Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-23 / 12. szám

190d. márczius 23.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 12. sz.

7.

Felülfizettek: Güns Simonné 10 K. Dr. Söhober László 8 K. Nirtit Béla, Dr. Schützenberger Endre, Bille Mihály, Güns Béla 6—6 K. Dr. Angyal Béla, Szentirmay Károly, Haan Gyula, Kohn Mór, Stransz Salamonná 5—5 K. Steiner Dezső, Simon György, Scheibel Ignácz 4—4 K. Mészáros Amand, Mészöly Ambrus, j Báthory Géza, Mezey János, Bukovics Ferencz, Schilinger Manó, Stransz Mihály, Dr. Pikker : Ernő 3—3 K. Haaz Samu, Dr. Lévai Dezső, Stánkoyics Ferencz, Lindinger László, Kornis Ödön, Ámon József, Bakay Dezsőné. Dr. Hevesy Gyula, Fein testvérek, Vértesi Mór, Stauber Sándor 2—2 K. Borovitz Adolf, Dezső Endre, Dr. Spitzer Károly, Borovitz Samu, Daróczy nővérek, Pintér Bájos, Neuner Dávid, Rotter Lajos, Steiner Fiilöp, Szigeti Mór, Csernyánszky Imre, Salamon Márton, Szászy János, Boros Imre, Melles Nándor, Somló Manó, Bauch Károly, Baumgarten Dávid, Stauber Antal, Klein Károly, Hannig Gáspár 1 — 1 koronát.

Fogadják szives adakozók, úgyszintén Fein és Kohn testvér urak, Szabó József ur s mindazok, kik adományaik, munkálkodásuk s közbenjárásuk által ez igazán sikerült est fényét és sikerét előmozdítani segítették, a vöröskereszt- : egylet választmányának köszönetét. A,választmány megbízásából

Rafael Leó,

vöröskereszt-egyi. pénztárnok.

VIPÉKRŐL. ~ ~

Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr !

Kezd már pirkadni. Mostan már egy szebb jövőt látok közeledni édes hazánk felé hogyha Bonyhádon, ebben az ősrégi mameluk fészekben a szabadság napját, márcz. 15-ét egyszerre 4 helyen is megünneplik. Szegény zsebkendős, honmentős, 18-as számú honatya, mivé fajult a te Pecsovics néped ....

Tisztelt szerkesztőség ! Gsak egy ünnepély lefolyását akarom t. szerkesztőséggel közölni, m. p. »A bonyhádi kereskedő ifjak asztaltársasága «-nak márcz. 15-ét. Ennek az asztaltársaságnak az ünnepélye valóban lélekemelős volt, tekintve t. i. azt, hogy tagjai néhány évvel azelőtt még alig ismerték a magyar nyelvet.

Deutsch Béla elnök úr megnyitván az ün- 1 nepélyt, átadja a szót az ünnepi szónoknak, Biró Árminnak, aki lendületes beszéddel elmondja e napnak történelmét és nagy fontosságát, amire a »Hymnus« eléneklése után Leichner Emil úr elszavalja a »Talpra Magyar«-t. A »Szózat« el- eneklése után a jelen volt vendégek társasvacsorához ülnek, a mely idő alatt számos felkö- j szöntő hangzik el, különösen kiemelendő Kun Ferencz úr felköszöntője, a melyben Honvéd- j szoborra való gyűjtést indítványoz, a mi rög- | tön szép sikerrel meg is történt, és kiemelendő j Grósz Dezső úr lendületes szép és hazafias fel- ; köszöntője. A szép ünnepélynek csak a hajnal ! tudott véget vetni.

Kérve az'igen tisztelt szerkesztőséget, hogy ezen pár sort- b. lapjában elhelyezni szíveskedjék, maradok szivességeért már előre is köszö- netemet nyilvánítva, a t. szerkesztőségnek

Bonyhád 1905. márcz. 16.

Tisztelője több tag nevében R.

Tekintés Szerkesztő ur!

A »Kossuth-szobor« alapja javára márczius 4-én Tamásiban rendezett tánczestély úgy erköl- csiteg, mint anyagilag igen sikerült. A tiszta jövedelem 360 kor. 8 fill.

A jelenvolt hölgyek névsora a következő :

Úrasszonyok: Bélák Jánosné, Bertics Pálné, Damokos Árpádné, Dömötör Sándorné, Fekete Imréné, dr. Gottlieb Salamonná, Göttman Józsefné, Himmel Antalné, Himmel Jánosné, özv. Himmel Lőrinczné, Hirsch Ignáczné, Huber Lajosné, özv. Kiss Jánosné, Kovarcz Józsefné, Lágler Sándorné, Lowensoh Gáspárué, özv. Molnár Nándorné, Orbán imréné. Pazsitzky Aurélné, Reberics Imréné, Roth Alajosné, Schall Gyuláné, Strasser Arnoldné, Strasser Jónásné, Strasser Sándoriré, Strausz Antalné, dr. Sterk Józsefne, Szalai Jánosné, Szentgyörgvi Béláné, Szilli Alajosné.

Ur leány ok: Deutsch Erzsiké, Fridrik Juszti, Göttman Ilona, Himmel Szilvia, Hirsch Ilonka, Huber Annuska, Jun- kuncz Ninuska, Király Flóra, K'r'ly Jolán, Kovarcz íja, Kovarcz Jolán, Mayer Ilona, Moln .r Paula, Német Gizella, Par- ragh Ilonka, Piringer G'Z' 11 1 Pirintrrr Hermin, Schröder Laura, Szalai Juliska, Szentgyörgyi Gn ika, Szilly Mariska, Várady Juliska, Várady Irma, Vaisz Mariska.

Felülfizettek : Strasser Vilmos 8 korona, Mayer Gynla, Parragh Béla, Strasser Sándor 6—6, Löwenstein Gáspár, id. Hasz Pál 5—5, Fekete Imre, Hirsch Ignácz 4 — 4, Wurm Ignácz, Szévald Móricz 3 — 3, ifj. Parragh Béla, Zabján József, Reberics Imre, Huber Lajos, Kovarcz József, Szigeti Jenő. Horváth Imre, Strausz Antal, Rosos Jenő, Lórián Dezső, dr. Gottlieb Salamonná, dr. Sterk József, Sail Gyula, Piringer

János, Hirsch Ernő, Pazsitzky Aurél, Lévai Ernő, Hárta Sándor. dr. Király Géza, Lágler Sándor .:—2, itj. Ilesz Pál, Mautner Miksa, Roth Alajos, Göttman József, Elszászer Gyula, Blochiuger Endre, Stelczer Lajos, Bertics Pál, Orbán Imre 1 — 1 kor.

Jegyeiket megváltották : özv. Stras er Józsefné és fiai 25 korona, Rátkay László 20, Lakner Lajos 15, dr. Kiss Ernő, Janernik Ferdinándné, Lamm Tibor 10—10, Várady János 8. dr. Freyler Károly, Sass Lajes 5 — 5, Abelesz Adolf, Illés Gyula, Weltmín Simon, dr. Piringer József, Strausz | Rezső 4—4, Szabó Zoltán, dr. Tamaska Lajos, Markus Aladár, Parraghy Vilmos, Vargha Kálmán 3—3, Szarvadij Elek, Thury László, Keszler Károly, Benkő József, id. Borsitzky Dezső, Réber Ferencz, Pozsonyi Ferencz, Bagoly János, Abelesz ■ Henrik, Herman Ignácz, dr. Frühwirth Jenő, Sámuel Jakab, Grätzer Fülöp, Kálmán Móricz, Junku"cz István, dr. Debreczeny József, Síkos Károly, ifj. Stockinger Rudolf, dr. Fehér Soma, Végh János, Molnár Gyula, Széli Géza, Spitzer Elek, Kerbolt j Károly 2—2 koronával.

Midőn mindazoknak, kik a nemes czélra j adakoztak és tekintetes szerkesztő urnák is, — j kit jelen soraim szives közzétételére kérek, — a rendezőség nevében köszenetet mondok, vagyok tekintetességednek kész szolgája

ifj. Hesz Pál.

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

Közgyűlés.

A Szekszárd-Tolnam. Rabsegélyző egylet folyó évi márczius hó 29-én délután 3 órakor tartja a kir. törvényszék polgári üléstermében az évi rendes közgyűlését dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt; a közgyii- , lésnek tárgysorozata a következő: 1. A választ- 1 mány 1904. évi jelentésének felolvasása. 2. Az

1904. évi számadás feletti határozathozatal, esetleg felmentvény megadása. 3. Az 1905. évi i költségelőirányzat bemutatása. 4. Két választ- ' mányi tag megválasztása. 5. Egyébb netán teendő indítványok tárgyalása.

Az évi jelentésből itt közöljük a nagy . közönséget érdeklő nevezetesebb adatokat: Az I elmúlt évvel az egyesület XV. évi működését | töltötte be. Az egylet ez évben tevékenységi I körét kiterjesztette olykép, hogy pénzbeli segélyezésben részesíti a letartóztatottaknak nyomorban levő, ártatlan családtagjait is, elhárítva a támasz és kereset nélkül maradt családtagok nehéz anyagi gondjait, letörölve azoknak fájdalmas könnyeit.

A pénzbeli segélyezésen kívül az egylet a letartóztatottak erkölcsi javítására is állandóan törekszik.

E czélból immár 16 esztendeje rabiskolát tart fenn, melynek vezetője; Kálmán Károly szekszárd belvárosi-tanitó — általánosan ismert buzgóságával és lelkiismeretes tevékenységével a rabiskola alapítása óta iparkodott a nemes czél elérésére. A lefolyt évben 120 rab részesült heti 4 órai oktatásban, ezen kívül a vallásfelekezetek lelkészei részesítették a rabokat vallási gyakorlatokban.

A rabok segélyezésére az egylet a múlt évben összesen 533 koronát fordított, melyből a fogva tartott rabok közül 39 szabaduló egyén 294 koronát, a rabok hozzátartozói közül pedig 7 család 239 koronát kapott.

Az egylet kiadásaihoz az igazságügyi kormány 600 K. államsegélyt nyújtott; tagsági dijakból befolyt 331 kor. 68 fillér egyesek jótékony adományából pedig összesen 183 kor. 60 fillér. Itt megemlítjük, hog\f az egyletnek van 103 helybeli és 33 vidéki rendes tagja, kik évi 2 k. tagsági dijat fizetnek. Az összes bevétel volt a múlt évben 6335 kor. 24 fill, összes kiadás pedig 941 kor. 10 fill, igy az egyletnek pénzbeli vagyona maradt a jővő évre 5394 kor. 14 fillér.

Igen óhajtandó, hogy ezen humánus egylet a nagy közönség pártfogását még nagyobb mérvben megnyerje, mert az egyesület azon nemes czélját, hogy az önmagukról megfeledkezett, büntetésre méltó egyének ártatlan és szükséget szenvedő családtagjait nagyobb mérvben segélyezhesse, csak úgy érheti el, ha a nemeslelkü közönség az egyesületet pénzbeli adományokban részesíti.

Nagy hálával és elismeréssel adózunk a segélyezett szerencsétlenek nevében e helyen is dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök urnák, ki minden lehető alkalmat megragad, hogy az egylet támogatását a nagy közönségben ébren tartsa és fokozza.

A szekszárdi kér. betegsegélyző pénztár.

Mehrwerth Ferencz, a szekszárdi kér. betegsegélyző pénztár önzetlen és fáradhatatlan : elnöke évi jelentéséből közöljük a következőket:

A teo-ok számának emelkedésével, továbbá a lefolyt jen nagyobb mérvű betegedések számánál. ío0va kiadási tételeink is emelkedtek. Mig 1903. évben a szorosan vett betegellátásért 14725 kor. 15 fi. T fizetett ki a pénztár, addig 1904. évben 18790 kor. 18 fillért, vagyis 4065 kor. 16 fillérrel többet fordítottunk a segélyezésre ; s mig 1903. évben a bevételeknek 69%-át fordítottuk a segélyezésekre, az 1904. évben már 72ü/0-ra szállott fel ezen összeg. Azonkívül a pénztári orvosok fizetése, fuvardíjai, temetkezési pótlékra stb. 6454 kor. 99 fillérnyi összeget fizettünk ki. Most is, mint az előző évben a tii dög ti műkor szedte leginkább áldozatait. Daczára ezen nagymérvű kiadásainknak s a mindenkori szigorú takarékossági elv mellett, az összes jogos igényeket kielégítettük s mindennemű kötelezettségeinknek eleget tettünk, mit igazol azon ténykörülmény, 'hogy az elmúlt évben a választott bíróság egyetlen egyszer sem ülésezett.

Az elmúlt év végével egyenlegünk, mint fölösleg vagyon 10723 kor. 79 fillért tett ki. Tagjaink száma 3415 férfi, 111 nő, összesen 3526. Szaporodás 261. A halálozás száma 12 volt. A budapesti magyar kir. központi statisztikai hivatalhoz pénztárunk 67 esetbén jelentett be Ipari foglalkozás közben létrejött balesetet, 10-el kevesebbet, mint az előző évben.

Miután a pénztár 1903. év végével a 10 éves' összes bevétel 10°|o-át elhelyezte a tartalék- alapra, — mely ma már 30669 k. 47 f. tesz ki, — az 1904. évi november hó 21-én tartott igazgatósági ülésen indítványoztam, hogy a beteg- pénztári tagoknak az eddig nyújtott táppénzt 50°|0-ról 60°|0-ra emelje fel a pénztár s e végből rendkívüli közgyűlés hivassék egybe. A múlt évi deczember hó 18-án összeült közgyűlés egyhangúlag elfogadta indítványomat, mely szerint a segélyezés 50°|„-ról 60"/0-ra emeltetik a nélkül, hogy a heti tagdijak fölemeltetnének. S igy a 18 éven felüli alkalmazottaknak eddig nyújtott 75 fillér táppénz 90 fillérre, a 18 éven aluli alkalmazottak, tanulók és nőknek az eddig nyújtott 50 fillér 60 fillérre emeltessék. Ezen közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyás végett fölterjesztetett a magyar kir. kereskedelemügyi ministerhez.

A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.

Botrányos dolgok Bátaszéken.

Két-három békéden és izgága természetű ember olyan tarthatatlan állapotokat teremtett egyházközségünkben, hogy a papnak, kántornak személybiztonsága van veszélyben. Á papot azzal vádolják, hogy nem tud a hitközség pénzével elszámolni, a kántort meg valósággal üldözik, mert — állítólag — erőszakkal magyarosit. Ez a néhány békétlen ember, már évek óta folytatja aknamunkáját pap, kántor és hitközségi tanács ellen. Tervszerűen izgatják a különben békeszerető, tisztességes, becsületes bátaszéki népet. Már három év óta foly az aknamunka és a nép fölül izgatásaiknak, a művelt osztály pedig ölbevetett kezekkel, nyugodtan, némán szemléli ezeknek a lelketlen embereknek csúnya, gyalázatos munkáját. A dolgok oda fajulhatnak, hogy a közigazgatási hatóság karhatalommal fogja a békét helyreál- , Utáni. A felelősség elsősorban azokra a békétlen : emberekre háramlik, akik lelketlen izgatásukkal jó népünket a rendes kerékvágásból kizökkentették, másodsorban a felelősség azokat terheli, akik Bátaszékre gravitálnak. Azonban kezdjük élűiről!

A bátaszéki katholikus hitközségnek ön- kormányzati alapszabályai vannak, tehát autu- nomiai 'joggal bir. Van három—három évre választott tanácsa, az intézi — a közgyűlésnek föntartott jogain kívül —- a hitközség összes ügyeit. Fölebbviteli fóruma a püspök és a miniszter. A templomépités megkezdéséhez a hitközség fölhatalmazta a tanácsot, hogy az építés költségének fedezésére 80 ezer koronás kölcsönt fölvehet. A templom fölépült, de az építési alap is kimerült.

Kénytelen volt tehát a tanács, hogy a vállalkozóknak az utolsó részletet kifizethesse, 25 ezer koronát fölvenni.

Mikor azután ez a kölcsönügy s azon körülmény, hogy az ótemplom mintegy 15 ezer i koronás összegyűlt alapja még az egyházme- | gyei pénztárban van — a közgyűlésnek tudomására jutott, nem volt hajlandó az 1903. évi j költségvetést előbb megszavazni, mig a tanács a fentemlitett 15,000 koronát a tartozások fedezésére nem fordítja.

A tanács megkérvényezte a közgyűlés óhaját és kívánságát az egyházmegyei hatóságnál, de kérésével elutasittatott.

Az 1904. évi közgyűlés ismét eredmény nélkül végződött. Nem szavaztak meg egy fi- tyinget sem. Követelték előbb a kántori stóla rendezését és a templom-építési számodások kinyomattatását. Mind a kettő megtörtént A kántori stóla rendeztetett és a számadások magyar és német nyelven kinyomattattak és szétosz- tattattak.

* Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmente sen közlünk, a fele/bsség azonban a bekütdó't terheli. A szerk