Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-28 / 26. szám
0®álc;r gyermekeket, hogy imádják az Istent és szeressék mindenekfölött a hazát. Ezután rámutatott a nemzetközi szocialisták veszedelme- törekvéseire. Ezt úgy lehet megaka- dályo id, ha a tanítók egész szív- és lélekkel istenimadásra es ha „aszeretetre tanítják meg a leendő honpolgárokat és honleányokat, azért ne vegyük le kezünket az iskolán túl sem róluk. Általános tetszéssel fogadott beszédét azzal fejezte be, hogy imádd az Istent és szeresd a hazát! Az elnök bejelentette, hogy az egylet nevében sürgönyileg üdvözölte gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspököt és áldását kérte működésére. Továbbá bejelentette, hogy Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt kir. tanácsossá történt kinevezése alkalmából Írásban üdvözölte, melyre a kir. tanácsos azzal felelt, hogy továbbra is igaz pártfogója és támogatója lesz a tanítóságnak. Mindkét jelentés örvendetes tudomásul szolgált. A múlt közgyűlésről fölvett jegyzőkönyv az idő előrehaladottsága miatt fölolvasottnak tekintetett. Konrád Jakab dunaföldvári szakképzett tanító praktikus gyakorlati tanítást tartott a törtekről a behívott gyermekekkel. Több oldalú szemléltetéssel vezette rá őket a törtek fogalmára. Az előadónak a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott és lelkesen megéljenezte. A hallgatóság osztatlan elismerése között igen tanulságos és szakszerű, érdekes szabad előadást tartott ezután Sándor Péter székes- fővárosi jeles tanító a gyógypedagógiumról és meggyőző példákkal mutatta be, hogy miképpen kell a gyermekek beszédszervi fogyatkozásait orvosolni. Nagyon sajnáljuk, hogy térszüke miatt bővebben nem foglalkozhatunk a közgyűlésnek ezen valóban kiemelkedő pontjával. Sándor Pétert többszörösen megéljenezte és az elnök: általános helyeslés között neki az egyesület nevében hálás köszönetét mondott, amit jegyzőkönyvbe iktattak. A bíráló bizottság következő jelentését Lengyel Ferenc egyesületi főjegyző olvasta fel: Tisztelt Közgyűlés 1 Van szerencsénk a beérkezett pályamunkák bírálatát bemutatni. Beérkezett a határidőre összesen hat dolgozat, melyeket a bírálók sőt mások is áttanulmányozván arról a legteljesebb elismerés és dicséret hangján nyilatkozhatnak. A jutalmak kiadására vonatkozólag a következő . javaslatot tesszük: Áz egylet által kitűzött 30 Koronás díjra, melynek cime ez ; «A krajcáros lapok olygsása mily átalakító hatással van a. nép aísófcib rétegeinek erkölcsi érzületére és anyagi érdekeire ?» —■ Ezen jeligével ellátott dolgozatot ajánlja a bizottság: «Eriss az újság»! Pártos Zsigmond kerületi esperes ur által kitűzött 20 ' koróiiás díjra melynek címe ez: A katholikus néptanító mily magatartást tanúsítson a mindinkább terjedő nemzetközi szociálizmussal szemben ? Ezen jeligével ellátott dolgozatot ajánlja a bizottság: Legyünk keresztény szoeiálistákj Fekete Ágoston prépost-plébános egyleti elnök ur által felajánlott 10 koronás díjra, melynek cime ugyancsak äz előbbi — ezen jeligével ellátott dolgozatot ajánlja á bizottság A nemzetközi •szöciálizmüs' útját állja a valláserkölcsi és hazafias nevelésnek! 1 A Lengyel Ferenc által felajánlott 10 kor. dijra, melynek cime ez: Mi az oka annak, hogy a pécsi püspöki egyházmegyéhez tartozó kath. tanítóknak csak alig 3—4 százaléka dolgozza ki az egyházmegyei tanfelügyelőség által éven- kint kiűzött és kidolgozásra kötelezőleg előirt tételeket? '• i.' Ezen jeligével ellátott dolgozatot ajánlja a bizottság: Az iradalmi-jnxmkásság fejlesztéséhez kedv és élístoiéfés'' szükséges:K . Végűtvan. még, egy, ' dolgozat^ mely az egylet által kitűzött tétellel foglalkozik s melynek jeligéje ez : Hass, alkoss, gyarapits S a haza fényre derül! Ezen dolgozat szerzőjére vonatkozólag a bíráló bizottság felkéri elnök ur Ő Nagyságát, hogy az illetőt itt a gyűlés színe előtt nyilvános elismerésben és dicséretben részesíteni méltóztassék. Tolna, 1906 juntos 20-án. Lengyel Fárenc, Károlyi Károly, bíráló bizottsági tag. bíráló bizottsági tagEzután Fekete Ágoston elnök felbontotta a jeligés levélkéket, melyekből kitűnt, hogy az első dijat Bállá Sándor szekszárdi, a másodikat Kálmán Károly szekszárdi, a harmadik és negyedik dijat Verier Mátyás tolnai tanítók nyerték el. Még dicséretben és elismerésben részesült Kálmán Károly szekszárdi tanító jeles dolgozatáért. Uj pályatételekül kitüzettek: «A tanítónak katholikus egyházias szelleme miben áll benső- leg és hogyan nyilatkozik külsőleg ?* Pályadij 30 korona az egylet részéről. «Hol kezdődik s hol végződik a tanítónak nevelői kötelessége és az ezzel karöltve járó fegyelmi joga a tanítvánnyal szemben ?» Pályadij Pártos Zsigmond esperes 20 és Fekete József prépost 10 koronája. Következtek az indítványok. Kilenc tolnai r. k. tanító írásban azt az indítványt adta be, hogy töröltessék el azon szabály, mely szerint a tanítóknak folyamodniok kell a magyarosításért elnyerhető jutalomért és hogy a szolgálati év vétessék a jutalmazásnál figyelembe. Az indítványhoz többen hozzászólottak s végül határozatba ment, hogy a módosított indítványt az elnökség a kir. tanfelügyelőnek terjessze be. A másik indítványt Kálmán Károly olvasta és terjesztette elő, hogy felirat intéztessék a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy a magyar állam összes községi és felekezeti tanítói is részesüljenek a vasúti kedvezményben. Elénk vita után az indítvány elfogadtatott. A közgyűlés az elnök indítványára sürgönyileg üdvözölte gróf. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisztert. Tarlós János pénztárnok jelentette, hogy a bevétel 1905. évben 230 K 46 fillér, a kiadás 115 K 50 fillér, pénztári maradvány pedig 149K 96 fillér. Az egyletnek takarékpénztári könyvben 873 K 47 fillér vagyona van. A jelentés tudomásul vétetett és elhatároztatott, hogy a hátralékos fizetők felszólitandók. A jövő közgyűlés helyéül Paks tűzetett ki. Végül az elnök köszönetét mond Niertit Béla isksz. elnöknek, Butyka Károly .^szaktanítónak és Dunaföldvár elöljáróságának, mire a közgyűlés az elnök éltetésével d. u. fél 2 órakor véget ért. A közgyűlés befejezése után 80 terítékű társas ebéd volt a Stefania-kertben. Az első felköszöntőt Fekete Ágoston elnök mondotta s éltette a hazafias tanítóságot. Vajay István elször a hölgyek, másodszor pedig Niertit Béla gyógyszerész egészségéért ivott. Pártos Zsigmond esperes beszédében sürgette a tanítóság anyagi helyzétének javítását. Osztrich Lajos telekkönyvvezető a püspökre és a kultusz- miniszterre, Niertit a tanítói karra, Bállá Sándor pedig a dunaföldváriak szives vendégszeretetét megköszönve, a pályadijat kitűzőkre mondott beszédet. — Nyugdíjazásért folyamodott Bertics Antal tamási r. k. tanító. Nevezett 36 évig és 1870-től Tamásiban működött. — Részletes tanterv kapható Rigó Árpád papirkereskedőnél Kolozsvárott, ára 2-50 K. Ebben fel van dolgozva az évi tananyag az uj -tanterv szerint, nem kell tehát hónapokig lé ‘ ]|pp|$t^évéPÁfc&^Z'fti é 'tSAitónakt Ajánlj uk megszerzésre é kitűnő munkát. — Államsegélyek. A faddi r. k. elemi iskolánál az újonnan szervezett V. tanítói fizetés 800 koronáig való kiegészítésére 400 korona államsegély engedélyeztetett. A vallás és közoktatási miniszter a 3 paks-pusztai tanitó fizetésének kiegészítésére szintén 400—400 kor. államsegélyt engedélyezet. — Faddon uj tanítói állomás van üresedésben. Ugyancsak tanitó kell Odalmandra, Németkérre, Tamásiba, Alsónyékre, Duaföldvárra, Dunaszentgyörgyre és Bonyhádra. — Polgári Iskolai oklevél. Faics Gizella dombóvári áll. népiskolai tanítónő Budapesten a pedagógiumban jó sikerrel tette le a polg. iskolai tanitónőképezdei képesítő vizsgálatot. — Kántortanitó választás. A naki róm. kath. iskolaszék a megüresedett kántortanitói állásra Machinovich János Somogy—zsili tanítót választotta meg. — Magánintézeti zárvizsga. A 32 év óta fennálló Mayer-féle nyilvánossági joggal felruházott magán nevelő intézetben folyó hó 22-én tartották meg az évzáró vizsgát a megjelent nagyszámú érdeklődő szülők előtt. Az elért szép tanulásbeli eredmény dicséri a régi jóhirnevü nevelőintézet tantestületét. — Gazdasági tanfolyamra felvett tanitók A folyó évi julius 2-án megkezdődő gazdasági tanfolyamra 100—100 korona államsegéllyel Tolnavármegyéből felvétettek: Károlyi Károly tolnai, Györváry Imre ozorai, Kring Ödön gyönki. Welsch Károly németkéri, Szíjártó László szakesi és Parti József dombóvári taniók. KÖZGAZDASÁG — Minősített gazdatisztek. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága legutóbb tartott ülésében Stern Menyhért, Arany Károly, László Antal és Weisz Sándor gyakorlatban levő gazdá- szoknak gazdatiszti állásukat minősítette. — Gyümölcsfeldolgozó gépek kikölcsönzése. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter egyle- tnknek, szövetkezeteknek és nagy gyümölcs- termelőknek 3—6 hétre kikölcsönöz ingyen ci- dermalmokat, almaborsajtolókat, vándor-aszalókat és szeszfőző készülékeket. Kölcsöngépekért f. évi julius hó 15-ig kell folyamodni közvetlenül a földmivelésügyi miniszterhez. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Még egyszer a „Kántorválasztás Pakson.“ A T. K. f. é. junius hó 14-iki számában „A közönség köréből“ c. rovatban egy cikk elent meg a paksi kántorválasztást közlő rövidke hirre vonatkozólag. A több paksi kath. polgár a „pax“ jeligével végzi, pedig jobb lett volna, ha azzal kezdi s ha valóban tudott volna tárgyilagos cáfolatot felhozni, mert tény az, hogy bár az iskolaszék kellő méltánylattal birálta el ezt az ügyet, amikor a tanitók legidősebbjét, Bors József tanitó urat — ki egyébként a kántori álláshoz meg- kivántató hanggal és zeneismerettel rendelkezik — a kántori állásra előléptette, nem volt tekintettel a kath. hívők jó részére, mely azon egyházi szertartásoknál, melyeknél a nép nyelve érvényesül, igen is szívesen hallja a maga anyanyelvét a németet megszólalni, amely különben is a nép, vágy mondjuk: a köznép legnagyobb részének anyanyelve bár, hála Istennek büszkén vallja magát magyarnak. Már aztán, ha az a német ajkú, de magyarul is beszélni tudó nép inkább szeretné, ha oly kántora volna, ki az ő nyelvén is tud beszélni, énekelni, imádságokat és búcsúztatókat mondani, ki tehet arról ? Ha tehát Bors ur, mint legidősebb tanitó az iskolaszék jelöltje volt,- miért ne nevezhette volna a tudósitó Hum urat a . nép jelöltjének, aki különben is a paksi nép sorából emelkedett * Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felle lőssége a szerkesztő.
