Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-05 / 14. szám

1 °D6. április 5

toln-ameoyei KOZuONY

— Kaszinói halvacsora. A szekszárdi ka- szmo március 31-en tartotta meg szokásos hal- vacsorajat, melyen mintegy hetvenen vettek részt.

A hangulat emelkedett és a kaszinó régi hir- nevehez méltó volt. A felköszőntök sorát dr. Steiner Laios igazgató nyitotta meg, ki ékesszólóan ecsetelte a kaszinó célját és hivatá- sat es poharat emelte a tagok egyetértésére. Simontsits Elemer es Totth Ödön az elnö’ t S M íál a volt igazgatót, Si- montsits Elemért, Boda Viimos a másik igaz118H Hőnket éltette. Szellemes felkö- szontoket mondottak még ; dr. Krámolin Gyula Totth Henrik, es meg többen. Asztalbontás után poharcsenges es énekszó mellett a hajnali órákig víg kedelyességgel mulatott a megfogyatkozott, de kedelyes társaság.

... . “.Tanö9yi hirek. A Fehér Kereszt délvidéki gyermekvédő egyesület temesvári igaz- gatosaga gyermekpoliklinikájának fentartására kepeslevelezolap Sorsjegyeket ad ki, 1 — 1 csinos kartyasorsjegy ára 20 fillér, melyeknek eladására az emberbarati célt tekintve a tanítónőket ken fel. — Nyugdíjintézetbe felvétel. Fent Blanka pan-i rk. tanítónő 600 koronával 1906. január 16-tól kezdve az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett.

—~ Egyházi beszéd március 15-én. Bátaszék hazafias lakossága is megünnepelte március 15-ét, mely alkalommal Földes Dezső I kath. segédlelkész a templomban a következő szép egyházi beszédet tartotta:

«Mélyen tisztelt Hallgatóim !

Midőn ma e szent helyre fellépek, mely azon legnemesebb célra szolgál, hogy innét hirdessük az Isten és felebaráti szeretetet, az Isten igéjét,, mely évezredes szent iratainkban letéteménye az igazi vallásosságnak, össz- foglalatja Isten és embertársaink iránti kötelmeinknek, a humanitásnak és erkölcsöknek évezredek óta egyedüli alapja, forrása az emberiség szív- és lelki nemesedésnek, a mely helyről a közélet, a politika küzdelmeit és állapotait tárgyalni állami törvényeink tiltják, keresem a jogcímet, mely engem felhatalmaz, hogy ma március 15-én, ezen tisztán magyar nemzeti ünnepen ezen szent helyről 'szót emeljek. És ezt & jogcímet megtalálom saját szivemben, mely azt sugallja, hogy 3 szent dolog van, melyet nemzetem ősidőktől fogva nemcsak zászlajára, de szivébe is irt és e 3 szent dolog: az Isten, a király és hazá. '

Az Isten,, ki tenyerén hordja a .világokat, ki fénynyel, szinpompával, csiHagkoszoruval övezi minden alkotásait, ,ő, a kinek tudta és akarata nélkül nem hull le madár az égről, nem vesz el porszem a földön. Az. idők óceánjában nemzetek tűnnek és enyésznek és egy nemzet csak egy nagyobb porszem annak a végtelennek, szemeiben, kit mi Istennek nevelünk. Es ennek a kezeibe adta az ősmagyar kardját, a fővezérséget: őt Hadúrnak nevezvén. Neki áldozta legdrágább kincsét: harci paripáját.

Neki áldozta szivét, lelkét és a belőle merített bizalommal tölté meg és innét nyerte azt a hallatlan öntudatos bátorságot, melyet megcsodált a világ. Rávitte erreg küzdelmes sorsa, mely kezdettől fogva nem volt egyéb, mint a létért való ktizzelem. Láthatott maga körül bi rodalmat rombadölni, melyek mind akkor dőltek össze, civilizáció magaslatán állottak, mikor megtagadták Istent és oltárt emeltek tudósoknak és szenvedélyeiknek. Őket ellenben, számtalanszor úgyszólván megsemmisülésből támasztotta uj életre az a kiben bíztak, a gondviselő Isten, kik végtelen bizalmak kifejezésére a magyarok Istenének neveztek el.

A másik szent fogadalom a király. Ebben is egy mélyebb erkölcsi érzés alapját látom, de felsőbbség iránti tiszteletet, melyet maga Jézus Krisztus szükségesnek tartott meghagyni: adjátok meg Istennek a mi Istené, a császárnak a mi a császáré. A magyar nép királyát a nemzet szellemének, lelkének élő géniuszának tekintette és szerető atyjának szerette vélni. És egy ily fejedelem e maroknyi népet világ ostorává tudta tenni, egy Attila, majd a világ fénypontjává egy Mátyás király, más ismét a világ nagyhatalmává egy Nagy Lajos.

A 3-ik szent fogalom a magyar szivében a haza. Jákob patriárcha azt a helyet, mely neki fárasztó útjában nyugalmat adott megörö- kité egy nagy kővel, melyet hálát adván az Urnák olajjal felkent. Ábrahámnak Isten maga jelölt ki földet határul. A zsidó népet Isten maga vezérelte ’régi hazájába, mert szent az a hely, melyet Isten az ember testének fenntartóul és megnyugvásul adott. A nagy természet minden legkisebb és legnagyobb teremtményének H van jelölve a hely, mely élete fenntartásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Nekünk is van egy hazánk, melyet Isten adott és elvenni ■eleddig nem engedett. Van egy édes hazánk, mely a mi otthonunk, melyben otthon érzi magát koldus gazdag egyaránt, melyet apáink vérrel szereztek és váltottak meg nem egyszer s melynek hantját és göröngyét melyet annyi század küzdelme után őseink vére és pora szentelte meg. Van egy hazánk, a mely felfogta első mosolyunkat, mely eltemeti utolsó sóhajtásunkat, melynek földje adja mindennapi kenyerünket, melynek szabad ege helyet ad édes örömeinknek : vájjon nem szent-e ez a hely minekünk.

Mélyen tisztelt Hallgatóim! Titkos sejtelmektől bánatos, yérző szívvel ünnepeljük ma e 3 szent fogalmat. Isten ostora van mirajtunk. Merem állítani, hogy nemzetet emésztő főbűnök ennek okai, melyek általánosságban megnevezve . az Isten félelem és hazaszeretet hiánya. Reményünket s bizalmunkat helyezzük abba a ki a nemzetek sorsát intézi és mondhatom, hogy legmélyebben cselekvének már.

Mert ellenmondás ugyan, de csodás igazság, hogy a gondviselés nem akkor tett velünk jót, mikor ajándékoz, hanem akkor, mikor a földre teper, villámokat szór ránk és a kétségbeesés mesgyéjén dobál bennünket ide-oda. A tűz- és vérkeresztség hosszú sorából keltünk ki acélozott izmokkal újabb életre. Szabadjon idéznem hallhatatlan költőnk szavait:

Midőn már kioltottak minden csillagot az égen Csak egyet nem tudtak: mely szivekből száll ki Melynek azt hirdetik tündöklő sugári Lesz e lidérchozó éjszakának vége.

S szabad Magyarország, amilyen volt régen.

Ha tudnak álmodni a sírjukban holtak Csak azt álmodhatják mit az élők itt fenn Hogy még visszahozza a jövő a múltat Hogy egy nép. keze nem maradh it bilincsben Él még magyar nemzet, él felette Isten.

— Második gyógyszertár Pakson. Páncél Mihály okleveles gyógyszerész kérvényt adott be a belügyminiszterhez, melyben engedélyt kért arra, hogy Pakson felállíthassa a második gyógyszertárat.

— Amerikai szölővesszö mizéria. Vármegyénkben, de különösen Szekszárdon és Bátaszéken oly hatalmas arányokban folyik az elpusztult szőlőbirtokok rekonstrukciója, hogy a szekszárdi szőlőtelepek vesszőtermése és a földmivelésügyi minisztérium 2 millió vesszőküldeménye dacára is csak részben nyerhetett szőlősgazdáink vesszőszükséglete kielégítést, miért is a nevezett minisztérium egy ma érkezett táviratában tudomására hozza gazdáinknak, hogy Il-od osztályú sima ripária portális vesszővel hajlandó kisegíteni őket. Előjegyzéseket elfogad a helybeli szőlészeti kerületi felügyelőség.

— Urasági alkalmazottak szervézkedése. Az „Urasági Férfi Alkalmazottak Elhelyező és Bétegsegélyző Országos Egyesülete“ cim^n uj egyesület alakult és működését március 20-án megkezdte helyiségéken (Dorottya-utca 9. földszint.) Az egyesület vezetősége kéri az ura- ságokat, hogy esetről-esetre, ha alkalmazottakra szükségük, lenne, forduljon az egyesülethez. Az egyesület állami felügyelet alatt van s alapszabályait a belügyminiszter jóvá is hagyta. Az egyesület ez időszerint máris 300 rendes tagot számlál, a vezetőség pedig régi, hű és becsületes alkalmazottakból áll. Az egyesület a vidéki kartársakat kéri, hogy minél számosabban jelentkezzenek a belépésre.

— Rémes gyilkosság. Ozora község határában rémes gyilkosság történt, ahol Rab Péter kintornást kegyetlenül meggyilkolták. A szerencsétlen ember Ozoráról a szomszéd községbe akart menni, de az utón megtámadták és agyon szúrták A. meggyilkolt kintornás ruháját letépték és az árokba dobálták. A gyilkosokat a csendőrség nyomozza.

— Kikötött merénylő Schlothauer József szálkai lakos, ki már többször volt büntetve, múlt hó 28-án az Őcsény községhez tartozó almási szőlőhegyen lakó özv. Búzás Ferencné lakásába tört és ellene merényletet akart elkövetni. A megtámadott asszony sikoltására segítségére mentek a szomszédok. Majd megérkeztek a községi rendőrök is, akik a merénylőt kikötötték a fához és ott hagyták mindaddig, mig a szekszárdi csendőrök meg nem érkeztek és be nem kisérték a veszedelmes embert:

— Rendőri hírek. Késelő cigány. Nem jó szemmel nézte Kolompár József dunaföld- vári cigányprímás azt, hogy édes anjrja vadházasságban él Dankó Gábor muzsikussal. A napokban részegen beállított Kolompár Dankó- ékhoz és felszólította édes anyját, hogy jöjjön vele haza és hagyja el Dankót. Ezért azután Dankóval összeveszett és késével őt alaposan összeszurkálta. Kolompárt feljelentették a szekszárdi ügyészséghez. — Cipőt lopott Zujevics Béla zombori csavargó a napokban betért a Szekszárd-Szálló bérszolgájának a szobájába, a honnan egy pár cipőt lopott. A tolvajt a csendőrök elcsipték. — Betörés. Múlt hó 28-án ismeretlen tettes betört a szekszárdi Kath. Legény Egyesület helyiségébe és ott feltörte a dékány fiókját, melyből 16 korona egyleti pénzt elvitt

5

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

— A szekszárdi kér. betegsegélyzö pénztár. Tizenhárom éve már, hogy megalakult a szekszárdi kér. betegsegélyzö pénztár, melynek Mehrwerth Ferenc kir. kereskedelmi tanácsos az elnöke, aki az ügybuzgó tisztviselők eredményes működésével azt olyan magas fokra emelte, hogy ma már tekintélyes vagyonnal rendelkezik és tagjainak száma az elmúlt évben 3770-et tett ki. Az 1905-ik évben gyarapodott a tagok létszáma és emelkedett a bevétel s igy a tagok segélyigényeit, az alapszabályok módosításával, 1905. évi szeptember hó 1-ével 10°/0-os fölemelt táp- dijjal folyósították. Betegellátásért, beleértve az orvosok fizetését is 24.666 K 01 fillért, vagyis a bevételeknek 66 százalékát fordította a pénztár a segélyezésekre. A pénztár 1905. évi zárszámadása 105,043 K 60 fillér. Vagyonmérlege 53,735 K és 67 fillér. A betegsegélyzö pénztár tisztviselői: Mehrwerth Ferenc elnök, Várkonyi Sándor titkár, Mirth Gyula könyvelő és Hradek Ferenc pénztáros.

— Az «Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet* folyó évi április hó 1 én a szekszárdi róm. kath. óvoda nagytermében választmányi ülést tartott özvegy Sass Istvánná elnökletté alatt. Jelen voltak : özv? Sass lstvánné, Tihanyi Domokösné, Ágoston Istvánná, Krcsmarik Pálné, Kiss Károly né, Holub Jánosné, dr. Káldi Gyu- láné, Steinsdörfer Józsefné, Ferdinánd János pénztáros, Várkonyi Sándor jegyző Az elnpk megnyitja az ülést és felolvastatja a múlt ülésről felvett jegyzőkönyvet, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. A számadások megvizsgálására kiküldettek: Tihanyi Domokosné, Ágoston Istvánná, Holub Jánosné, Steinsdörfer Józsefné és Krammer János titkár. A közgyűlés idejéül folyó évi április hó 29-ét tűzték ki. A jelen ülésről felv.ett jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Steinsdörfer Józsefnét és Holub Jánosnét kérte föl. A választmány 2—2 korona rögtöni segélyt szavazott meg Auri Józsefné, Wirschin- Ferencné, Csatt Jánosné, Tóth Józsefné és Balog Jánosné házi szegényeknek. Az elnök bejelentette, hogy özv. Döry Dénesné Paradicsomból 24 koronát küldött a nőegyletnek, mely összeget kiosztották a szegények között.

IRODALOM.

— „Hárman“ címen Haraszthy Lajos,'Göndör Ferenc és H. Szederkényi Anikó a «Somogy- vármegye» munkatársai könyvet adnak ki; novellák és versek lesznek a könyvben. Ajánjuk mindazok figyelmébe, akik a fiatal irók lépéseit szeretik megfigyelni. A könyvhöz Rippl-Rónai József festőművész rajzol cimképet. A «Hárman* május hónapban fog megjelenni és 2 korona lesz az ára. Aki meg óhajtja rendelni, az szíveskedjék az előfizetési pénzt a «Somogyvár- megye* szerkesztőségébe (Kaposvár) címezve mihamarább elküldeni.

— A Színház és Élet legújabb száma a hét színházi eseményeinek (A jelentéktelen asszony, ■ A mádi zsidó, Fedák a Gül Babában) ismerte-1 tésén kívül szépirodalmi és színi esztétikai cikkek egész sorozatát közli. Tartalmából kiemeljük: A szinészegyesület közgyűlése Bartet (Vári Rezső tárcája), Bohém mesék (Bokor Imre), Óriások (Karcolat), A színház és a leányok (Hajdú Gyula) stb. Az érdekes számot Kápolnai Irén, Jászai Mari és Gál Gyula arcképei, Kovács Mihály karikatúrája és még több kép és autogram gyűjtemény disziti. A Színház és Élet előfizetési ára negyedévre 3 korona. Egyes szám ára 20 fillér. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Baross-utca 59. sz.

KÖZGAZDASÁG.

— A Trieszti Általános Biztositó Társaság (Assicurazioni Generali) f. é. március hó 17-én tartott 74-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1905 évi mérlegek.

Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1905 december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 771.879,007-54 koronát tettek ki és az év folyamán bevett dijak 35.489,533-24 koronára rúgtak. Az életbiztosítási oszt ly dijtartaléka 18.739,255-97 koronával 209.076,662-98 koronára emelkedett.

A tűzbiztositási ágban, beleértve a betöréslopás elleni és tükörüveg-biztositást a díjbevétel 14,429.413,117 korona biztosítási összeg után .23.671,911-75 korona volt, miből 8.903,497-38