Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-05 / 27. szám
— Előadás az njjnyomat rendszerről. A budapesti államrendőrség legközelebb egyik szakközegét leküldi a szekszárdi kir. ügyészséghez, hogy a bűnvádi eljárásban nyomozással megbízott községi jegyzők részére az ujjnyomat (chirographa) rendszer alkalmazás céljából néhány előadást tartson. — Névmagyarosítások. Schwartz János szedresi lakos a maga és kiskorú Gyula és János gyermekeinek nevét «Feketédre, Mihálo- vics Kajmán vasúti fékező, dombóvári lakos «Maroáf»-ra, Weisz Gyula pusztapalánki gazdatiszt úgy saját, mint 3 kiskorú gyermekének vezetéknevét pedig «Vagó*-ra kérte magyarosítani. — A Dunafóldvári Athletikai Club julius hó l-.n tartott tisztujitó közgyűlésén elnökké Péter Károlyt, titkárrá Rátkay Endrét, pénztárossá ifj. Horváth József, gazdává ifj. Pápé Lászlót, jegyzővé Wesselák Józsefet választották meg. A közgyűlés Péter Károly indítványára elhunyt pénztárosa emlékére «Mezey László emlékdij» néven versenydijat alapított, mely évente kerül kiosztásra. — Vásárengedélyezés iránti kérelem. Dombóvár község elöljárósága kérvényt intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a f. évi február hó 7-én megtartani szándékolt, de a folytonos esőzés következtében elmaradt vásár helyett f. évi julius hó 24-én pótvásárt tarthasson. — Lopás. Egy vidéki atyafi ugylátszik nagyon olcsó szerrel akart bocskorhoz jutni. A hétfőn megtartott országos vásáron egyik sátornál teljes lelki nyugalommal leakasztott két párt, átadta a másik társának, ki azután el is akart szelelni vele. Azonben észrevette valaki s felhívta egy rendőr figyelmét a jeles firmára, akit azután minden rug-kapálózása dacára felkisértek a városházára. — Elgázol ás. Vásárnapján a sétatér és főgimnázium közti útrészen a nagy kocsi tolongásban Román János alsónánai lakos kocsija elgázolta Takler Ferenc 11 éves fiút, aki agyrázkódást szenvedett s most az ágyat nyomja. A Dunából kifogott holttest. Orgyán Ferenc szeremlei lakos Báta alatt a Dunából egy 50 — 60 évesnek látszó, a munkásosztályhoz tartozó férfi holttestét húzta ki. Dr. Boszkovitz Mór bátaszékl községi orvos a hullát megvizsgálta s miután rajta erőszak nyomai nem voltak, a főszolgabíró engedelmével a r. kath. temetőben eltemették. — Almássy Károlynó jóhirnevü cukrázdája egészségi okokból az utcai fagylalt árusítást beszüntette s igy mindenkinek kényelmére akivánt fagylaltot — mélyen leszállított árban — azonnal házhoz szállítja. Ajánljuk a n. é. közönség figyelmébe lapunk utolsó oldalán levő hirdetését. MULATSÁGOK. — Nyári mulatság. A szekszárdi Általános Ipartestület folyó hó 8-án a Mutschenbacher- féle kertben saját pénztára javára tombolával egybekötött táncmulatságot rendez. Belépő-dij személyenként 60 fillér. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot folyó hó 15-én tartják meg. T A N Ü G Y. Értesítők. A százéves bonyhádi algimnázium. A bonyhádi ág. hitv. ev. egyházmegye államilag segélyezett bonyhádi algimnázium értesítőjét a századik tanévről Gyalog István igazgató adta ki, amelyben teljes részletésséggel megtaláljuk a szép missziót teljesített intézetnek 100 éves történetét. A bonyhádi algimnáziumot a «tolna —baranya—somogyi ág. ev. esperesség» alapította és tartotta fönn mind a mai napig. Az esperesség 1715-ben keletkezett és első ülését 1725. évben Szentlőrincen tartotta Widder András kismányoki lelkész elnöklete alatt. 1878 ápr. 12-én Tormáson tartott esperességi gyűlésben került szőnyegre élőször Lágler György kistormási lelkész elnöklete alatt a mos tani bonyhádi iskola alapításának kérdése. 1803-ban a Lágler-féle elaborátum alapján határozatba ment Nagy István superincidens ajánlatára a «nemzeti iskola> (schola nationalis) felállítása Szentlőrinczen, ahol az iskola részére gróf Apponyi Antal telket ajándékozott Három év múlva elkészült az iskola és igy 1806-ban megnyílott Barla Mihály tanár vezetése alatt. A szentlőrir czi iskola történetében az iró két korszakot különböztet meg. Az első korszak terjed az iskola megalapításától addig az ideig, amikor működése néhány évre megszakadt, vagyis 1806—1853-ig; a másik pedig az újjászervezéstől azon évig, amelyben Bonyhádra költözött át, vagyis 1853—1870-ig. Terünk szűk határai miatt sajnálattal bőven nem ismertethetjük a nagy részletességgel tárgyalt iskolai történetet, csupán a főbb címeket jegyezzük fel: a) A szentlőrinczi schola triviális, b) a szentlőrinczi algimnázium. A szentlőrinczi gimnázium áthelyezése. Felhívás a sárszentlőrinczi gimnáziumnak Bonyhádra leendő áttéte ügyében. A bonyhádi algimnázium története. Az államsegélyes algimnázium (1895—1906). Ezt a részt Béke Andor tanár irta meg. Legnevezetesebb kiemelkedő pontja az iskola töiténetének, hogy Gyalog István igazgató a tanári karral, többek közreműködésével és áldozatkészségével annyira fejlesztette az algimnáziumot, hogy jövő tanévben már megnyílik az ötödik osztály és igy fokozatosan főgimnáziummá alakítják az algimnáziumot. A nemes célon legyen az Isten áldása. Az igazgató 1905/906. tanévi jelentése ;szerint 180 tanulót vettek fel és a tanítás szeptember 6-án vette kezdetét. A tanári testület 5 rendes és 1 helyettes tanárból állott. Ezeken kívül tanított az intézetnél 4 hitoktató és 1 énektanitó. Az egészségi állapot általában ked-i ve'ző volt. Álz ifjúság testi fejlődését előmozdítja az intézet egészséges fekvése, nagy udvara, befásitott kertje és tágas játéktere. Az ifjúság erkölcsi viselete és iskolalátogatása jó volt. A hazafias szellem ápolása végett iskolai ünnepélyeket rendezett a tanári kar és szigorúan őrködött az ifjúság valláserkölcsi nevelésére. Az egyházmegyei elnökség és Váradi Károly tank. főigazgató meglátogatták az iskolát és szép eredményt tapasztaltak. Az iskolai bizottság a szegény sorsú jó magaviseletü és szorgalmas tanulók tandíjából , (030 koronát, tápintézeti díjból pedig 1060 koronát engedett el. Az ifjúsági segélyegylet tankönyvekkel segítette a szegény tanulókat. Még megemlítjük, hogy az iskolának főgimnáziummá leendő kifejlesztésére Bonyhád nagyközség, a közel és távol vidék lakossága 54,547 korona tőkét ajánlott fel. Az igazgató ezzel fejezi be jelentését: «Végére értem az 1905,6. tanévről szóló igazgatói jelentésemnek. Elbúcsúzom a 100-ik év végén az algimnáziumtól mely a maga egyszerű eszközeivel, a maga szűk körében áldást terjesztett, különösen a kevésbbé vagyonos osztálynál sok tehetséget emelt ki alacsoey sorsból és ezáltal növelte nemzetünk művelődését és erkölcsi súlyát. Amikor azonban az algimnáziumtól búcsúzom, nem tehetem anélkül, hogy ne fohászkodjam a jóságos Istenhez : adja atyai áldását nemes törekvésünkhez, mellyel nemzeti kultúránknak egy uj lánggal lobogó oltárt óhajtunk emelni; védő karját terjessze ki minden időkben a főgimnázium fölé, hogy fontos hivatását Isten dicsőségére és nemzetünk javára híven és igazán teljesíthesse !» A paksi m. kir. állami polgári nőiskola tizenkettedik értesítőjét az 1905/906-ik tanévről Faraté György igazgató adta ki. melynek elején találjuk Földes Miklós tanár közleményét Jámbor Pál iró és lantos költőről, aki Pakson született. Az iró törekvése, hogy Jámbor Pál szülőházát emléktáblával jelöljék meg, országos jellegű irodalmi ünnep keretében. Az igazgatói jelentésből olvassuk, hogy Palás és vidéke kevés érdeklődést tanúsít ezen intézet iránt, sőt Pakson sokan olyanok is várinál, akik örvendeznének, ha a polg. iskolát máshova helyeznék. \Az elmúlt tanévben 119 tanuló iratkozott be,, ' tizenkettővel kevesebb, mint tavaly. Az iskolának gyásza is volt. Königsberg Mór tanár halt meg, akinek helyére Földes Miklós karán- sebesi tanár neveztetett ki. — A tanári testület a növendékek vallási és hazafias érzésének fejlesztésére kiváló gondot fordított. Lád Károly, kiküldött miniszteri biztos és Tihanyi Domokos' kir. tanácsos, tanfelügyelő május 25-én és 26-án meglátogatták és megvizsgálták az intézetet. Mindketten elismeréssel adóztak az ügybuzgó tanári karnak, sikeres működéséért. A tanulók egészségi állapota jó volt. Több iskolai ünnepélyt is rendeztek. A rendes tantárgyakon kivül Polgár Lajos tanár a latin nyelvet tanította, az éneket pedig Hum József tanító vezette. Minden dij nélkül az; egészségtanból dr. Stern Miksa tartott előadásdkat a IV-ik osztályban. Vallás szerint: rk. tanuló volt 43, ág. ev. 11, ev. ref. 13, gör. kel. 1, izr. 44. Apyanyelv szerint: magyar volt 106, német 4, szerb 1, tót 1. A szekszárdi Májer Árlow-féle nyilvános- sági joggal felruházott fiú- és leányiskola értesítőjéből megtudják, hogy a szép múlttal dicsekedhető nevelőintézetben felvétetett az 1905<6. tanévben 36 fiú és 38 leány, összesen 74 tanuló. Az intézetben a hazafias szellem ápolása végett márc. 15-én, okt. 4-én, növ. 19-én, ápr. 11-én és junius 8-án iskolai ünnepet rendeztek. Az intézet igazgatója Májer Antal nyug. tanító, a tanitó-testület rendes tagjai: Májer Árlow Mária intézettulajdonos, Bergmann Ilka, Borzsák Endre, Mozsgai Sándor, özv. Papé Dénesné, Reichert Gyula és Serényi József. KÖZGAZDASÁG — Bortermelési kilátásaink. Az idei bor- termelési kilátásaink gyengék, mert a szőlő virágzása igen kedvezőtlen időben történt és e miatt a rugó szőlőfajok a termést elröpitették. Sok tőke meddő maradt, az előző két évi nagy szárazság következtében pedig általában nagy a visszaesés, különösen a Solonis és Ripária alanyokra ojtott szőlőkben, mig a Rupestris alanyon élők a szárazságot jobban kibírták. 1391. szám tlkvi 1906. Póthirdetmény. A bonyhádi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint a Davidovics Testvérek bonyhádi cég lakosnak Keller Albin és neje Kolb Teréz teveli lakosok végrehajtást szenvedők elleni 1500 korona és járuléka iránti végrehajtási ügyében 1390/906. szám alatt kibocsátott árverési hirdetményben a teveli 1585. számú tjkvben felvett t 1. 2. sorsz. 60/2. 60/3. hrsz. 12/b. népszámu ház és udvar 20OU korona kikiáltási árban T e v e 1 községben 1906. évi augusztus hó 8-ik napjának délelőtti 10 órájára kitűzött árverés az 1881. LX. t.-c. 167. §-a alapján Dávidovits Testvérek 322 kor. és Dr. Rákos Vliksa ügyvéd 90 korona és jár. erejéig csupán Keller Alb n ellen fennálló és bekebelezett követelések kielégítése érdekében is megtartatni fog. Dr. Rákos Miksa ügyvédnek az 1391/1906. számú beadványnyal felmerü't dija és költsége 16 koronában állapit- tatik meg. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Bonyhádon, 1906 junius 4-én. Osztrichj kir. járásbiró. 1390. sz. tlkvi 1906. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Dávidovits Testvéiek végrehajtatónak, — Keller Albin és neje Kolb Teréz teveli lakosok ellen, 1500 K és jár. iránti végrehajtási ügyében, a teveli 1585. sz. telek- jkönyvben felvett f 1., 2. sor, 60/2. 60/8. hrsz. udvar a bélietekben és az ezen ingatlanokon épült 12/b. népszámu ház 2000 kor. becsár, mint kikiáltási árban dr. Rákos Miksa ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével, az 1906. évi augusztus hó 8-ik napján d. e. 10 órakor Tevel községben megtartandó bírói árverésen becsá-on alul is el fog adatni. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 százalékát bánatpénz fejében letenni s a vevő a vételárt három egyenlő részletben lefizetni kötél- s és végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Tevel község elöljáróságánál megtekinthetők. Bonyhádon, a kir. jbiróság tkv. osztályánál 1905. évi junius 4-én. ,-yOSZTRICH, kir járásbiró.
