Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-04 / 1. szám

XXXIV. évfolyam 1. szám Szekszárdi. 1906 január 4 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Állami tisztviselőink. Az osztrák császári hatalom, mely több­kevesebb sikerrel és szerencsével, Magyar- ország külön állami létének megsemmisítése utján, az összbirodalom megalkot ására tör, a magyar nemzettel folytatóit, évszázados küzdelmének mostani .szakában két nagy erővel rendelkezik: a központi hatalommal és a .fegyveres erővel. A nemzetnek e két tényezővel szemben rendelkezésére áll a nemzetgyűlés és a főrendiház most már a maga teljességében; az önkormányzati vár­megyei és városi törvényhatóságok; a vár­megyei. és' városi tisztikar s az "állami tiszt­viselők. E négy tényező 1- őzül a küzdélem újabb kitörésekor a törvényhatóságok jutot­tak első harcvonalba, mert a császári hata­lom j magyar megbizottainak törvényeink hiányossága folytán sikerült azon olyan rést ütni,; hogy a törvényesség nemi látszatával elteljettek „a törvényhozást láb alól I azt folytonos elnapolásokkal, mint testületet; le- szorithafták a cselekvés „ térit#-«-M'irttestü­letet, mondjuk, mert a törvényhozás tagjai, mint egyének, ott vannak a tüzvonalban s úgy a sajtó utján, mint a törvényhatósági bizottságokban teljesitik hazaíiui kötelessé­güket. ­A törvényhozás erőszakos elnémitása után a vármegyék és városok tanácskozási termei- lettek a küzdelem szinterei. Örök hálával fog a magyar nemzet megemlékezni mindenha s ezt, ha alkalma nyílik, bizonyára törvénybe is iktatja, a vármegyei és városi. törvényhatóságok tagjai, valamint az ön- kormányzati tisztviselők magatartásáról, me­lyet, csekély kivétellel, az önálló á lamiság és ősi alkotmány megvédése céljából a harc kitörésének első pillanatától kezdve tanúsí­tottak. Tömör,; együtt érző, elszánt tábor volt az, melynek ellentállásán az erőszakos kormány minden támadása hajótörést szen­vedett. Most, ha az előjelek nem csalnak, újabb védő csapatok felvonulása válik szük­ségessé, mert a bécsi hatalom, úgy látszik, e van határozva, egy újabb kibékülési kisér- lá után, — melyet minden nagyobb mérvű törvénytelen lépés előtt felszínre dob, nem ajért, hogy csakugyan kibéküljön, hanem, h$gy a sikertelenség gyűlöletes következé­sét a küzdő ellenfél nyakába varja, — a teljes önkényuralom terére lépni 1 az ország- gyűlés által meg nem szavazott adókat végre- hijtás utján beszedni s az élmaradt ujonco- z;,st kényszer utján eszközölni. A kormány ezen újabb törvénytelen elírásának bekövetkezésénél előtérbe nyo­mának az állami tisztviselők, kiknek közre- míködése nélkül a tervbe vett intézkedések v^re nem hajthatók. Nagyon indokolt volna teiát, ha állami tisztviselőink, követendő miguktartását, már jó eleve megfontolás tágyává tennék s ha egyáltalán lehetséges, egyöntetű eljárásban állapodnának meg. — Mrt annyi bizonyos, hogy ők. valószínűleg rövid idő alatt, azon helyzetbejutnak, hogy vapsztaniok kell az elnyomó hatalom, vagy atüzdő magyar nemzet között. Arról ter- mlzetesen alig lehet szó, a mi hasonló kqülmények között 1861-ik évben megtörtént, h(|y az egész tisztviselői kar elhagyta he­Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Láptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár : Egész évre 12 K, */9 évre 6 K, 1/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában j Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soionkint 30 fillér lyét és állásáról lemondott. Hiába élni kell s á család a főtől kenyeret vár. Már most igazuk van az állami tisztviselőknek, midőn állítják, hogy az általunk említett eset be­következése alkalmával ők két malomkő közé kerülnek; ha a hatalomnak engedelmesked­nek, mint olyanok, kik az alkotmány és tör­vények megtartására tett esküjöket meg­szegték, el lehetnek készülve a nemzet meg­torló intézkedéseire, ha ismét a hatalom bir­tokába jut; a mi, mint edlig mindég, úgy ezúttal is, vas következetességgel be fog te jesülni; ha pedig a szemesitett törvényekre támaszkodva, a nemzet pártiára alianak, akkor, a hatalom kísérli meg őket felfüg­gesztésekkel és fegyelmi eljárások megindí­tásával letörni. Hát távol áll tőit m, hogy én magamat jogosítottnak tartanám az állami tisztviselők­nek kétségkívül nehéz helyzetikben t nácso- kat osztogatni; de ti Ián ;oteiessége[ telje­sítek akkor, midőn figyelmüket a bekövet­kezhető eseményekre irányítom s követendő j,maguktarrá-sának -köv o ükezm : yeit, úgy a mint én látom, fejtegetés tárgyává teszem. Én azt hiszem sokkal íisztéssegesebb, erkölcsösebb, egyenesebb és hazafiasabb álláspont az, ha | ti ztviselo azt mondja: én az alkotmány tiszteletben s á törvények megtartására esküt tettem; kész vagyok törvényes felsőbbségemnek minden rendele­tét, mely az eskümben foglalt két tételt nem érín i, becsületesen végrehajtani, de { eskü'zegésre úgy hazafias lelkiismeretem, mint vallási érzületeimből kifolyólag nem vállal kozhatom. Lehet, hogy az ily állás- foglalásnak egyesekre nézve, átfutólag, meg­lesznek a kellemetlen következményei, de ez mégis két rossz közül a kisebbik és sokkal indokoltabb, mintha azt mondaná: nekem az érdekem azt hozza magával, hogy a fel- sőbbségémmel ki ne kössek . és igy nem törődöm vele, akármire tettein esküt; én minden rendeletnek vakon engedelmeskedem. Eltekintve attól, hogy a hatalomnak az a szokásos eljárása, hogy a^ neki. szolgála­tot teljesítő s igy a nemzet előtt gyűlöle­tessé vált tisztviselőt, ha nincs reá többé szüksége, mint a kifacsart citromot, sutba dobja; mig a nemzet érte harcoló fiait, még utódaiban is hálás érzésekkel szokta jutal­mazni, még azért is a nemzet oldalán kell helyet foglalniok, mert ők is magyarok s a veszélyben forgó közös anyaföldről van szó, mely őket is — — ápolja és eltakarja. Boda Vilmos. Szekszárdi nUfwtf ttfifóf i Városi rendkívüli közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete -múlt szombaton d. u. 2 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott Hirling Ádám dr. polgármester elnöklete alatt, melyen a városi képviselők kevés kivétellel mindnyájan megjelentek. A nagy érdek­lődést annak kell tulajdonítani, hogy igen fon­tos ügyek kerültek tárgyalásra. Hirling Ádám dr. polgármester valamivel 2 óra után nyitotta meg a rendkívüli - közgyűlést és a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérte Szeghy Sándor és Mészáros Károly képviselőket. A város 1906. évi költségvetését, mely írásban minden képviselőnek megküldetett,- fel­olvasottnak tekintette a közgyűlés. Boda Vilmos képviselő arra nézve kér felvilágosit. st, hogy a földbérletekből remélhető összeg mi okból emel­kedett 12,499 koronáról 17,500 koronára? A polgármester a hozzá intézett kérdésre kijelenti, hogy ezen örvendetes béremelkedés szerződési- * ieg biztosítva van, tehát reális. Ennfek tudomás vétele után Janosits Károly főjegyző felolvassa a tanácsnak a költségvetésre vonatkozó javas­latát, mely szerint a kiadások főösszege 1-28,438 korona 31 fillér, a bevételek főösszege 73,148 K. 79 f., községi pótadóban kivetendő 55,287 kor. 52 fillér,.,Az 55,285 korona 52 fillér fedezetlen kiadások az 1886. évi XII. t. c. 130. §-ának rendelkezése szerint 132,561 K. 61 fillér egyenes •állami adó után kiveténdő 417/l0°/0 városi pót­adóval nyernek fedezetet. — Molnár Lajos rend­őrkapitány a költségelőirányzat 53. pontjára, mely á rendőrbiztos és 14 rendőr fizetését6425 koronában állapítja meg, — tesz megjegyzést és* kéri -az'- általa' benyujtOít'''Téndörségí"^£ahály- • réridelet tárgyalását. A. polgármester'megjegyzi, hogy a tanács tárgyalta a rendőrkapitány által szerkesztett rendőri szabályrendeletet, melyet | azonban azért nem terjesztett a közgyűlés elé,' ? mivel a város állami csendőrséget kap és igy csak énnek megtörténte után fogják tárgyalásra-» kitűzni. Ennek helyeslő tudomás vétele után' : a közgyűlés a költségvetést egyhangúlag el­fogadta és azt jóváhagyás végett Tolnavár-, megye törvényhatóságához terjeszti be. Az előadó főjegyző felolvassa a kiküldött [ bizottság által összeállított városi virilisták név­jegyzékét* Tudomásul vétetik és a legközelebbi közgyűlésre tűzetik ki. A névjegyzék ellen eset­leges kifogásokat a főjegyzőnél kell bejelenteni. A tárgysorozat legfontosabb pontját a város- szervezési és ügyviteli szabályrendeletének meg-, vitatása képezte. Boda Vilmos képviselő a tanács-' kozási rendre nézve indítványozna,-hogy miután a tanács a szabályrendeleteket már tárgyába ést azokat minden képviselőnek meg is küldötte, ne olvastassák fel, hanem szakaszról-szakaszra menve, mindenki tegye meg esetleges módosító észrevételét. Még Csépi Sándor képviselő óhaj­totta, hogy a polgármester minden szakaszt magyarázzon meg, mert a polgárság nem érti a paragrafusokat. Föglein Ferenc polgár kép- . viselő tiltakozik az ellen, mintha a polgárság nem értené a nekik megküldött szabály rendele-, teket. Boda Vilmos indítványát a közgyűlés el­fogadta és erre megindult először is a város szervezési szabályrendeletének tárgyalása. — Janosits Károly főjegyző olvassa, az egyes- szakaszokat. Az első élék vita a II. fejezet.' 11. szaka­szánál történt, ahol elsőnek Horváth Ignác kép­viselő szólalt fel az ellen, hogy a szabályrende­letben amostani jegy zők aljegyzőknek vétettek fel. Miután a törvény csak főjegyzőről és jegyzőkről szól, kérte az aljegyzői cim helyett a jegyzői cim felvételét. Boda Vilmos képviselő hosszabb tárgyilagos beszédben bebizonyítja a törvényből, hogy feltétlenül a jegyzői cim jogos, azért csatlakozik Horváth Ignác indítványához. Az indítvány mellett beszéltek még: 1 11 t Dávid, Leopold Sándor, Bodnár István, 1 i Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal! Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők

Next

/
Thumbnails
Contents