Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-29 / 13. szám

B| miireius 29 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY A légzőszervek vannak éghajlatunknál lógva mindennemű betegségeknek (megtáma­dásnak) legjobban kitéve s igy legtöbb esetben szorulnak orvosi segélyre. Szükséges ennél­fogva ezen betegségek ellen hatásos gyógyszert alkalmazni, és úgy az orvosi kar, mint a szen- vedő emberiség örömmel fogja üdvözölni, hogy sikerült a «Sirolin-Roche» nevű Greosot készít- i ményt előáll,itani, amely a légzőszervek összes megbetegedésénél legjobbnak bizonyult s úgy a súlyosabb, mint pedig a könnyebb természetű huiutos bántalmakat aránylag a legrövidebb idő alatt megszüntette. A «Sirolin-Roche» csök­kenti a köpetet, emeli az étvágyat és megszün­teti az erocsökkcntést, amellett ezen szer igen kellemes izü és nélkülöz minden méregtartal- mat. «Sirolin-Roche» kapható minden gyógy­szertárban. EGYLETEK és TÁRSULATOK. Tolnavár megye muzeumbizott- ságának 1905. évi jelentése. A vármegyei muzeumbizotlság a muzeum alapszabályai értelmében kiadta 1905. évi jelen­tését. A terjedelmes jelentés úgy általában, mint egyes részleteiben fényesen igazolja, hogy Tolna­vármegye eme a maga nemében egyedül álló intézménye minden tekintetben szép fejlő­désnek örvend, ami a vezetőségnek és külö­nösen Wosinsky Mór a muzeumbizottság elnö­kének érdeme. A múlt évben a muzeum épületén történt nagyobb szabású javítás, illetve átala- | kitási munkálat azt eredményezte, hogy 1905. ! junius 15-től kezdve az év végéig zárva kellett | tartani, sőt azon túl is, részint, mert a téli időszak alatt dolgozni és a néprajzi osztályt , tovább rendezni nem lehet, részint, mert a könyv- i tárnak á nagyterembőr az egyik volt néprajzi ! terembe való átköltöztetése is küszöbön áll — 1906 május haváig nem lehet megnyitni. — A j múzeumnak és könyvtárnak országos főfel- j ügyelősége a muzeum igazgatójának előterjesz- I tésére és kérelmére | muzeum nagytermét 100 j darab ülőszékkel és a könyvtár használatához j alkalmas két hosszú olvasó asztallal látta el. I Ezen bútorzatnak és a könyvtár elhelyezési j módjának vizsgálatára két főfelügyelőségi tag i Szekszárdra jött, mely alkalommal a múzeumi j igazgató és a muzeumőrök jelenlétében a mú­zeumnak összes berendezéseit is megviszgálták j és megállapították, hogy a könyvtárnak a nagy- teremben való elhelyezése célszerűtlen, miért azt ott bővíteni nem lehet. Ennélfogva a könyv­tár céljaira a néprajzi termet jelölték ki, mert ezen terem eléggé világos is, továbbá itt vas­szerkezetű nyílt álványokat lehet alkalmazni egész a menyezetig, melyek majd egy jó szá­zadig elégségesek lesznek a könyvtár be­fogadására; ugyancsak ezen terem egy korláttal két részre t. i. könyvkiosztó és olvasó terü­letre különíthető. A vasszerkezetű állványok egy részét folyó évi május haváig fölállítják s a könytárt rajtuk el is helyezik. Ugyancsak ezen vizsgálat alkalmával megállapittatott, hogy úgy a nagyterem mint a könyvtárterem a téli fűtés miatt belső ablakokkal látandók el, to­vábbá, hogy egy munkaterem is építendő . a földszinti folyosó végén. Miután ezeknek a keresztülvitelére a muzeum semmiféle segéd­forrással sem rendelkezett, a vizsgálattal meg­bízott főfelügyelőségi tag urak előterjesztésére a költségeket az országos főfelügyelőség fedezte. A muzeum a lefolyt évben államsegélykép 1500 koronát kapott az egyes osztályok részére. Ezen összeg az egyes osztályok közt arány- lagosan osztatott szét, régészeti ásatásokra és tárgyak vásárlására, továbbá a könyvtár és a nép­rajzi osztály céljaira lett fordítva. Ezen összegből a régészeti és néprajzi osztály számára jutott há­nyad közt arányosan megosztva 418 koronáért egy fényképező készülék megfelelő felszereléssel szereztetett be. Államsegélyül tekinthető még a régészeti osztálynál, a már meglevő szemléltető képek folytatásául az országos főfelügyelőség hozzájárulásával, államköltségen megfestetett s a kelta korbeli életet és népviseletet feltüntető nagy szemléltető kép. Az elmúlt évben a muzeutn igazgatósága a. vármegyei muzeumegyesülettel együtt mű­ködve megkezdte a tudományos lelol.vasások sorozatát, melyről a jelentés mellett függelégkép bővebb és részLetes felvilágosítást találunk. Ezen tervnek keresztülvitele megkezdődött az 4904 évben, midőn akkor a közgyűlés ezen célra 1600 koronát állított be az 1905 évi költség­vetésbe. Wosinsky Mór alelnök a vetítő gépet leszerelésével együtt Párizsból. 'megrendelte, mire az egyesület választmánya elhatározta, hogy a felolvasások kéthetenkint és igy havon- kint két Ízben tartassanak és pedig tekintettel a tetemes kiadásokra, a közönség részére szemé- lyenkint 50 fillér belépődíj mellett, minden arra alkalmas felolvasás pedig a tanuló iíjuság ré- j szére ingyen megismételtessék" A felolvasásokat | Wosinsky Mór egyesületi alelnök kezdte meg 1905 évi október hó második felében, majd utána kétszer tartott előadást. Felolvastak még dr. Tanárky Árpád Kórházi igazgató főorvos és Ács Lipót főgimnáziumi rajztanár. Ezeken kivtil a budapesti Uránia színháztól kölcsönkép meg- i hozatott több darab olvastatott fel. Tartatott összesen tiz felolvasás s mindegyik — kettő kivételével — a főgimnáziumi és polgári iskolai tanulóifjúság részére megismételtetett. A költ­ségekkel szemben a felolvasások látogatottsága nem volt teljesen kielégítő. Az egyesület tagjainak száma az 1905 év végén 190 rendes és 37 alapitótag. Kívánatos volna nagyobb érdeklődés ; mindenki, aki teheti, lépjen be a muzeum egyesület tagjai közé, hogy ezáltal minél több felolvasásra való képsoro­zatot gyűjtve, a muzeumbizottság az általános és teljesen ingyenes ismeretterjesztő felolvasá­sokat a nép számára mielőbb megkezdhesse. Jelentkezni lehet az egyesület pénztárnokánál vagy titkárjánál; évi tagdíj 2, 4 és 6 korona tetszés szerint. |■— Ipartestületi közgyűlés. A szekszárdi általános ipartestület folyo ho 25-én tartotta évi rendes közgyűlését André István ipartes­tületi elnök vezetése mellett a városháza nagy­termében. A közgyűlés kezdetén André István a testület közszeretetben álló buzgó elnöke tette meg a lefolyt 1905. évre vonatkozó tar­talmas jelentését. Jelentésében szomorú képben mutatja be a kisiparosok reménytelen helyzetét, melynek okát az ipartörvény hiányosságában, a mai kor előrehaladottságától való feltűnő el­maradottságában, az ezen segíteni igyekvő uj ipartörvény hosszú vajúdásában az ország­nak ily hosszan tartó súlyos politikai válságos helyzetében, úgy az iparosság nembánomsága és széthúzásában találja, melyen testvéries össze­tartással sokat lehetne segíteni. Tudomására hozza a közgyűlésnek az 1. fokú iparhatóság­ban történt változást, s hogy a városi tanács mint most már a testület I. fokú iparhatósága a lemondott iparhatósági biztos helyébe Dr. Albersz Rezső ügyvédet nevezte ki. A jelen, levő uj iparhatósági biztost a közgyűlés zajo­san megéljenezte. A számvizsgálók jelentese alapján az 1905. évi zárszámadást jóváhagyólag tudomásul vette és Bőrösök József pénztáros­nak a felmentvényt a szokott óvás fentartása mellett megadta, az 1906. évi költségvetést pe­dig elfogadta a közgyűlés. — Majd Debulay Imre egyik legelőkelőbb iparosunk életre való indítványa került tárgyalásra, Szekszárdon ipar­csarnok létesítése tárgyában, melyet a köz­gyűlés nagy tetszéssel fogadott és elhatározta, hogy megvalósítás érdekében az érdekelt ipa­rosok április hó 1-én' újabb gyűlést fognak tartani. Kívánatos, hogy a szép eszme testet öltsön s megvalósulásával iparosaink életre­valóságuknak egyik legszebb tanujelét adják. A pécsi 1907. évi általános ipar- és mező- gazdasági kiállítás a közgyűlésnek azzal az óhajjal hozatott tudomására, hogy azon minél nagyobb számmal vegyenek részt s mentői több elismerést hozzanak a szekszárui iparosok­nak. — Král János ékszerész a tanoncok rakon- cátlansága megfékezésére nézve tett indítványt, melyre vonatkozólag egy kész tervezet ki­dolgozásával a közgyűlés a testület elöljáró­ságot megbízta. A tárgysorozat végével az elnök szép köszönetét mond az eddigi biza­lomért és tiszttársai nevében lemond. Még az iparhatósági biztos meg sem nyithatta a tiszt­újító ülést mikor a lemondás ^elhangzása után a közgyűlés nyomban tüntető éljen kiáltások­kal újból André Istvánt választotta elnökévé, kit értelme, fáradhatatlan tevékenysége tiszte­letreméltósága s nagy rátermettsége immár tizedszer emelt egy tekintélyes társadalmi osz­tály vezetőjévé. Az elöljáróságba beválasztat­tak : Bukovinszky József, Biro Elek, 'Debulai Imre, Bóday Gusztáv, Hermann Ferenc, Kapi­tány Ferenc, Mucsenbacher Lipót, Vaczek László Albert István, Schiszler Károly, Theisz Lőrinc, Nikitits Antal, Falusy József, Wágner Kai oly, Székelyi József, ifj. Tóth Ferenc, Simon Ferenc, Schule Gusztáv, Börcsök József es Hahn Fetfenc. A tisztujitás bevégeztével, egyebb tárgy nem létében, az ülés véget ért T A fl 1 G Y. Felhívás a tanítókhoz. A m. kir. vallás és közoktatásügyi mi­niszter urnák, 1906 március 13-án 22295| 1906 szám alatt kelt rendeletét tankerületem tanítói­val tudomás végett közlöm. Szekszárd, 1906, március 19-én. Tihanyi Domokos kir. taaáctos, taafclögyeli. A m. kir. vallás- és közokt. mínlszi M-t-nT, 22295|906. Körirat. Gyakrabban fordul elő, hogy, elemi . nép iskolai tanítók és tanítónők miniszter ur ő- exellenciájit közvetlenül magán levelekkel ke­resik fel s kérik intézkedését. Minthogy pedig az ezen minisztérium hatósága alá tartozó köz- szolgálatban levők mindazon ügyei, melyek miniszter ur ö-exellenciája döntését igénylik, csak hivatalos alakban és hivatalos utón kerül­hetnek tárgyalás alá és mert a magán levelek tárgyalás alapjául el nem fogadhatók; nehogy az ilyen szabálytalan utón és alakban előadott kérelem tárgyalásának mellőzése esetleg az ér­dekeltek mellőzésével járhasson: felhívom a tanfelügyelő urat, hogy a tankerülete területén működő összes tanítóit, tekintet nélkül az isko­lák jellegére, világosítsa fel a mondottak felől s alkalmas módon hozza tudomásukra, hogy jövőre miniszter ur ő-exellenciájához magán­leveleket ne intézzenek, hanem minden igényü­ket, illetve kérelmüket ’és óhajtásukat szabály­szerű alakban és megfelelő szolgálati utón ter­jesszék elő. Budapesten, 1906. március 13. . A miniszter helyett: Molnár s. k. államtitkár. — Tanítóval asztás. A tolnanémedi ág. ev. iskolaszék a Iíáldy Lajos lemondása által meg­üresedett tanítói állásra Németh Istvánt válasz­totta meg. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a megválasztott tanitónak fizetéskiegészités , címén 664 korona államsegélyt utalványozott., — Halasztás. Tolnavármegye közigazgatási. bizottsága egy évi időhalasztást engedélyezett la görbői auth. orth. izr. hitközségnek iskolá­jának egy tanteremmel leendő kibővítése tár­gyában.' — A naki kántortanítói állás. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága átiratot intézett a pécsi püspökhöz, hogy a naki rk. kánlortanitói állo­mást sürgősen töltse be, vagy pedig helyettest nevezzen ki, mert 188 mindennapi tankötelest egy tanító nem taníthat. — Tanitóválasztás. A nagydorogi községi iskolához Kiss József helyére az iskolaszék Imrék Károlyt választotta meg. — Nyugdíjigény fe emelés- A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tarlós János szek­szárdi rk. tanitónak 1700, Bállá Sándor szek­szárdi rk. tanitónak 1527 és Göbölős József faddi rk. tanitónak 1300 koronára emelte fel nyugdíj­igényét. — Államsegély. A közoktatásügyi miniszter a dombóvári állami iskolának tanítói szakkönyvtár beszerzésére 50 korona államsegély tengedélyezett. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — M. Szekszárd. A beküldött vers nagyon gyenge kísérlet. Nem közölheti. — B. S. Budapest. Majd sorát ejtjük, qsak egy kis türelmet kérünk.-— K. 1. Rövid idő alatt elintézzük. Sz. B. Budapes’. Jönni fog. Értesítés Van szerencsém a nagyérdemű közönsé­get értesiteni, íto'gy a tavaszi és nyári szövetek H megérkeztek. Egyszersmind érte: item nagyra- becsült pártfogóimat, kogy s/.övetraktáiromból az ftQ7Írák gyárink nyakai Esiküsrzö- ^ __bö.tem s i-izarólag liuzat^gyált­alá nyokkal rendezkedtem be. Tekintettel '‘arra, hogy a közönség igényeit a magyar gyártmány még nem elégíti ki, elhatároztam, 'hogy angoL szövetekből mintákat tartok s készséggel ki­szolgálom megrendelőimet kívánatra ezekből. Nagyrabecsült megrendelőim szives párt­fogását továbbra is kérve vagyok tisztelettel König Kás*©!^ férfi szabó 4-13 Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents