Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-23 / 47. szám

4.

190.“). november 23.

— A tisztviselők lakbérmozgalma. Hirt adtunk már arról, hogy . a szekszárdi állami, és megyei tisztviselők mozgalmat indítottak meg az iránt, hogy Szekszárd rendezeti tanácsú városa a jelenlegi III. osztályból a II. lakbér osztályba soroztassék. Evégből már gyüléseztek is, Legutóbb f. hó 19-én délután 3 órakor akartak gyűlést tartani, de ezt nem tarthatták meg, mert kevesen jöttek össze. Végre tegnap este 5 órakor nagyobbszámu érdekeltség jelent meg a gyűlésen, melyen a kiküldött bizottság bemutatta javaslatát, mely szerint a kiküldött bizottság javaslata szerint hatóságilag igazolt okmányokkal felszerelt kérvénynyel folyamodnak az illetékes minisztériumokhoz, hogy Szekszárd rendezett tanácsú város a II. lakbérosztályba soroztassék. Esetleg küldöttség fogja a kérvényt felvinni.

— Vásárrendtartási szabályrendelet. Szekszárd r. t. város rendőrkapitánya a város területére szóló vásárrendtartási szabályrendelet tervezetet dolgozott.ki, mely legközelebb a képviselőtestület elé kerül jóváhagyás végett.' A tervezet 27 pontja közül a város közönsége részéről régóhajtott kívánalomnak felel meg a 21. pont, mely arról szól, hogy az Üzletszerűen ismételadással foglalkozók (vagyis a kofák) élelmi cikkeket a nyári időszakban délelőtt 9, téli időszakban pedig 10 óra előtt nem vásárolhatnak. Reméljük, hogy ezen szabályrendelet a képviselőtestület által egyhangúlag és mihamarabb el lesz fogadva, mert már csakugyan tarthatatlan, méregdrágaságot okozott az, hogy még a bonyhádi baromfikofák is1 Szekszárdim jöttek baromfit vásárolni és kocsiszám vitték áruikat tőlünk és szállították nagy nyereséggel Budapestre.

— Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága a Kemptner Ernő lemondása folytán a simontornyai járás mezőgazdasági bizottságába Bévárdy Lajos gyönki gyógyszerészt rendes, Ludvig József nagyszékelyi lakost pedig póttagnak választotta meg.

— Nagykónyi csendőrséget kér. A tamásii járáshoz tartozó Nagykónyi község képviselő- testület« a közbiztonság megszilárdítása végett egy 3 főből álló csendőr különítmény mielőbbi felállítását kéri.

— Busbach Péter halála. Budapesten elhunyt Busbach Péter dr. ügyvéd, volt 48-gs honvédszázados, több éven volt orsz. képviselő életének 79-ik évében. Eveken keresztül kiváló tevékenységet fejtett ki különösen a főváros ügyeiben mint törvényhatósági bizottsági tag. Honvéd emlékeit «Egy viharos emberöltő» című kétkötetes munkájában irta meg, Busbach néhány évvel ezelőtt elvesztette népszerűségét egy elszólása által, melyet Kossuth ellen tett. Ezt később meg is bánta. Most az uj pártnak volt hive és a magyar vezényszó mellett több cikket irt. Ezzel expiálta egykori botlását. Az elhunyt Tolnavármegyében Gyönkön született 1827-ben. A magyar szabadságharcban mint százados vett részt és több csatában harcolt. Majd ügyvéd lett s a fővárosi törvényhatóságnak a kormánnyal szemben 1876-tól 1879-ig

vívott küzdelmében egyik vezéregyénisége volt a fővárosi képviseletnek. 1884-től kezdve többször képviselte az országházban a főváros VI. kerületét. Később a kölesdi kerületet képviselte, ahonnan azonban 1896-ban Pichler Győző függetlenségi képviselő kibuktatta. Azután visszavonult, csak a főváros gyűléseiben vett részt. Halála általános részvétet keltett. Életét gyomor- és szívbaja oltotta ki. Temetése f. hó 19-én, vasárnap d. u. 3 órakor ment végbe Budapesten a korcsolyázó-egylet csarnokából, melynek hosszú időn át elnöke volt. Az egyesület külön gyászjelentést adott ki Busbach haláláról.

— A polgári iskola f. hó 20-án hétfőn Erzsébet királyné halála évfordulóján kegyeletes emlék ünnepet rendezett, melyen az igazgató lendületes beszédet tartott. A szavalatok közül, melyek mind sikerültek, különösen sikerült Ob- lat Imrének, a pádból alighogy kilátszó kis deáknak a szavalata, mely a jelen voltakra igen jó hatást gyakorolt.

— Vadászati engedély. A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy Sztankovánszky János kajdacsi lakos, szekszárdi és grábóci bérelt vadászterületein, a fővadak által okozott erdő és mezőgazdasági károk csökkentése céljából a nevezett területeken, tenyésztésre nem alkalmas, gyenge szarvasbikákat folyó évi november hó

10-től folyó évi december hó 31-ig a tilalmi idő alatt is lőhessen, illetve lövethessen s a lelőtt vadat értékesíthesse.

— Erzsébet királyné emlékünnep a fácánkerti elemi népiskolában 1905. évi november hó

18-ik napján. Németh Márton ügybuzgó tanító az ünnepélyt e szép beszéddel nyitotta meg: «Kedves Gyermekek 1 Már nyolcadszor jövünk össze e helyen abból a kegyeletes célból, hogy az 1898. évi szeptember hó 10-én szerencsétlen halállal kimúlt Erzsébet királynénk halála fölötti mérhetetlen fájdalmunknak kifejezést adjunk és a szerető alattvalók legőszintébb kegyeletét lerójuk az ő soha el nem múló kedves emléke iránt. Ezer éves állami múltúnk hosszú ideje alatt a történelem sok nagy és jeles királyáról emlékezik meg nemzetünknek, de népét, nemzetét szerető magyar királynét csak egyet jegyzett föl s ez a megdicsőult Erzsébet királyné volt. Boldog az a család, kit a gondviselő Isten szerető szivü, gondos, nemes jellemű édes anyával áldott meg; még boldogabb az a nemzet, kit a gondviselő Isten szerető szivü, nemes jellemű, gondos, tapintatos fejedelem asszonnyal áldott meg. Ilyen szerető szivü, nemes jellemű, gondos anyánk, királynénk volt nekünk a meg- dicsőült Erzsébet királyné. Azért olyan mérhetetlen a mi bánatunk, azért olyan pótolhatatlan a mi veszteségünk, mert nincs már többé szerető anyánk, nemes szivü királynénk, kinek — ha bánat nyomja szivünket — kebelére borulhassunk. Különösen most hiányzik az a gondos anyai kéz, mely a nemzetünk egén tornyosuló sötét felhőket, a nemzet kebelében dúló átkos pártszenvedélyeket tapintatosan elhárítsa s az ő nemes jellemének szerető eszközeivel a bölcs király és lovagias nemzet között a szükséges egyetértést fentartsa. — Imádkozzunk tehát — édes gyermekek — a mi megdicsőült Erzsébet királynénkhoz, a mi angyali szivü édes anyánkhoz, hogy legyen nekünk az égben is az, aki itt a földön volt: szerető szivü, gondos édes anyánk, őrangyalunk!» — Az. ünnepély sorrendje a következő volt: 1. Kölcsey: Himnusz. Énekelték a növendékek. 2. Sirassátok a királynét. Gara Ákostól. Szavalta: Németh Gyula.

3. A királyné álma. Pósa Lajostól Szavalta: Gottlieb Margit. 4. Erzsébet napjára. Vargyas Endrétől. Szavalta : Schmid Zelma. 5. Erzsébet. Kompolthy Gusztávtól. Szavalta: Szilágyi Ilona. 6. Erzsébet napjára. Bácsi Frigyestől. Szavalta : Orbán Juli. 7. Érzsébet halála. Somlyó Sándortól. Szavalta: Németh Árpád. 8. Erzsébet királyné halálára. Kánya Lajostól. Szavalta : Oláh Erzsi.

9. Meghalt a királyné. Bozsits Ernőtől. Szavalta : Horváth Mári. 1Ö. A legelső magyar ember. Énekelték a növendékek. 11. Erzsébet királyné. Minke Bélától. Szavalta: Molnár Anna. 12. Erzsébet királyné. Kutnyánszky Jenőtől. Szavalta: Morvái Mári. 13. Könyörgés. Móra Istvántól. Szavalta: Vészeli'Éva. 14. Emeljetek szobrot. Kutnyánszky Jenőtől. Szavalta : Horváth Sándor.

15. Sir a magyar. Porsche Vilmostól. Szavalta : Szabó Erzsi. 16. Erzsébet királyné. Jámbor Lajostól. Szavalta: Bán Rozi. 17. Érzsébet királyné halálára. Ács Ferenctől. Szavalta : Szilágyi Mári. 18. Szózat. Vőrösmartytól. Énekelték a növendékek.

— A tolnai selyemgyári tisztviselők kérelme

A m. kir. tolnai selyemfonoda tisztviselői az iránt folyamodtak, hogy a községi pótadó fizetése alól mentessenek fel. Kérelmüknek hely nem adatott, mivel az 1886. évi XXII. t.-c. 138. szakaszban biztosított pótadómentességi kedvezményt csak államtisztviselők igényelhetik.

— Kivándorlás csökkenése. Örvendetes tény, hogy Tolnavármegyéből a kivándorlás csökkenőben van. Az alispáni jelentés szerint a ki- vándorlási mozgalom a legutóbbi évnegyedben a folyó év első negyedéhez viszonyítva tetemesen alábbszállott. — Mig ugyanis a folyó év első negyedében 1751 útlevél adatott ki és pedig Amerikába szóló, 951, Németországba szóló pedig 800, — addig a legutóbbi 3 hónapban Amerikába szóló 105, Németországba szóló pedig 81 s igy mindosssze 182 útlevél adatott ki.

— Borellenör?ő bizottsági tag. A paksi borellenőrző bizottságba Bekker János. elhalálozásával megüresedett helyre*a törvényhatósági bizottság Schmidt Ferenc paksi lakost választotta meg.

— A vonatról lemaradt utasok A most megtartott szekszárdi országos vásárkor a vasúton utazó közönség egy részét az a kellemetlen meglepetés érte, hogy az esti vonatról a sok utas miatt leszorultak és csak 2 óra múlva 1 szánhattak fel a segélyvonatra. Egy utas távira- j tozni akart, hogy a kölesd-tengdiczi állomásra ! rendelt kocsija várja meg, azonban az állomás- ; főnök nem fogadta el a táviratot. Nagy mulasz- j tás terheli az intézőséget, hogy nem gondos- j kodtak előre megfelelő vasúti kocsikról. Bizony | szomorú tény, hogy egyre szaporodnak vasúti | mizériáink, melyek ellen hiába keresünk orvoslást.

TQLNAMEGYEI KÖZLÖNY 47. sz.

— A paksi föszolgabiróság hivatalos helyisége. Pakson a főszolgabírói hivatal megfelelő uj épületet kap. Ezen célra megvásárolják a Paks község tulajdonát képező 631 Q ölet kitevő üres telket 10,096 koronáért és ezen telken a főszolgabírói hivatal részére szükséges helyi; séget, a főbíró és a hivatalszolga részére szolgáló ! lakást 40,754 korona költséggel megépíttetik. A j költségek fedezésére a mértékhitelesítő alap- j ból 13400 koronát, a filokszera alapból pedig í 5000 koronát fordítanak, a még fennmaradó ösz- szegre pedig kölcsönt vesznek fel.

— Vizsgaletétel. Metz József kir. törvényszéki joggyakornok Pécsett a jogtudományi államvizsgát sikerrel letette.

— A szekszárdi polgári olvasókör választmánya november hó 18-án ülést tartott, melyen 12 uj tagot vett fel. Boda Vilmos orsz. gyűlési képviselő, körelnök indítványára a nemrég elhalt Bartha Miklós orsz. képviselő, a 48-as eszmek kiváló bajnokának síremlékére az egylet pénztárából 20 koronát szavazott meg, s a tagok közt is gyűjt e célra.

— Rabsegélyző-egyleti közgyűlés. A szekszárd— tolnavármegyei rabsegélyző-egylet e hó' 19-én délelőtt iO órakor a kir. törvényszék polgári tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott. AgOS'on István kir. táblai biró egyleti alelnök elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlés egyedüli targya a távozás folytán megüresedett elnöki tisztség betöltése volt. Élnök indítványára első sorban elhatározta a közgyűlés, hogy a kir. Kúriához kinevezett méltóságos dr. Selcz József volt elnökhöz jelen közgyűlésből kifolyólag köszönő átiratot intéz. Ézután indítványára a közgyűlés egyhangúlag Hazslinszky Géza törvényszéki elnököt választotta meg elnökké, ki dr. Szabó Gyula, Leopold Sándor és Szévcdd Oszkár egyleti tagokból álló küldöttség meghívására a közgyűlésen megjelenvén, szívélyes éljenzéssel fogadtatott. Az uj elnök meleg szavakkal köszönte meg a közgyűlés bizalmát s ígérte, hogy tőle telhető módon igyekezni fog ezen emberbaráti intézmény fejlesztésén működni. Ezzel a közgyűlés az uj elnök éltetésével véget ért.

— Bartha Miklós síremlékére, Az elhunyt ragyogó tollú publicistának, Bartha Miklósnak síremlékére a szekszárdi olvasókör ivén eddig a következők adakoztak: a szekszárdi polgári olvasókör 20 K, Fránek János, Horváth Ignác, Vinkovits Vince, Iiökényessy József, André István, Hidassy Mátyás, N. N., N. N., Stann István, idősbb Zsigmond Ferenc, N. N., Angyal Alajos 1 — I koronát; összesen 32 koronát. Az aláírások tovább folynak.

— Halvacsora. A szekszárdi kaszinóban L évi december hó 1-én halvacsorát tartanak. Egy teríték ára 2 K 40 fillér.

— Kivételes nösiilési engedély A honvédelmi miniszter Gaál Ferenc nagykónyi lakosnak megadta a kivételes nősülési engedélyt.

— Erzsébeti országos vásár Múlt hétfőn volt Szekszárdon az úgynevezett Erzsébet napi országos vásár, mely rendesen az év utolsó vásárja Szekszárdnak s ha az idő kedvező, igen látogatott szokott lenni. Most is igen népes volt a vásár s különösen zöldségfélékben nagy volt a kereslet; ezenkívül ruhaneműt és növendék marhát vásároltak sokat.

— Csúnya madár. A kétfejű sas mindenhol felüti fészkét, nem törődve, azzal, hogy Szivesesen látott vendég-e ott, vagy nem. A kalaznói ág ev. templom tornyán is fészket rakott az I854*ik évben s fenn a torony csücskén a csillag alatt terjeszti szét szárnyait. Végtelenül csodálkozunk azon, hogy Magyarország szivében, a tősgyökeres Tolnamegye területén még mindig akad község, mely az Isten házán megtűr egy idegen állami jelvényt s ezzel mintegy tagadásba veszi a magyar nemzet önállóságát, függetlenségét, megtűri temploma tornyán azt a címert, mely a magyar nemzetre mindenkor szégyent, megaláztatást hozott. — Kalaznó község lakossága bár nyelvre német,, mutassa meg, hogy az édes magyar hazának, mely őt táplálja s javaival ellátja, hű fia akar lenni; — távolítsa el a tornyáról a gyászos idők fájó emlékét. Az nem szolgálhat okul, hogy talán nincs e célra pénzalap ; ilyen célokra mindig kell lenni, s hisszük, hogy Kalaznó lelkes magyar hölgyei kezükbe véve az ügyet, gyűjtés utján összehozzák a csekély összeget ; ha minden kalaznói polgár e célra csak 40 fillért ad, akkor nagyon hamar lekerülhet a templomukról hazafiságuk foltja.

— Tiszti lovak vásárlása. A múlt hétfőn megtartott szekszárdi országos vásárban legnagyobb kereslete a lovaknak volt, melyek eleg jó áron keltek el. A szerb hadsereg részére három polgári ruhába öltözött katonatiszt 48 drb tiszti lovat vásárolt.