Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-14 / 24. szám
Képviselőtestületi ülés, Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó' 9-én, szombaton délután 2 órakor rendkívüli képviselőtestületi ülést tartott dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt, ki üdvözölvén a megjelent képviselőket, az ülést megnyitja. Jelenti, hogy Tolnavármegye főispánjává gr. Apponyi Géza neveztetett ki, kit a város beiktatása alkalmával ünnepélyes fogadtatásban részesített, tiszteletére a város határában diszkaput emeltetett. ő méltósága és neje a városnak a polgár- mester utján köszönetét fejezi ki a fogadtatásért, mit a képviselőtestület éljenzés közepette vett tudomásul. — A városi tanács gróf Zichy Gyula megyés püspököt szintén méltóan fogadta, miért a főpásztor ugyancsak a polgár- mestert bizta meg, hogy a városnak ezért köszönetét mondjon. E két elnöki bejelentés után az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Leicht Lajos és Kovács Dávid képviselőtestületi tagok küldettek ki. Az ülés legfontosabb pontja volt a harmadik : *A polgári leányiskola felépitéséhéz az Albanics-féle ház megvétele.» A határozat hozatalhoz a törvényes szám nem lévén együtt, végleges határozatot, dacára, hogy azt az ülés végére halasztották, hozni nem lehetett. (A határozathozatalhoz a képviselőtestület felének, 74 képviselőnek a jelenléte szükséges, az ülésen pedig 53 képviselőtestületi tag volt jelen.) Az előadói javaslatot Boda Vilmos képviselő és közs. iskolaszéki elnök adta elő igen meggyőzően. Elmondta, hogy melyek azok a körülmények, melyek az iskolaszéket a polg. leányiskola áthelyezésére késztettéK. A mostani polg. fiú és leányiskola 30 évvel ezelőtt épült; a két iskola elhelyezése a növendékeknek év- ről-évre való örvendetes gyarapodása mellett ma már lehetetlen, ezért vette az iskolaszék tervbe a leányiskola áthelyezését. Miután az államtól jelen politikai viszonyok között anyagi támogatást nem nyerhetnek, a községre pedig újabb terheket róni nem akarnak, az anyagiakat igen szerencsés eszme utján oldották meg. A tandíj nagyon alacsony lévén, a minisztérium jóváhagyásával emelték úgy, hogy ma már 30.000 korona áll ez ügy rendelkezésére. A leányiskolának legalkalmasabb helyül az Albanics-féle ház találtatott. Az iskolaszék a szekszárdi Takarékpénztárnál a ház megvételére lépéseket tett, sőt az intézet igazgatójával ideiglenes szerződést kötött, ma már csak a város, rt| ,?»Tr,\-v illetve a képviselőtestület utólagos jóváhagyása szükséges. így az uj polg. leányiskola áthelyezése a városra újabb terheket nem ró, az épitkezéshez szükséges pénzt 50 éves amorti- zatiora vennék fel és azt a tandíjból törleszte- nék. Ezen szépen megindokolt indítványt a képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel fogadta. Kovács Dávid kéri a képviselőtestületet, hogy Boda Vilmos önzetlen fáradozásáért és ügybuzgóságáért köszönetét szavazzon; az indítvány lelkesedéssel elfogadtatott. Halász Gyula állatorvos lemondása tudomásul vétetett és az alispánnál az állatorvosi állásra való pályázat kiírása iránt a szükséges lépés megtétetik. Tildi János s társai ut megnyitás tárgyában kiküldött bizottságnak jegyzőkönyve felolvastatott és a tanács javaslata emeltetett határozatra. Nagy László pénzügyi számellenőr tiszteletdiját a tanács 100 koronában kívánja megállapítani. Ezen pontnál Bodnár István hozzászólása után nagy vita fejlődött ki, ki e tiszteletdijat igen alacsonynak találta és Nagy által végzett munkáért legalább 300 koronát indítványoz megszavazni. Boda Vilmos hozzászólása után a képviselőtestület 200 korona tiszteletdijat szavazott meg. Qyvmóthy Márton rendőrbiztos fizetése 600-ról 700-ra, Farkas Lőrinc őrmester fizetése 400-ról 500 koronára emeltetett. A szervezési szabályrendelet 43-ik §-nak rendelkezése szerint tiszteletbeli tanácsnoknak Bognár Albertet választották meg. Éber Márton terület átengedése iránt be adott kérvénye tárgyában kiküldött bizottság jelentése tudomásul vétetett. özv. Strausz Mórné kérvénye, haszonbér leengedése iránt akként intézteiéit el, hogy a szerződés október 1-én felbontatik. A kisbirók felemelt fizetése folyósítani határoztatott. Dr. Hilbert István jogügyi tanácsnoknak a kért szabadságot megadták. Több kissebb ügy elintézése után a polgármester az ülést 3 órakor berekesztette. TOLNAMÉGYE1 KÖZLÖNY TÖVISEK. Vége!... Vége van !.... Nem a múlandó világnak, — csak a f. évi tavaszi hervatag virágnak. — Vége van — hála Istennek! — a képviselőválasztási gyűlöletes és átkos torzsalkodásoknak, izetlenkedő gáncsoknak, élceknek, sőt testvéri harcnak. Medrükbe tértek a folyók. Most még a Lajthán túlról van egy kis flottademonstráció, mű-harc ellenünk, de fütyülünk reá, mert «az egér-ló erotelen» épp igy & Lú- eger (mond egy debreczeni). Vége van a tanévnek, — a tulipán majálisnak, — a pünkösdi rózsának, — a leghosszabb napoknak, — az ex-lexnek (adófizető magyar apáknak ez a legsiralmasabb! és ezek katonaköteles fiára nézve ez a legfájdalmasabb állapot, — mondván az apa: Hej! most már megin. adót kell fizetnem, pedig, de elszoktam tőle, mikor muszáj volt nem fizetni jó magyar embernek!... S mondván a fiú: Hej! de jó volt itthon, kedvesem árnyában, — hej í -de meleg lesz majd ott a kaszárnyában!...) Mindennek vége! — Még Alfonzó spanyo.1 királyka szomoruan-vig lakodalmának is! Szegény megijesztett király!... Ezt írja egyik dalában (Üstökös 1906 junius 10): «A világon még mindenütt bomba fogadott; ha igy megy tovább is — pedig igy megy ma már, — hogy tovább is király legyek, csak nem vagyok szamár !... Inkább utcát öntözök, vagy cipőt su- bickolok, mert királynak lenni manap nagyon bombás dolog!» De azért annak is vége van, hogy ő lémondjon, mert az a bombás dolog — a veszély elmúltával — rögtön pompás dologgá változik s nem ijeszt úgy a múlt sötétsége, mint ahogy biztat a jövő reménysége. — Legyen neki az ő hite szerint! Vége! — Hát még minek van vége? — Egy hét múlva a fülemüle ezidei dalának, — a szabadelvüpárt valahai diadalának, — az én milliónerségemnek! — De nincs vége Etl Pepi csörgetégi fürdője világhirü dicsőségének, — oda vonuljunk, ott tömörüljünk a beállott forró nyári napokban; ott barátságos hullámok kedves locsolgatása — mint édes hab-csókok között — barátságos, mosolygó arc édes derűje mellett — mint vigasztaló szivárvány biztató sugárinál — élvezhetjük a nyári szünidő hamar tűnő poros perceit!... Igen, — minden jónak és rossznak lehet vége e világon, de Pepi barátom csörgetégi fürdőjének hírneve, dicsősége és az én Töviseim soha meg nem szűnnek és ezeknek végok sohasem leszen! (Ezért váltottam meg t. jegyemet, szokás szerint dec. 31-ig!) Palást. 1906. junius 14 végre Világosnál elsötétedett hazánk ege. Futott, ki merre tudott, vagy pedig börtön és halál lett jutalma. Engem besoroztak újra az osztrák hadseregbe, hol mint közlegény kezdtem újra pályámat. Az őrmesterségig küzdöttem fel magamat folyton külföldön szolgálva. Man- tuában voltam, mikor az olasz hadjárat kiütött. Solferinonál lősebet kaptam bal felső karomba. Mikor a kórházból gyógyultan kikerültem, el is bocsátottak a hadsereg kötelékéből. Most itt áltam elhagyatva, egyedül, kitéve az élet márti- romságának. Mihez kezdjek? Mesterséget nem tudtam, amit valamikor tudtam, azt el is felejtettem. Ahhoz sem pénzem nem volt, sem alkalmam, de meg már ki is vénültem belőle. Mihez kezdjek tehát. Nyomorúságomban betévedtem Gyalyafalván a plébániára. Az isteni Gondviselés magát a plébánost hozta utamba. Elmondtam neki őszintén történetemet és helyzetemet. — Szülei, rokonai nincsenek ? kérdé. — Senkim sincs a világon a jó Istenen kívül — feleltem busán. Mondok magának valamit fiatal ember: Segédtanító keflene a mi községünkben. Látom, hogy intelligens. Több nyelvet is beszél. Alkalmaztatni fogom itt. Legyen szorgalmas, tanuljon és törekedjék oda, hogy tanítói oklevelet szerezzen. Segítségére leszek ha látom, hogy jóravaló. De ha az ellenkezőt látnám és tapasztalnám, rögtön élcsapatom és kezdheti küzdelmét újból. Látja, hogy jóakarója vagyok. Az szerint cselekedjék. — Megindultságomban nem tudtam szólni, hanem könnyes szemekkel csókoltam meg kezét. Megtartotta szavát. Kineveztetett segédtanítónak. Tanultam, képeztem magamat, sőt zenetudományomat is kezdtem ismét fejleszteni, úgy hogy 2 év múlva jeles tanítói oklevél birtokában voltam és a kántorságban teljes jártassággal bírtam. Most már nem féltem az élettől, mert volt egy biztos pályám, biztos kenyerem. Az Isten áldja jó öreg plébánosomat még a haló poraiban is, mert az tett emberré! Mikor kész ember voltam, plébános uram Sirolin — Emeli az é1>Agy«1 é* a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadist. Tüdőbetegségek, burátok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. W. HoffmauU'La Reche & Co. Ifiasel tanácsára Lányosdra pályáztam, hol meg is választottak. Vén legény voltam ugyan már, de mikor éreztem magamban a tehetséget, hogy egy kis családot is eltarthatnék, bizony csak felkelt bennem is a házasság vágya. Egy jóravaló, művelt, de szegény leánnyal ismerkedtem meg, ki szivembe lopódzott és mikor benn volt hamar rácsuktam szivem ajtaját és abból soha többé ki nem eresztettem. Most is benne van még, de csak az emléke, mert drága teste már rég porlad künn az anyaföldben. Szelleme azonban él még bennem és gyermekeimben és emléke velünk fog csak a sírba szállni. Áldott legyen drága pora és szent legyen édes emléke. A menyországot bírtam vele. Ideális egy nő volt, kit az Isten csak boldogitásra teremtett. Másokat boldogítani, milyen fenséges eszme is ez! Ő pedig csak engem és gyermekeimet akarta boldogítani, ő maga szívesen tűrt, szenvedett, ha tudta, hogy avval boldogságunkhoz csak egy mákszemnyivel is járulhatott. Angyal volt, valóságos angyal, ember képében.
