Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-09 / 6. szám

1905. február 9. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 6. sz. ö. Hisz titkársága alatt egy kellemes perczem nem volt. [Pofozni kezeli] Beszéljen édes . . . [öklével gyomrát környékezi] nyögjön kedves gyermekem« . . [szeretettel mosolyog rá]. Titkár : [Nyöszörögve, elhald hangon]. »Ugorj falvára, minthogy pártunk győzelme biztosnak lát­szott . . . 10,000 koronát küldünk. A nép azonban nem látva csen őrt, vérszemet ... Sápadt: [Türelmetlenül torkolászni kezdi . . . rekedten]. Gyorsabban édes fiam . . . gyorsabban. Titkár: — [Térdre rogyva] — kapával és kaszával fogadta jelöltjét, aki, óh rzégyen, nem hagyta magát a helyszínén agyonütni, hanem [bor­zadva] megszala.dt!« . . . Sápadt: »Megszaladt?! . . . Miért szaladt?! Áruló! Azonnal köröztesse sürgönyilegés a legkö­zelebbi vonattal megvasalva szállítsák Kufsteinba !.. A főispánt, ki elmulasztott csendőrt küldeni, 48 óra alatt lefejezzék! . . . Oh, ily szégyen! [Fel­ugorva megragadja ismét a titkárt, ordítva:] Tiszta válasziás?! No majd lesz! . . Mozgosittatni fogja az összes magyarországi gyalog- és lovasezredeket. Sürgönyöz Rotschildnak 10 miihóért! . . : Rocke­fellernek 20-ért ! . . . Ervényte'ennek nyilvánítja ki i a curiai bíráskodásról szóló törvényt egy kiáltvány­ban ! ... És törvényt dolgoz ki arról, amit már j Széchenyi is mondott, hogy: »Magyaiország nem volt és nem lesz !« [Őrjöngve] Kötelező államnyelvvé volapüköt teszi. [Éles mosollyal selyemzsinort vesz ki kebléből és a titkárnak adja]. És mikor mindez ; meglesz, felak asztja magát!« Titkár: [Ájultan zuhant végig a földön]. Sápadt: [A zuhanásra, mely egy hatalmas j égzengésnek a hangja volt, felébred, szemét meg- ! dörzsöli és keserűen motyog:] »Be szép volt! . . . j Be kár, hogy álom volt!« Cyrano. \ — (Sió) Az eltévesztett házszám, vagy utazás egy asszonyság körül. A monoton téli j utczai képen nem igen mutatkozott e héten valami érdekesebb, csak az eső vívott ádáz harezot a hó­val, hogy melyik uralja jobban a téli helyzetet. Benn a szerkeztőségünkben is valami melancholikus nyomás volt érezhető, talán mert nem volt sok dolog, vagy ha ez lett volna is kedv nem lett volna hozzá. Az egyik nagy füstkarikákat fújt szivarjából, a másik a pápirvágó ollóval agyonszurta. (Nem a kollégáját, hanem a füstkarikát). A kandalló mellett egy lyukasra ült széken egyik liporterünk szen- dergett félre billent fejjel és »f«-durból hortyogott; a másik riporter, ki a sok lótás futás miatt örök­mindig czipőtalpfolytonossági hiányokban szenved, serény ügyességgel lekottázta amannak a hortyo- gását. így mullott az idő az édes semmiitevésben, s mi alatt egyikünk azon gondo'kodott, hogy mi volna jobb: Obernik-atya sertés-szeleteiből falatozni, vagy Ozorán adóvégrehajtónak lenni, — nagy robajjal feliárul az ajtó, s azon egy express-vonat sebességével berobog egy széliében hosszában egy­forma asszonyság. — Csakhogy itt vagyok ! _ ? Tudtam, hogy nem késem el: mondtam is a vasúton a kanbakter urnák. Mert tetszik tudni, én vidéki asszonyság vagyok és mért ne volnék, ha jól esik; látom, hogy én miáttam várnak is a te- j kintetes urak; de hát mért ne várnának, hajólesik! ! — ? ? — És tetszik tudni, szörnyen siettem is, hogy j meg ne késsem ; majdnem a szufla ugrik ki belő- j lem, úgy elfáradtam. És hát le is ülök, már mon­dok, mért ne ülnék le, ha jól esik ?! Hát kérem szeretettel, úgy esett az eset, hogy az én Julcsa | lányom, most menyasszony volna és hát mért ne lenne, ha jól esik ; a szomszédom fia gabajodott , bele és hogy a farsangban megpárosodhassanak és hát mért ne párosodnának, ha jól esik ; a lakoda- ] lom napján nagy csiszti-császtit akarunk csapni . . j — ? ? ? — No, hogy az ily fajta esethez valamelyes I hipotéka is köll, hat elkezdtünk készülődni és hát mért ne készülődnénk, ha jól esik. Csakhogy a — ragya vergye ki — a »Keményfertáju« botostól elloptak három ludat, aztán rajtam keresik és en­nek erányába törvénybe is adott engem és meg is vónék czitálva . . . — De, ini közünk hozzá ? — No, hiába mosolyog a tekintetes ur, úgy is tudom, hogy el akarja tagadni. Itt van a ezédula, akivel megidéztek. És hát kérem szivem tekintetes uram, maga is tudja mi az igazság, hát ítéljen a lud-esetben, hogy néköm igazságom legyen, mert ha nem, tenrntuese olyan katrabontot csinálok, hogy mását se látták még és az újságba is kiször- kesztetem és hát mért ne szörkesztetném, ha jól esik ... — Rossz helyen jár asszonyságod . . . — Ugyan ne tempózzon a tekintetes ur, hát nem látja, hogy az igazságom keresem és hát mért ne keresném, ha jól esik, e’hun a ezédu­I lám is. ! — No-no. Evvel menjen a járásbírósághoz, j a másik utczában van. — Hát mér’ nem mondták előbb. A teremtő ] áldja meg magukat, ennyire elkésleltettek, m kor I sürgős vóna az a lud-esetem. No, de most már j útnak indulok, hát engede met kívánok a barátság­I ért, addig is tisztölöm a kis csalárdjaikat ............. Ma jd visszatérek, oszt’ elmondom, mit határoztunk a törvénybe . . . No, még azt akarom mondani . . A bőbeszédű rzóáradatot a villanyos csengő csilingelőse nyomta el és belépett a házmester, s a kedélyes asszonyság jó akaró pártfogás mellett kipöndörült az ajtón. Kívül a folyosón — különféle variácziókban — a szentek neveivel összefüggés­ben levő antidogmatikus hanggyakorlat produká- lódott, a hó pedig legyőzvén az esőt, nagy pely- hekben szállinkózott a csendes utczán. — Műszaki tanácsos kinevezése. A kereskedelemügyi miniszter Podhoránszky Géz a szekszárdi kir. főmérnököt, a tolna­vármegyei hivatal főnökét, műszaki taná­csossá nevezte ki. A kinevezett műszaki tanácsos kiváló szakember és buzgó hivatal főnök, aki az előléptetést méltán meg is érdemli. — Emlékbeszéd. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában most jelent meg Wosinsky Mór szekszárdi apátplébános és hírneves arheologus I emlékbeszéde, melyet az Akadémia megbízásából, í mint annak levelező tagja múlt évi november hó 28-án : tartott Bertrand Sándor franczia hírneves régiség j tudós föloit. — A pénzügyi palota. A pénzügy­minisztérium a szekszárdi pénzügyi hivatalok í elhelyezésére a benyújtott tervek és aján­latok közül a Diczenty család ajánlatát tartotta legelőnyösebbnek, s a részletes tár­gyalások a Diczenty családdal folyamatban vannak. A tervezett egy emeletes épületben az összes pénzügyi hivatalok elhelyezést nyer­nek. A hivatalok részére 30 szoba fog rendel­kezésre állani. A földszinten üzlethelyiségek lesznek, Az épület f. évi október l-ére készen lesz. — Bezerédj szobor. A Bezerédj-szoborbi- zottsáy legutóbb taitott ülésében Simontsits Elemér szoborbizottsági elnök indítványára egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak jobaházi Döry Etelka urhölgynek, amiért a nemes ügy iránti sze- retetéből sikerült neki a szobortalapzathoz s üksé- ges kőanyagot Eszterházy Miklós hercegnél in­gyenesen kieszközölni. A szobor felállításának ügye ezzel ismét előbbre juto't a megvalósulásához. — A Bezerédj-album megírásával a bizottság Bodnár Istvánt, a »Közérdek« szerkesztőjét bízta meg, aki a megtisztelő niegbizást el is fogadta. — Bodnár István irta meg a Garay-albumot is, me y gazdag tartalmával és szép illusztráczióival maradandó, ér­tékes irodalmi mü. — Előléptetés. Dezső Jakab szekszárdi pénz­ügyigazgatósági irodavezető a X. fi/e ési osztály II. fokozatába előlépett. — Esküvő. Dr. Albersz Rezső szek­szárdi ügyvéd folyó hó 22-én esküszik Kölesden örök hűséget Csiba Lenke kisasz- szonynak, Csiba Lajos gőzmalomtulajdonos leányának. — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Maximovics Blankát a mázai elemi népiskolához osztálytanitónővé nevezte ki. A kajmúdi pusztai iskolához ifj. Szécsi István, a magyar-keszii iskolához pedig Tolnai Béla választatott meg tanítóvá — A szekszárdi polgári olvasó­kör építkezése. Már évek során át élet- szükségletnek tartják a köri tagok, hogy mostani szűk helyiségüket építés által ké­nyelmesebbé, vonzóbbá tegyék. Elvben ki is mondották már az építkezést 5 évvel ezelőtt, — azonban akkor anyagi dolgokon megakadt az építkezés. Most ismét szőnyegre került az építkezés s a kiküldött épitő- bizottság február 6-án tartott gyűlést. Boda Vilmos elnök ismertette az eddig fölmerült összes terveket, melyek közül kettőnek van­nak nagyobb számú hívei. Az egyik terv az, hogy a kör adja el mostani házát s vegye meg a Bezerédj utczában özvegy Kilón Nándorné emeletes házát. A másik terv az, hogy a kör mostani házát az udvar felé építse ki, úgy hogy 1 olvasó, 1 könyv­tár, 2 játékszoba, 1 tánezterem s a szük­séges mellékhelyiségek álljanak rendelkezésre. Ezen két terv részletes kidolgozására, illetve a Knór-féle ház megvizsgálásával, a köri épülétre pedig terv készítésével Stann István építész elnöklete alatt Hája Béla, Uglár János, Horváth építőmesterek, — Debulay Imre laka­tos-, Hahn Ferencz asztalos és Horváth József vállalkozó bízattak meg. — Kinevezések. A m. kir. igazságügy mi niszter Bakos Géza dr. kaposvári járásbirósági al­jegyzőt a péc-i kir. táblához tanácsjegyzővé ne­vezte ki. — A kereskedelemügyi miniszter Lakos Adolf íi->j-íc? rfHib segédmérnököt a szekszárdi államépitészeti hivatal létszámában fizetéses kir. segédmérnökké nevezte ki — Eljegyzés. Farkas Sándor, a Phönix bizfositótársulat budapesti főtisztviselője eljegyezte Kron Sámuel szekszárdi nagykereskedő lányát, Mariska kisasszonyt. — Nőegyleti hál. Múlt számunkból már megírtuk, hogy folyó hó 1-én fényes bált rendezett a szekszárdi nőegylet és a róni. kath. ovodaegye- sület a »Szekszárd-Szálló« nagytermében. A bál sikerén a rendezőség közreműködésével Döry Páné és özv. Sass Istvánné elnöknők buzgólkod- tak. Jelen volt hölgyek: Bakay Dezsőné, Borsody Lajosné, Bognár Albertné, Döry Pálné, Fónagy Józ^efné, Hoffmann Sándorné, Klieber Györgyné, dr. Leopold Koinélné, László Lajosné, Orosz Alajosné, Rácz Józsefné, Sass Lászlóné, Száváid Oszkárné, Szigeth Nándorné , Tóth Károlyné, Wiegand Jánosnc, továbbá: Bakay Ilonka, Bor­sody Tetike, Chlumszky Miczi (Bécs), Döry Naxy Döry Margit, Hoffmann Etelka .Klieber Gizi és Bözske, László Vilma, Nászay Emiké, Orosz Flóra, Tóth Böske Wiegand Hedvig. Felülfizettek : Wosinsky Mór 20 kor., Fónagy József 14 korona, Bakay* Dezső 2 kor., Döry Jenő 4 kor., Jeszenszky Ferei.c 7 kor., Döry Pál 2 kor,, dr. Leopold Kor­nél 4 kor., Berned Béla 7 kor., Szonnewend Fri­gyes 3 kor., Szabó Géza 1 kor., Leitersdorfer Ignác 1 kor. legyeiket megváltották : Forster Ist­ván 10 kor, Totth Ödön 10 korona, Véges János 3 kor., gróf Apponyi Géza 20 kor., Csapó Diniéi 10 kor., dr. Dragics Imre 5 kor., Bajó Pál 6 K., Spányi Leo 6 kor., Herczegh Gyula dr. 3 kor., Kramolin Gyula dr. 5 kor., Br. Dräsche Rmhárd 100 korona, Janosits Károly 3 korona, úgy, hogy körülbelül a két egylet közt 200—200 korona lesz felosztva. — Adományok. A »Tolnamegyei Takarék- és Hi’elbank« mint ezt már évek óta teszi, nyere­ségéből az idén is 100 koronát adományozott Bezerédj István szobrára. — König Károly a szek­szárdi önkéntes tűzoltó-egylet részere 4 koronát adományozott, ezen nemes-zivü adományért ezen utón is köszönetét mond a parancsnok-ág. — Választási székhely megváltoztatása. A most lezajlott képviselőválasztások után, mely az ellenzék fényes diadalával végződött, Dombóvárott mozgalom indult meg, hogy a szakcsi kerület vá­lasztási székhelye Szakosról Dombóvárra helyez­tessék át. Ezt természetezen a dombóváriak óhaj ják, a szakcsiak azonban ellenzik és igy még korán sem bizonyos, hogy sikere lesz a mozgalomnak. — Névmagyarosítás. Gász József kurdi ta­nító vezetéknevét „Gyomlai“-ra, Espersidt János magyarkeszii tanító pedig rErdélyi“-re változ'atta belügyminiszteri engedélylyel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents