. Ehhez persze nem meghunyászkodás, nem alázatos kérelmezés, hanem a polgári önérzetből fakadó bátor szókimondás kell. Nem adóleszállitásokat, mérsékléseket, hanem gyökeres adóreformot kell követelni. E célból a III. osztályú kereseti adó által érdekelt összes adózóknak országos kongresszust kellene tartaniok, abban meg kellene állapitaniok a kérdéses adónem gyökeres reformjának tervezetét, ezt egy monstre küldöttség utján kell nemcsak a pénzügyminisztériumhoz, hanem a kormány összes tagjaihoz eljuttatni, amely küldöttség tagjai hasonlítsanak a mező- gazdaság érdekeinek szószólóihoz abban, hogy nem kertelnek, nem komplimentiroznak, hanem őszinte nyíltsággal feltárják a kereskedőknek és iparosoknak az adóreform tekintetében való jogos követelményeit.

— Egyházmegyei irodaigazgató és püspöki titkár kinevezése. Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök Igaz Béla dr. címzetes kanonokot egyházmegyei igazgatóvá, Mosonyi Dénes dr. püspöki szertárnokot pedig püspöki titkárrá nevezte ki.

— A pécsi közigazgatási tanfolyam A

Pécsett megtartott közigazgatási tanfolyamon a tolnamegyei hallgatók közül sikerrel vizsgáztak : Máthis Andor, Pfaff Henrik, Tieger János és Balázsovich István.

— Az adók. A múlt szerdán tartott köz- igazgatási ülésben a bizottsági tagok arról győződhettek meg,. Győrbiró Ber.ő h. pénzügyigazgató jelentéséből, hogy most már a közadók elég jól folynak be. Az elmúlt hónapban ugyanis 441,151 K 36 fillér adót fizettek, mely összeg a múlt év hason időszakában befolyt 232.054 K 28 fillérrel összehasonlítva, 209.097 K 08 fillérrel kedvezőbb.

— A dunaföldvár—hátai halászati társula: ez idei rendes közgyűlését Pakson folyó hó 16-én tartotta meg. Tomcsányi Lajos elnök a nagy számban megjelent halászati tagokat és

a kormány képviselőjét üdvözölve, a gyűlést határozatképesnek és megnyitottnak jelentette ki. Napirend előtt meleg szavakban, a kegyelet hangján emlékezett meg a legutóbbi közgyűlés óta — múlt év november hó 25-én Somogy- váron elhunyt gróf Széchenyi Imréről, ki az ország majd minden agrármozgalmában részt vett, legbuzgóbb apostola azonban a hazai halászat ügyének volt. Már az 1885. évi XIX, a halászatról szóló törvényjavaslat megalkotásánál tevékeny részt vet. Áz ő ügybuzgalmának köszönhető a balatoni halászati társulat létrejötte. Legyen emléke örökké áldott. A tárgy- sorozat egyes pontjaiból kiemeljük a fontosabbakat, nevezetesen az 1905—1906. évi tagsági járulékok behajtását, éa tilalmi időben tettenért orvhalászok megbüntetését, a kormány által a folyó évben is elhelyezés végett engedélyezett

1.800,000 darab fogas süllőhalikra es 656 drb tenyész any.ipontynak a Dunában történt elhelyezését, illetve szabadonbocsátását. A tolnai piaci-tó halastó-zsilip fent'artási költségére a kormány 391 korona 13 fillért engedélyezvén ma már a társulat a célnak megfelelő anyag, erővel rendelkezik és igy a halászati társulai működéséhez hozzáfűzött alapszabály szerinti feladatának mind jobban megfelelni képes leendi

— A magyar föld munkásaihoz! Ily cim alatt a «Magyar Gazdaszövetség» kis füzeteket oszt ki teljesen ingyen, mely a magyar föld munkásaihoz szól, különösen oly helyeken, a hol erősebb munkásmozgalmak észlelhetők. A kis füzetek tartalma arról iparkodik felvilágosítani a munkás népet, hogy ne higyjen azon izgatóknak, kik a munka abbahagyázára biztatják őket. A gazdasági egyesület már több példányt szétküldött ezen füzetekből, de jelentkezésre még mindig több példány áll rendelkezésre.

— A baja—bátaszéki vasúti hid. Az évek óta húzódó baja—bátaszéki vasúti hid most már közeledik a megvalósuláshoz. Ezt bizonyítja Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek a Baja—Bátaszék között létesítendő vashid és vasút építésre kiirt pályázata.

— Kongresszusi képviselők Az izraelita hitközségi tisztviselők f. hó 22 , 23. és 24-én Budapesten kongresszust tartanak, melyen képviselőképpen megjelennek megyénkből Linhardt Ignác szekszárdi főkántor, Kreutzer Károly szekszárdi tanító és Schlesinger Fiilöp bonyhádi főkántor.

— Utmesterségi változások. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Tolnavármegyén átvonuló budapest—eszéki állami közút gondozását egy utmesterség alá rendelte s ennek kezelésével Németh Alhanáz szekszárdi kir. utmestert bízta meg Tolna székhelylyel, mig Vági István kir. utmestert, ki jelenleg Pakson lakik, az utmesteri szolgálat alól felmentette és a szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatalba irnoki és műszaki dolgok ellátására berendelte.

— A községi jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány folyó hó 21-én d. e. 10 órakor, a vármegye székházában ülést tart Simontsits Elemér főjegyző elnöklete alatt. Tárgy- sorozat : 1. Özv. Ujfalusy Lászlóné kérelme fiának neveltetési pótléka tárgyában 2. Gebauer József cikói körjegyző szolgálati éveinek beszámítása. 3. Mehrwerth Sándor nyugdíj megállapításának helyesbítése. 4. Janosits Károly szekszárdi főjegyző évi nyugdijjárulékának megállapítása 5. Pesti Ferenc györkönyi aljegyző kérelme nyugdijjárulékának fölemelése tárgyában. 6. Szigethy József dunaszentgyörgyi jegyző özvegyének kérelme nyugdijának helyesbített megállapításáért. 7. Csatári) Aladár elhunyt jegyző nyugdijának beszüntetése. 8. Néhai özv. Pápay Istvánné nyugdijának beszüntetése. 9. Bereck István simontornyai községi főjegyző évi nyugdijjárulékának fölemelése. 101 Halmai Tivadar medinai jegyző nyugdíjigénye. 11. Pécsi Béla madocsai jegyző nyugdijjárulékának fölemelése. 12. Welter Dániel nagyszékelyi főjegyző szolgálatba lévő idejének helyesbítése. 13. Fekete József majsamiklósvári jegyző nyugdíjigénye. 14. Scherer Gyula tamásii jegyző nyugdijjárulékának fölemelése és nyugdíjigényének megálla- pitása. 15. Névery Árpád felsőiregi jegyző nősülési pótléka. 16. Gyönki m. kir. adóhivatal jelentése Zarubay Ferenc simontornyai segédjegyző nyugdíjhátraléka ügyében. 17. Özv. Ródé Istvánné kérelme László fia neveltetési kegydi-