Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-16 / 11. szám
— Egészségügy. Dr: Hangéi Ignácz tiszti főorvos a múlt szomhaton megtartott közigazgatási ülésben jelentette, hogy folyó év február havában a községi állapot még mindig nem volt kedvező ; a hevenyfertőző betegségek száma bár kevesbedett, egyes községekben egészen meg is szűnt, de az influenza igen nagy szánni bete- gedéssel lépett fel, súlyosan megtámadva többnyire a légző szerveket, ritkábban az emésztő szerveket. Gyakoriak voltak a tüdőlob, gége és hökhurut esetek, a gyermekeknél sok esetben rossz kimenetellel. Vörheny számosabb esete észleltetek Kölesd, Felsőnána, Csibrák, Dombóvár, Bátaszék, Szekszárd, Majsa, Szemcséd, Bonyhád, Szálka, Palatincza, Dőrypatlan, Duna- földvár és Paks községekben ; a kanyaró Kistormás, Uzdborjád, Nak, Ujdombovár, Alsónána, Bátaszék, Tolna, Czikó Mórágy, Tevel, Duna- földvár és Dunaszentgyörgy községekben ; hagy- máz csak Paks, Ozora és Szekszárd, szamárhurut Hőgyész, Keszőhidegkut, Kurd, Dunaszentgyörgy és Kistápen ; gyermekágyi láz Szekszárd és Paks községekben ; difteritisz Németkér, Izmény, Kis- mányok, Bátaszék, Sióagárd, Tolna és Kétyen. Törvényszéki bonczolás 4, rendőri hullavizsgálat 5 teljesittetett. Hét évnél fiatalabb gyermek gyógykezelésének elmulasztásáért 27 feljelentés tétetett, közegészségi személyzetben változás nem volt, a szekszárdi Ferencz-közkórházzal kapcsolatos bába-iskolában a tanfotyam február 2-án megkezdetett. A kórházban januárról ápolás alatt maradt 357, februárban felvétetett 189, ápoltatott összesen 546 ; elbocsájtatott gyógyultan 96, ja- vultan 58, gyógyulatlan 12, meghalt 13 egyén. — Drámairó lapszerkesztő. Döméi Anzelm, a «Pécsi Közlöny» felelős szerkesztője „Magdolna“ czimen drámát irt, melynek bemutató előadása jövő szombaton lesz a pécsi Nemzeti színházban. — Felolvasó-estély. A szekszárdi rom. kath. Olvasókör vasárnap e hó 19-én d. u. 5 órakor tartja a nagybőjti szt. időszakban Il-ik felolvasó-estélyét, melynek tárgysorozata a következő : 1. Szent Józsefről. Virág Ferencztől. szavalja: Tokai Juliska. 2. Isten haragja Sántha K.-tól. Szavalja: Bodri Ferencz. 3. Hazánk lakossága a honfoglalás előtt és a honfoglalás után a legújabb időkig. Szabad előadás. Tartja: Varga Ferencz főgimn. tanár. 4. Riadó. Czuczor G.-től. Szavalja: Tam András. 5. Ebéd más helyett. Monológ. Verebélyitől. Előadja: Kardos József. — A felolvasásokon belépő dij nincs és ezen csak a tagok és 15 éven felüli családtagjaik vehetnek részt. — A paksi adóhivatal. Dunaföldvárról a m. kir. adóhivatal Paksra kerül és igy az adóhivatal elhelyezéséről kell a községnek gondoskodnia. A képviselőtestület most küldötte a törvényhatósághoz az adóhivatal részére emelendő hivatalos helyiség tervezetét és a költség előirányzatot. — Jegymegváltás. A február hó 26-án Tolnán tartott önk. tüzoltó-egyesület tánczmu- latságán pótlólag jegyeiket megváltották : Braun Sándor, Seiner Simon és Hága Mihály 2-—2 koronával. — Halászati tilalom. Jövő hónap elején beáll a folyóvizeken az általános halászati tilalom. Ettől az időtől fogva nem szabad a halpiaczra folyóvízi halakat hozni, csakis álló vízből valókat. Aki ezen tilalom ellen vét, azt szigorúan megbünteti a bíróság. Minden halkereskedő tartozik községi okmánnyal igazolni, hogy a hal álló vízből való. Aki ezt nem tudja igazolni, annak egész halmennyiségét elkobozza a rendőrség. — Béna hadfi felség kérvénye. P. Szűcs József eperjesi lakos, volt közöshadseregbéli béna katona akkora nyomorba jutott, hogy sajátkezűig irt kérvényt nyújtott be a kabineti irodába pénzsegélyért. A kérvény azonban minden megjegyzés nélkül érkezett vissza a kabineti irodából. — Tömeges magszállitás az államnak. Makfalvay Géza földmivelésügyi államtitkár, Sierbán János kir. jószágigazgató kíséretében e napokban meglátogatta Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedésének Budapest, Rot- tenbiller-u. 33. sz. alatt levő központi telepét és az állam részére nagyobb megrendelést tett lóhere és luczerna magból. Ez alkalommal nagy érdeklődéssel megtekintette az egész telepet, hol most a tavasz idején 140 főből álló személyzet bonyolítja le a mag szétküldésének nagy munkáját. 190h. márczius 16. Tol na megyei iró sikere. A pécsi Nemzeti színházban e hó 11-én adták először Horváth Samunak, a »Dombóvár és Vidéke« szerkesztőjének »Kaland« czimii vigjátékát. A i színháznak szinte idegen képet kölcsönzött a ! sok vidéki, mert a nagy számmal berándult dombóváriakat már korrekt estéli öltözeteik által is meglehetett különböztetni az otthoniasabb pongyolaságban megjelent pécsiektől. Aztán telgördült a függöny ; egy pályaudvar mozgalmas ! képe látható." Fiakkerek, hordárok, rendőrök járnak-kelnek, a villanyoscsengő szól, a portás becsenget, utazási típusok járnak-kelnek. Egyáltalában élénkség, mozgalom uralkodik a darabon végig a színpadon, még mikor az előtérben valami elkerülhetetlen, talán kissé , unalmas monolog vagy dialog folyik, az ember j azért jól mulat a háttérben történő dolgokon, í És ez jó ! A darab történetét bajos úgy igazán ! elmondani egy látás után, épen azért, mert | egyszerre sok minden történik és ép ez a sok I minden a mulatságos. Egy vén kecske a vona- j ton megnyalná a sót — jelen esetben a só egy i »jogászkisasszony«, mert szörnyű modern ám ! a darab ! — a hölgy pedig elveszi a tárczáját, i melylyel dicsekszik az öreg, mert 60.000 korona I van benne, ami azonban nem az övé. Elveszi I az arczképes bérletjegyét is s ebből lesz a bonyodalom. Ez az a bizonyos kaland! Még 1 sok minden történik, de nem tudóm leírni, szűrke lenne a leírás, a darab pedig a változatosság és ötletesség szivárványszineibcn j csillog. Egy kissé utazik a szerző »nejeink ö : nagyságaik« ellen, de hát »ez kell a magyar- nak!« Kritikát akartam írni, de nem tudok, mert nem bírok szabadulni a jóakarat rózsa- i szinti szemüvegétől, hanem egy mellettem ülő pécsi úriember kritikáját idézem. Mikor a szerző meggörnyedt a két nagy babérkoszorú alatt, ! azt mondta a szomszédom : »Hogy tud ez a \ kisember ilyet kigondolni ?!« Hát én is azt ' mondom! A tengersok szereplő közül nekem legjobban tetszett Jeskó Adriadne (a jogászkisasszony) és Németh József (a »kalandor) a , Király-szinház vendégszereplő művésze. Egy rekedt dombóvári. — Külön tudósítónk pedig igy ir a bemutató-előadásról: Horváth Samu dombóvári tanító »Kaland« czimmel egy vígjátékot irt, melyet e hó 11-én mutatott be a pécsi Nemzeti színház kitűnő társulata a közönségnek. A darab lefolyásáról munkatársunk a következőket jelenti : Távol all tőlünk a szerző kezdetleges müvére erős kritikát gyakorolni, nehogy injuriára legyen az visszavezethető, mindazonáltal jelezhetjük, hogy a kellő érintkezési pontot megtalálta a publikum és színmű- szerző között. A darab menetén a kezdetlegesség mindenesetre meglátszik s az eszmemenet mindenütt nincs teljesen kifejlődve, hogy az egyes jelenetek és változásokkal a nézőközönség teljesen tisztában legyen. A fiatal szerző most lépett először müvével a nagyközönség elé, kiknek soraiban ott láttuk a dombóváriakat is, kik mintegy 10—12-en rándultak le Pécsre. A mi magát a darabot illeti, inkább bohózatnak illenék be, természetes több humorral fűszerezve, mert expoicziója inkább bohózatnak deklarálja, ' mint vígjátéknak. Éppen ezért nem mondunk erős bírálatot a »Kaland« felett, mivel az akkor hajótörést szenvedne. Szerzőnek ambi- cziója elismeréséül a publikum babérkoszorút nyújtott fel a színpadra, melyért eléggé hálálkodott. Egyebekben a derék színészek nagy segítségére voltak a darab bemutatásában, kik mindannyian kitünően adták szerepeiket. Részünkről mi is üdvözöljük a szerzőt nyilvános működésének kezdő terén s úgy mint a szom szédos Baranyai Lapok, a további munkálkodásra serkentjük, mert gyakorlat teszi mesterré az embert, s Horváthnak meg van az a tudása, hogy szellemi termékeit idővel értékesíteni is tudja és ha újból találkoznánk vele Thalia templomában, müvéről — óhajtjuk — csak a legszebbet és legjobbat írhassuk. Egyebekben a publikum is rokonszenvét nyilvánította a fiatal szerzőnek, sőt több ízben tapsviharral a lámpák elé hívta. — Elhunyt tanitó. Mint Alsónánáról értesülünk, ott folyó hó 12-én elhunyt Fridrich Menyhért 47 éves ágost. evang. vallásu tanitó. Nyugodjék békében. — Egy szökött franczia katona elfő íratás a. A czeczei csendőrlaktanya előtt folyó hó 12-én egy gyanús lerongyolt ember haladt el. Mivel Szigeti Gyula csendőrnek gyanúsnak tetszett a toprongyos alak, utána ment, hogy igazolásra szólítsa őt fel. Amint a csendőrt észrevette, az országúiról letérve, a szántóföldeken keresztül futásnak eredt. Szigeti csendőr ekkor szintén futni kezdett és mikor már közelébe jutott, a gyanús ember hirtelen visszafordulva, megragadta egyik kezével mellén a zubbonyát és másik kezével pedig botjával feléje sújtott; TOLNAMEGYEI KOZ3LÖNY 10. sz. 5. de a csendőr ebben megelőzte- őt és kardot rántva, egy vágást irányzott a fejének, melyet a kezével akart felfogni és igy a bal karját érte a vágás. Erre az üldözött megadta magát és Szigeti csendőr bekísérte a laktanyába, a hol tolmács segélyével a kihallgatásból kitűnt, hogy az illetőnek Volvizon Jenő a neve, ki franczia illetőségű és a franczia hadseregből szökött meg. Azután magyarországba menekült és itt csavargóit. Volvizon sebét dr. Kurcz József czeczei orvos kötötte be és múlt kedden a csendőrök a szekszárdi Ferencz-közkórházba vitték ápolás végett. — A II. országos borvásár Budafokon. A magyarországi- Bortermelők és Borkereskedők Országos Szövetsége, mely a borvásárok hasznos és fontos intézményét hazánkban meghonosította, Budafokon, f. é. márczius hó 25-ik és 26-ik napjain rendezi a II. országos borvásárt. A vásárra meghivatnak az összes magyar- országi és ausztriai borkereskedők, valamint Németország és Svájcz legtekintélyesebb czégei Bortermelőinknek tehát kitűnő alkalom kínálkozik borkészleteik eladására s ezért remélhető, hogy minél számosabban fognak résztvenni ezen vásáron. Korcsmái verekedés. Edelmayer Li- pót tolnai korcsmájában nagyon hangosan mulattak folyó hó 6-án este a legények, majd parázs verekedést rögtönöztek. Ekkor lépett a korcsmába Kipp József tolnai lakos, aki csendre intette a verekedőket, mire ezek, névszerint: Viedemann József, Viedemann István, Novák István, Bucher Ferencz és Merk János megrohanták és a levegőbe emelve, az utczára kidobták és összerugdalták. A verekedő legényeket a csendőrség a szekszárdi kir. járásbíróságnak jelentette fel. — Rády Jánost felmentették. A lezajlott általános képviselőválasztás alkalmával lett előttünk Rády János nevo ismeretes, aki tudvalevőleg a bonyhádi kerületben akart fellépni, azonban kitudódott róla, hogy bűnvádi eljárás van ellene folyamatban és igy le sem jött Bony- hádra. Az eset a következő : Pár évvel ezelőtt mikor a Somossy orfeum megbukott, a hitelezők panaszára csalárd bukás büntette miatt megindult a bünvizsgálat Somossy Károly orfeumdirektor ellen is. Ennek a bűn-vizsgálatnak a során azonban Somossy Károly meghalt. Halála után a bűnvizsgálatnak a feljelentők újabb irányt adtak, amennyiben kiterjesztették azt Rády János magánhivatalnokra is, akit azzal vádoltak, hogy ő vette meg a tönkrejutott orfeumdirektortól kéz alatt potom áron az orfeum felszereléséhez tartozó értékes ingóságokat s úgy ezen alkalmi vétel által közvetve bár, de mégis közreműködött a hitelezők megkárosításában. A büntető törvényszék ezért biinrészesség miatt Rádyt vád alá helyezte. Múlt héten tárgyalta az ügyet a büntető törvényszéken dr. Sárkány biró elnöklete alatt ítélkező tanács. Miután a lefolytatott tárgyalás adatai semmi terhelő körülményt nem derítettek fel, a vádlott bűnösségére, a bíróság Rády Jánost felmentette az ellene emelt vád terhe alól. — Késeié«. Balog Ádám szekszárdi lakos folyó hó 11-én valami csekélységen összeveszett Kovács József szintén szekszárdi lakosai és kést rántott elő, mellyel Kovácsot veszélyesen megszurta. — A malaczok lerágták az ujjait. A napokban történt szekszárdon. hogy Pók Józsefné a malaczokkal eggyiitt hagyta István nevű kis fiát. Mig az anyja távol volt, az alatt a malaczok megtámadták a szegény kis gyermeket és bal kezéről lerágták az ujjait. A megcsonkított fiúcskát ápolás végett bevitték a szekszárdi Ferencz kö »kórházba. — Rendőri hírek. Verekedés. A decsi szőlőhegyen folyó hó 14-én nagy verekedést rögtönöztek Katona János és ennek felesége szül. Baranyai Erzsébet, ifj. Mester János és Kardos Mihály. Ifj. Mester János egy ásóval Baranyai Erzsébetet ütötte le, Kardos Mihály egy bottal Katona János fejét törte be, Katona János pedig egy szalmahuzóval Mester Jánost hagyta jól helyben, majd Mester kicsavarta Katona kezéből a szalmahuzót és azzal ellen-