Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-12 / 15. szám
1906. április 12 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 7 érinti s közbiztonság, valamint államrendészet szempontjából is felette veszélyes, de a szigetelők szükségessé váló kicserélése folytán a kincstár is jelentékenyen károsodik. Felkérem tankerületem tanítóit, hogy a vezetésükre bizott mindennapi és ismétlő iskolás gyermekeket erélyesen figyelmeztessék, miszerint említett porcellán szigetelőket ne dobálják, ne tördeljék, mert ezen cselekményük vétséget képez és ellenük minden egyes esetben bűnvádi feljelentés fog tétetni. IRODALOM. — Várady Ferenc versei. Ily cim alatt Várady Ferenc Baranya vármegye főlevéltárnoka, Baranya vármegye Hivatalos Lapjának s a Pécsi Napló politikai napilap szerkesztője közel harminc évi irodalmi munkásságát részben már kiadott s részben még kiadatlan költői termékeit magában foglaló kötetnek, melyre a nemesen és gyengéden érző szivek, a költészet lelkes barátainak nagybecsű figyelmét föl- hiván — előfizetést nyit. A mű díszes kiállításban, mintegy 400 oldalnyi terjedelemben fog megjelenni s összes lírai és elbeszélő 'verseinek válogatott gyűjteményét tartalmazza. Ära fűzve 5 korona. Diszkötésben 8 korona. Az előfizetési összeg nevére címezve (Pécs, Majláth-tér, Irgal- masok bérháza küldendő. WEYRAUCH P Ezen szagtalan máz a szobapadlora és minden mázolandó eszközökre kitűnő, vízmentes és gyors száradása miatt nagyon kedvelt. (4948. 3—3.) ADLOFENYIAZ szagtalan és gyorsan száradó. A mázolás ideje alatt szárad A festéktartalmu máz a padlónak bármily színét teljesen fedi, mig a tiszta máz, melynek festéktartalma nincsen, egyedül fényt a padlónak adja. Haszn. utasítás a üstékes fénymázzal. nagyit, vagy sanda szeme ferdén lát, nem jól látja az egész valót, csak részét. A hitközségi pénztárból április elején ki lett fizetve közel ezer korona és amint naponkint befolyik, azonnal a többi. Csak egyesek vannak elnökileg felkérve várakozásra és nem a kar. Ez megcáfolja a 4-ik pont vádját is. Bér (talán inkább fizetés) elvonásról szó sincs, de nem is lehet: hisz az a bíróság utján is behajtható. Minek olyat (elvonást) állítani, ami nem. is lehetséges. 5. Szabad-e, van-e joga hitközségnek iskolát fentartani ? Igen, vagy nem ? Erre feleljen tanitó-barát uram. És ha szabad, szabad-e ragaszkodni is ezen joghoz ? Vagy az a 37 (harminchét) ezer korona évi hitközségi költség- vetés csakugyan olyan parányi dolog volna, a mi rászolgál a tanitó-barát ur „nyomorúságos“ jelzőjére ?! Most 4 éve, egyszerre a már volt 13 tanteremhez még hét uj tisztességes tantermet építettünk 30 (harminc) ezer korona költségen. Honnét vettük? Tanitó-barát uram nem kérdezte, nem kérdezi. De én kérdezem: járult-e ő hozzá vagy a hitközség sok ezer koronás évi nyomorúságának csökkentéséhez aranvjával vagy fillérjeivel ? Aligha. Mert vannak képzelt úri kiváltságok is. Diktálni, packázni, bírálni, hozzá mivel sem járulni, hanem a 6-ik pontban még az akarathiányt is feltételezve, a humanizmus nevében meggyanúsítani, nem igazi tanitó-barátság. Fedezetnek — midőn hiány van — csak 3 módja van. Adószázalék emelése, kölcsön vagy hátralékok behajtása. Adóemeléshez sem az iskolaszék, sem az egyházmegyei hatóság nem járulhat, mert nincs rá stabil ok ; kölcsön nem lett a már beterjesztett költségvetésbe felvéve, mert vannak künn levő követelések. Marad tehát 9 3-ik a behajtás, de erre is várni kell. A régebbi végrehajtó távozott, uj lett választva. Az ex-lex miatt elmaradtak az állami adó befizetések, gyérebbek a községiek és hitközségiek is. Ez az egésznek a nyitja. Végre az értesítő körözvényben a néhány szívesen felkért várakozóra nézve ez volt: «Sürgős esetben tessék hozzám fordulni 1» Elnökség. Ez jó szemmel, vagy jó szemüvegen nézve sem furcsa állapot, sem csőd, sem a tanítói kar fizetésének elvonása, de még humanitás elleni akarathiány sem. Dunaföldvár, 1906. április 8. Biró Imre hitközségi elnök. Kapható 1 kilogrammot tartalmazó üvegekben. Linóleum SZERKESZTŐI ÜZENETEK. 1 kilogrammos dobozokban. SALAMON TESTVÉREK fűszer, csemege, tea, rum, cognac, bor- és ásványviz-kereskedésében Szekszárdi br. Augusz-féle ház. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Luca. A vers-mérték, a kül-alak majdnem jó ; gondolat is van benne, — de mivel már április van, most nem aktuális. Kissé kicsiszolva, kijavítva a jövő márciusban jó lesz. H. F. M: Nagyon szivreható történet, de a vers oly kezdetleges mint a mily régi s szokott a mese. Helyesírási hibák is vannak versében. Nem közölhetjük. M . . . . t «Vanitatum vanitas = Hiábavalóságok hiábavalósága 1 Kérem, tanuljon Ön előbb magyarul s azután, ha jó idő múlva fellángol szivében a költői szent tűz — akkor fogjon tollat vers-irásra, — de amig csak «piteg-patog» a tűz, addig ne verseljen. Válasz a dunaföldvári «tanító-barátnak». Névtelen levélre, álarcos barátnak felein* bár nem kötelező dolog, de mivel közügyé* (tanügyet) érint, megteszem. Mondatik: 1. „Furcsa állapotok dúlnak.“ 2. „Hitközség csődbe jutott.“ 3. „Tanítói kar fizetést nem kap.“ 4. „Nyomorúságos bérüket elvonták tőlük.“ 5. Hát ha a r. k. hitközségek olyan nyomorúságosak, miért ragaszkodnak annyira az iskolákhoz ? Miért nem adják át az államnak . . . ?“ 6. „Ha pedig akarathiány mindennek az oka, hol a humanizmus ?“ Mindezekre röviden azt felelhetném, hogy birálni és orvul támadni, meggyanúsítani, köny- nyebb ám, mint megfontoltan intézkedni; de nem szebb, nem nemesebb. Menjünk azonban a részletekre. 1. A „dúlnak“ szó huzamosb felfordultság kifejezője. Ugyan mondja meg a tanitó-barát, hogy mióta dúlnak ? Én legalább 5 évi ittlétem óta úgy tudom, hogy a tanító testület minden egyes tagja kivétel nélkül teljes fizetését havon- kint előre megkapta, az államsegélyt és korpótlékot pedig negyedévenkint. 2. A „csőd“ egyenlő volna a bukással; vagyis annak a kifejezése, hogy több a passiva, mint az activa. De, ha a künn levő követelésekben (értsd még be nem hajtott közel 6000 kor. hátralékokban) megvan a fedezet, akkor csőd nincs, csak fizetés halásztás. Uj végrehajtó van, dolgát majd megteszi. 3. Tanítói kar fizetést nem kap. Nem jó okuláréja van tanitó-barát uram, üvegje nagyon * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmente- es kizlüiik, a feUKsség atonban a beküldőt terhi ti. A -zerk NY1LTTÉR.* 1979 b. 1905. rr O Felsége a Király nevében! A szekszárdi kir. törvényszék mint büntető bíróság az Ágoston István kir. táblai biró elnöklete alatt, Kövessy Ödön és Salamon Iván' kir. törvszéki bírák, valamint Boda Vilmos kir. törv- széki jegyző mint jkönyvvezető részvétele mellett a vádtanácsnak 1905. évi 967. sz. a. kelt vádhatározatában Krammer József ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt foglalt vád fölött a kir. törvényszéknek 1905. évi 967 sz. a. kelt végzése folytán Beke Ferenc kir. alügyész mint közvádlónak, dr. Spányi Leó mint magánvádlónak, vádlottnak, dr. Beöthy Károly ügyvéd mint védőnek jelenlétében 1905. évi április hó 8. napján Szekszárdon megtartott nyilvános főtárgyalás, alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt. Krammer József éves, izr. borügynök, nőtlen vagyontalan, hadmentes, szekszárdi születésű és lakos, vádlott bűnösnek mondatik ki a btk. 261. §-ában meghatározott és a 262. §. 2. bekezdése szerint minősülő becsületsértés vétségében, elkövetve az által, hogy a Tolnamegyei Közlöny c. hetilap 1904. december 15-én megjelentszámában a «Nyilttér» rovatában dr. Spányi Leó főmagánvádlóhoz levelet intézett írván: «Önnek az utóbbi években nagyon, sőt * Ez«n r«v»t alatt közlöttakért neu vállal falLlőtségct a izarkesztő. mint hallom, minimumra fogyott klienseinek száma. Ugyan miért nem kutatja ennek okát ? Tekintsen csak vissza klientúrájára: Hirsch József, Udvardi Sándor, Mautuse József, Krausz Adolf, Rubinstein Adolf, Gottlieb Jakab, Gyimóthy molnár, ezek mindmegannyian jómódú kereskedők voltak és egytől-egyig tönkre mentek anyagilag. Nem akarom állítani, hogy tán az is hozzájárult részben, hogy az ön kliensei voltak, de az ember önkéntelenül gondolkodóba esik az elmúlt időkön s bizony nem a legkellemesebb emlékek maradnak meg lelkében. Váljon hogyan is állunk Bátával ? Bizony onnan nem valami dús szellő lengedez, hanem inkább valami bórához vagy sirokkóhoz hasonló szélvész dühöng. Én Önt e pillanatban semmi másra nem akarom figyelmeztetni, mint egy bibliai tézisre t Megbüntetem apáitok vétkét harmad és negyed- iziglen. Ügyvéd ur vésse mélyen az itt elmondottakat emlékezetébe» és ezért a btk. 261. §-a alapján az itéle foganatba vételétől számítva egy (1) heti fogházra és az 1902. évi 27. te. 3. § ában jelzett célokra fordítandó, 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthatlanság esetén egy (I) napi fogházzal helyettesítendő húsz (20) korona pénzbüntetésre ítéltetik ; egyúttal köteleztetik a Bp. 480 §-a alapján, hogy az ítélet végrehajtásával felmerülendő bűnügyi költséget a kir. államkincstárnak térítse meg, mely költség azonban az 1890 évi 43 te. 4 §-a alapján egyenlően behajthatatlannak nyil- vánittatik. Vádlott az ellene a btk. 258. 259. §-aiban meghatározott rágalmazás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól a Bp. 326. § 1. pontja alapján felmentetik. A jelen ítélet jogerőre emelkedése után, egész terjedelmében, indokaival együtt a Tolnamegyei Közlöny c. helyi lapban a btk. 277. §-a alapján, az elitéit költségére közzététetni rendeltetik. Indokok: Az ítélet rendelkező részében foglalt tényállást bizonyítja vádlottnak beismerése, mely szerint 1 vitás levelet ő irta és ő tétette nyilvánosan közzé a «Tolnamegyei Közlöny» hetilap 1904. évi december 15-én megjelent zá mában a «Nyilttér» rovatban. Vádlott azzsl védekezett, hogy nem a becsületsértésrea hanem csupán a bosszantásra, fájdalom o'kozására irányuló célja volt, amire szerinte elég okot talált abban, hogy sértett* perekkel, végrehajtásokkal zaklatta, noha régebben jó barátok voltak és sértett nagyobb anyagi hasznot is húzott tőle. Vádlottnak ezen védekezése; elfogadható nem volt, mert ha csupán bosszantani, fájdta- lommal terhelni akarta volna a sértettet, ezt egyszerű zárt levéllel is elérte volna, de azon tényében, hogy sértettet ügyvédi minőségében a nyilvánosság előtt meggyanúsította, hogy ténykedésével kapcsolatban reá idézte a bibliából : «megbüntetem apáitok vétkét harmad-, negyediziglen» — bár burkoltan, de meggyalázó kifejezést használt, amiben nyilvánvalóan benn- foglaltatik a becsületsértésre irányuló szándék. Ez alapon vádlottat az ítélet rendelkező része értelmében bűnösnek kimondani s mint ilyent büntetni kellett. A büntetés mértékének megállapításánál figyelembe veendő volt vádlottnak a vélt jogsértésektől, zaklatásoktól és a régi ellenségeskedéstől felindult kedélyállapota, korábbi jobb módjából nyomasztó anyagi viszonyok közé szorult helyzete, melybe, vélekedése szerint egykori barátja és jogi tanácsadója ténykedése is, részben belevitte. De, mint különösen súlyosító, figyelembe veendő volt az, hogy hasonló bűncselekmény miatt, ugyanazon sértett sérelmére elkövetve, büntetve volt, sőt már akkor, 1902 március 21-én kelt Ítélet tényállása szerint, kijelentette, mikép sértettet «le fogja nyiltterezni, hogy becsületes ember többé lábát irodájába be nem teszi.» Az ítélet marasztaló részével kapcsolatos egyéb intézkedések a hivatkozott §-okon alapulnak. A rágalmazás vétségének vádja és következményeinek terhe alól fel kellett menteni a vádlottat, mert sértettről semmiféle tényt nem állított és igy a rágalmazás bűncselekményét el nem követte. Szekszárd, 1905. április 8-án. Ágoston Gyiry elnök. jegyző 1571./1905. B. ww O Felsége a Király nevében! a pécsi királyi ítélőtábla mint másodfokú büntető bíróság. Nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétségei miatt vádolt Krammer József ellen folyamatba tett bűnügyét melyben
