Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-05 / 27. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906. julius 5 Ezzel nemcsak a középiskolák túlzsúfoltsága fog megszűnni, nemcsak a középiskolák számüzötteiből fognak hasznos honpolgárok válni, hanem a felsőbb polgári íiiuiskolák jelenlegi céltalan és tarthatatlan helyzete is meg fog szűnni. Indítsanak tehát az illetékes körök megfelelő mozgalmat a felvetett kérdésnek törvényhozási utón leendő ily irányú megoldására, a «Tulipánkert» pedig vegye fel az eszmét magasztos programmjának sorozatába és azt megszokott lelkesedésével támogatva, nemcsak édes hazánknak fog kiváló szolgálatot tenni, hanem a családapák is könyebben válsztják majd meg fiaik leendő életpályáját. Egyébként ezen kérdésben való hozzászólás és ennek ébrentartása végett hiszem, hogy a t. szerkesztőség e lapok ezen rovatát mindenki számára nyitva tartja. Egy családapa. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 3-án délután 2 órakor a városháza nagy tanácstermében rendkivüli közgyűlést tartott dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt, melyen a bizottsági tagok, tekintve az aratási időt, elég szép számmal jelentek meg. I A polgármester üdvözölvén a megjelenteket. a közgyűlést megnyitottnak nyilvánitá. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével Kiinger Ferenc és Wilhelm Ede városi képviselők bízattak meg. Janosits Károly főjegyző bemutatja az újvárosi állandó menedékház építésének tervezetét, felolvassa a tanácsnak az építésre vonatkozó javaslatát, mely szerint az építési árlejtés julius 12-re tűzetett ki. Az állandó menház, ha más hely nem kapható, az újvárosi köztéren, ahol most a fecskendő ház áll, építendő fel. A javaslathoz legelsőnek Boda Vilmos szólalt fel, aki a javaslatot úgy, amint az előterjesztetett, nem fogadjá el. Nem' fogadja' él pedig azért, mert figyelembe kell venni az összérdekekkel szemben az egyesek érdekeit. Azon háztulajdonosok ugyanis csorbát szenvednének, ha a tervezett menház a köztérre építtetnék, akiknek itt van a házuk. De különben is a köztereket mindenütt fenn kell tartani. Végül indítványozza, hogy utasittassék a tanács más alkalmas hely keresésére valamelyik utcában. Horváth Ignác bizottsági tag hozzájárul Boda Vilmos indítványához, mert minden fejlődő városnak gondoskodnia kell alkalmas közterekről, ahol a közönség üdülést találjon. Nekünk sem szabad az újvárosi közteret beépíteni, hanem fenn kell azt tartani és azért indítványozza, hogy a város ezt az elhanyagolt közteret, ahol már a játszó gyermekeket szerencsétlenség is érte, rendezze és fásitsa be, ami által lesz az újvárosiaknak is egy alkalmas szép sétaterük. Még Boda Vilmos és dr. Leopold Kornél bizottsági tagok szólották a tárgyhoz, mire a polgár- mester kimondotta a határozatot, hogy a közgyűlés az épitési árlejtést elfogadja, de megbízza a városi tanácsot, hogy más alkalmas helyet keressen az építésre és az újvárosi közteret fásitsa be. Felolvastatik a báró Augusz-árvaház alapitó oklevelére vonatkozó miniszteri leirat, mely szerint a belügyminiszter elrendelte, hogy az ingatlanokra a telekkönyvi tilalom rávezettessék, a 160,000 korona készpénz pedig felterjesztes- sék és azon állami papír kötvények szereztessenek be. A képviselőtestület élénk tárgyalás után kimondotta, hogy a még törvénytelen kormány eme rendeletét nem fogadja el, amely sérti a város önrendelkezési jogát, tehát továbbra is kezeli a báró Augusz-féle alapot, mert ez a hagyományozó végrendeletében is benfoglaltatik. A belügyminisztertől, leérkezett a város megállapított pecsétjének a rajza, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, mivel az teljesen. megfelel a város legrégibb pecsétjének. A főjegyző felolvasta Tolnavármegye törvényhatóságának véghatározatát, melyet a szekszárdi rerídőralkapitányi állás szervezése tárgyában hozott. A tanács javasolja, hogy a sérelmes határozat a belügyminiszterhez meg- felebbeztessék. Tolnavármegye törvényhatósága ugyanis utasította a várost, hogy 1600 korona fizetés és 400 korona lakbérrel alkapitányi állást szervezzen és alkosson rendőri szabályrendeletet és azt terjessze jóváhagyás végett a törvényhatósághoz. Ennél a tárgynál több felszólalás történt. Boda Vilmos tiltakozik a törvényhatóság ilyen határozata ellen. Az 1886. évi 28. t.-cikk 26. szakaszából kimutatja, hogy a törvényhatóságnak csak bizonyos esetekben van joga állások szervezésébe avatkozni, ha arra felkéretik. Ne uj alkapitányi állást szervezzünk, hanem inkább javítsuk tisztviselőink fizetését, mert az alkapitányi állás csak sine cura lenne és pár ezer koronával emelné a városi pótadót. Minthogy ezzel kapcsolatban van a város által kért csendőrség, megjegyzi, hogy csak néhány csendőrt kívánna, mert a közel múltban a törvénytelen kormány a csendőrséget az önkormányzat megcsonkítására használta fel. E helyett, hangsúlyozza, hogy a városi rendőrséget kell tanítani, kiképezni teendőinek pontos és lelkiismeretes végzésére. Úgy látja, hogy rendőrkapitányunk ezen feladatát éppen nem teljesiti. Majd inditványozza, hogy a törvényhatóság véghatározata a belügyminiszterhez felebbez- tessék meg és a felebbezést egy küldöttség vigye el a miniszternek. Schneider János bizottsági tag felvilágosítást kér a polgármestertől, hogy igazak e azon vádak, melyek a rendőrkapitányt és a rendőrséget érintik ? • Dr. Hirling Ádám kijelenti, hogy tényleg a közbiztonság jobb volt a községi rendszer alatt, mint most. Ennek okát abban találja, hogy a rendörbiztos nem ellenőrzi a rendőröket szolgálatukban, mivel őt sem ellenőrzi a rendőrkapitány. Dr. Albersz.Rezső bizottsági tag azt óhajtja az elhangzott vádak után, hogy a képviselő- testület rendelje el a fegyelmi vizsgálatot ebben az ügyben a rendőrkapitány ellen. Dr. Leopold Kornél kérdést intéz a polgár- mesterhez a csendőrségi ügyben. A polgár- mester a hozzá intézett kérdésre azt válaszolja, hogy a miniszter egy csendőralezredes leküldé- sét ígérte junius 15-ére, de a csendőralezredes a várossal folytatandó tárgyalásra még most sem érkezett le; azért ő ezt az ügyet már meg is sürgette. Dr. Leopold Kornél bizottsági tag erélyes szavakkal kívánta, hogy a rendőrkapitány hivassák fel igazoló jelentéstételre és a rendőröket tanítsa. — Tizenkét emberrel — úgymond rendet tartani nem lehet. Az egész város közönsége tarthatatlannak tartja a mostani botrányos közbiztonsági és közegészségi állapotot. Kéri a polgármestert, hogy erélyes intézkedést tegyen és terjesszen be a rendőri ügyben javaslatot. Vagy vezessük a csendőrséggel a tárgyalást eredményre, vagy ha ez nem lehetséges, akkor szervezzünk megfelelő városi rendőrséget. Még Dr. Hirling Ádám polgármester, Boda Vilmos, Schneider János és Dr. Albersz Rezső szólották a tárgyhoz. Ezután egyhangúlag határozatba ment, hogy utasittassék a rendőrkapitány a rendőrök tanítására és felügyeletére; továbbá felhivatik, hogy az ellene emelt vádakra tegyen igazoló jelentést. Ha ezen intézkedésnek nem lenne sikere, akkor ellene fegyelmi vizsgálat indittatik. Tolnavármegye véghatározata pedig a belügyminiszterhez megfelebbez- tetik s a felebbezést a polgármester vezetése alatt Boda Vilmos városi képviselő és Dr. Török Ottó városi tiszti ügyész tagokból álló bizottság viszi fél. A küldöttséghez önként más bizottsági tagok is csatlakozhatnak. Ugyanez a bizottság sürgeti meg személyesen a csendőrségi ügyet is a miniszternél. Az esküdtképes egyének összeirására alá- kitott bizottságba Fejős Károly és Orószbauer Ferenc választattak meg. A közgyűlés d. u. fél 4 órakor ért véget. Jegyzői értekezlet Bálán. A központi járási jegyzői egylet a legutóbbi közgyűlésén tervbe vett vándor értekezletét első ízben, folyó hó 23=-án Bátán tartotta meg. Ezen első értekezlet eredményéből a résztvevők mindegyike örvendetesen konstatálhatta, hogy az ilyen értekezletek minő üdvös és a közcélokra hasznos munkásságnak adják meg irányitó hatásukat és a hol a mindennapi életet legjobban ismerő, a községek fejlődési viszonyait és a nép anyagi helyzetét legsikeresebben előmozditani képes tényezők, a községi jegyzők vállvetett erővel munkálhatják tevékenységüknek — talán a földhátán legszélesebb — területét. A járásbeli jegyzők, a legtávolabb helyről is — kevés kivétellel — már a reggeli órákban érkeztek, hogy az értekezlet megnyitásán idejében jelen lehessenek. Délelőtt 10 óra körül a községház tanácstermében gyűltek össze az egyleti tagok, kiknek soraiban foglaltak helyet a meghívott vendégek is. Ezek között voltak láthatók a helybeli róm. kath. és ev. ref. egyházak lelkészei, a tanítói karnak összes és a községi elöljáróságnak néhány tagja Pontban 10 órakor szép beszéd kíséretében nyitotta meg P u r t h Adolf bátai főjegyző és egyleti elnök az értekezletet. Szívélyes szavakkal üdvözölvén az egylet tagjait, röviden vázolta azokat a magasztos feladatokat, melyeket az egylet magának ezen értekezlet tartásával kitűzött. Köszönetét fejezi ki a megjelent vendégeknek az egylet ezen működése iránt tanúsított érdeklődésükért, akik állásuknál fogva mindannyian hivatottak is arra, hogy önzetlenül, tisztán a közjóiét érdekében teljesitett nehéz munkájában a jegyzőnek segítő társai legyenek. A napirend előtt meleg szavakban emlékszik meg a múltkori közgyűlés óta oly hirtele- nüf elhunyt Vágner József várdombi jegyzőről és általános helyeslés mellett inditványozza, hogy az értekezlet őszinte részvétét jegyzőkönyvbe iktassa és arról az elhunyt özvegyét értesítse. Zsígmond Elemér azon sajnálatos eseményből kifolyólag, hogy Vágner . haláláról a járásbeli jegyzők csak későn és akkor is csak a hírlapok utján értesültek, azon megállapodást ajánlja, hogy a jövőben előforduló haláleseteknél a legközelebbi szomszéd községbeli jegyző a járásbeli jegyzőket alkalmas módon azonnal értesítse. Ehhez az értekezlet egyhangúlag hozzájárult. Ezekután következett a napirend első pontja: A községek utcai világításának irányelveit megállapító szabályrendelet tervezetről a közgyűlés által kiküldött bizottság jelentése. Zsigmond Elemér egyleti jegyző ismerteti a bizottság által átvizsgált és javaslatba hozott szabályrendelet tervezetet. Előadja, hogy a községek különleges viszonyait a tervezet keretében figyelembe venni nem lehetett, de erre szükség nincs is, miután annak különösen 1. §-a értelmében a községek teljesen önnállóan, saját helyzetükhöz mérten rendezhetik világítási szükségleteiket. Mint általában rendészeti okokat és célokat szolgáló ezen tervezetet aZzal ajánlja elfogadásra, hogy az hasonló célból a vármegye1 jegyzői egyletnek küldessék meg. Behatóbb vita után az értekezlet a tervezetet a kivilágítás módozatainál tett javaslatok figyelembe vételével egyhangnlag elfogadta és. azt a vármegyei jegyzői egyletnek megküldeni rendelte. A tárgysorozat második pontja értelmében Purth Adolf egyleti elnök a kölcsönös állatbiztosításról tartotta meg felolvasását. Mindenekelőtt általánosságban kifejtette azokat a nagy- fontosságú gazdasági okokat, a melyek az állat- tenyésztést a kisgazdák és igy a falusi lakosság zömének egyedüli létkérdésévé teszik, majd behatóan ismerteti az állatbiztosítás előnyeit és azokat a módozatokat, melyekkel az a községekben meghonosítható lenne. — Bemutatja és pontról-pontra tárgyalja a Bátán már behozott állatbiztosítás szabályzatát, valamint az ügykezelés összes ágait. A mindvégig érdekes és tanulságos előadást az értekezleten jelen voltak a legnagyobb figyelemmel hallgatták és annak befejezésével előadónak a legőszintébb elismerésüket és kőszönetüket fejezték ki. Végül az értekezlet a legközelebbi őszi tanácskozásnak helyéül Decs községet jelelte ki. Ezzel az értekezlet az elnök lelkes éltetésével délelőtt 11 és fél órakor véget ért. Tanácskozás után az értekezlet tágjai és a megjelent vendégek Bokányi Antal vendéglőjében ebedre gyűltek, a melynek első fogása az ez alkalommal is csak jó hírnevét növelő bátai halpaprikás volt. Mi természetesebb, mint az, hogy . a mindjobban emelkedett hangulatot a toasztok özöne követte. Az [első felköszöntőt
