Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-30 / 48. szám

1905. november 30. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 48. sz. 3. Simontsits Elemér főispán. Szek­nánt vérvörös görögtüz lobban fel ... A mi- | niszterelnök sir, a felzendülő gyászinduló fen- ! , , , ,, , , , .. , séges akkordjai a teremszolgák megható bőm- j szardon a legszelcsebb kőiben elterjedt hírek bölésében vesznek el. És miként az ókori em- [ szerint Simontsits Elemér főispán lesz, aki berek zsákruhát öltöttek gyászuk jeléül, Ő is | l is , J J ! rqervary es Kristóffy meghívására ezen cél­kocsis-korának kedvenc lópokrócába dugva fe­jét keservesen zokog.) Cyrano. KÜLÖNFÉLÉK. Igaz-e?... Igaz-e, álmodtam egyet, Repültem, láttam kék eget. .Szállni vágytam. A magányban Már nem volt jó, nem fértem meg. Szállni vágytam. S a léget hasitá szárnyam Láttam, reszket földi árnyam. Az érhetetlen tengerén, A remény és vágy ózonén Messze szálltam. S hangzott a szó, a sors szava: «Vissza véled, gyorsan vissza!» Szédült agyam, megállt szárnyam A vágyamat, reményemet Meg ne lássam ?. .. S széthulltak a gyönge szárnyak, Eltűnt képe égi tájnak ! Nincsen néked, földi léted Szárnyas vágyam, szép reményem Isten véled ! Ifjabb S. Sándor. — Szekszárdnak nincs pótadója. «A magyar városok pótadója» címen a Somogy vár megyei lapból azt olvassuk, hogy Szekszárd városnak nincs pótadója, mert a bevételek fedezik a ki­adásokat. Ez a hir nem felel meg a valóságnak, Inert eddig is volt Szekszárdnak pótadója, ami most néhány percenttel emelkedni is fog, te­kintve azon több kiadásokat, melyek a nagy­községből rendezett tanácsú várossá történt át­alakulás által előállottak. — Kinevezés. A király Felber Arthur dr.-t, aki több évig mint főügyészhelyettes működött Pécsett, pécsi kir. főügyésszé. — Föispáni kinevezés. A darabant kormány, amely előtt a magyar alkotmány semmi, egyre nevezi ki az uj megyefőnököket, akik a nem­zet megnyilatkozott akaratával szemben vállal­koznak a föispáni gyűlölt szerepre. A többek között a király Fejérváry báró előterjesztésére Krcsmarik János volt országgyűlési képviselőt, a Szekszárdon köztiszteletnek örvendő Krcsmarik Pál kir. főügyészhelyettes öcscsét, Békésvármegye főispánjává nevezte ki. jutott a gyűjteményben a nagy költő munkái­nak, s a most megjelent negyedik kötet Tompa költészetének talán legértékesebb termékeit, a népregéket és virágregéket tartalmazza, Lévay József rendezésében. A 11. kötet Kisfaludy Sándor munkáinak második kötete s irodalmunk e nagyemlékű alakjának csaknem összes regéit foglalja magá­ban. A regék elé Heinrich Gusztáv irt hosszabb bevezető értekezést. Az uj sorozat ötödik kötete régi irodal­munk két nagy mesterének van szentelve, s irodalmunk legelső maradandó becsű alkotásait foglalja magában: Balassa Bálint válogatott költeményeit és Zrínyi Miklós Szigeti Veszedel- m t. Első nagy lírikusunk és első nagy epi­kusunk munkáinak e foglalata a gyűjtemény első kötete, a melyet Széchy Károly két tartal­mas tanulmánya tesz még értékesebbé. A kötet élén az irók arcképe van R. Hirsch Nelli művészi rajzónjából. A díszes kiállítású ízléses kötésű teljes gyűjtemény (55 kötet) ára 220 korona. Meg­: ból múlt kedden Budapestre utazott. — Behivő. Megérkezett Tolnavármegyéhez is a póttartalékosok behívója, amely igy szól: i «Tolnavármegye közönségének. Ő császári és I apostoli királyi felségei', évi november hó 14-ről i Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a kö- I vetkező és a «Budapesti Közlöny» folyó évi november hó 18-iki számában is közzétett leg­felsőbb parancsot méltóztatott legkegyelmeseb- ben kiadni: <Parancsolom, hogy az 1888. évi XVIII. törvénycikk alapján a közöshadseregbeli magyar honosságú póttartalékosok 1904. és 1903. évfolyamának rendelkezésre álló legény­sége, továbbá az 1905 évi december 31-vel a tartalékba jutó közös hadseregbeli magyar ho­nosságú legénység, az évi számbavétel alap­ján abba beosztott ujoncmennyiség keretében ameny- nyiben a magyar korona országaiból kiegészítendő csapatok, hatóságok és intézetek békelétszá­mának kiegészítésére szükséges, — tényleges szolgálatra behívassák, illetőleg a tartalékba való áthelyezés időpontján túl is visszatartassék.» Ezen legfelsőbb parancs következtében az 1903 és 1904. években besorozott, az 1903 és 1904. sorozási évfolyamba tartozó közös hadsereg­beli magyar honosságra, tehát a magyar korona országaiban honossággal és községi illetőséggel biró, póttartalékosok az 1888-ik évi XVIII. t.-c. értelmében rendelkezésre álló legénysége 1905 évi dec. 27-re tényleges szolgálatra kivételesen be fog hivatni. Erre a törvényhatóságokat oly hozzáadással értesítem, hogy az ezen kivételes tényleges szolgálatra való behívás a cs. és kir. közös hadügyminiszter úrral egyértelmüleg létre­jött megállapodás alapján a védtörvényi utasítás, hadseregi, III. része 26-ik §-ában foglalt rendel­kezésektől eltérőleg az alább következő módon lesz foganatosítandó. Ugyanis: A behívás a magyar korona országainak területén egy na­gyobb alakú behívó hirdetménynek a katonai, honvédségi, csendőrség, állami, középületekre ragasztják ki. A behívó hirdetmény pedig a hivatalos helyiségeken belül függesztetik ki. — A kis hirdetményt a póttartalékosoknak kizá­rólag posta utján is megküldik. — A csendőrök hirdetik a községekben, hogy a póttartalékosok behívása megtörtént és a hirdetmény kifüggesz- tetett. Végül a honvédelmi miniszter felhívja Tolnavármegye törvényhatóságát, hogy tegyen meg minden intézkedést arra, hogy a behívó hirdetmények kiragasztása, kifüggesztése és kéz­besítése semminemű fennakadást ne szenvedjen.» A hazafias alispán ezen rendeletet kiadta ezen megjegyzéssel, hogy miután a királyi parancs jogosultságát az 1898 évi XVIII. t.-c. rendel­kezései elvitázhatatlanul fedezik, — behívott póttartalékosok bevonulása ellen semmiféle aka­dály sem gördítendő. — Minthogy azonban ezen az alkotmányellenes kormány a magyar ország- gyűlést ujoncmega/ánlási jogának gyakorlásától ezen rendelettel is nyilvánvalóan eltorlaszolni tö­rekszik ; — de meg azért is, mert a behívók min­den egyes póttartalékosnak kizárólag posta utján fognak megküldetnii,. — indokoltnak találom, hogy a behívások foganatosításában törvényhatósági és községi önkormányzati közegek mindennemű közre­működéstől s igy a behívó hirdetmények kifüggesz- 1 tése és körözésétől tartózkodjanak. —. Uj királyi ügyész. A király Trailer Vince dr. budapest főügyészi helyettest a sze- gedi kir. főügyészséghez főügyészszé nevezte 1 ki. A kinevezett főügyészt Szekszárdról is sokan üdvözölték ezen előléptetése alkalmából. — 50 éves orvosi jubileum Szép ünnep­ség keretében ülték meg Pakson dr. Kőim Gábor orvos és tb. vármegyei főorvos 50 éves orvosi jubileumát, mely alkalommal a kaszinóban tisz­téletére bankettet rendeztek. Az érdemes orvos kiváló érdemeit szépen emelte ki Hagymássy Károly kir. közjegyző. — Hitközségi költségvetés. A szekszárdi rk. hitközségi tanács és iskolaszék november j hó 28-án tartott ülést Wosinsky Mór elnöklete alatt, melyben egyhangúlag elfogadta a Fent | László pénztáros által beterjesztett 1906. évi | hitközségi költségvetést. A kiadási összeg rendelhető havi részletfizetésre minden hazai i 24.963 K. 29 fillér, a bevétel 31.262 K. 71 fillér. könyvkereskedés űtján. A még hátralévő 15 kötet félévenként ötkötetes sorozatokban jelenik meg. Másfél év múlva teljes lesz tehát irodalmunk remekeinek ez az első, nagyszabású és ki­merítő gyűjteménye, a melynél értékesebb iro­dalmi gyűjtemény egyhamar el sem képzelhető. A hátralék 9854 K., mely összeg azonban nincs felvéve a költségvetés bevételi rovatába, mivel nem tudható, hogy ezen összegből mennyi lesz behajtható és mennyi lesz törlendő. Az alap­adón és párbéren kívül az adózók 20 százalék iskolai adót fizetnek. Az elfogadott költségvetési előirányzatot jóváhagyás végett a hitközségi tanács beterjesztette a pécsi egyházmegyei ható­sághoz. — Kristóffy és a nyomdászszervezet. Kris- tóffy ur úgy halljuk ismét egy zseniális eszmet eszelt ki. A nyomdászszervezetet akarta rábírni arra, hogy országos bérharcot indítson. Lépje­nek fel magasabb követelésekkel a nyomdászok s ha. ami természetes, ezeket a túlhajtott igé­nyeket nem teljesitik a nyomdatulajdonosok. legyen meg az országos sztrájk. Ezt a tervet a szociáldemokrata pártközpont is támogatni kész volt, de a nyomdászszervezet nem harapott az almába. A kis hamis Kristóffy igy akarta meg­akadályozni azt, hogy ellenzéki lapok megjelen­jenek. A kormánypártiakat majd ő fizette volna. Ez is egy kormánytaghoz illő spekuláció. Ha közönséges halandó, a biró izgatás miatt bizo­nyára elitéli. No de majd rákerül erre is remél­hetőleg a sor. — Villamos világítás az igazságügyi palo­tában. A kir. törvényszéki elnök, a kir. főügyész helyettes és a fogházfelügyelő lakásán kívül bevezették a villamos világítást a törvényszéki palotában levő elnöki osztály hivatalos helyi­ségébe, az esküdtszéki tárgyaló terembe, az esküdtek szobájába és a folyosókra is. A pró- bavilágitás már megtörtént, mely kifogástalanul sikerült. — Népgyülés . A függetlenségi és 48-as párt gyűlést tartott Dunaföldváron, melyen meg­jelent a kerület szeretett képviselője: Szluha István is, aki a mostani politikai helyzetről be­szélt nagy tetszés között. Utána Vajay István gyújtó, lelkes beszédben hívta fel az ezrekre menő közönséget, hogy rendületlenül tartsanak ki a nemzeti ügy mellett. Majd Bodor György és Piday Ferenc intéztek sikerült, buzdító be­szédet a hallgatósághoz. A lelkes népgyülés egyhangúlag elfogadta dr: Gaál Jenő határozati javaslatát, melyben Szlulia István képviselőnek és a koalíciónak bizalmat és köszönetét sza­vaztak. Sürgönyileg üdvözölték Kossuth Ferencet, a függetlenségi és 48-as párt nagynevű vezérét. — Pivár-féle alapítvány. A kultuszminisz­térium megengedte, hogy bold. Pivár Ignác, a vakok budapesti orsz. kir. nevelő- és tanintézete igazgatójának emlékére ismerősei tanítványai és barátai nevében egy a nevét viselő alapítvány létesítése céljából gyűjtés rendeztessék. Eme hir széles körben fog örömet kelteni, mert akik Pivár egyéniségét és működését ismerték, szíve­sen fognak e célra áldozni s csakhamar meg­teremtik egy oly alapítván}’ létesítéséhez szük­séges összeget, melyen egy szerencsétlen vak gyermeket lehet eltartani, s ekként az életnek megmenteni. Az igazgatóság e tárgyban közel jövőben névre szóló gyüjtőiveket fog kibocsá­tani ; akik netalán valamely okból nem kapnának szabályszerűen kiállított gyüjtőivet, forduljanak az igazgatósághoz, ki ez irányú kérelemnek eleget fog tenni. Egyébként már most is elfogad adományokat s azokat köszönettel nyugtázza. Budapest, 1905. nov. 25. A vakok budapesti orsz. kir. nevelő- és tanintézetének igazgatósága nevében : Herodek Károly igazgató-tanár. — Uj templonigondnok. A szekszárdi rk. hitközségi tanács múlt kedden tartott ülésében az elhunyt Föglein János újvárosi templom gondnok helyébe egyhangúlag Mészáros Károly hitk. tanács és iskolaszéki tagot választotta meg. — Ifjúsági könyvtár. A szekszárdi rk. bél­és újvárosi iskolában felállítják az ifjúsági könyvtárat, mely célra az iskolaszék 177 koro­nát szavazott meg. Az ifjúsági könyvtárakat minden évben egy-egy Szent-István-íéle könyv­csoporttal gazdagítják. — A törvénytelen kormány 2 filléres lapja. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a törvénytelen kormány 2 filléres uj lapját, az «Uj Magyar- ország»-of melylyel azt akarják elérni, hogy a nép rétegében híveket szerezzenek, — ne vegye meg, mert erre nem érdemes. Szekszárdra is, mint mindenhová, százszámra küldötték ezt a kormány támogató és kormány pénzen tartott lapot, de senkinek sem kell, sőt még a hirlap- elárusitók is, csupa hazafiságból, visszakiildöt- ték az «Uj Magyarország»-ot. — A gyámpénztári pénzek. Kevés a parla­mentnélküli kormánynak a pénze. Erre vall a pénzügyminiszternek azon rendelete, mellyel szorgalmazza, hogy a gyámpénztári betéteket pontosan szolgáltassák be. Ezen rendeletben a pénzügyminiszter utasít, hogy a gyámpénztári letéti naplók rendelkezésére álló készpénzmarad­ványait havonkint, ha pedig nagyobb összegek folynának be, esetenként, közvetlenül a várme­gyei árvaszéknek mutassák ki. — Uj vasút. A kaposvár—barcsi vasút folyó hó 17-én megnyittatott és. a forgalomnak átadatott: Megjelent Garay János naptára, ára 1 korona

Next

/
Thumbnails
Contents