Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-30 / 48. szám

1905. november 30. l ULNA MEGYEI KÖZLÖNY 48. sz. 0. — Koszorú István halála. A szekszárdi rk. hitközségnek egy kiváló nyugdíjas kántortaní­tója : Koszorú István hosszas szenvedés után múlt kedden életének 67-ik évében elhunyt. A megboldogult 33 évig működött a szekszárd- ujvárosi iskolában s működése valóságos áldás volt a tanügyre, melynek a szó legnemesebb ér­telmében véve, olyan munkása volt, akihez hasonló csak kevés a<ad. Az elhunyt jeles tan­férfi Szekszárdon született és a képezdét Pécsett végezte 18b0-ban. Először a belvárosi leány­iskolához altanitónak, 1862-ben pedig az újvá­rosba rendes osztálytanítónak választották meg. Az újvárosi iskolát, ahol négy osztályt veze­tett sokszor 150 — 180 tanulót, valósággal minta­iskolává tette. Ezért Nagy László kir. tanfelügyelő nyilvánosan hivatalvizsgálat alkalmával elismerő dicséretben részesítette. Koszorú István nagy súlyt helyezett az önképzésre, a mi által alapos ismeret­körre és nevelő-oktatási ügyességre tett szert. Nagy tevékenységet fejtett ki az egyleti életben, ő alapította több társával a «Szekszárdi Központi Tanitóegylet»-et és kétszer is képviselte ezen egyesületet az országos tanítói gyűlésben. Sok jeles tanügyi cikket irt a «Néptanodá»-ba, a melynek állandó munkatársa volt. Tagja volt az 1860-ban alakult hírneves szekszárdi dalár­dának. — Tanítói hivatala mellett az újvárosi templomban ő volt az első kántor, akit orgona­játékáért Liszt Ferenc is megdicsért. 1893-ban lépett a jól megérdemelt nyugalomba. A szek­szárdi rk. hitközségi tanács és iskolaszék múlt kedden tartott ülésében W o s i n s k y Mór apát­plébános parentálta el és az ő inditványá-a em­lékét jegyzőkönyvbe iktatták és ravatalára koszo­rút helyeztek el. Haláláról a megszomorodott özvegy a következő gyászjelentést adta ki : Özv. Koszorú Istvánná szül. Gráits Julia úgy saját, mint a nagyszámú rokonság nevé­ben fájdalomtól megtört szívvel tudatja felejt­hetetlen jó férjének, illetőleg rokonuknak Koszorú István nyugalmazott róm. kath. tanítónak, élete 67-ik és boldog házasságuk hatodik évében, ma reggel 7 V4 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekö­vetkezett elhunytét. — A boldogult hiilt tetemei f. hó 30-án d. u. 3*/a órakor fognak a gyász­háztól a felsővárosi uj temetőben nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent miseáldozat pedig december l-én reggel 8 órakor, a belvá­rosi rk. plébániatemplomban fog a Mindenható­nak bemutattatni. Szekszárd. 1906. nov. 28-án. Áldás .és békesség a drága elhunyt hamvaira! — Felolvasások- A szekszárdi kereskedő alkalmazottak egyesülete folyó hó 3-án, vasár­nap este 8 órakor a Kereskedelmi Kaszinó helyiségében irodalmi estélyt rendez. Ez alka­lommal dr. Kron Ferenc, az egyesület ügyésze, a kereskedelmi jog köréből és Briedman Andor joghallgató, lapunk munkatársa, az egyesület titkára, a nemzetgazdaságtan köréből íog fel­olvasást tartani. Vendégeket az egyesület szí­vesen lát. — Bírósági kinevezés. A király Vodicska Ferenc pécsi törvényszéki és Jellachich Lajos dr. mohácsi járásbirósági albirákat a pécsi tör- vényszékhéz birákká kinevezte. — Szoc ális népgyüls Szekszárdon. A szo­ciáldemokraták, Kristóffy ur szövetségei, mint halljuk, jövő vasárnap Szekszárdon népgyiilést tartanak. A népgyülésre katonaság is jön Szek­szárdim, hogy megerősítse a kirendelt csendőr­séget. — Tanitóválasztás. A mözsi iskolaszék múlt hétfőn tartott ülésében az újonnan szerve­zett tanítói állásra egyhangúlag Csapó Pápay Ödön okleveles tanítót, Csapó Pápay István mözsi köztiszteletben álló jegyző fiát válasz­totta meg, hogy ezáltal honorálja az apának a község érdekében hosszú évek óta kifejtett nagy és eredményes munkásságát. A derék mözsiek ezen választás által egy szorgalmas tanítót kaptak. — Jóváhagyott szabályrendelet. Tolnavár­megye törvényhatósága jóváhagyta Sióagárd község képviselő testületének a marhalevelek kezeléséről alkotott szabályrendeletét. — Kisbirák fizetésének felemelése. Duna- szentgyörgy község tképviselő- testületé a kis­birák fizetését 225 koronáról 300 koronára emelte lel. A képviselő-testület ezen határoza­tát a törvényhatóság jóváhagyta. — Szénkénegraktár. Dunaszentgyörgy köz­ség képviselőtestülete egy szénkénegraktár fel­állítását kéri a földmivelésiigyi minisztertől, mely kérelme jóváhagyólag fel is terjesztetett. — Muzeumi felolvasás Vasárnap, dec. 3-án este 8 órakor a muzeum művészeti termében az Uránia ,,A raj na és az Alpesek“ c. darabját vetített képek kíséretében olvassák föl. Belépti dij 50 fillér. — Uj sétahely Szekszárdon A Kaszinó­bazár előtt levő széles aszfaltjárda immár tel­jesen elkészült s városunk közönsége napon­kint az esti órákban tömegesen keresi fel ezt a széles sárnélküli járdát, melyet a járda közepén felállított uj ivlámpa teljesen bevilágít. — Népkönyvtár.' Kocsola képviselő testü­leté még 1904. évi november hó 20-án tartott ülésében elhatározta, hogy népkönyvtárt létesít és hogy a létesítéshez szükséges összeget állam­segélyként a földmivelésiigyi minisztériumtól fogja kérelmezni. Ezt a határozatot Tolnavár­megye törvényhatósági bizottsága a folyó hó 7-én tartott ülésében jóváhagyta. — A Kath legényegylet felolvasó estéi. A A Pécsi Kath. Legényegylet az adventi idő­szakban felolvasó-estéket tart. Felolvasásokat tartanak: dec. 3-án. Dujnovits Zsidmond tan. képezdei tanár, dec. 10-én Szőnyi Ottó szentsz. jegyző, dec. 17-én : Sipos István dr. karkáplán. A felolvasások mellett énekek, rövidebb szín­darabok, monológok és költemények előadása bővíti ki az est műsorát. A leiolvasások este 8 órakor kezdődnek. — A Dombóvári Kereskedelmi Alkalmazottak Fflyesülete. A Dombóvári Kereskedelmi Alkal­mazottak Egyesülete múlt vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal elnöknek egyhangúlag Haberfeld Bélát, pénztárosnak Spá- nyi Fülöpöt választották meg. A fiatal egyesület szépen fejlődik, a kereskedők nagyrésze már belépett az egyesületbe, hogy úgy anyagilag, mint erkölcsileg támogathassa. Az egyesület meg is érdemli a támogatást, mert igen szép célokat tűz ki maga elé. Havonkint, vagy kéthetenkint szakelőadásokat akar rendezni, szakkönyvtárt akar beszerezni stb. Mint értesülünk, december második felében felolvasással egybekötött na­gyobb szabású mulatságot akarnak rendezni, még pedig az építendő Erzsébet kórház alapja javára. A felolvasások ügyében az egyesület elnöke már érintkezésbe lépett a főváros ismert íróival, Dr. Hajdú Miklóssal, Szomaházi Istvánnal és Heltai Jenővel. Ha e népszerű irók bármelyi­két sikerülni fog megnyerni a közreműködésre, úgy az egyesület estélye iger. nagy érdeklődésre számíthat. — Megzavart mulatság, vagy a szerelmes borbélylegény. Folyó hó 25-én este a szocialista mesterlegények »Kataiin-bál«-t tartottak az Ober- nik-féle vendéglőben. Érdeklődők kevesen vol­tak, de a hangulatot fokonkint emelte a Garay talpalávalója, no meg a jó idei vörösbor. Az egész mulatság a legnagyobb rendben folyt úgy 11 óráig, amikor beállított a terembe H. J. hely­beli borbély-segéd. Ennek volt egy szeretője, R. E., aki azonban nem sokat adott a szerel­mes borbély »kukoricázására« s szemmel látha­tólag hidegült el tőle, s adá kegyeit másnak. A borbélysegéd egy darabig csak ivott s szíttá a vergoniákat, de utóbb a szesz hatása alatt kitört belőle az elkeseredés, a szerelmi bánat. Felugrott s folyton azt kiabálta : »kést adjatok nekem, hadd ölöm meg magam, vagy öljetek meg, mert nem akarok tovább élni«. Az elv­társak csitították, de ő csak kiabált: »kést ad­jatok nekem !« Végre megunták az elvtársak a szerelmes borbély orditozását, behívták az éppen arra sétáló két rendőrt, kik azután megmarkol­ták az ipse gallérját, de nem valami enyhén, mert a borbélylegény ruháján gyanús repedé­sek kezdtek látszani. S imigyen azután egész hazáig kisérve, lefektették, s »re quasi bene gesta« tovább őrködtek a város felett. Hősünk azután kezdett csak gondolkodni a történtek felett s meggondolva a dolgot, — »Gombház, ha leszakad lesz más« — felcihelődött s vissza ment a vendéglőbe, ahol azután reggelig rúgta a port a legjobb hangulatban s szivében a másodvirágzási szerelemmel — egy pirosarcu konyha-tündér boldog közelségében. — Ludlopás. Ilyen őszi időtájban, midőn a ludak már tömés után jól meghíztak, nem ritka eset a ludlopás. Folyó hó 24-én este 6 óra tájban eddig ismeretlen ludtolvaj a Kiégi Lajos-féle ház udvarán levő ketrecből is el­emelte a hízott ludat, melyet másnap tulajdo­nosa vasárnapi pecsenyének akart levágni, de csak hült helyét találta a hízott ludnak. — A kapszlizás áldozata. Régi rósz szokása az a gyermekeknek, hogy kapszlikat sütögetnek s azzal játszanak. Ilyen kapszli sütögetésnek lett áldozata Hegyi József temetkezési egyleti szolgának Dezső nevű 13 éves polg. isk. ta­nuló fia is, kinek baíszemébe a sütögetés al­kalmával egy szilánk szemébe ugrott. A sze­rencsétlenül járt fiút Szakályi Ferenc pék­inas hívta a kapszli sütögetésre, s ekkor tör­tént a szerencsétlenség. A kapszlizás áldozatát a kórházba szállították s ott orvosi tanácsra balszemét kivették, máskülönben jobb szeme világát is elvesztette volna. — Egy veszett kutya garázdálkodása Báta- apáti községben folyó hó 19-én és 20-án egy kóbor veszett kutya garázdálkodott. A dühös állat megmarta Reiber Jakab, Fridrich Józsefné és Enyer Henrik bátaapáti lakosokat, akiket gyógykezelés végett a budapesti Pasteur-féle intézetbe szállítottak. — Tyúklopás a villanytelepröl. Folyó hó 28-ra virradóra két fegyveres betörő járt a vil­lanytelepen, kik a telepi igazgató tyúkóljából hat darab tyúkot loptak. A fütőházi személyzet a zajra kiment és lármát csapott, mire a tolva­jok kétszer reájuk lőttek s igy elriasztották ma­guktól az ébren levő személyzetet. A lövések hallatára és a kiabálásra a közelben portyázó csendőrök futó lépésben siettek segítségre, de a tolvajok ezt észrevették és a lopott tyúkok­kal elmenekültek. Kilétük még eddig nem volt kinyomozható. — Meglopta a gazdáját. Sztankovics Sztoján szerb majomtáncoltató Godjenics Sztoján szol­gálatában állott, akitől Dombóvárott egy ezüst órát lánccal és egy pár csizmát lopott. Ä tolvaj majomtáncoltatót a csendőrség elfogta és a lopott tárgyakkal együtt átadta a szekszárdi kir. ügyész­ségnek. — Ellenszegült a csendőröknek Valaki fel­jelentette burányi János nagykajdacsi lakost, hogy engedély nélkül fegyvert tart a házában, mellyel vadászni is szokott. A feljelentésre a nagydorogi csendőrség házkutatást akart tartani Surányinál, akit ez annyira felháborított, hogy ellenszegült a csendőröknek és őket leütéssel fenyegette. A csendőrök Surányit letartóztatták és az ügyészséghez kisérték. — Meglopta a férjét. Györke Ferenc szak- csi lakos pár évvel ezelőtt kivitorlázott Ameri­kába, ahol azonban szembajba esett és e miatt visszajött hazájába. A szembajos ember ezután kórházba került és mig ő gyógykezeltette magát, az alatt hűtlen felesége mindenét ellopta és azután megszökött. Köröztetését a bíróság el­rendelte. — Csődök. A szekszárdi kir. törvényszék elrendelte a csődöt TJglár János szekszárdi épí­tész és vállalkozó ellen. Csődbiztos : dr. Sonne- wend Frigyes kir. törvényszéki biró. Tömeggond­nok : dr. örffy Gyula; helyettese dr. Abay János szekszárdi ügyvéd. — A szekszárdi törvény­szék Németh Jánosné és Győré Zsuzsanna kis- székelyi lakosok ellen is elrendelte a csődöt. Csődbiztos: dr. Sonneivend Frigyes kir. törvény- széki biró. Tömeggondnok.- Oszoly Károly szek­szárdi ügyvéd; helyettese Dobó János g3rönki ügyvéd. — Tüzeset. Faddi Pap József és neje Tóth Éva őcsényi lakosoknak a házuk folyó hó 16-án leégett. A vizsgáiét kiderítette, hogy a tűzvészt saját gondatlanságuk idézte elő, azért a csendőrség fel is jelentette őket a szekszárdi kir. járásbíróságnak. — Tetten ért tolvaj. Dömény József szed- resi lakosnak pénzre volt szüksége, s hogy erre szert tehessen, november hó 19-én vakmerő bátorsággal betört Stáncsics György boltjába és onnét 1 kor. 80 fillért vitt el. A tolvajt tetten érték. — Tüdőbetegek gyógyítását idézi az első stádiumokban az előkelő orvosok által ajánlott „Sirolin.“ Előrehaladt esetekben is feltűnő ja­vulást eredményez. A „Sirolin“ kellemes szaga és ize :miatt felnőttek és gyermekek által szíve­sen vétetik és nem bántja a gyomrot, mint a creosot és annak práparatumai. Ellenkezőleg, már rövidebb használat után jávul az étvágy, az emésztés és múlnak a tüdőbetegség tünetei. MULATSÁGOK. — A bátaszéki kath. legényegylet f. évi no­vember hó 26-án az «Arán} naphoz» címzett vendéglőben színi előadással egybekötött zárt­körű táncmulatságot rendezett, mely igen jól sikerült. Színre hozták: «A nihilisták» cirnii 3 felvonásos bohózatot. 1906 évre megválasztott es­küdtek névjegyzéke. Czéh Antal Csapó Vilmos Csekei József Csiba Lajos Ditrich József Dobrik Lajos Dubnitzky László Eichardt József If). Eötvös Károly Etl József Farkas Ignác Fauszt János Dr. Albersz Rezső Alhert István Amh Menyhért Ács Lipót Babies Géza Bakai Dezső Bartal Kornél Bekker Ádám Bencsik Kálmán Berényi László Ifj. Berndrieder J. Beszedits Ödön

Next

/
Thumbnails
Contents