Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-16 / 7. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 7. sz. 5. 1905. február 16. — A szekszárdi kaszinó félszázadnál hos-zabb élete fordulóponthoz jutott A tegnap tartott közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a Br. Augusz örökösök tulajdonát képező, Sztkszárd legszebb > helyén fekvő sarokházat megveszi, hogy ezzel magának állandó otthont teremtsen. A közgyü'ést Simontsits vezető igazgató hívta egybe s nyitotta i meg Rövid megnyitója után átad a a gyűlés veze- tését őrffy Lajosnak, akit a közgyűlés ezen gyűlés elnökéül megválasztó t. Simontsits EL mér kimerítően ismertette a közgyűlés egyetlen tárgyát, a házvétel ügyét. Meggyőző argumentumokkal igazolta, h gy , a kaszinónak e házat most meg k<-ll venni. A köz- gyű és előtt úgy rebesgették, hogy ellenzék lesz, ! a mely a házvételre nézve nehézséget fog csimlni. De ez nem következett be. A rendkivüli nagy szám- i ban ö szejött kaszinói Lgok egyhangúlag elfogadták Simontsits vezető igazgatónak a házvétel tárgyában beadott javaslatát E szerint a kaszi: ó a szekszárdi takarékpénztártól kölcsönveendő 120 ezer korona betáblázott 40 ev alatt t rlésztendő köles Minél fogja a vételárt ledezm A még szűk égés 25 ezer koronát szintén a szeks árJi tak rékp nztir'ól veszi a kaszinó kölc'ön s ennek torié zté éré közgyűlési h tározaital a tagdíjat hozzájárulás cziméu 12 és fél évre 2 fornttal k egészíti, oly föltételle, hogy a mely évben erre szükség nem lesz, e ho-zá- járu'ás töröltet k. Varasdi Lijos, Sonnewend Frigyes, Pesti Pál, Halász G. za hozzászó á-a utón a közgyűlés egyhangúlag elfogadván a javaslatot, azt Őrffy Lajos e nők berekesztette. Krammer János indítványára a közgyűlés méltán mondott Simontsits vezető iga/gatónak ez egyben kifejtett fáradozás rt köszönetét, mert az ő fáradhatlan buzgóságának köszönhető, hogy a szekszárdi kaszinónak m-, 65 évi ?selléreskedes után, állandó otthona van. Az ügy fontosságához illő méltóságteljes lefolyású közgyűlés a kaszinói tagokban általában megelégedettséget szült s végeztével csoportokba oszolva még sok ideig tárgyalták a szerencsés házvétel ügyét. — Alapítói tag. Dr. Wajdits Gyula pécsi kanonok belépett a szeksZirdi r< m ka h. olvasókör alapitói tagjai közé. — Nyilvános köszönet. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatósága a szekszárdi polgári- és iparostanoncziskola szorgalmas tanulóinak jutalmazására 20—20 összesen 40 koronát adományozott, mely adományért hálás köszönetét mond az igazgatóság. — A tisztelt gazdaközönséghez! Mint tudomásunkra jutott, Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magnagykereskedése Budapesten arról értesíti a gazdaközönséget, hogy a lanyha irányzat következtében, a lóheremagnak (*-tiriai lóherének) folyó évi január 1-én megjelent főárjegyzékében rovatolt árát hatályon kívül helyezte. Az árak jelenleg a következők: 4. számú prima primissima 95'— korona, 4/a. számú legelsőrendü 93‘— kor., 4/b. számú elsőrendű 92‘— korona, 50 kilónként. Ezen három minőség tisztaság és csiraképesség tekintetében a létező legkitűnőbb. Általánosan ismeretes, hogy a Mauthner ezég olasz vagy amerikai lóheremagot nem forgalmaz és hogy az általa szállított lóheremagnak arankamentességét a m. kir. vetőmagvizsgáló állomás hivatalos ólomzára igazolja. Ezen árleszállítás nagy elismeiést kelt a gazdaközönség körében, mert újból bebizonyult, hogy Mauthner a gazdák érdekét szem előtt tartja. — Adomány. A közügyek iránt melegen érdeklődő és áldozatkész Kallenberg er Amal egy házhelyet ajándékozott a czikói róm. kath. olvasó körnek, melyen uj épületet emeltetnek, hogy barátságos hajlékban művelődhessenek az olvasókör tagjai. A nagylelkű adományozónak egy küldöttség mondott köszönetét Walter Antal kántortanitó és olvasóköri alelnök vezetése alatt. — Rendőri hirek. Megszurta az apósát. A napokban részegen jött haza Maronics János kurd; lakos és a vele egy szobában lak apósával, Bazsonyi Jánossal goromb ískodott és midőn ez csendre intette, megragadta a szegény öreg embert és kidobta, majd úgy össze is i-zur- kálta, hogy életveszélyes sérüléseivel terű t el a földön. A csendórség Maronics Jánost feljelentette a^ büntető bíróságnak. — Elfogott zsebtolvaj. Folyó hó 4-én Dombóváron egy korcsmában egy gyanús ember vígan mulatott két fes- tett'és feslett hölgygyei, a mi a csendőrségnek fel- tün' és kérdőre vonta a mulatozót, a ki a csendőrök láttára valamit eldugott és midőn megmotozták, nála 116 korona 60 fillért talál*ak,. melynek eredetéről sehogy sem tudott számot adni A nyomozás során kiderült, hogy a gavallér nem más, mint Csizmadia János, álnéven Szárazgáti Béla hires zsebtolvaj, kit a budapesti tői vényszék rablás miatt köröztet. A cseudőrség a zsebtolvajt átadta a tamásii kir. járásbíróságnak. — A vadházasság vétse. Árnyas Ferencz alsónyéki lakos vadházas Ságban élt Holies Ágnessel, a kit gyakran megvert. A napokban ismét megtámadta az asszonyt és kétszer megszurta. Szerencse, hogy a kés nemesebb részeket nem ért. — Mi a tüdökatharus ? Am kor a tuberkulózist gyógyitha'Dn betegségnek tartották és a tuberkulózis diagnózsa egyenlő volt a halá'os ítélettel, óvakodtak ezen szó említésétől és az enyhébben hangzó tüdőkatharust választották helyettesül. Ma, amidő i a tuberkulóz s gyógyithatása bebizonyi'o’t tény, nem szükséges már ily eszközökhöz folyamodni. Ellenkezőleg, minél előbb konstatáltad az igazi diagnózis annál bizosabb n lehet ellensúlyozni a haust. Mint kiváló jó szert a tuberkulózis ellen az orvosok n tiszta levegő- és légkurák mel ett a „Sirolin“-t ajánlják. Ezen syrup, mely úgy a légkurák támogatásaként és mint önálló gyógyhatású s^er inárszunos betegnek gyógyulást, illetve enyh tést hozott, már a legcsekélyebb tüneteknél veendő, an iái L inkább, mivel a „Siroliu“ egyszerű hurut- ts légzőszervek katharusanál is előnyö-en hat TÖVISÉÉ _____ L e c z k e. 111. Megígértem, hát már csak meg is teszem, hogy folytatom és egyszersmind be is zárom e mostani (III ik) számmal Töviseim „Leczkc“ czimü ; cyklusát; mert a nagy költő Tompa Mihály sze- I rint „az adott szó: köt; az Ígéret: becsületes embernél — egyenes tartozás!“ Nos, hát én állok j adott szavamnak, bevál om írott Ígéretemet s megírom e tövis sorozat utolsó számát is, egész jóaka- ; rattal s lehetőleg röviden és tréfásan, nehogy az én kedves fiatal barátom és kollégám Szabó Károly úrral (mert most, ígéretem szét in , kivá'ólag ővele kell foglalkoznom!) ös-zekülönböz ein I . . . Nem , szép volna, hogy az egy hitet va ló es hirdető papkollegák és jó barátok egymással erős uühösködés- - el torzsalkodnának a nagyn) ilvánosság papir- porondján I . . . Ez okból, — de meg azért is hogy a január 26 diki képviselőválasztás által felszított politikai szenvedély izzó tüzet az azóta eltelt 3. hét örvendetes eseményei tetemesen lelohasztották, — úgy, hogy ha akkor egész haragom, lángostorát is képes lettem volna tán pattogtatni — és méltán ! — az ellen, a ki biztos győzelmünket vakmerőén kocz- káztatta, — most, 3 hét után, az ellenzékre rohamosan szebb-szebbsikerü események eredményeinek örvendetes behatása alatt, megmosolygom a köze - mulr söiét viharát s nagyon jókedvű, békü ékeny vagyok I . . . De bár nem remélt pol tikai győzelmünk rózsás öröme biztosan gyógyító gileádi balzsam lij a múltban fájt érzékeny szivem hegedő sebére, — ! és ez öröm tüze oltogatja lángját méltó haragomnak, azér , hogy Sz. K. barátom s kollegám (mint mondja : erkölcsi nyomás alat 1) zavarta elmúlásainkat s megbuktatására törekedett (nyomás alatt!. .) az általam ajánlott régi képviselőnknek, Boda Vilmosnak : azért a múltra terített sürü fátyol, sőt akár egy vastag ponyva alól is kirí az az igazság, hogy nekem, mert megígértem (L. e czikk első pontját I) szent kötelességem e czikket megírni, mert ,,az Ígéret, az adott szó-betartás valódi embernél egyenes tartozás!“ ,,Értsük meg egymást!“ — mondja Szabó K barátom 1905. jan. 27-én Alsónyéken ke't röpülö- iratában. (Röpirat helyett: ropülö-irat, — a la ve- | zérczikk = vezető czikkely. Divatos szóbőség a i magyarabbság köpenyében.) Szerencse, hogy e röpülő-irat ide juthatott, hogy nem fagyott le a szárnya Alsó-Nyéktől idáig, ebben a nagy hidegben. Pompás textus ez nekem tövisem humoros beszédéhez. Csak egy pár passzust veszek ki belőle, azt röviden megvilágositom, arra gyorsan reflektálok s azzal végeztünk. Tehát „értsük meg egymást!“ kedves jó bará- ! tóm. Te azt mondod a i öpülő-iratban, hogy nem mosakodni akarsz, csak az igazságot felderíteni. Én sem akarlak mosdatni, csak az igazságot felderíteni. Dehát „micsoda az igazság?“ Hái.y h rés ember tette fel már e kérdést Pontius-Pilátus előtt : és után? Hány ember most i mar a kezét a kétes j helyze.ékben az ártatlanság vizében, mikor nem i tudta: mit cselekedjék? Röpülő-iratod szeriin te ! kénys-er helyzetben voltál, mikor híveid kö ül nehá- j nyan kitartóan o-tromdtik, hogy lépj fel, biztos a ; pálma. Hot a legbiztosabb mandátum vLszautasitá- I sát illetőleg is nem voitál-e még kényszerebb hely- [ zetben azon írásos ígéret szent obligójánál fogva, í hogy kijelented, miszerint a szövetkezett ellenzék vezer-bLottságának felhívása é« saját balpáni lelked benső kisbirójának köve elő szent parancsa éneimében, nem szabad a rokon-elvű embereknek egymás gyengítésére, a közös ellenség erősítésére, a szavazatok szétszórására törekedni, de sőt az ol- | dott kévét is erősíteni, Cioinósitani kell királyunk c jelszavával, a „viribus unitis“-szel? ... De igy ám! így kellett volna tenni. Az első kényszer, az adott és írott szó szentsége volt az első, betart indó szentség. Node, hát a leifogás egyéni dolog, úgy ej Persze. Azonban én é> Boda Vilmos megválas/.tói igy fogtuk fel s azért buktál el E tekintve e fontos dologtól, bizonyom, hogy manapság már a legelemibb dlemszabtly is megkövetel, hogy az ismeretlen egyén az ismertek társaságában bemutatkozzék. Azt mondod röpülő-ira- todban, hogy erre nem volt időd. Annál nagyobb okod volt azt mondanod a mandatumra-eh-*zteto jó elkü kényszeiitőidnek : ,,Kedveseim! nem tehetem, mert adott szavam tilalma és a bemutatkozás hiánya, no meg az elvek egyezősége : hármas köszirt, nehéz és elháríthatatlan akadály utamon!“ Azt is mondod a r öpülő-iratban, hogy híveid nemcsak kértek a feliépé-re. hanem fenyegettek is azzal, hogy ellenkező esetben leszava-nak a kormánypárti jelöltre. S te ettől megijedtél a választás előtti két nappal? Hiszen tudtad, hogy Boda Vilmosnak nincs kormánypárti ellenjelöltje? Ha akart volna lenni, bizonyosan már előbb mozogtak vo na ők, akik ilyet akartak. És a jó „Sárköz“ biztos szinmagyar kuruez balpár.i érzelmét te ily ingatagnak képzelted ? Azt hitied, hogy ők — talán érted való szent lelkesedésük tüzében s Boda V. ellen va ó bármi okú nehézményeik miatt — zászlót szégyeintenek, elvet cserélnek? S kiért? — mikor nem is volt kormány- párti jelölt? — Bizony mondom, a ji „Sárköz“ tis ta balpá-ii lelke n m képes ily kaméleon szerepre vállalkozni. Tehát ez a te ilyetén utólagos véleményed c-ak egy chimera, egy fantazia festett agyrém a jó Sárköz poii ikai eiköleséről. Kérdezd meg csak őket ma: bizonyosan mást mondanak. S feltéve az e-hefősé£et (melytől, megválom, én nagyon féltém a te feliepésed hű-vétele után !) hogy a kormánypárt látván az „inter duos litigan- tes“-1, az utolsó pillanatban egy erdemes jelöltet állít: mi lesz az eredmény ? Az, hogy „tertius gaudet!“ A harmadik győz, soh i még biztosabban, mint most. Ez esetben is — mint hű ellenzékinek — :-zent kötelességed lett volna szavazóid kis seregével Budához pártolni, semhogy az ellenjelöltet könnyű diadalhoz juttasd. Ez oly igaz, mint a szentirás! Csak még nehány szót. — Nem mondom, hogy mandátumra méltó érdemeid nincsenek már eddig is. Derék, jóravaló ember, tüzes és lelkes szónok, bölcs pap, művelt fiatal ember vagy, ezt elismerem. De hidd el, sok hasonló tulajdonokkal bőven ékeskedő s e mellett bokros érdemekkel megrakott szép múl tál dicsekedhető idősebb papokat ismertem és Érnetek ma is, kiket nem bántott és nem ánt (a kü önben isz'es) személyes ambiczió I és nem sarkal a mindenáron magasabbköiü szere- pelhetés viszketege egy — sokszor korán lervadó j — mandátum virágáért I — íme nézd : a róm. kath. ! egyházból egy tudós Wosinsky, egy Fekete Ágoston, egy néhai Miké György stb. épp úgy 1- hettek volna j mar orsz. képviselői, mint Vajai István; de nem j akartak. Nálunk, a reformátusoknál: érdemes espe- i résünk Dömők Péter, vagy Dömötör Lajos, Kátay Endre, Tantó János, Kálmán Dezső, néh i Gödé Károly vagy akár en is (és ez ne legyen dicsekvés, mert élő sok tanúm van rá, úgy, mint Kossuth Feiencz leveW I) lehettünk vol ia már, ht nagyon akar|uk ! o^z képvi-elők ; dehát — nostra culpa! — nem akartuk Mert kevésnek véltük a múlt érdemeinek taitalck-alapját ez állás elnyeréséhez. — A választók bizalmát, momentán fellángoló szavazati kedvének szent tüzét ingatag alapnak, szivár- vány-hidnak tar ottuk. Te pedig — becsülöm a bátorságodat — ez is érdem — ifjúi sz. tűzzel már kétszer neki mentei a fényes ködnek s belebuktál az »erkölcsi siker« (nagyon halvány siker 1) szomorú, reménytelen éji sötétségébe. Kívánom : legyen belőle 3-adszor fényes feltámadásod. De kimondom kedves barátom, itt nálunk feltámadást ne remélj 1 Mert — mint már a múlt czikkemben emlitém — itt nálunk, m>g Boda Vilmos és az Isten akarja, mindig 0, B. V. lesz a követ, — s őt ki követ?,.. Már majd csak én I... Ezért voltam fő-kortes 37 év óta 1 Boda elél az én 90 éves koromig, addig követ lesz — s akkor — mint Kecskeméten a vén 90 éves Szappanos Ltván bátyára, én rám jön a sor. Addig légy türelemmel, addig légy esik egyelőre képviselő-je ölt — kand dátus, vagy válassz más kerülete: -• teszem Bonyhádot — ha P. D kegyelmes ur lemond; — akkor csak iirs nekem egy kendő'obog'atással : ot: termek oldaladná1, mint főkorte-ed !... Apói pedig kár volt beszélned a repülő iratodban, hogy itt most — a te buká-od miatt — a feiekezetiség ü'zkei dóba tak volna el a magyar alkotm ny épületére. Ez határozottan nagy tévedés. Én 1869. ju i. 5 ike óta lakom Szekszárdon, de ezt soha nem tapasztaltam, — sőt igenis az , hogy a róm. kath. intelligencziánál és népnél (sőt még az izraeliták közt is I) mindig tiszteltek, becsül ek és szerettek. Jó barátom is van legalább annyi a más hitüek között, mint a magam nyájában. — Miért is lenne rossz barátom a római pápa, kinek neve magyarul Szabó József? Azért, hogy Szabó Károlyt jobban szeressem? — — Szeretem én mindke t >- töket s megmondom az igazat — épp ezért — neked is, neki is I i Béke veled I Palást.
