Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-24 / 34. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 34. sz. 1905. augusztus 24. 5. — Szociáldemokrata népgyülés Szekszárdon. A törvénytelen kormány engedelmével és nagy örömére a szociáldemokraták országszerte nép- gyűléseket tartanak, hogy fellázítsák a népet az egyesült ellenzék ellen ás a nemzeti követe- ] leseket félrelökve, hangosan kierőszakolják az általános titkos választási jogot. A szocialisták bár hangzatos frázisokkal forrongásba hozzák jó magyar népünket; de tervükkel kudarcot vallanak ; mert hiszen minden újságolvasó tudja már, hogy mily rejtett célokat szolgálnak az alkotmányellenes kormány érdekében. Az általános szavazati jog törvénybe iktatását a függetlenségi és 48-as párt mindig akarta és követeli most is, azonban a jelenlegi nagy küzdelem az alkotmány megvédéséért és a magyar nyelvnek a hadseregben való felvételéért folyik. Ezen követelések kivívása után meg lesz az általános választási jog is a magyar állameszme megsértése nélkül úgy, hogy minden magyarul írni és olvasni tudó állampolgár megkapja a választási jogot. A szociáldemokraták zavargásaikkal csak a törvénytelen kormánynak tesznek szolgálatot, 1 midőa kívánják a magyar vezényleti nyelv ki- j kapcsolását, melyet a megnyilatkozott nemzeti ^ akarattal szemben feleslegesnek tartanak. Még : nincs késő a veszélyes útról letérni és a nem- j zeti küzdelem mellé állani. A népgyülés lefo- j lyásáról kiküldött tudósítónk a következőkben 1 számol be : A népgyülést Szt. István napján a j főgimnázium háta mögött, a búzapiac-téren d. j u. 3 órakor tartották meg. A «Munkástestvérek !» ' cimü meghivásra mintegy 400 — 500 munkás j jelent meg. A politikai hatóságot Bajó Pál fő- : szolgabiró és Hagymássy Zoltán dr. h. szolga- ! biró képviselte. Meghívás folytán eljött a nép- j gyűlésre Boda Vilmos országgyűlési, képviselő is ; továbbá ott láttuk Leopold Sándor és ifj. ! Leopold Lajos nagybérlőket is. A népgyülést [ Futó János üdvözölte és felhívására elnökké \ Cziráky Jánost, jegyzővé pedig Ács Károlyt j választották meg. Ezután a központból kikül- J .ött Schönherr József szociáldemokrata vezér a j ’eres szövettel bevont emelvényről 2 óráig tartó zgató beszédet tartott. Beszédjében hosszadat- i nasan fejtegette a szociáldemokraták elveit és erősen támadta a koalíciót. (Abcugl). Tiltakozott az ellen, mintha a szociáldemokraták a kormányt támogatnák és ezek űzetett zsoldosai volnának. Merészen azt állította, hogy az igazi közvélemény az egyesült ellenzék ellen van. Fejtegette a Széli, Kuen Héderváry kormány hibáit. Széli a kormányzati rendszert hamisította meg, csupán a mágnások és gyárosok érdekeit védte, a nép millióinak érdekeit mellőzte; ezért a szocialisták ! ellene fordultak. Kuen Héderváry horvát bán az I aratokat lövette agyon. Ekkor az ellenzék látta, ; hogy az átkos Bécs dirigál, Bécs ellen fordult, j hogy elterelje — szerinte j— a figyelmet a munkás nép követeléséről. Nem az a baj — úgymond — hogy Bécs ellenünk van, hanem az, hogy a boszorkánykonyhán nekünk mérget készítettek; de.mi ezt majd nekik adjuk be. A szavazati jogtól az urak fosztottak meg bennünket. Magyarországban 4 millió munkás jogtalan, mig Ausztriában 5 forint adó után mindenkinek szavazati joga van. Ezután elmondja, hogy miért támogatták a választáskor a 48-as pártot. (Ez nem áll, mert inkább ellene voltak) Ismét támadja a koalíciót, mely most annyi pártból áll. Bánffy kormányelnöksége alatt a szociális pártot ki akarta irtani, most ellenben elismeri és programmjába vette az általános titkos választási jogot. Elmondja, hogj^ a pécsi 'bányászati sztrájkból kifolyólag felkeresték Kris- i ügyvezetőt, aki oda nyilatkozott, hogy a ni zűrzavarból Magyarország csak úgy zhatik ki, ha az alkotmány sáncaiból kimunkások szavazati jogot kapnak, ati javaslatról, melyben nincs benne < esük és nagy hangon követelte, he elsült ellenzék programmjából kapcsolja ki a magyar vezényleti nyelvet, s e helyett vegye be az általános választói jogot. Az adó- rendsze/ ről szólva hangsúlyozza a progresszív adózás behozatalát. Igaztalan, hogy akinek kevés földje van, az holdjáért 6 forintot fizet, mig a nagybirtokosok 80 kajcárral adóznak holdankint. A fokozatos adórendszertől félnek a mágnások és gyárosok. (Egy hang : az urakat le kell lőni!) A napszám ne 30 kr. hanem 1 frt. 50 kr. legyen. (Éljen !) Védekezik a nemzetköziség és hazafiat- lanság vádja ellen. Ha az állam szövetkezik más államokkal, a gyárosok a külföldi gyárosokkal ; ők is szövetkezhetnek a nemzetközi munkásokkal, melynek az a következménj'e, hogy sztrájk idején nem jönnek be hozzánk sztrájktörők. A szocialisták a tőke és osztály uralom ellen küzdenek. Kitagadott a vagyonos osztály bennünket, azért vándorolnak ki oly sokan Amerikába. Mi hazát akarunk szerezni, de előbb jog kell.1 Hivatkozva Petőfire és ezeket mondja: «Haza csak ott van, ahol jog is van.» Felhívja a kisgazdákat és kisiparosokat, hogy forduljanak el a pártoktól, és támogassák a szociáldemokratákat. Izgat avval, hogy az urak fiai csak egy évet szolgálnak a katonaságnál, mig a nép gyermekei három évig katonáskodnak. Fenyegetve kiálltja, hogy felsorakoztatják a munkás osztályt és követelik az általános választási jogot. Ha ez meg lesz, akkor, magyar vezényleti nyelv is lesz. Nekünk mindegy, aki jogot ád, amellé állunk ; aki ellenünk van, azokat eltiporjuk. Most nem szabad engedni. Lázongjon a nép és vas seprővel seperje el ellenségeinket. Végül azt kiálltja a tömeg közé, hogy szeptember 15-én megrohanják a parlamentet a nép ezrei és jogot követelnek. A határozati javaslatot Acs Károly jegyző olvasta fel, melyből közöljük a következő részt: «A vezérlő bizottság az egyes pártokra hárította a végső döntést a választói jog kérdésében ; a népgyülés elvárja, hogy e pártok legrövidebb idő alatt nyilatkozni fognak, vájjon törvénnyé emelik-e az általános titkos választási jogot. Elvárja a kormánytól, hogy a képviselőház első ülésén beterjeszti az erre vonatkozó törvény- javaslatot, amennyiben pedig ez nem történnék meg, elvárja, hogy az általános titkos választói jogot becsületesen akaró képviselők teszik ezt meg. Kimondja a népgyülés, hogy politikai irányzatokra való tekintet nélkül, a nép ellenségének tekint minden politikai pártot, mely az általános titkos szavazati jog megvalósulásának bármi módon ellent áll. S kijelenti, hogy szervezettségének, lelkesültségének teljes erejével ellene- szegül a mai válság minden olyan megoldásának, mely az általános titkos választói jogot azonnal meg nem valósítja, meg fog akadályozni, mindennek kockára tevésével is bármely uj kormányzatot, amely a nép e legelemibb jogát törvénybe nem iktatja. Kijelenti s a végső következményekre való elszántsággal adja tudtára az országos gyűlés az illető pártoknak, hogy amely kormány az általános titkos vá'asztói jog nélkül akar kormányozni, az legyen készen arra, hogy csak feltüzött szuronyokkal s felsorakoztatott katonasággal kormányozhat szemben az ország népével, mely e rémuralom ellenében is kitárt mellel fog tovább harcolni, mig meg nem valósult az általános titkos választói jog. — Alapkő letétel. A tolnai uj községház építésénél az alapkő ünnepélyes letétele, a községi elöljáróság, épitő-bizottság, az építészek és nagy számú közönség jelenlétében folyó 19-én ' ment végbe. — Úgy tudjuk, hogy az épület az idén csak tető alá kerül s jövő évi julius hó i 1-én tartozik a vállalkozó azt a községnek átadni. — Iskolatársak 10 éves találkozója. Múlt hétfőn találkoztak Pécsett azok az iskolatársak, akik 1895-ben tették le a tanképesitői vizsgálatot a pécsi kath. tanítóképzőben. A megjelen' tele először is a templomba mentek isteni tisz- j teleire, amelynek befejezése után imát mondottak a meghalt tanáraik és tanulótársaik lelki- üdveért. Azután tisztelegtek Hanny Gábor prae- latusnál, volt egyházm. főtanfelügyelőnél, Cséfay Flórián és Vörös Mihály volt tanáraiknál. Hanny praelátust Cséry József, Vöröst Éber Géza s. lelkész, oki. tanító és Cséfay Flóriánt Egri Béla üdvözölték, Magukat lefényképeztették, délben pedig a «Mátyás Király» szállóban társas ebédet tartottak. A találkozásra megjelentek : Cséry József nejével Budapestről, Egri Béla nejével Szekszárdról, Füzy Mihály Döbröközről, Gundy Mihály nejével Budapestről, Hahner József, Kovács Antal Zselic-Kislakról, Légrády László Pécsről, Lindau er Ádám Grábócról és Lindauer Boldizsár. Többen elmaradásukat kimentették. Az iskolatársak elhatározták, hogy 10 év múlva Éber Géza s. lelkész tartózkodási helyén jönnek össze. — Képviselő-testületi tagok választása Szekszárdon. Lapunk mült számában már megírtuk, hogy Szekszárd rendezett tanácsú város képviselő-testületének tagjait folyó hó 17-én választották meg, melynek eredményéről, mivel lapunk már 17-én délelőtt megjelent és a választás csak este ért véget, — csak most számolhatunk be. A szavazás d. e. fél 10 órakor vette kezdetét Orffy Lajos elnöklete alatt. Az öt szavazatszedő bizottság elnökei voltak: dr. Fent Ferenc újvárosi plébános, dr. Beöthy Károly ügyvéd, dr. Szászy Endre ügyvéd, Háry Ede népbanki igazgató és Dittrich József községi másodbiró. — A szavazás elég élénk volt, tekintve azt, hogy sokan tudomást sem vettek a választásról. Leszavaztak 445-en. Az I-ső kerületben 100-an szavaztak le. Megválasztattak: Vesztergombi Ferenc Grósz földmives 83, Uj János Grósz földműves 82, NagyJJános Prantner földmives 79, Nagy György Hangonyi biró 78, Székelyi József Vacek iparos 77, Takler Ferenc Bóvári földmives 76, Békés Mihály Klézli földmives 72, Steiner János Békés földmives 71, Eszterbauer János Tóth földmives 71, Wilhelm Ede iparos 66, Rib- ling József földmives 59,2 Horváth Vince Gasz- tonyi iparos 57, Ferger Mihály Pukk földmives 53, Steiner Ferenc Frei földmives 52 szavazattal. — Póttagok lettek: Pöndör Ferenc Prantner földmives, Bencsik Kálmán városi számvevő és Búzás József Takler földmives. — A II. kerületben 92-en szavaztak le. Megválasztattak: Vacek László iparos 84, Pollerman Ferenc Főg- lein földmives 75, Vesztergombi Antal Főglein földmives 71, Vesztergombi Ferenc Kovácsovics földmives 71, Pekari János iparos 71, Prantner Antal Pöndör földmives 66, Prantner Márton Dorogi földmives 62, Horváth Szabó József Vesztergombi földmives 59, Steiner József Markvart földmives 58, Tóth Ferenc Fehér földmives 58, Vörös Ignác iparos 53, Neiner József Eszterbauer földmives 52, Ferger Mátyás Taksonyi földmives 50, Mutschenbacher Lipót iparos 48 szavazattal. — Póttagok lettek : Steiner András Frázon földmives, Hencel Péter iparos, Bogovits Mátyás iparos és Bóday Gusztáv iparos. — A Ill-ik kerületben 48-an szavaztak le. Megválasztattak : Dorogi István földmives 47, Orbán József Csárdás földmives 47, Főglein Márton földmives 43, Mészáros Károly iparos 42, Sipos Márton földmives 41, Cank Ferenc Főglein földmives 39, Hausknecht Ferenc Főglein földmives 38, Dorogi Mihály földmives 33, Dittrich János iparos 33, Dittrich József iparos 32, Frey János Piszter földmives 28, Bors József Hangonyi földmives 28, Wolher Mihály földmives 26 szavazattal. Póttagok lettek : Schmidt Sándor földmives, Horváth Sándor Kővágó földmives és Takács István földmives. — A IV-ik kerületben 113-an szavaztak le. Megválasztattak : Csötönyi István Bálint földmives 75, Deésházy György földmives 70, Hájá Béla iparos 70, Schneider János pénzügyi számellenőr 62, Siszler Károly iparos 54, Grószbauer Ferenc iparos 52, Horváth Ignác tanító 51, Főglein János Nyéki földmives 46, Kővágó István földmives 43, Nyéki István Steiner földmives 42, Haudinger Károly iparos 42, Kovács Dávid polg. iskolai tanár 42, Hornok József iparos 39, Bors György földmives 39 szavazattal. Póttagok lettek: Frei Nándor földmives, Takler János Frázon földmives és Debulay Antal iparos. — Az V-ik kerületben 92-en szavaztak le. Megválasztattak : Kovács János Szászi földmives 81, Koca József Szeremlei földmives 74, Csépi Sándor földmives 62, Grun- ner János Csötönyi földmives 60, Török Pál Majsai földmives 59, Csötönyi Antal földmives 58, Borzsák Endre ev. ref. lelkész 57, Kalmár János Sárközi földmives 57, Majsai István Töttös földmives 48, Kovács József Szászi földmives 43, Szászi Imre földmives 38, Török József Csötönyi földmives 30 szavazattal. Póttagok lettek : Nagy György Nyirő földmives és Nagy József Kovács földmives.
