Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-29 / 13. szám

1906. március 29 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY tovább plántálni móltóztassék.» — Sárszentlő- rincről pedig következő sürgönnyel üdvözölték a nemzet vezérét: «Kossuth apánk alkotmá­nyunkat védő nagy fiát, mély hódolattal és rendületlen bizalommal üdvözli a sárszentlőrinci március 15-ét ünneplő társaság. — Kinevezés- A király Oerle Jakab volt szekszárdi kir. törvényszéki bírót a VII. fizetési osztályba sorozott telekkönyvi betétszerkesztő i bíróvá nevezte ki. — Gróf Apponyi Géza alapítványt tett a Ludovika akadémiában, melyre pályázhatnak azon szülők, akiknek érettségit végzett fiaik vannak és a katonai pályára akarnak lépni. A szülők a jól felszerelt kérvényüket bemutatás céljából a nemes grófhoz f. évi április hó köze­péig Hőgyészre nyújtsák be. = Főigazgatói látogatás. Dr. Váradi Károly székesfehérvári tankerületi főigazgató folyó hó 21-én Szekszárdra érkezett és több napon át vizsgálatot tartott az állami főgimnáziumban, hogy a tanulásbeli eredményről meggyőződést szerezzen. A tankerületi főigazgató Wosinsky Mór apátplébánosnak volt a vendége, aki teg­nap utazott el Bonyhádra, hogy a szokásos vizsgálatot az ág. ev. algimnáziumban meg­tartsa. Bonyhádról a főigazgató Gyönkre megy, hogy az ottani .ev ref. algimnáziumot is meg­vizsgálja. Még megemlítjük, hogy dr. Váradi Károly tankerületi főigazgató múlt vasárnap részt vett a belvárosi róm. kath. templomban tartott ifjúsági szentmisén és lelki gyönyörrel hallgatta meg az ifjúság által előadott szép Mária-énekeket. — Lemondás. Fördős Dezső uzdi birtokos lemondott a gazdasági tudósítói tisztségéről, kinek helyébe a főszolgabíró Glatz Samu oki. gazdászt, felsőpéli intézőt ajánlotta kinevezésre. — Halvacsora a Kaszinóban. A szokásos halvacsorát a szekszárdi kaszinóban folyó hó 3l-én, szombaton tartják meg. — Plébánosi kinevezések. Csonka Nándor keszüi adminisztrátor Keszübe és Háj Ede iba- fai adminisztrátor Ibafára neveztettek ki plébá­nosokká. — Az alispán levele. A tolnai Kaszinó március 15-iki ünnepélye alkalmával az alispán­nak üdvözlő táviratot küldött, mire az alispán következő szép szavakkal válaszolt levélileg: Tekintetes dr. Szily Géza ügyvéd, kaszinói elnök urnák. Tolna. Tekintetes Elnök Ur! A Kaszinónak március 15-ét ünneplő tagjai nevében küldött s folyó hó 16-án örömmel vett megtisztelő sürgönyükért fogadják hálás köszönetemet. Minél kímélet­lenebb módon terjeszkedik alkotmányos intéz­ményeinkre a törvénytelen önkényuralom, annál bensőbben kell tömörülnünk és eggyé olvadnunk alkotmányunk és szabadságunk védelmében ! «A porszemet, mely magában áll, elfujja egy szellő, egy lehellet, de ha össze­olvad, összenő, a fergeteg sem ingathatja meg.» Ezen jeligét követve tartsunk ki csüg- gedetlenül mindaddig — mig valósággal meg nem virrad. Szives és nekem igen kedves reám- emlékezésüket ismételten köszönve, marad­tam hazafias üdvözlettel őszinte bajtársuk Szekszárd, 1906. március 23-án. Döry Pál. — Kerületi esperesek kinevezése. A pécsi megyés püspök a mágocsi egyházkerületbe Halvax József, a gödrei egyházkerületbe Kern ény Zsigmond magyarszéki, a baranyavári egyház- kerületbe Zádor Alajos baáni és a dárdai . egyházkerületbe Balog József laskafalui plébá­nosokat kér. esperesekké nevezte ki. — Uj iparkerületi felügyelőség. A keres­kedelemügyi miniszter Tolna- és Fejérvár­megyékből Székesfehérvár székhelylyel uj ipar­kerületi felügyelőséget létesített. — Polgártársak figyelmébe. Az ország­gyűlési képviselők 1907. évre érvényes^ név­jegyzékének kiigazítását április hó 5-én, a városháza nagy tanácstermében eszközli az arra kiküldött bizottság. A bizottság elnöke: dr. Hirling Ádám polgármester, rendes tagjai: Goldberger J. Mór es dr. Leopold Kornél, pót­tag | dr. Beöthy Károly. . . / * , — A papok közö j húsvéti gyóiusd. A szek­szárdi r. k. egyházkerület papsága múlt őszi koronáján elhatározta, hogy a jövőben húsvéti sz. gyónását mindenkor valamely Jézus-társa­sági vagy lazarista atya vezetése mellett a magok és híveik lelki épülésére közösen, még pedig évenkint más-más plébánián fogják el­végezni. Ezt a gyakorlatot, mely kétségtelenül úgy a papok mint a kerületbeli plébániák híveire nézve üdvösül fog beválni, az idén a kerületi espe­res szék helyén, Mözsön kezdték meg. Ugyanis a lazarista zárda ft. főnöksége P. Guszich Lajos urat volt szives Budapestről március 21-én le- kiildeni, ki is a reá ruházott tisztet a papok és egybesereglett hívek legnagyobb megelé­gedésére hajtotta v'gre; szelíd és alázatos modorával, népszerű és tartalmas allokuciói- val, nemkülönben alapos gyóntatásával vala­mint a kerületi papok, úgy a hívek teljes el­ismerését, meleg köszönetét és szeretetét vívta ki. Ugyanez alkalommal a papokon és a köz­nép gyermekein kivül szép számmal végeztek el húsvéti sz. gyónásukat helybeli és tolnai tanítók, sőt uriasszonyok és leányok is. — A koronái határozat értelmében ez az üdvösséges kis lelki megújhodás minden évben Böjt 111-ik vasárnapja után való csütörtökön lesz meg­tartandó : a húsvéti gyónás időszakának elején azért, mert akkor a lelkipásztorkodó papság otthon még nincsen nagyobb tömeg meggyón- tatásával elfoglalva; csütörtökön, iskola-szabad napon pedig azért, hogy a plébánosok és káp­lánoknak hazulról való távozása által a kate- kézisek rövidséget ne szenvedjenek. — A «Tulipán kert* mozgalom. A főváros­ból kiinduló hatalmas mozgalom, amely az egész országra elterjedt, Tolnavármegyét sem hagyta hidegen. Vármegyénk, de különösen Szekszárd hölgyközönsége lelkesülten csatla­kozott a hazafias mozgalomhoz és azt hisszük, hogy a tolnamegyei hölgyek nem lesznek az utolsók abban a küzdelemben, amelynek célját és feltételeit itt közöljük: A mozgalom célja. A mozgalom célja a magyar nők lelkes közre­működésével minél szélesebb körű propagandát fejteni ki a társadalomban a nemzeti szellem | és hazafías együttműködés hathatós megnyilat- i kozása a magyar ipar védelme érdekében. E | cél elérésére csak elvi általánosságban jelöl­hetjük meg azokat a főbb feladatokat, amelye- két mindenkinek szem előtt kell tartania, aki a | mozgalomhoz csatlakozik. Ilyenek: 1. Tüntető állásfoglalás minden nemzeti eszme, mozgalom és törekvés mellett s minél hathatósabb közre­működés arra, hogy semmi, ezzel ellenkező irány- ' zat , a társadalomban érvényesülni ne tudjon. 1 2. A megalkuvást nem ismerő nemzeti érzés ápolása a családi életben s főként a nevelés terén. 3 Minden fényűzésnek s nélkülözhető kedvtelésnek mellőzése mindaddig, mig a nemzetre szakadt végnélküli nyomor és szenvedés eny- ! hitésére van szükség, amennyiben a magyar kulturtörekvéseknek nem árt. — 4. Minden a i nemzeti jelleg és önállóság előmozdítását célzó ! társadalmi, kulturális vagy gazdasági vállalkozás | és kezdeményezés buzdító támogatása. 5. Első | sorban saját példánkkal, de egyszersmind minél ; szélesebb körű agitációval való közreműködés i arra, hogy magyar ember lehetőleg minden szükségletét magyar termelőktől és iparosok- 1 tói, magyar eredetű cikkekből szerezze be. Mindenki, aki e mozgalomhoz csatlakozik, er­kölcsi kötelezettséget vállal arra, hogy az ezek­ben körvonalazott célt tőle kitelhető buzgóság- gal fogja szolgálni és ezen erkölcsi kötelezettség vallásának jelképéül megveszi és nyilvánosan viseli a mozgalomban résztvevők jelvényét: a magyar tulipánt, mely tetszés szerint vá­lasztható háromféle kivitelben kapható. A moz­galom minden egyesületi jelleg és alapszabály- szerű szervezés mellőzésével, tisztán a bizalmas utón való személyes propagandára szorítkozik. — Szennyes röpiratok A törvénytelen kor­mánynak egyik aljas fegyvere az, hogy szeny- nyes röpiratokkal igyekszik a nemzet egységét megzavarni. Alig jelent meg Surányi Károly kaposvári tanár piszkos tollából a Politikai Kalendárium, melynek példányait mindenfelé el­égetik, igy a Szekszárdra küldött példányok is tűzre kerültek, máris újabb röpirattal árasztották el az országot. A hitvány munkának a cime: Kristóffy József politikája és egyénisége. Ezt a fércmunkát is el kell dobni. — Kinevezések. A pénzügyminiszter a nyugdíjazott Preineszberger Gyula szekszárdi I p. ü. számellenőr helyébe Heitzrüann Rezső alsókubini p. ü. számgyakornokot számtisztté nevezte ki. — Szekszárd város vizkerdése. A város épviselőtestülete, mint már megírtuk, fölirt a jldmivelésügyi miniszterhez, hogy egy szak- rtőt küldjön ki annak megállapítása végett, ogy miképpen lehetne legelőnyösebben viz- zükségletünkről gondoskodni, mely közegész- égügyi szempontból feltétlenül megoldandó. A áros kérelmére a miniszter utasitotta az orszá- ;os vizépitési igazgatóságot, hogy küldjön szak- rtőt Szekszárdra. Az országos vizépitési igaz- ;atóság Pazar István mérnököt ki is kül- lötte, aki múlt pénteken érkezett meg. Dr. Hir­ing Ádám polgármester á városi bizottságot zombat d. e. 10 órára hívta össze, hogy meg- tallgassák a kiküldött mérnök szakelőadását, elen voltak: dr. Hirling Ádám polgármester, Sorfa Vilmos, őrffy Lajos, Törők Béla, Tóth Cároly, dr. Kramolin Gyula, Nagy György iangonyí, Janosits Károly városi főjegyző, Doroghi István és Perlaky József vasúti osz- álymérnök. Pazar István kiküldött mérnök ílőadását a bizottság nagy figyelemmel hallgatta ■neg és hozzá több kérdést is intézett. Az ő szakvéleménye szerint a talaj alkalmas arra, hogy a vasúttól fel egész a Garay-térig húzódó terület bármely pontján furott kutat vagy ártézi kutat létesíthessenek. Ez utóbbi esetben legalább 300—350—400 méterre kell lemenni, hogy egész­séges, bacillus mentes vizet kaphassunk. Egy kút azonban nem lenne képes a várost vizzel ellátni, tehát több kutat kellene készíttetni s ez nagy költséggel járna. A vizkérdés másik meg­oldása az volna, ha a város vízmüvet építtet és csöveken vezeti be a vizet. A vízmű fel­állítása 200 ezer koronát venne igénybe. A szakértő ezt a megoldást tartja célszerűbbnek. Pazár István mérnök véleményét dr. Hirling Ádám polgármester a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. — Eljegyzés. Klein Mór József simontor- nyai tanító eljegyezte Friedmann Bellát. Fried­mann Illés vágujhelyi izr. hitközségi jegyző leányát. — Egy hazafias községi bíró. Maró Gergely, valójában Surányi Károly kaposvári labanc tanár Politikai Kalendáriumát, úgy Füzessy Kázmér röpiratát Kristóffy József politikája és egyéniségéről megküldötték ingyen a községi elöljáróságoknak is, hogy ezekkel a fércelmé- nyekkel, melyek telve vannak merő hazugsá­gokkal, megtévesszék őket és eltérítsék a nemzeti nagy küzdelemtől. Ezeket a szennyiratokat Ádámecz Gyula kistápéi hazafias biró bekül- dötte Tolnavármegye alispánjához, hogy tiltsák el azoknak terjesztését. A szennyiratokra a hazafias biró megjegyzi, hogy ilyen hazafiatlan dolgokkal őt el ne árasszák, mert ő nem villa­nyos oszlop, melyre mindenféle plakátot lehes­sen akasztani. — Állami csendörség Szekszárdon. Már hirt adtunk arról a belügyminiszteri leiratról, mely­ben értesítik Szekszárd város polgármesterét, hogy a kért állami csendőrséget megkapja. Leg­közelebb leérkezik Szekszárdra a kiküldött csendőrszázados, hogy a várossal megkezdje a tárgyalásokat. — Államsegély. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a tolnamegyei gazdasági egyesületnek állatdijazásra 2000 korona államsegélyt utalvá­nyozott. — Rendőrkapitányunk rendelete. A mind­inkább tarthatatlan cselédmizéria ügyében váro­sunk rendőrkapitánya a következő igen fontos és üdvös rendeletet bocsátotta ki: 662. kig. 906. Hirdetmény. Az 1876. évi XIII. t.-c. 115. §-a a törvény áthágása esetében a törvényszerű meg­torlásra elsőfokú hatóságul rendezett tanácsit városokban a rendőrkapitányt jelöli meg. Ugyan­csak a rendőrkapitány illetékes az 1879. évi 40. t.-c. 62. és 63. §-a alapján azok ellen törvény­szerűen eljárni, akik a város területén foglal­kozás vagy munka nélkül csavarognak. Miután a rendőrhatóságnak nem csupán az a feladata, hogy a már elkövetett és megtörtént kihágásokat torolja meg, hanem feladata az is, hogy preventív jogkörében a kihágások bekövetkezését meggá­tolja, felhívom mindazokat a cselédeket, akik szolgálatukat elhagyják, hogy tartózkodási helyei­ket — amennyiben az Szekszárd r. t. város területén és határában van — a rendőrkapitányi hivatalban 24 óra alatt esetről-esetre jelentsék be, a hol részükre tartózkodási engedély fog kiállíttatni. Szekszárd, 1906. március hó 27-én. Molnár Lajos rendőrkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents